Kovács_Béla_Sándor
2014.10.25. 17:27
Akkor a többit már célszerű tőle kérdezni.
Termőföld kifüggesztés
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.24. 14:51
0.: Kerestek egy ügyvédet, aki vállalja a szerződés elkészítését, ellenjegyzését. (Én például nem vállalom.)
lajcsó
#
2014.10.22. 21:51
A "kifüggesztés" eljárási szabályait nem a Ket. hanem a 473/2013. (XII. 12.)Korm. rendelet szabályozza.
A jegyző csak csak a mezőgazdasági szakigaztási szerv részére történő irattovábbítás tényéről köteles értesíteni az eladót (Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján).
bokros
#
2014.10.22. 17:57
" Édesanyám szőlész-borász végzettségű, ha ő most regisztráltatja földművesként magát (adás-vételi szerződés után), akkor fentebb licitálhat egy esetleges elővásárlási jogával élő földművessel szemben?
A szerződött ingatlanhoz képest kb. 700 m-re van édesanyámnak egy külterületi ingatlanja. A lényeg, hogy nagyon szeretném megvenni(akár édesanyám nevére is)"y
Édesanyja tehát földműves, ami lehet elővásárlási jog alapja amennyiben a kifüggesztés ideje alatt regisztrál.
A 700 méternek nincs jelentősége illetve abból van, hogy nem szomszéd, persze ez sem biztos, hogy igaz, mert elméletileg lehet, hogy a 700 m-en olyan bejegyzés van, ami a szomszédsági státusz esetén kiesik és így szomszédnak minősül
Az már kiderült, hogy nem lesz földet használó földműves, és ha nem szomszéd, akkor nem is lehet helyben lakó szomszéd, tehát valahol később sorol be.
Összességében megfelelő és pontos válaszhoz lényegesen több információra van szükség.
A szőlész-borászról még beugrott, hogy a hegyközségi törvény is biztosít bizonyos elővásárlási jogot, amit a földforgalmi tv.-be is besoroltak.
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000
bokros
#
2014.10.22. 17:47
bizony hogy értesít a jegyző a Ket alapján, mivel a kifüggsztési idő után az eladó által kezdeményezett eljárás kikerül a jegyző hatásköréből és át kell adnia további eljárásra az illetékes agrárigazgatási szerv részére.
Ilyenkor az értesítés kötelező és azt kell értesíteni, aki az eljárást indította.
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000
Kriszti99
#
2014.10.22. 14:28
Hálás köszönet a gyors válaszért!
lajcsó
#
2014.10.22. 13:58
"Ha a kifüggesztés ideje alatt él valamely helyi földműves az elővásárlási jogával, arról engem értesítenek?"
Téged semmiképpen nem értesítenek mert nem neked kell közzétenni a szerződést, hanem az eladónak. A jegyzőnek az eladót sem kötelessége értesíteni. De szerintem az eladó jogosult az ügyben felvilágosítást kérni a jegyzőtől.
"Édesanyám szőlész-borász végzettségű, ha ő most regisztráltatja földművesként magát (adás-vételi szerződés után), akkor fentebb licitálhat egy esetleges elővásárlási jogával élő földművessel szemben?"
Álláspontom szerint, édesanyád a földhivatali regisztrációt követően jogosult gyakorolni az elővásárlási jogát. (A regisztráció előtt megkötött szerződések esetében is!)
Kriszti99
#
2014.10.22. 10:40
Üdvözletem Mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi témában:
Tegnap kötöttem adás-vételi szerződést vevőként egy külterületi ingatlanra, lakóingatlan, udvar és gyümölcsös megosztásban egy helyrajzi számon.
Elméletileg a szomszédok nem tartanak rá igényt (ennyiért nem).
Ha a kifüggesztés ideje alatt él valamely helyi földműves az elővásárlási jogával, arról engem értesítenek?
Édesanyám szőlész-borász végzettségű, ha ő most regisztráltatja földművesként magát (adás-vételi szerződés után), akkor fentebb licitálhat egy esetleges elővásárlási jogával élő földművessel szemben?
A szerződött ingatlanhoz képest kb. 700 m-re van édesanyámnak egy külterületi ingatlanja. A lényeg, hogy nagyon szeretném megvenni(akár édesanyám nevére is).
Bocsánat a pontatlan kifejezésekért.
lajcsó
#
2014.10.09. 13:23
Díjtörvény:"32/D. § Ha az ingatlanügyi hatóságnál ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle, egymástól különböző típusú jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzését, feljegyzését, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy feljegyzett ilyen tény törlését egy eljárásban kéri, a díjat csak egyszer, a legmagasabb díjtételnek megfelelő összegben kell megfizetni."
