közös udvar parkolási probléma


MajorDomus # 2017.03.08. 20:36

Nem !

Semmi sem irja felül az Alapitó Okiratban és a szerződésekben rögzitett megállapodást.

Bukott ügy!

Tanitsátok meg vezetni!

drbjozsef # 2017.03.08. 19:33

Ha a papirtol valo elteres egyertelmuen evek ota megvalosult, szemmel lathato, tanukkal konnyen bizonyithato, akkor a rautalo magatartas megalapozhatja a hallgatolagos "modositast". De valoban, nem tul biztos modszer, senki reszerol.

drazse # 2017.03.08. 18:28

Az alapító okirat módosítása olyan, mint a medve halállistája. Sajnos minden tulajdonosnak támogatni kell, szóval ebben az esetben eleg reménytelen. Ebben nem volt igaza az ügyvédnek. Pereskedni nem érdemes, mégis milyen alapon?

Szomorú örökös # 2017.03.08. 18:24

drbjozsef

egyáltalán nem biztos, hogy a papír lesz az erősebb, mert ez sok körülménytől függ

Szerintem egy ügyvéd által ellenjegyzett, minden korábbi tulajdonos által aláírt használati megosztást elég nehéz figyelmen kívül hagyni. Ahhoz komoly bizonyítás szükséges, amit azért szóbeli megállapodás esetén elég nehéz produkálni.

drbjozsef # 2017.03.08. 17:06

Na igen, ha a szerződés és a valóság eltér, akkor ott azért lehetnek gondok. És egyáltalán nem biztos, hogy a papír lesz az erősebb, mert ez sok körülménytől függ.

Szomorú örökös # 2017.03.08. 14:27

monxla

Ha sokáig együtt akarsz lakni azzal a másikkal, akkor a pereskedés nem fog jó kapcsolathoz vezetni.

Szomorú örökös # 2017.03.08. 14:25

drbjozsef

Engem akkor is így tájékoztattak. Nem ügyvéd előtti használati megosztásról beszélek, mert az egyértelművé tenné a dolgokat, hanem arról, hogy ha egy szerződésben meg vannak határozva a dolgok, de egy személyes egyezség útján később mondjuk a két tulaj megbeszéli egymás között, hogy melyik részt ki használhatja, akkor az egészen az új tulajdonos megjelenéséig maradhat, utána viszont az nem köteles elfogadni, mivel az sehol nincs rögzítve papíron. És jogosan ő ahhoz fog ragaszkodni, ami a korábbi szerződésben vagy használati megosztásban szerepel.

drbjozsef # 2017.03.08. 11:44

"egy következő új tulajdonos ezt nem köteles ezt elfogadni és simán újra szabályoztathatja ezt, persze közös megegyezéssel"

Ennek a mondatnak igy semmi ertelme. Koteles elfogadni, ha nem tudja kozos megegyezessel megvaltoztatni. Marpedig ha az a masik felnek nem elonyos (es egy hasznalati megosztasi szerzodes tipikusan zero osszegu jatek), akkor nem fogja elfogadni.

Szomorú örökös # 2017.03.08. 06:52

monxla

Én osztatlan közös tulajdonban lakom. Nekem azt mondták, hogy egy megegyezés alapján le lehet szabályozni, hogy melyik rész kihez tartozik és ki használhatja, azonban egy következő új tulajdonos ezt nem köteles ezt elfogadni és simán újra szabályoztathatja ezt, persze közös megegyezéssel. Lehet rosszul tudom ezt, mert laikusnak számítom, de engem is érdekelne, hogy miként is van ez. Egy ügyvéd előtt készített használati megosztás pl. mennyire "törvényerejű"?

monxla # 2017.03.08. 05:54

Persze békén hagyjuk!
De amellett mindenki kitart, hogy mindenkinek egy autóval joga van beállni! És ezt a NEM körültekintően NEM a valós fizikai viszonyoknak megfelelően megfogalmazott szerződések azaz az összeférhetetlenséget tartalmazó papírok az okai! Ezen szerződések nem hogy akkor, hanem 100 év múlva is hirdetik a bennük lévő összeférhetetlenséget, általánosabban örök igazság mint ahogy a jég elolvad a melegben.
Ennyi

MajorDomus # 2017.03.07. 22:17

Dobjatok össze neki egy parkolóradart!

