MajorDomus
2015.07.05. 10:49
10 % előleg, de az visszajâr.
Haszonélvezeti jog ellentételezése
lajcsó
#
2015.07.04. 07:20
Nem semmi ügy!
willow
#
2015.07.04. 05:29
Jó reggelt, az árverés nem emelkedett jogerőre, megtámadták, igényper is folyik, és mindkettőben felfüggesztették a végrehajtást, plusz az igénypert is mostanáig, vagyis a tulajdonjoguk bejegyzéséig. Az árverezés szabályait nem igazán ismerem, nem tudom, hogy az árverési vevő fizetett-e már, vagy csak az előleg van a végrehajtó számláján...
MajorDomus
#
2015.07.03. 23:30
Ha elárverezték az ingatlant, mi lett a vevők pénzével?
willow
#
2015.07.03. 21:39
Hát, akkor még mindig ott tartunk, hogy az ellentételezés rohadtul alacsony lesz; mindenesetre köszönöm a válaszokat mindenkinek, üdv az uraknak! :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.07.03. 13:07
„kamatos kamattal kell vajon számolni..?”
Nem.
willow
#
2015.07.03. 13:00
Hmm, ilyesmi nekem is rémlik... de az nem a jegybanki alapkamat volt? Amennyire most utána tudtam keresgélni, azt találtam, hogy 2000. 08. 31-ig volt 20% a szerződés szegés miatti késedelmi kamat mértéke, 2002-re pedig 11%-ot találtam, én nem is értem, honnan jött ez a 20+8% ? Egyáltalán, mi az a +8% ...?
Ami a változó kamatot illeti, abban igazad van, folyamatosan csökken, ami nem hangzik túl jól, de ilyenkor az eltelt évekre visszamenőleg kell majd a az évente változó kamatokkal felszorozni az ellentételezés szerződéskötéskor aktuális összegét? És ilyenkor kamatos kamattal kell vajon számolni..?
Bocsánat a sok kérdésért, de totális a káosz nálam ebben a kérdéskörben... Köszönet a válaszokért. :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.07.03. 06:10
2004-től kezdve igen. (Bár volt olyan félév is, amikor pont annyi maradt, mint előtte.)
lajcsó
#
2015.07.02. 20:19
Nem ennyire egyszerű a dolog. A kamatra vonatkozó szabályokat (azok változását) a teljes időszak tekintetében vizsgálni kell. Ha jól emlékszem a kamat mértéke félévente változott.
willow
#
2015.07.02. 17:44
Most beszéltem az érintettekkel, az ügyvédjük szerint nincs okuk az aggodalomra, mert az ügylet 2002. januárjában köttetett, ezért esetükben az akkor hatályos Ptk. szabályait kell alkalmazni, eszerint 20+8% a késedelmi kamat, ennyivel kell számolni évenként; ez helytálló szerintetek? Mert ha igen, akkor az úgy viszonylag korrekt is lenne a mai forgalmi érték relációjában...
willow
#
2015.07.02. 15:19
Na ez az, hogy mindenkor érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamat kérhető, aminek mértéke, hát, most mit mondjak, nem éppen infláció követő... ezért vetődött fel az ötlet, hogy esetleg - miután a tulajdonjog bejegyzése is csak most, az ítélettel lehetséges, esetleg a mostani forgalmi értéket próbálnák alapul venni
- már csak amiatt is, mert az ingatlant januárban elárverezték az eladó adóssága fejében, haszonélvezeti joggal terhelten, vagyis csökkentett becsértéken...
Mindkettőtöknek köszönöm szépen a válaszokat.
ObudaFan
#
2015.07.02. 13:19
Bár az 1/2005. sz. PJE alapján felmerülne azért az, hogy a jelenlegi forgalmi értékkel számoljunk, de jelen esetben, mivel haszonélvezetről van szó, amely ráadásul meg is szűnt, talán tényleg helyesebb az akkorival. Mindenesetre annyi elég bizonyosnak tűnik, hogy ha az akkori forgalmi értékkel számolunk, akkor az 1959. évi IV. tv. 301. § (1) szerinti kamat fog járni.
lajcsó
#
2015.07.02. 13:11
Késedelmi kamatot lehet kérni.
willow
#
2015.07.02. 12:59
Értem, köszönöm szépen, bár, azt hozzáteszem, hogy a teljesítés sem volt maradéktalan, hiszen tehermentes ingatlan volt a adásvétel tárgya, sőt, haszonélvezeti joggal terhelten eleve meg sem vették volna az ingatlant, tehát az ügylet létre sem jött volna... Igazából vevők elállni szerettek volna így a szerződéstől, csak arra praktikusan nem volt mód, mert a megfizetett vételárat már elköltötte közben az eladó, és ezen az ingatlanon túl végrehajtás alá vonható egyéb vagyona nem volt és ma sincs, ha a vevők kiköltöztek volna onnan, újra értékesítette volna eladó az ingatlant, vagy jelzáloggal terhelte volna meg - ezt maga a haszonélvező nyilatkozta az egyik perben... Szóval, nem nagyon volt egyéb lehetőségük, mint futniuk a pénzük után, vagyis pereskedni éveken át azzal az eladóval, akit ehhez kapcsolódóan időközben jogerősen elítéltek csalásért, magánokirathamisításért...
