ingatlaneladás


MajorDomus # 2016.03.23. 22:14

Sima ügy.
Én is eljártam meghatalmazottként az eladás során a feleségem nevében.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.23. 18:16

Ettől még a mondott előszerződés érvényes. Csak ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául nem szolgálhat.
Hiszen a szerződésnek is csak az írásbeliség az alaki érvényességi feltétele.

Sherlock # 2016.03.23. 15:01

De a Ptk. rendelkezései igen.

6:73. § [Előszerződés]

(1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.

(2) Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.

6:15. § [Meghatalmazás]

(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.

lajcsó # 2016.03.23. 14:37

Igen! Mivel előszerződésről van szó, ami nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére, ezért arra nem vonatkoznak az Inyt. előírásai.

Sherlock # 2016.03.23. 14:27

Nem.

jucus.no1 # 2016.03.23. 13:54

Kedves Szakértők!
Azt szeretném megtudni, hogy ingatlanvásárlási előszerződés megkötéséhez érvényes-e az egyik eladónak a másik eladó részére a saját kezűleg írt és aláírt, valamint két tanú aláírásával adott meghatalmazása?
Kérem segítsenek!
Juci

ObudaFan # 2016.03.20. 10:23

A leírtak alapján úgy tűnik, hogy nem a 30M alapján kell fizetni és nincs áfa, de természetesen az okiratszerkesztő ügyvéd ismeri pontosan a biztos választ neki kell megadnia és ő vállal érte felelősséget.

lajcsó # 2016.03.20. 08:22

A számításokkal nem akarok bíbelődni, az legyen a te dolgod!

  1. Az adót a szerzett tulajdoni hányadonként kell kiszámítani!
  2. Adózni nem a bevétel után, hanem a jövedelem (adó alapja) után kell!

Az adó alapja a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető.

nono51 # 2016.03.20. 05:59

Üdvözletem!

Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:

Édesanyám és a fiam értékesíteni szeretnének egy ingatlant. Ők ketten a tulajdonosok. A fiam 2/6-od résznek a tulajdonosa 1996-óta, édesanyám tulajdonosa 2/6-od résznek 1990-óta, és 2012. februárjában örökölt még 2/6-od részt, így 4/6-rész összesen az ő tulajdona. Tehát az ingatlan 4/6-od és 2/6-od arányban édesanyám és a fiam tulajdona.

Az ingatlant 30millió Ft-ért értékesítik. 20 millió Ft édesanyámé, 10 millió Ft a fiamé. A 2/6-rész értéke, amit édesanyám 2012-ben örökölt 5.100.000 Ft.

Számításaim szerint a fiamnak nem kell adót fizetni, édesanyámnak pedig a 2/6 rész után mivel 4 éven belül értékesíti: öröklés: 5,1 mill.Ft, bevétel 10 mill. Ft, különbség 4,9 mill. Ft: 30%-a : 1,470 mill. Ft: 15 % SZJA = 221 ezer Ft.

A gond nem is ezzel lenne, hanem, aki megveszi az ingatlant, csak úgy kap hitelt, ha a lakóingatlanunkat átminősítik üzletté/irodaházzá/raktárrá. Ez a folyamat már el is indult, a vevő intéz ezzel kapcsolatban minden ügyet.

Az előszerződést megkötöttük, három részletben kapjuk meg az összegeket, az első kettőt előlegként, az utolsót a végleges adásvételi szerződés megkötése után 30 napon belül, amit akkor írunk alá, amikor a földhivatal bejegyzi az üzletet. Az előszerződés alapján 2016.július 31-ig kell elhagyni az ingatlant.

A gond itt kezdődik, hogy ostoba módon nem gondoltunk arra, egy üzlet eladásának más az adózása. Ha a fentiek alapján számolom ki az SZJA-at, azt tudom, hogy mivel üzletet értékesítünk, 15 év után nem kell fizetni, a 2012-ben örökölt rész után számolva, nincs 30 % kedvezmény, így 735 ezer Ft lenne. De, nem vagyok adószakértő, és nem tudom, hogy nem-e a 30 millió után kellene fizetni SZJA-at, mivel most jegyzik be üzletnek? És ugye azt jól tudom, hogy mivel magánszemélyek vagyunk, áfát semmiféleképpen nem kell fizetnünk így hogy üzletet adunk el?

Édesanyám és a fiam egy-egy lakást akarnak a pénzből venni, egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi az adó, áfa, és én már igazából lassan nem is tudom, mi az még, amit egy üzlet után fizetni kellene. Az előszerződés a héten lett aláírva, pénteken (tegnap) bíztam meg egy ügyvédet az ügyünkkel, de majd csak jövőhéten ér rá velünk foglalkozni. Az idő sürget, mivel az első részlet előleg már édesanyám és a fiam folyószámláján van. Ha nem az én kiszámításaim szerinti adót kell fizetni, akkor visszalépnek a szerződéstől, még megtehetik.

Kérem, segítsen.

Üdvözlettel.

