Társasház idegen telekre

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
wers # 2016.02.14. 15:41

„:-*”
Az ilyen bizékkel nem szoktam foglalkozni.

wers # 2016.02.14. 15:38

„Egyáltalán nem bővítés, teljesen önálló lakás és ezzel egy társasház jön létre.
A probléma azzal az előírással van, hogy az új lakás kell legyen vagy 10 évig a család lakóhelye. Ténylegesen. ”

Miért feltételezed, hogy nem értettem meg elsőre. Szerintem ott van a probléma, hogy nem lehetett (és még most is csak feltételezés) tudni elsőre ennyiből, hogy bővítés-e, vagy két lakás, amit együtt használnak. De a főbb kérdéshez a jósgömb szükségeltetik inkább, hogy évek múlva mit találnak ki, hogy kellet volna (most) érteni, mit fognak kifogásolni.

„az a kérdés, hogy ha azt ellenőrzik, hogy az új lakásban lakik-e a család, akkor el lehet-e jutni olyan kedvezőtlen értelmezésig, ami a visszafizetési kötelezettséggel, vagy esetleg még ennél is nagyobb kellemetlenséggel járna. Sajnos, amennyire én látom, ebben a felállásban ez nem zárható ki.”

Immaculata # 2016.02.14. 15:18

„:-*”

Wers, ez a jel nem azt jelenti, hogy szeretlek, bár nem Te vagy az egyetlen, aki teleszemetelte a fórumot azzal, hogy KBS-hez tartozik.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.14. 14:44

Egyáltalán nem bővítés, teljesen önálló lakás és ezzel egy társasház jön létre.
A probléma azzal az előírással van, hogy az új lakás kell legyen vagy 10 évig a család lakóhelye. Ténylegesen.

wers # 2016.02.14. 13:00

„Tehát az ebben a rovatban feltett kérdés szerint egy már meglévő lakáshoz épülne hozzá egy 60 m2-es új, így társasházzá alakítva azt, de a CSOK-ot igénybe vevő család természetesen nem a 60 m2-en élne, hanem a "két lakásban" együtt.”

Hát... eléggé a bővítés kategória lesz ez pedig. Ha jól értem, a használatbavéleti után kérhetnek majd új házszám megállapítást az önkormányzattól, de nem fogja fedni a teljes valóságot.

wers # 2016.02.14. 12:56

ObudaFan, a konkrét helyzetet kellene látni, és hogy mit tud tervezni a tervező, ami elfogadható. Értem a problémát, de szerintem ez a szabályozás még eléggé a rejtvény kategória. Na meg mintha még alakítás alatt lenne.

ObudaFan # 2016.02.14. 12:51

„Arról viszont nem látok semmit, hogy emellett lehet-e majd tartózkodási helyet létesíteni, az megtámadható lesz-e később. Pl. ha a gyermek lakóhelyétől távolabb folytatja a tanulmányait?”

Tehát az ebben a rovatban feltett kérdés szerint egy már meglévő lakáshoz épülne hozzá egy 60 m2-es új, így társasházzá alakítva azt, de a CSOK-ot igénybe vevő család természetesen nem a 60 m2-en élne, hanem a "két lakásban" együtt.

ObudaFan # 2016.02.14. 12:49

„Szerintem nem a szobák számával lesz a gond (nincs olyan előírás, hogy minden gyereknek külön szobájának kell lennie), és a közös előszoba sem sokat segít, ill. nem kizáró ok, hogy a szomszédba is át lehet menni. Lényeg, hogy önálló lakásnak kell lennie:”

Szerintem formálisan eleget lehet éppen tenni ennek. Csak az a kérdés, hogy ha azt ellenőrzik, hogy az új lakásban lakik-e a család, akkor el lehet-e jutni olyan kedvezőtlen értelmezésig, ami a visszafizetési kötelezettséggel, vagy esetleg még ennél is nagyobb kellemetlenséggel járna. Sajnos, amennyire én látom, ebben a felállásban ez nem zárható ki.

wers # 2016.02.14. 12:48

„Persze.
Az nem oldható meg, hogy van egy közös tulajdonú helyiség (előszoba, hall, ilyesmi), és abból nyílik a két lakás?
Akkor nem nagyon köthetnek bele. Szerintem.”

Ezt írtad, de ez nem sokat segít. Az önálló rendeltetésű lakásnak nem feltétele az előszoba. Az ilyesmi sem. De sok minden más igen.