Csak most az a (nagy) kérdés, hogy a földvásárlás tényének feljegyzése külön eljárásnak minősül, vagy "egy eljárás" része?
Álláspontom szerint egy eljárás része.
Tehát nem kell(ene) dupla eljárási díjat fizetni.
lajcsó
#
2014.10.09. 11:26
"mivel csak tény feljegyzéséről van szó, a további terhek bejegyzését nem akadályozza meg"
Ez azért nem egészen így van!
"(2) Az (1) bekezdés szerinti tény feljegyzését követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével, de a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - csak a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben, valamint a további jogokra irányuló bejegyzésekben erre utalni kell."
"(3) A tény feljegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésében erre utalni kell"
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.09. 08:09
Ugye, ugye?
drCsoti
#
2014.10.08. 22:11
Én azt a tájékoztatást kaptam a helyi földhivatalunkban, hogy igen, kétszer kell az eljárás díjat megfizetni (éppúgy, mint a tulajdonjog fenntartásnál!) :(
És mivel csak tény feljegyzéséről van szó, a további terhek bejegyzését nem akadályozza meg... kérdés, hogy így mire jó.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.08. 18:04
Legyen igazad.
lajcsó
#
2014.10.08. 16:59
"Jól gondolom, hogy ez azért azt jelenti, hogy kétszer fizettetik meg az eljárási díjat?"
Remélem, hogy nem. Amennyiben analógiaként alapul vesszük a "tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését" akkor nem kellene dupla eljárási díjat fizetni.
Végül is egy eljárás amelyben várhatóan - kérelemnek helyt adó - érdemi döntés születik (tulajdonjog bejegyzése).
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.08. 16:43
Igen, erre gondoltam. Köszönöm a pontosítást. (Jól gondolom, hogy ez azért azt jelenti, hogy kétszer fizettetik meg az eljárási díjat?)
lajcsó
#
2014.10.08. 12:51
"már mód van rá, hogy az eladás tényét a kifüggesztés illetve a földhivatali jóváhagyás idejére feljegyezzék a tulajdoni lapra."
"A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényének feljegyzése"
(109/1999. (XII. 29) FVM rendelet 29/A-B §-ai)
Babilon0111
#
2014.10.08. 11:50
Köszönöm a hozzászólásokat. :)
„A legutóbbi törvénymódosítás óta már mód van rá, hogy az eladás tényét a kifüggesztés illetve a földhivatali jóváhagyás idejére feljegyezzék a tulajdoni lapra. Az már majdnem olyan.”
A legutóbbi információm e tekintetben az, hogy hogy a jogszabály e vonatkozásban még csak módosítás alatt áll. Ha én tudom rosszul, akkor ezt hol találom pontosan az Inytv-ben?
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.08. 10:18
„Tekintettel arra, hogy a függőben tartás jogintézményét a föld adásvételi szerződésben nem lehet alkalmaz”ni
A legutóbbi törvénymódosítás óta már mód van rá, hogy az eladás tényét a kifüggesztés illetve a földhivatali jóváhagyás idejére feljegyezzék a tulajdoni lapra. Az már majdnem olyan.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.08. 10:17
Persze.
lajcsó
#
2014.10.08. 10:16
"az Eladó már az adásvételi szerződésben foglalt nyilatkozatával hozzájárulhat a Vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez?"
Álláspontom szerint igen. Én mindig így készítem a szerződést.
lajcsó
#
2014.10.08. 10:13
"Ti milyen konstrukcióval készítitek el most a szerződéseket?"
A - jogszabály keretei között - úgy ahogy szerződő felek kérik.
A vételár kifizetésére sor kerülhet a szerződés megkötésekor. Ez jellemzően alcsony értékű ingatlanok esetében fordul elő. Ebben az esetben célszerű kikötni, azt hogy amennyiben a hatóság megtagadja a jóváhagyást vagy az elővásárlásra jogosult és a jogával abban az esetben a vételár meghatározott időn belül (pl. 8 nap) visszajár.
A vételár kifizetésére sor kerülhet a szerződés hatósági jóváhagyását követően is. (Ez nagyobb értékű ingatlan esetében indokolt.) Ebben az esetben a teljesítés elmaradásának esetére célszerű kikötni az eladó elállási jogát!
Babilon0111
#
2014.10.07. 21:25
A kérdésem a föld adásvételi szerződés konstrukciójával kapcsolatos:
A felek között teljes az egyetértés és az összhang. A vevő meg szeretné fizetni a vételárat az eladónak a szerződés aláírásával egyidejűleg.