A pert meg fogja nyerni,és lesz egy kizárólagosan használható területe,és 4 ellensége

monxla # 2017.03.07. 20:43

Üdvözletem,

13 évig működött a dolog ki volt jelölve az 5 autónak a parkoló. De mivel az 5. lakás tulajdonost cserélt ezért az új tulajdonos a következő a szerződésekben (minden lakóéban) lévő szövegrész miatt, szólt az ő általa kizárólagosan birtokolható részen álló autó tulajának, hogy márpedig csak sz ő szívességéből áll ott és álljon máshová mert birtokolni szeretné azt a részt. (Ez így lett bejelentve a földhivatalhoz is, nem úgy ahogy az autók valójában elférnek)
Íme a szerződésekben lévő szövegrész:
"Szerződő felek rögzítik, hogy a társasházzá alapítás és a társasházi alapító okirat bejegyzését követően, az 5. számú altbetétben feltüntetett társas házi lakás mindenkori tulajdonosa kizárólagosan jogosult az 5. számú lakás utcafronti telekhatárához közelebbi - az utcafronti telekhatárral párhuzamos - falsíkja mögött lévő beépítetlen földterületet kizárólagosan birtokolni és használni az ingatlan teljes szélességében"
Az 5. lakó ezáltal elindította a dolgot, megbolygatta a 13 évig megszokott rendet. Ha ő nem egyezik bele abba hogy arra a területre ami a szerződésekben ő kizárólagosan használhat és birtokolhat bárki odaálljon akkor kezdődhet egy peres eljárás.
Itt a kérdés az ki nyerheti ezt meg, kinek mennyi az esélye? Sajnos két autó is belóg arra a bizonyos területre.
Ez a parkolási probléma azért indult el, mert az 5. lakás tulaja egy hölgy aki nem tud biztonságosan tolatni (a tükrét már megigazította a betonfalon) az autójával, és orral bemegy, hátul megfordul és orral az utcafront felé beáll a helyére. Ha bárki az általa kizárólag használható és birtokolható területen áll akkor ezt nem tudja megtenni.
Az ő hiányos vezetési rutinja/tudása miatt kerül hátrányos helyzetbe és viták elé másik 4 lakó.
Mi erről a tisztelt ügyvéd/jogász urak/hölgyek véleménye???

nanemaaa # 2017.03.07. 06:41

Talán abból kellene kiindulni, hogy a telek mindig osztatlan közös tulajdon, albetétbe nem vehető. Ennek megfelelően nincs olyan, hogy én telekrészem, te telekrészed, kivéve, ha erről szmsz rendelkezik. 5 lakás esetében szerintem nincs szmsz. Ergo a telken ki kell jelölni az 5 használható parkolót és a többi telekrészen lehet a tulajdonosoknak bukfencet vetni.

MajorDomus # 2017.03.06. 22:28

A 100 %-os beleegyezés!

monxla # 2017.03.06. 19:55

Üdvözletem,

Megkerestem az ügyvédet aki anno írta és ellenjegyezte a szerződéseket, idézném az ő véleményét:

A társasházi alapító okirat és a ténylegesen kialakult birtoklási és használati viszonyok alapján lehet az egyes altbetétek tulajdonosait megillető területhasználat mértékét meghatározni.

A rendelkezésre álló okiratok alapján az építtető úgy kívánta értékesíteni az ingatlant, hogy minden albetét tulajdonosa 1 gépjárművel jogosult legyen az ingatlanra beállni.

