Majordomus
2021.08.16. 17:56
Tehát az ügyvédnek igaza van.
Közös költség fizetési kötelezettség kezdete
gerbera317
#
2021.08.16. 15:42
„335151/1/2021/20.10.28”
Biztos, hogy így van a határozat száma? Egyébként én ebből a tulajdonjogod bejegyzését 2020.10.28. napjával látom. Azóta vagy tulajdonos.
varadyz@gmail.com
#
2021.08.16. 15:12
Tulajdoni hányad: 1/1
bejegyzo határozat érkezési ido: 335151/1/2021/20.10.28
Akkor itt most a határozat keltezése a tulajdonjog kezdete?
Vagy a legelső beadás???
Azért kicsit vakmeleg hogy mondjuk 2019-be benyújtják és mondjuk kifogások miatt csak 3 évvel később lesz valaki tulaj, 2022-ben, mert csak akkorra születik meg a határozat. Közben a társasház 3 év közös költségét követeli a ház az új tulajon mert a földhivatalba akkor lett beadva????
Majordomus
#
2021.08.06. 15:38
Igy pontos.
A társasház meg tőled a bejegyzés dátumától.
Nagy valószinüséggel oktober lesz az. Az ügyvéd csak megnézte a tul.lapot, ha te nem is.
Kogeza
#
2021.08.06. 14:46
tőle követelheti helyett tőle követelheted
Kogeza
#
2021.08.06. 14:44
"Júliusban adta birtokba az adós az ingatlant ahol vállalta az addigi terhek viselését pl közös költséget is nevesítve a birtokbaadási jegyzőkönyvben!
A társasház ügyvédje megtalált hogy fizessek Októbertől közös költséget."
Ha a tulajdonjogod bejegyzésére valóban októberi hatállyal került sor, akkor a társasháznak októberig visszamenőleg meg kell fizetned a közös költséget. Viszont ha az adós tényleg vállalta az eddigi költségek megfizetését, akkor tőle követelheti az általad a társasháznak megfizetett költség részedre történő megtérítését.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.08.06. 12:53
Nézd már meg a tulajdonjogod bejegyzési dátumát! Nagyon bonyolult?
Zoltan
#
2021.08.06. 12:42
Akkor onnantól számítok tulajdonosnak? A társasház a jegyzőkönyv beadásától akarja számítani ami 2020 okt 30 volt asszem! Jogtalanul követelik októbertől akkor?
Zoltan
#
2021.08.06. 12:41
A foldhivatali határozatot Április 20-al keltezték!
gerbera317
#
2021.08.06. 12:21
„Áprilisban jött meg a határozat hogy tulajdonos vagyok.”
Jó-jó, de mióta? Gy.k.: egy dátum erre a válasz, pl. "2021.03.12.". És akkor azóta vagy tulajdonos. Na.
Zoltan
#
2021.08.06. 11:59
Teljesen érthetően leírtam.
Októberben adták be a földhivatalba a jegyzőkönyvet.
Áprilisban jött meg a határozat hogy tulajdonos vagyok.
Júliusban vettem át az ingatlant!
Kérdés melyik időponttól vagyok tulajdonos?
Mikrotól követelheti a ház a közösköltséget?
gerbera317
#
2021.08.06. 11:34
A közös költséget a tulajdonjogod bejegyzésétől kezdődően vagy köteles viselni. Írsz itt össze-vissza mindent, októbert meg áprilist, csak éppen azt nem, hogy mióta vagy tulajdonosként bejegyezve a tulajdoni lapon. Merthogy a kötelezettséged onnantól datálódik. Akkor is, ha az adós ígért neked fűt-fát. Ellenben az azt megelőző időszakra nem vagy köteles fizetni egy kanyit sem.
„Érdemes bíróságra vinni az ügyet?”
Miért érdekel ez tégedet? Nem te viszed a bíróságra, hanem a ház. De az se fogja, mert nyilvánvalóan alaptalan követelésért nem szokás pereskedni. A nyilvánvalóan alapos követelés fizetési meghagyásának pedig nem szokás ellentmondani. Ugyebár.
Zoltan
#
2021.08.06. 11:20
Így jártam: Vettem árverésen egy ingatlant Októberben adták be a földhivatalnak az árverési jegyzőkönyvet. Áprilisban jött meg a határozat hogy bejegyeztek tulajdonosnak. Júliusban adta birtokba az adós az ingatlant ahol vállalta az addigi terhek viselését pl közös költséget is nevesítve a birtokbaadási jegyzőkönyvben!