A 29§-al nem értem a gondot, ha önálló lakásként fog épülni, és ott lakóhelyet létesítenek.

Arról viszont nem látok semmit, hogy emellett lehet-e majd tartózkodási helyet létesíteni, az megtámadható lesz-e később. Pl. ha a gyermek lakóhelyétől távolabb folytatja a tanulmányait?

„ Te viszont, attól tartok, nem vetted le, hogy min is tanakodunk valójában.” Igen, én is szeretlek.

ObudaFan # 2016.02.14. 12:47

MajorDomus

Én ezt nem látnám kizáró oknak, ha az alapító okiratban az van, hogy a telken nincs tulajdonjoga, csak földhasználata a tulajdonosoknak, akkor szerintem ennek meg lehet felelni. Van ezzel ellentétes konkrét földhivatali gyakorlatról tudomásod?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.14. 12:31

(Vigasztaljon, hogy a rovatot elnézve, nagyon nem vagy egyedül ezzel. :) )

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.14. 12:31

Ezt tudjuk. Még ha nem is vagyunk építészek. Te viszont, attól tartok, nem vetted le, hogy min is tanakodunk valójában.
:-*

wers # 2016.02.14. 11:54

Akkor most már ugye mindent tudtok :))

Mivel az építészek (bármily hihetetlennek is tűnik) próbálják értelmezni, mi eshet a 16/2016 és mi a 17/216 Kor.rendelet alá, az alábbit kaptam.

Szerintem nem a szobák számával lesz a gond (nincs olyan előírás, hogy minden gyereknek külön szobájának kell lennie), és a közös előszoba sem sokat segít, ill. nem kizáró ok, hogy a szomszédba is át lehet menni. Lényeg, hogy önálló lakásnak kell lennie:

„definiálásra került az új lakás fogalma:

új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó
földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen
(településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti
feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, az OTÉK-ban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.A rendeletben tételesen felsorolták a hasznos alapterületet alkotó helyiségeket
”

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.14. 07:36

?

MajorDomus # 2016.02.13. 22:00

Bocsi

A telefonomról szerencsétlenkedek. A 9 $ gondoltam.

MajorDomus # 2016.02.13. 21:57

Obudafan
Erre gondoltam. gyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról1
Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A társasház

1. § (1)2
(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.
(3)3
2. §4
3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(2)5
(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
4. § (1) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségekből álló minden egyéb épületre, amelyben a nem lakás céljára szolgáló egyes helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak.
4/A. §6 A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
A társasház alapítása, alapító okirat
5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.
(2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
(3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.
(4) A (3) bekezdés szerinti elővásárlási, előbérleti jogot megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezése.
(5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
6. § A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
(3) A feljegyzett alapítást követően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető. Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele, hogy a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belül módosítják és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
(3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt.
9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

  1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
  2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
  3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
  4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
  5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
wers # 2016.02.13. 15:28

„A jogszabály-értelmezés nem mérnöki feladat.”

Khmmm... drága, na, inkább mégsem írom le.

Immaculata # 2016.02.13. 15:28

Az építész a megrendelő kérése alapján tervez, a megrendelő pedig a CSOK adta lehetőség szerint terveztet.

4 szoba plusz nappalinál 3 szobában 1-1 gyerek, egyben pedig a két szülő.
Ha valaki dolgozó szobát is szeretne, akkor max. 2 gyerek jut egy szobába, de sehogyan sem három.

wers # 2016.02.13. 15:25

Ja, és ha csok, érdemes várni, mert ahogy elnézem minden héten min. kétszer finomítanak, puhítanak rajta.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.13. 15:24

A jogszabály-értelmezés nem mérnöki feladat.

wers # 2016.02.13. 15:19

Már bocs, de ehhez nem inkább egy építész kellene? Azoknak is tanítanak ám egy-két dolgot :)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.13. 15:10

Akkor hárman laknak egy szobában. :)

ObudaFan # 2016.02.13. 12:52

Két szoba lenne az új lakásban, a régiben kettő plusz nappali. És hát öt fős a család értelemszerűen. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.13. 12:40

„ténylegesen legfeljebb a három gyerekből kettőnek lesz a szobája.”
Ketten egy szobában laknak. :)

ObudaFan # 2016.02.13. 12:03

„Ebben igazad is lenne, de a földhivatal a CXXXIII/2003.alapjan dönt, az meg nem jön össze.”

Véleményed szerint melyik rendelkezésével lenne ellentétes?

  • 1
  • 2