A tényleges használat során kialakult egy olyan ingatlan használati megosztási rend, amely lehetővé tette a fentiek szerinti használatot 13 év alatt.

A tulajdonostársaknak lehetőségük van arra, hogy a társasházi alapító okirat rendelkezéseit a tényleges használat alapján módosítsák, illetve megegyezés hiányában a tulajdonosok birtokvédelmet kérhetnek azon tulajdonostárssal szemben (5. lakó), aki a kialakult birtoklási és használati viszonyokat egyoldalúan megváltoztatja.

Bármelyik tulajdonos kérheti bírósági eljárás keretében a birtoklási és használati viszonyok módosítását. vagy a társasházi alapító okirat módosítását.

Mi erről az Önök véleménye?
Mennyi arra az esély hogy egy ilyen módosítást véghez lehet vinni a kialakult használati viszonyok szerint?
Mi szükséges ehhez?

Előre is köszönöm.

MajorDomus # 2017.02.17. 20:51

Inkább reálisan gondolkodik.

monxla

Ebben az orszgban a Rottenbiller utcát is sikerült eladni!

Miért csodálkozol ilyeneken?

Az is nagy,szó,hogy felépült a ház,és még lakni is lehet benne!

Tudod molyen társasházak vannak?

Alapitó Okiratban 22 db teremparkoló ,a helyszinen 20 db.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.17. 16:13

Mondtam én, hogy teljesen egészséges jogérzéked van. :)

monxla # 2017.02.17. 07:16

Üdvözletem,

Köszönöm a hozzászólásokat.

Ha jól értem semmit nem lehet tenni ezen ügyben? Ekkora idő eltelte után nem kártalaníthatóak semmilyen módon azon lakók akik "kiszorulnak" az udvaron való parkolásból?

"mindenki egy gépkocsival beállhat úgy, hogy a másikat ne akadályozza."
Ez sajnos fizikailag lehetetlen, ha a szerződést vesszük alapul. A telek nem elég széles ahhoz hogy olyan udvar legyen hogy ez megvalósításra kerülhetett volna. (Csak akkor lehetséges ha két lakó az utcán parkol) Ez nem egy hiba a szerződésben?

Ha már a tervező elrontotta és ez nyilvánvalóan látszott, akkor hogyan lehet az, hogy egy ügyvéd a kivitelező közreműködésével létrehoz egy olyan szerződést, amely sem a létrehozásakor, sem jelen állapotában nem felelt meg a fizikai valóságnak, ellentmondásokat tartalmaz? Fura hogy egy ilyen dologra is lehet szavatosság, ez nem egy elévülő dolog, örökké tükrözi az ellentmondást a szerződés és a fizikai valóság között.

MajorDomus # 2017.02.12. 18:38

Plusz költség,és nem vállalta be.

Verba volant,scripta manent

Az 5 számu tulaj a nyerő!

Immaculata # 2017.02.12. 16:28

Valószínűleg tervezői hiba volt. A tervezőnek közlekedési tervezőt is be kellett volna vonnia szakági tervezőként.

Immaculata # 2017.02.12. 15:46

Nem nagyon. A szerződés nem semmis, és nem érvénytelen, mert az mondja, hogy mindenki egy gépkocsival beállhat úgy, hogy a másikat ne akadályozza.
Ha természetben ez nem valósítható meg, akkor hibás a kivitelező teljesítése. Ilyenkor a társasház kérhet plusz 3 gépkocsibeálló biztosítását a környéken, vagy értékcsökkenést az ingatlanra az elszenvedett napi nehézségek miatt. Egyébként kötelező minden lakáshoz egy gépkocsibeállót biztosítani. Enélkül nem adható meg a használatbavételi engedély.
A birtokba adás után egy évvel felül kell vizsgálni a kivitelezést, hogy az esetleges problémákat még időben a kivitelező kijavíthassa.
Tervezői hiba is előfordulhat, arra 3 éves szavatosság van.