Egyébiránt, ilyenkor milyen kamattal kell számolni, normál ügyleti, vagy késedelmi kamattal?
lajcsó
#
2015.07.02. 12:22
"logikus számomra az, hogy a mostani forgalmi értékből számítsák ki a haszonélvezeti jogért visszajáró ellenértéket... vagy ez így hülyeség?"
Nem mondanám, hogy hülyeség. Csak gondold át! A szerződés teljesítése 2002-ben történt, tehát az igény elbírálása során az akkori forgalmi érték vehető figyelembe. Amennyiben a teljes vételár járna vissza, abban az esetben sem a jelenlegi forgalmi érték képezné az igény alapját, hanem az akkori.
willow
#
2015.07.02. 11:56
A kereset eredetileg a korlátozásmentes tulajdonjog megállapítására és bejegyzésére irányult, de a büntetőügyben megállapítást nyert, hogy a hozzájáruló nyilatkozat nem haszonélvezőtől származott, hanem az eladótól, ebben marasztaló ítélet is született eladó ellen, ugyanakkor a haszonélvezet emiatt fennmaradt az ingatlanon, és emiatt szeretnék visszakapni vevők a haszonélvezeti jog ellenértékét, amit ők kifizettek az adásvétel megkötésekor, 2002-ben...
A dilemma abból adódik, hogy az ingatlan jelenleg aktuális forgalmi értéke lényegesen magasabb, mint 2002-ben volt, így még kamatokkal növelten sem éri el az akkori ellentételezés összege azt, amit most kellene visszafizetnie az eladónak, és miután a tulajdonjog bejegyzése csak most, a jogerős ítélettel történik, ezért lenne - hangsúlyozom, laikus aggyal - logikus számomra az, hogy a mostani forgalmi értékből számítsák ki a haszonélvezeti jogért visszajáró ellenértéket... vagy ez így hülyeség?
lajcsó
#
2015.07.02. 11:35
"vajon a 2002-ben kialkudott vételár szerint, vagy az ingatlan jelenlegi forgalmi értéke az irányadó a nekik visszajáró ellentételezés mértékének megállapításakor..?"
Álláspontom szerint a szerződéskötéskori forgalmi érték lenne az irányadó (kamatokkal növelten).
Egyáltalán miről szól a kereset?
willow
#
2015.07.02. 10:35
Üdvözletem,
végre pont került egy 2002 óta húzódó ingatlanügylet végére, amelyet más topikokban már részleteztem, ezért itt most mellőzném, hogy ne legyek melegebb éghajlatra tanácsolva... ;) A lényeg annyi, hogy a tágabb családomban állt elő egy olyan helyzet, amelyben X eladó eladott egy Y haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant a haszonélvező hozzájárulásával, amely egyoldalú nyilatkozatról kiderült, hogy nem haszonélvezőtől származik, büntetőügy kezdődött, amelyben eladót marasztalták, stb... Időközben a haszonélvező elhunyt, jogutód lépett be a perekbe (több is folyt párhuzamosan), majd végül mindegyikben a vevők javára született ítélet, akik tulajdonjogának bejegyzéséről végre jogerősen rendelkezett a bíróság mostanra.
Hogy a tulajdonjog bejegyzésében végre ítélet szülessen így, 13 év elteltével, a haszonélvezeti jog ellentételezésének megállapítását elkülönítetten tárgyalja majd most a bíróság, és ebben lenne kérdésem a tisztelt hozzáértőkhöz.
2002-ben az adásvétel megkötésekor az ingatlan teljes, tehermentes vételárát fizették meg eladónak a vevők, ezt követelik vissza, amely követelésük az ingatlan forgalmi értékének egyötöde (h.élvező 65 év feletti volt), ez nekik visszajár vitán felül, de vajon a 2002-ben kialkudott vételár szerint, vagy az ingatlan jelenlegi forgalmi értéke az irányadó a nekik visszajáró ellentételezés mértékének megállapításakor..?
Mert azért azóta a forint jelentősen inflálódott, az ingatlanárak is ennek megfelelően változtak, és akárhogyan számolunk, ha a 2002. évi vételárat vesszük alapul, annak egyötöde a 13 évre számított kamatokkal növelt összege sem péri el az ingatlan jelenlegi forgalmi értékének egyötödét... Mi ilyenkor a helyzet, mire számíthatnak?
Minden érdemi válasz hasznunkra lenne, amelyeket előre is megköszönök.
