nonolet
2017.12.04. 00:40
Lásd itt...
Mellékvízmérő létesítése
- 1
- 2
nonolet
#
2017.12.03. 21:53
szivas
Mi a kérdésed valójában?
szivas
#
2017.12.03. 20:01
@matthiasi a vezeték tulajdonjogát kell minösíteni.
szivas
#
2017.12.03. 19:59
@nonolet, értem, köszönöm, nekem világos. A cél az, hogy ezt hivatalosan bebizonyítsam, mert felperesként ennek a terhe rám hárul. Ehhez viszont jogszabályi helyre van szükségem, amit sehogy se találok.
szivas
#
2017.12.03. 19:56
@Res iudicata...nincsen ítélet: visszautalták az elsö fokra és kezdenek mindent elölröl.
Attól, mert valaki régóta hajtogatja az idiótaságait, nem fog igazzá válni. Vizet fakasztani meg még nem tudok, mert mindmáig nincs mire rákötni, -jogászkodni viszont idöközben megtanultam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.12.03. 19:03
Annak nem a pereskedés, jogászkodás az adekvát eszköze, hanem az, hogy bevezetteted.
szivas
#
2017.12.03. 18:36
@KBS, amíg nem lesz vizünk.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.12.03. 16:59
Szivas, hány évig fogsz még ezen az ügyön - ami ráadásul, ha jól emlékszem, ítélt dolog - lovagolni? Res iudicata pro veritate accipitur.
matthiasi
#
2017.12.03. 16:55
„ Egy vezeték, és a rajta levö mérök minösítéséröl van szó”
Mit értesz azon , hogy minősítés ??
A vízmérőket elszámoláshoz hitelesíteni kell. Viszont azt a műveletet csak laborban lehet elvégezni, így a gyakorlatban mindig új... hitelesített vízmérőt szerelnek fel.
Viszont a felszerelést csak arra feljogosított személy végezheti, aki egyben leplombálja a csatlakozásokat.
Mi lesz a leszerelt mérőkkel ? A nagy részük megy a kohóba, egy kis részüket pedig eladják.
Azzal lehet mérni pl. a sokat fűrdöző anyós vízfogyasztását és ha sokat fogyaszt szóvá tenni.
Ha megfizeted én is minősíthetem a vezetékedet és a rajta lévő mérőket.
nonolet
#
2017.12.03. 09:11
Egy ingatlan, egy főmérő.
Idegen ingatlanra a főmérő nem szolgálhat, mert vele nincs SZERZŐDÉSBEN a szolgáltató, ezért olyan mellékmérőt sem tehet mögé, ami alapján az idegen ingatlan elszámol vele...
Mégis mi cél?!
Idegen ingatlan esetén tehetsz a fő ingatlanra a KÉT főmérőt!
Az idegen ingatlannak pedig adsz szolgalmi jogot
- a főmérője elhelyezésére
ÉS
- a vezetéke átvezetésére
Így az ő főmérője is nálad lesz és tud vele szerződni a szolgáltató is.
szivas
#
2017.12.03. 08:16
matthiasi,
nem találom semmilyen szintü törvényben, és a szolgáltató hivatalos általános szerzödési feltételei között sem, viszont az ügyfélszolgálat ezt a tájékoztatást adta.
Egy vezeték, és a rajta levö mérök minösítéséröl van szó.
matthiasi
#
2017.12.03. 04:54
szivas !
A mérésügyi törvényben és az abból eredeztethető alacsonyabb szintű jogszabályokban. pl. a vízszolgáltatók előírásaiban, rendelkezéseiben.
De hát a mellékvízmérők létesítésének valamilyen célja van. lehet csak tájékozódás szempontjából és lehet hiteles mérés céljából ... nem mindegy.
szivas
#
2017.12.02. 23:47
@nonolet
köszönöm a választ, de szükségem volna a törvényi helyre, ami erröl rendelkezik.
nonolet
#
2017.12.02. 23:03
Igaz és logikus is, ha végig gondolod.
Nem mellékmérő kell, ha két külön ingatlan van.
Hanem szolgalom.
szivas
#
2017.12.02. 20:28
Meg tudná valaki mondani, hogy mellékvízmérö létesíésének föltételeire vonatkozóan hol találok jogszabályt? Ill. igaz-e, hogy mellékvízmérö csak a fömérövel közös helyrajzi számú ingatlanon létesíthetö. Sajnos sehol se találom az erre vonatkozó törvényt.
MajorDomus
#
2017.02.21. 20:16
Nem az óracsere,hanem a szabványos kialakitás!