A társasház ügyvédje megtalált hogy fizessek Októbertől közös költséget. Írtam neki hogy csak Áprilistól fizetek. Több mint 30e Ft a közös költség / hó, így jelentős 300e forintos hátralékról van szó!
Érdemes bíróságra vinni az ügyet? Áprilistól még hajlandó lennék kifizetni de Októbertől?
Ha a fizetési meghagyásnak ellent mondok és bíróságra kerül az ügy mire számíthatok?
Köszönet előre is!
Rexor
#
2021.08.06. 10:09
Ha ellentmondasz szerintem veszíteni fogsz.
MajorDomus
#
2018.11.07. 17:38
Jogos,benéztem, tulajdonszerzés napja volt a kérdés, nem az árverezésé. frissebben kellene fórumot olvasni.
drbjozsef
#
2018.11.07. 06:24
MD,
Szokás szerint jellemzően teljesen mást írsz, mint ami a téma.
„Én,anno 3 pert veszitettem azzal,hogy az árverés napjától kértem a közös költséget. Ezt a hibát már egy jó pár éve nem követem el.”
Senki még csak nem is említette az árverés napját, vagy ha igen, teljesen más kontextusban.
A tulajdonjog bejegyzésének napja volt kérdés : ha arra pereltél volna, nem buktál volna (már ha nem volt előbbi a birtokbaadás, de a kérdezőnél ugye később volt.)
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.11.06. 22:43
Elmétileg szóba jöhető dátumok: árverés napja, árverési jkv aláírás, árverési jkv jogerőre emelkedése, árverési jkv beérkezése a FH-ba. Adó és közteher esetében az árverés napja az irányadó. Közös költségnél pedig az iktatas napja, az informatikai értelemben a választó vonal az a nap amikor az ügyintéző törli az árverést elszenvedő adós(ok) tulajdonjogát es bejegyzi az árverési vevőt (de ez nem releváns).
Tipikusan az adós miatt marad el a Jogerő es így a bejegyzés is, neki kell viselnie a tartozást. Más kérdés ha az árverési vevő az iktatas napja elott lep birtokba, elkezdi rendbe tenni az ingatlant stb., erre van BH származékos szerzesnél, hogy onnantól ketyeg a közös költség. Szerintem ez védhető álláspont lehet árverésnél is.
Jelzálogjog: valóban sok a banki hitellel terhelt ingatlan és a korábbi ranghely számít a kielégítesi sorrendben. Ha nagyon rossz a hitel/érték arány, akkor könnyen lehet hogy a vh költségeket leszámítva a bank viszi az árverési kasszát. De erre nem lehet az a sufni tuning megoldás ami a perbeli esetben is femerült, hogy társasházi okiratiba csempésznek törvénytelen rendelkezéseket egyes közös képviselők, lakszov elnökök ...
Származékos szerzesnel mar árnyaltabb a kép, ez látszik a bírók megosztottságán is. Én a felhalmozás felelős koncepció híve vagyok, ugyanakkor való igaz, hogy a vevőre sem árt felelősséget telepíteni. Félmegoldásnak elég lehet az, amit írnak a joggyak csoport véleményben, bejegyzés alapjául (?!) szolgáló okirat lenne a 0-ás igazolás. Onnantól a helyzet egyértelmű, ha van tartozás az vételár részleteként rendezhető a Vevő által, eladó helyett. Hozza teszem ezt csak származékos szerzesnél jogos, árverésnél nem!
MajorDomus
#
2018.11.06. 22:17
igazad van,de nem megy vele semmire.
a lakások 95 %-án a bank jelzálogjoga van,elidegenitési és terhelési tilalommal!!!
alapelv, ismétlem: hogy csak akkor követelhető a közös költség,miután tulajdonos lett,márpedig az árverés után, még hetekig nem volt az.
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.11.06. 21:52
A joggyakorlat elemezo csoport véleményéhez annyit tennék hozzá, hogy az a származékos szerzéssel foglalkozik (eladó, vevő), árverésnél ilyen ügyletkötői minőségek nincsenek, hatósági aktuson alapul a tulajdonjog.
A közös képviselő es a lakszöv akkor biztosítja a közös költség tartozás kielégítését ha sui generis vh-t indít, jelzálogjogot jegyeztet be, és vagy jut neki a felosztasi terv alapján az árverési vevő által kifizetett összegből vagy sem. Ebben gerbera317-el értek egyet, illetve a kúria idézett döntésével.