ObudaFan # 2016.03.19. 12:12

Ettől azért még a (volt) házastársadnak is van benne tulajdoni hányada. Viszont ha a lakáshasználat bírói úton nem lett rendezve, akkor beköltözésed esetén is csak akkor követelhető tőled többlethasználati díj, ha a (volt) házastársad jelzi, hogy beköltözne ő is, de ezt megakadályozod.

klamee # 2016.03.19. 11:40

A lakás vételárát a különvagyonomból és a már közösen szerzett összegekből raktuk össze megtakarított pénz, kölcsönkapott és közösen visszafizetett pénzből hitelmentesen, de amikor a lakásvásárlás történt közös megegyezéssel 1/1-ben az én nevemre jegyeztettük be a tulajdonjogot.

Bea1 # 2016.03.19. 08:07

" 1/1 saját névre, de nem csak nekem van benne tulajdon részem."

Ezt kifejtené bővebben?

klamee # 2016.03.19. 06:39

Amíg az osztatlan tulajdonközösségük nincs megszüntetve, úgy a bennmaradó, és egyébként az egész ingatlant kizárólagosan használó (volt) házastárs (tulajdonostárs) többlethasználati díjat köteles fizetni a kiköltözött házastársnak (tulajdonostársnak).

Ezt találtam egy oldalon.

A helyzet a következő a lakás meg lett vásárolva 1/1 saját névre, de nem csak nekem van benne tulajdon részem. Soha nem laktunk benne, albérlő lakott eddig, és most szeretnék beleköltözni, és csak én, tehát nincs másik kiköltöző fél belőle és gyerekkel szeretnék költözni.

Ebben az esetben is köteles vagyok ezt a többlethasználati díjat fizetni? Az én lakcímem ott van, de a másik félé soha nem is volt és életvitelszerűen eddig egyikünk sem lakott ott.

ObudaFan # 2016.02.21. 15:09

Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották.

Itt a leírtak szerint 2000. valószínűsíthető véleményem szerint.

gybrilla # 2016.02.21. 13:54

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Beépítetlen belterületi ingatlan szerzési időpontja a kérdés.

2000-ben jegyezték be tulajdonjogomat a 3547/xx
kivett szántó ingatlanra részarány kiadás jogcímen.

Az ingatlan több más ingatlannal területrendezésen és belterületbevonáson esett át majd 2 db belterületi ingatlan került bejegyzésre 3544/xx hrsz.-vel 2010 ben.

Az egyik telket eladtam 2015 ben. Kérdés, hogy mi
a szerzés időpontja 2000 vagy 2010?

Üdvözlettel
Gybrilla

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.12. 06:13

Azzal, hogy a 2012-es vétel akkor is adóköteles lehet, ha lakóingatlan.

MajorDomus # 2016.02.11. 20:40

Olvasd el az előző választ.

Timcsianya # 2016.02.11. 10:06

2012-ben a szüleim után örököltem 50%-ban egy lakást. Ezt az 50%-ot szeretném eladni a másik 50%-os tulajdonosnak. Milyen adófizetési kötelezettségeim merülnek majd fel? Válaszát előre is köszönöm szépen.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.08. 12:30

Ha lakóingatlan, akkor adómentes, ha nem az, akkor a jövedelem után adót kell fizetni. Jövedelmed akkor van, ha az eladási ár meghaladja a megszerzés költségeit.

Libior # 2016.02.08. 09:21

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy 2007-ben szerzett ingatlant szeretnék eladni, de nem szeretnék másik ingatlant vásárolni. Ebben az esetben milyen költségek terhelnek(adó, illeték)?

Köszönettel!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.06. 12:04

A házasságot megelőző élettársi jogviszonyra a házassági vagyonjog szabályait kell alkalmazni. Tehát csak az lesz különvagyon, amit az élettársi kapcsolat kezdete előtt szerzett valamelyik fél. A különvagyonnak a vagyonközösség alatt keletkezett hozama, haszna, gyümölcse közös vagyon.

nikol09 # 2016.02.06. 07:41

A házasság alatt közösen vásárolt ingatlanba még a házasságkötést megelőzően félretett és bankbetétben elhelyezett pénzemet is beleforgattam. Az hogy nekem a házasság előtt volt megtakarításom (házasságkötést megelőzően 1 évig éltünk közös kasszán, ez számít-e valahová?), a takarékbetét 3 havi ki és bevételeknél kapott bizonylatokkal, valamint vagyonnyilatkozattal tudom igazolni. Külön vagyon-e és a házasságkötést követően kapott betéti kamat is annak számít?

klamee # 2016.02.03. 07:16

Ha nem tudunk megegyezni akkor a bíróságon, hogy a vagyoni dolgokról döntsön milyen költségekkel lehet számolni?

klamee # 2016.02.03. 07:01

Tisztelt Fórumozók!

A házasság alatt közösen vásárolt ingatlanba még a házasságkötést megelőzően félretett és bankbetétben elhelyezett pénzemet is beleforgattam. Az hogy nekem a házasság előtt volt megtakarításom (házasságkötést megelőzően 1 évig éltünk közös kasszán, ez számít-e valahová?), a takarékbetét 3 havi ki és bevételeknél kapott bizonylatokkal, valamint vagyonnyilatkozattal tudom igazolni. Külön vagyon-e és a házasságkötést követően kapott betéti kamat is annak számít?

Immaculata # 2016.01.19. 15:10

van egy lakás ami a férjem nevén van és a házasságunk előtt vette