Giza17
#
2017.02.21. 12:45
MajorDomus
Persze, ez világos. Egy másik vízórás cég munkavezetője azt mondta, hogy már 2008-ban is ez volt a követelmény, ezért kérdezek. A mostani csere így az összesen 4 vízóra csere duplájába fog kerülni.
MajorDomus
#
2017.02.20. 20:26
Nincs miről beszélni,mert a 8 éves hitelesitési idő tavaly lejárt,ki kell cseréltetni,most már olyanra ami szabványos!
Giza17
#
2017.02.20. 15:40
2008-ban felszerelt hideg- és melegvíz mellékmérőkről kiderült, hogy a jelenlegi szabályoknak nem felelnek meg az órák előtti flexibilis csövek miatt. A 2008-as szerelést a Vízművek szerződött partnere végezte, a számla megvan róla.
A Vízművektől kértem tájékoztatást az erre vonatkozó szabvány / előírás jogszabályáról, a 430/2013.(11.15.) Korm. rendeletet nevezték meg.
Kérdésem, hogy a 2008-ban érvényben volt jogszabály szerint lehetséges / szabályos volt-e a flexibilis csövek vízmérő órák előtti alkalmazása, vagy már akkor sem.
popbreki
#
2016.09.30. 18:04
Tisztelt Jogi Fórum!
Segítségüket kérem abban, hogy egy hatlakásos elvileg társasház gyakorlatban és köztudatban nem társasházban lakásonkénti vízóra beszereléséhez milyen rávezetés kell a tulajdonosi hozzájáruláshoz megszerzéséhez?
Továbbá a "közös képviselő" ill. díjfizető a Díjbeszedő Holding Zrt. nullás igazolás bekérésének rávezetéséhez?
Várom kedvező válaszukat.
Köszönettel mindenkinek.
popbreki
#
2016.09.30. 18:02
Tisztelt Jogi Fórum!
gyakorlatban és köztudatban nem társasházban lakásonkénti vízóra beszereléséhez milyen rávezetés kell a tulajdonosi hozzájáruláshoz megszerzéséhez?
Továbbá a "közös
Segítségüket kérem abban, hogy egy hatlakásos elvileg társasház de képviselő" ill. díjfizető a Díjbeszedő Holding Zrt. nullás igazolás bekérésének rávezetéséhez?
Várom kedvező válaszukat.
Köszönettel mindenkinek.
MajorDomus
#
2016.09.26. 19:44
Igaz is meg nem is. Az alábbi torvenyreszlet választ ad a kérdésedre. Mi a kérdésed a víz órával?
(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
popbreki
#
2016.09.25. 21:38
Tisztelt Jogi forum!
Segítséget szeretnék kérni, hogy mellék vízmérő kialakitásánál a lakásomban mi lenne a legjobb célravezető megoldás. A társasház ahol élek 6 lakásos 2 garázzsal és ennek mások a tulajai nem a társasházban laknak. Aki szedi a közös költséget az kp-ben szedi a pénzt és azt állítja, hogy Ő nem képviselő, pedig a társasház közüzemi díjait Ő fizeti csekken és némelyik az Ő nevén fut. Bementünk a Vzművekhez és Társasházként vagyunk bejegyezve, de nincs meghatározva közös képviselő.
A lakások és garázsok albetétesítve vannak. Aki a számlákat fizeti, az abban a hitben tartott minket, hogy nem vagyunk társasház. A Földhivataltól megkaptuk a hiteles 1981.-ben íródott alapító okiratot, mely szerint társasház vagyunk. Mit Javasoltok? Előre is köszönjük.
MajorDomus
#
2015.02.04. 12:52
Kbs
Én tisztelem a te tudásodat,és a szakmádat, de hidd el,én is ismerem az enyémet.
majdnem 3 évtized után talán értem a dolgom.
egy kis olvasnivaló,hogy legközelebb már helyes tanácsot tudj adni a kérdezőknek.