Tekintettel arra, hogy a függőben tartás jogintézményét a föld adásvételi szerződésben nem lehet alkalmazni, az Eladó már az adásvételi szerződésben foglalt nyilatkozatával hozzájárulhat a Vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez?
Természetesen a felek közötti elszámolást rendeznénk a szerződésben arra az esetre, ha egy elővásárlásra jogosult élne az elővásárlási jogával, vagy a mezőgazdasági szerv megtagadná a jóváhagyást.
Ti milyen konstrukcióval készítitek el most a szerződéseket?
bokros
#
2014.10.07. 18:09
Azt meg kibogarásznia földhivatalban ( mert on-line az ebben sux) 30-50 -70 tulajdonostárs közül, hogy ki van fenn a kulálkistán meg ki nem az téboly.Levél mindenkinek olcsóbb.
Ámbár akinek van jelöltje, annak a bogarásztatás olcsóbb.
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000
bokros
#
2014.10.07. 18:06
3. kategória, ha az ingatlanon épület áll.
A tulajdonosa nem földműves, nem is tulajdonostársa a földterületben, de a felépítmény tulajdonjoga folytán fennáll az elővásárlási joga 1 ha erejéig
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000
lajcsó
#
2014.10.07. 16:36
Agyaltam a témában, a következtetéseim az alábbiak:
Tulajdonostársakat két csoportra lehet bontani: földműves tulajdonostárs – nem földműves tulajdonostárs.
A földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (3) bekezdése biztosítja.
A nem földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát a Ptk. 5:81. § (1) bekezdése biztosítja.
A Ptk 5:81. § (4) bekezdése alapján: „A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot.” Ennél fogva, a Földforgalmi törvényben biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot.
Az adásvételi szerződés közlésének módja:
Földműves tulajdonostárs számára: hirdetményi úton.
Nem földműves tulajdonostárs számára: hirdetményi úton + közvetlen közlés útján.
(Földforgalmi törvény 21. § (1) bek.)
Megjegyzés: a Földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény biztosítja (tehát nem „más törvény”), ezért számukra nem kell közvetlenül közölni az adásvételi szerződést.
Milyen esetben kell a tulajdonostársakkal közvetlenül közölni az adásvételi szerződést, illetve mikor lehet ettől eltekinteni?
Nincs közvetlen közlési kötelezettség:
1. Abban az esetben ha valamennyi tulajdonostárs földműves, mivel ők hirdetmény útján értesülnek. (Ez kis létszámú tulajdonközösség esetén lehetséges, ahol a tulajdonostársak ismerik egymást, tehát tudják azt, hogy a másik földműves.)
2.Amennyiben az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad kiszámított terület nagysága meghaladja az 1 hektárt továbbá, azon tulajdonostárs tekintetében akinek – a tulajdoni lapból megállapíthatóan - a tulajdoni hányadából kiszámított terület nagysága meghaladja az 1 hektárt. Mivel aki földműves az hirdetmény útján értesül, a nem földműves tulajdonostárs a szerzési korlát (1 ha) miatt, nem jogosult elővásárlásra.
(Amennyiben az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad kiszámított terület nagysága nem éri el az egy hektárt, abban az esetben ezt a területet hozzá kell adni a tulajdonostárs - már meglévő - kiszámított területéhez. Amennyiben 1 hektár fölötti eredményt kapunk akkor sem kell a fentiek alapján tulajdonostársakat közvetlenül értesíteni.)
3. Azon földműves tulajdonostárs tekintetében aki már elérte vagy az elővásárlási jog gyakorlásával meghaladná a földszerzési maximumot (300 ha) vagy a birtokmaximumot (1200/1800 ha). (Ha van róla hiteles tudomásunk).
4. Abban az esetben ha a tulajdonostárs szerzőképtelen szervezet vagy szerzőképtelen jogi személy (ez többnyire szövetkezet).
5. Abban az esetben ha a tulajdonostárs külföldi természetes személy. (Kettős állampolgár, pl. magyar+egyéb, még szerzőképes lehet)
Álláspontom szerint – a fenti kizáró okok hiányában - azon ritka az esetben kell a tulajdonostársakat közvetlenül értesíteni, amennyiben az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad számított területe rendkívül alacsony (néhány száz négyzetméter). De ebben az esetben sem zárható ki, hogy a tulajdonostárs már az egyéb földjeivel már elérte a szerzési maximumot.