Időben mindenből kifutottatok, itt már csak a közös megegyezés lehetséges.

monxla # 2017.02.12. 11:47

Kedves Jogász Hölgyek/Urak,

a következő helyzetben kérném a tanácsotokat.

Adott egy 5 lakásos sorházi lakás, mely jobb oldalán az utcafrontról a közös udvarrész foglal helyet. (Az 1. lakás az utcafronthoz a legközelebb az 5. a legtávolabb helyezkedik el.)
Az adásvételi szerződésben szerepel
"a tulajdonosok lakásonként egy gépjárművel jogosultak az ingatlanra beállni"
Továbbá
"Szerződő felek rögzítik, hogy a megvalósítandó építkezésre figyelemmel az ingatlan tulajdonosai a gépjárművel történő bejárást kötelesek biztosítani az utcafrontról nézve jobboldali telekhatár teljes hosszában, a telekhatártól számított 3 méter szélességű bejárón.
Szerződő felek rögzítik, hogy a társasházzá alapítás és a társas házi alapító okirat bejegyzését követően, az 5. számú altbetétben feltüntetett társas házi lakás mindenkori tulajdonosa kizárólagosan jogosult az 5. számú lakás utcafronti telekhatárához közelebbi - az utcafronti telekhatárral párhuzamos - falsíkja mögött lévő beépítetlen földterületet kizárólagosan birtokolni és használni az ingatlan teljes szélességében"

2003-ban amikor a lakók birtokba vették az ingatlant kiderült, hogy két lakó gépkocsija nem helyezhető el úgy az udvaron hogy a többieknek biztosítsák a be és kijárást anélkül hogy a bent állónak ki kellene állni az utcára amíg a mögötte lakó kimegy, vagy bejön.
Ez teljesen nyilvánvaló volt, belátta a kivitelező is, ezért született egy szóbeli megállapodás, mely szerint egyikük az 5. lakás falsíkjához közel, másikuk az 5. lakás (a közös udvar végén lévő) privát területre parkolhat. (Ugyanis szerződés szerint, illetve a Földhivatalhoz bejelentés szerint a 4.lakás végétől az 5. lakás mindenkori tulajdonosa birtokolja az udvart teljes szélességében.) A megállapodás szerint meg is történt a ráutaló magatartás, hiszen a kivitelező lezárta az 5. lakó telekrészét egy téglafallal és egy kapuval (minden lakás között kb 2m re benyúló téglafallal van jelölve az ingatlanok határa, amit aztán minden lakó saját maga füvesít, vagy burkol le.) és a közös részt a megállapodásnak megfelelően leburkolta térkővel a kivitelező.

Sajnos ez nem került bele a szerződésbe ill. telekkönyvi módosítás sem történt.
Minden rendben ment 14 évig amikor is az 5. számú ingatlan tulajdonosa megváltozott.
Az új tulajdonos (arra hivatkozva hogy nem tud tolatva be/ki állni) kijelentette, hogy ez a terület az Ő tulajdonát képezi, és nem engedi meg, hogy bárki parkolóként használja azt.
Ebből kifolyólag előállt az eredeti helyzet, mely szerint a szerződésben lévő anomália, mindenkinek joga van egy gépjárművel beállni az ingatlanra, ugyanakkor biztosítani kell a be/ki járást ütközésbe kerül.

Az első lakónak nincs gépjárműve, így bizonyos ideig megoldást jelent, hogy oda be lehet állni, viszont a 4. lakás gépjárműve is belelóg a magánterületbe, amit úgy gondolom, hogy fölösleges elodázni, jogi megoldást kell találni erre a problémára.
Jogi végzettség nélkül én azt gondolom, hogy a kivitelezővel és annak ügyvédjével,( aki a szerződést írta) kellene megállapodni, mivel Ő gyakorlatilag többször adott el egy földterületet. Azt gondolom, hogy ez alapján érvénytelenek a megkötött szerződések.

Az lenne a kérdésem, hogy jogilag hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?