3.2.1. A társasház tulajdon megszüntetése Ptk. 149. §(4) A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Új Ptk. 5:85. § [A társasház] (4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. (5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A társasháztulajdonra vonatkozóan a Ptk. és az új Ptk. egyaránt háttérjogszabályként 29 a közös tulajdonra vonatkozó szabályozásokat rendeli alkalmazni. A társasháztulajdon megszüntetése esetében viszont speciális szabályokkal találkozunk, melyet a Ttv. szabályoz. Eszerint a társasház megszüntetéséről a közgyűlés határoz a Ttv. 28. § (1) a.) pontjában foglaltak alapján. Ezt a tulajdonostársak egyhangú döntésével lehet megtenni, aminek eredményeképpen a társasház osztatlan közös lakástulajdonná alakulását eredményezi. Ez földhivatali bejegyzést is követel. Másik lehetőség, hogy a társasház összes tulajdona egy személy kezébe kerül, ezáltal szintén megszüntethető a társasház, ebben az esetben értelemszerűen nem közös tulajdonná alakul a társasház, hanem egy személy tulajdonában álló ingatlanná válik. Természetesen ehhez is földhivatali bejegyzés szükséges. A harmadik lehetőség, hogy ha a társasház már 2004 előtt be volt jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, lakásszövetkezetté is alakulhat. A társasház megszűnésénél figyelemmel kell lennünk arra, hogy annak fogalmából adódóan nem csupán az egész társasház szüntethető meg, de lehetőség van csupán a társasházi közös tulajdon megszüntetésére is. A közös tulajdon megszüntetése az alapító szerződés módosításával lehetséges, a közös tulajdonból egy forgalomképes új tulajdoni hányad egységet kell képezni, mely egyúttal tartalmazza az új tulajdonosi szerkezettel létrejövő új közös tulajdoni hányad arányokat is, beleértve az újonnan kialakított forgalomképes ingatlanrészre eső tulajdoni hányadot is. Ilyen döntés csak a tulajdonostársak egyhangú akaratával lehetséges. Azonban lehetőség van arra is, hogy önálló ingatlanként kialakítható ingatlanrésznél, mely a közös tulajdonba tartozik, a tulajdoni hányad 2/3-ával rendelkező tulajdonosok is dönthetnek a közös tulajdon ilyenformán történő átalakításáról, majd elidegenítéséről. Ennek menete, hogy elsőként a közgyűlés által az alapító okiratot módosítani kell, majd azt be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ezáltal forgalomképessé téve azt. Ezt követően történhet csak meg az ingatlanrész elidegenítése. Azonban mivel a kisebbségben maradt tulajdonostársak érdekei sérülhetnek, 2009-től törvénybe iktattak egy 60 napos fellebbezési időt a kisebbségben maradt tulajdonostársak részére, amennyiben az összes tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosok a közös tulajdon egy részének megszüntetését, és elidegenítését támogatnák. Egy további lehetőség is adott a közös tulajdon megszüntetésére illetve elidegenítésére: Ttv. 10. § (6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti 30 a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet. Ez a megszüntetési mód meglehetősen hasonlít a közös tulajdon megszüntetésének egyik módjához, méghozzá ahhoz az esethez, amikor bármely tulajdonostárs kérésére megszüntethető a közös tulajdon. Ez nem meglepő, hiszen, mint fentebb szó esett róla, a társasháztulajdonra vonatkozó szabályok háttérjogszabálya a közös tulajdonra vonatkozó szabályozás. Fontos továbbá megemlíteni, hogy technikailag az alapító okirat módosításával és a közös tulajdon forgalomképessé tételével egyidejűleg érdemes döntést hozni annak elidegenítéséről is. Ez nem kötelező ugyan, de lényegesen megegyszerűsíti a későbbi értékesítést. Természetesen az ingatlan csak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel válik forgalomképessé, de ha ezután kerül napirendre az elidegenítésről szóló döntés, s azt nem szavazzák meg a tulajdonosok, akkor gyakorlatilag feleslegesen történt az adott közös tulajdonba tartozó ingatlanrész forgalomképessé tétele. Ennek kapcsán érdemes kitérni arra, hogy itt különbséget figyelhetünk meg az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon közös tulajdonba tartozó részének elidegenítésében. Utóbbi esetben ugyanis főszabály szerint az egyes tulajdonostársak külön és a közös tulajdona csak együtt idegeníthető el, nem lehet különválasztani a külön tulajdont a közös tulajdoni hányadtól. Ezért szükséges tehát, hogy előbb forgalomképessé tegyék a közös tulajdonnak az elidegeníteni kívánt részét, ezáltal arra a részre a társasházi tulajdonon belül egy olyan tulajdonrészt különítenek el, melynek külön tulajdona technikailag a tulajdonostársak közös tulajdonában van,
valamint tartozik hozzá egy, az új közös tulajdonhoz tartozó tulajdoni hányad is.
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.02.04. 11:51
Úgy, hogy Major téved. Az is társasház jogilag (úgy van bejegyezve a telekkönyvbe), csak a működésére, szervezetére nem alkalmazza a Tht. szabályait. Ráadásul ez egy egyirányú folyamat: ha egy hat lakásosnál kisebb társasház egyszer a Tht. hatálya alá helyezkedett, azt vissza már nem vonhatja.
- 1
- 2