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.11.06. 21:43
A mikortól kérdéshez:
A tulajdonjog bejegyzésétől (az adásvételi szerződés, árverési jkv. földhivatali érkeztetés napjától), kivéve ha a vevő korábban birtokba lépett (mondta ki a Fővárosi Törvényszék, a “birtokba lépéstől húzza annak hasznait, viseli terheit (közös költség) szerződéses rendelkezésre alapítottan)
A kérdező esetében időrendben a tulajdonjog bejegyzés történt meg előbb, es utána következett a birtokba lépés, ez esetben a főszabálynak kell érvényesülnie, vagyis annak ellenére hogy nem szerzett birtokot fizetnie kell!
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.11.06. 21:28
Kinek kell fizetnie témakörben:
2. A társasházi külön tulajdon (lakás, üzlethelyiség) eladása esetén a társasház kitől követelheti az eladáskor fennálló közösköltség-hátralékot: az eladótól vagy a vevőtől?
A kérdőívre választ adó bíróságok közül
- 23 bíróság álláspontja szerint az eladáskor fennálló közös költség-hátralék az eladót terheli (egyikük hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.20.288/2011/5. számú eseti döntésére);
- 12 bíróság akként foglalt állást, hogy a hátralék megfizetése a vevőre hárul;
- 3 bíróság szerint mindkettőjüknek (a vevőnek is és az eladónak is) alpereseként kell perben állnia, együttesen felelnek a társasház viszonylatában, a tartozás megfizetését követően pedig (külön perben, az adásvételi szerződéssel kapcsolatos szavatossági kérdések körében) rendezhetik az
egymás közötti elszámolást.
A válaszadó bíróságok véleményéhez hasonlóan a joggyakorlat elemző csoport tagjainak véleménye is megoszlott, a több ülésen is átívelő vita nem vezetett eredményre, végül nem alakult ki egységes álláspont: a végső, 2017. január 20-i ülésen a joggyakorlat-elemző csoport jelenlévő 14 tagjai közül 7 az eladó, 5 a vevő költségviselését támogatta, míg 2 csoporttag tartózkodott.
(Megjegyzést igényel, hogy az ülésen meghívottként részt vett dr. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, aki a vevő költségviselésére vonatkozó álláspontot osztotta.)
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.11.06. 21:17
Az árverési vétel quasi eredeti szerzésmód, az új Ptk. az eredeti jellegre még inkább ráerősített.
„Megállapítható, hogy a Ptk. szabályozása az ingatlan végrehajtási árverés során történő eredeti szerzésmódjának jellegét erősíti, azonban a fentiekben tárgyalt zárlat tényére és a Vht. 137. § (1) bekezdésében meghatározott esetlegesen fennmaradó jogokra tekintettel – álláspontom szerint – továbbra is „kvázi eredeti” szerzésmódként indokolt az ingatlanok árverésen történő megszerzésére tekinteni.”
Kivonat innen
Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához
dr. Gyovai Márk, dr. Kiss-Kondás Eszter, dr. Kormos Erzsébet, dr. Lukács Tamás, dr. Nagy Adrienn, dr. Schadl György
Ez az anyag szerzői jogi védelem hatálya alá eshet.
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.11.06. 21:09
Ezt talán segít:
Kúria Pfv.X.20.288/2011/5.
MajorDomus
#
2018.11.06. 17:38
Kbs
abban egyetértünk,hogy a törvényt birók is eltérően értelmezik. Abban nem,hogy az árverési vevő vesziteni fog a szövetkezettel szemben.
Gerbera
az árverési vétel,eredeti szerzésmód!
Én,anno 3 pert veszitettem azzal,hogy az árverés napjától kértem a közös költséget. Ezt a hibát már egy jó pár éve nem követem el.
A szövetkezet sem fog pénzt látni az árverés és a birtokbaadás napja között
időszakról.
Csörgő Csaba
A társasházi és lak.szöv törvény annyiban közös nevező,hogy közös költséget csak tulajdonostól lehet kérni,te pedig abban az időszakban még nem voltál az. Pont.
wers
#
2018.11.06. 11:03
nem nagyon értek hozzá, de amiket én itt olvasok, mibe mindenbe tud belefutni akaratlan egy árverési vevő, csodálkozom, hogy vannak, akik licitálnak.
