Eladták a közutat, kizártak a telekről.


Vasutas # 2017.03.18. 11:13

Tisztelt Szakértők!

Egy nagyon régóta húzódó ügy végére szeretnék pontot tenni, ebben kérném a tanácsaikat, segítségüket.

Adott egy közút, ami össze köt két másik közutat. Az önkormányzat telek megosztással ezt az utat eladta valakinek, amiből saját használatú út lett. A tulajdonos lezárta az út két végét, hogy onnan se ki, se be. Az akkori jegyző a határozatban arra hivatkozott, hogy ez az út semmilyen más célt nem szolgál, csak az ottani másik telek megközelítésére alkalmas. Ez így nem igaz. A mi telkünk gazdasági bejárata ide nyílik. A többi oldalon nem lehet kialakítani gazdasági bejáratot mert nem alkalmas rá, ezt az új jegyző megerősítette hogy valóban alkalmatlan. Így most gépkocsival nem tudunk beállni a telekre. Szolgalmi jog nem lett bejegyezve, mert annó a jegyző sáros volt, azaz baráti viszonyban voltak az új tulajdonossal... A mostani jegyző elismerte hogy igen, hibázott az önkormányzat. Postai úton küldött egy levelet hogy nem akarnak beavatkozni ebbe az ügybe, egyezünk meg. A tulajdonossal nem lehet beszélni, mert "elszalad"...
- Hogyan lehet egy közutat eladni amit mindenki használ?
Hogyan lehetne ebben az ügyben eljárni, kihez fordulhatok? Teljesen tanácstalan lettem.

Előre is nagyon köszönöm a segítségeket!

alfateam # 2017.03.18. 11:54

Bontsd el a lezárást és közlekedj ahogy eddig.
Egyezkedjen az új tulajdonos az önkormányzattal.

Vasutas # 2017.03.18. 13:14

A változási vázrajton a következő szerepel:

- Változás előtt: kivett közút
- Változás után: kivett sh. út

A földhivatali térképen is sh útként szerepel már, míg a régin közútként.

alfateam # 2017.03.18. 14:16

2.2.2. Felek
Tekintettel arra, hogy adott terület közhasználati célú átadása csak akkor tölti
be funkcióját, ha a köz számára megnyitni kívánt terület közterülethez kapcsolódik,
továbbá arra, hogy a magántulajdonú területeket a települési önkormányzat
tulajdonában álló, közterületnek minősülő járdák határolják, az ingatlan közhasználati
célú átadására irányuló szerződés jellemzően az ingatlan tulajdonosa és a
települési önkormányzat között jön létre. A szerződést dologi hatállyal kizárólag
az ingatlan tulajdonosa kötheti meg, az ingatlan más jogszerű birtokosa (pl.
haszonélvező) a települési önkormányzattal kizárólag kötelmi (azaz csak vele
szemben érvényesíthető) jogviszonyt létesíthet. Ilyen szerződés létrehozása
mindazonáltal kizárólag akkor célszerű, ha a terület közhasználati célra történő
átadása csak rövid időre indokolt. Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban van, a
dologi hatályú szerződés megkötésében valamennyi tulajdonostársnak részt kell
vennie.
2.2.3. A szerződés tartalma
Magánjogi jogviszony lévén a felek mellérendeltsége érvényesül, a szerződés
megkötése a felek konszenzusán, egyező akaratnyilatkozatán alapul, amely
bírósági ítélettel sem pótolható. Minthogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) az „ingatlan közhasználat céljára történő
átadását” külön jogintézményként nem nevesíti, a szerződési szabadság elve alapján
a felek mind kötelmi, mind dologi jogi jogviszony létrehozására köthetnek szerződést,
bár a települési önkormányzat számára egyértelműen az abszolút szerkezetű,
dologi hatályú jogviszony létrehozása az előnyösebb. Az abszolút szerkezetű
jogviszonyok (így pl. a telki szolgalom, haszonélvezet, használat) jellemzője, hogy
csak a jogosult személye (azaz jelen esetben a közösséget képviselő települési
önkormányzat) van meghatározva, vele szemben mindenki (még az ingatlan
tulajdonosa is) kötelezett. Ezzel szemben a relatív szerkezetű kötelmi
jogviszonyoknál (így az ingyenes haszonkölcsönnél, illetve a visszterhes bérletnél) a
jogviszony csak a szerződő felek vonatkozásában értelmezhető, a szerződés más
kívülálló félre kötelezettséget nem állapíthat meg.
A települési önkormányzatnak ezen túlmenően jellemzően alapvető
érdeke, hogy a kikötött jog (a terület közhasználat céljára történő átadása) ne
csupán a szerződő ingatlantulajdonossal, hanem az ingatlan mindenkori
tulajdonosával szemben is érvényesíthető legyen. Ezért a szerződésnek

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.18. 16:52

A többi oldalon nem lehet kialakítani gazdasági bejáratot mert nem alkalmas rá
Miért nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.18. 16:54

Mi a szent szar ez, Alfa?

Vasutas # 2017.03.18. 22:08

Azért nem, mert a telek 3 részre van osztva (60 éve így van) A kert V alakú ezért a vége kb 2 m en érintkezik a mögöttes közúttal, a másik, pedig nem a kertre akarok autóval behajtani hanem az udvarra. Az utcafront felőli rész, ahol a bejárat van, ott az épület. Ha lebontom a lakóházat, akkor tudok csak gépkocsi bejárót létrehozni, valamint ha kivágom az összes fát a telken. De ebben ezt nem értem hogy miért nekem kell átrakni a kaput, amikor nekem 60 éve ott van. Az önkormányzat "új" jegyzője beismerte hogy hibáztak nem szabadott volna eladni.. Ugye a régi jegyző túl jó barátságot ápolt a tulajdonossal, és az utat ingyen nekiadta. Persze papíron ez háromszázezer forint. Nem érdekelne a dolog, ha szolgalmi jog lenne, vagy a gazda megengedné a ki-be járást. Birtokába került az út, két oldalára kerítést húzott, de a gyom nagyobb benne mint a kerítés. Semmire nincs használva a telek, "csak az enyém".
Szükség van a bejáratra, mert nagyszüleim élnek itt. Télen száz-kétszáz mázsa fa kerül be a fásba, és a "gazda", akire a saját háza rádől, végig nézi, hogy majdnem 60 méterről a másik utcáról egy hétig hordjuk be a fát a kerten keresztül. Természetesen adót, semmit nem fizet a telkekre, mert úgy érzi neki nem kell. Az új jegyző pedig nem mer lépni, mert ő egy bábu a kirakóban akit mozgatnak. Amikor bejártam hozzá az önkormányzathoz, volt hogy az egész delegáció kisbusszal kijött a helyszínre (külterületi rész) és fűl tanúja voltam, ahogy a régi jegyzőnek a szemlén a bizottság feltette a kérdést: "Normális vagy te ... eladtad az utat?" volt vita. - Én is utca végén lakom, ennyi erővel én is megvehetném az utcát, de nekem nem eladó..
2007 ben lett eladva az út, semmi baj nem volt eddig mert a gazdája másik településen lakott, amikor jött a határozat az önkormányzattól, azt sem érdekelte a tulajdonost ha várat építettem volna rá, még a telket is mi rendeztük, ne nője be a gaz. De mivel csődbe ment, kiköltözött a faluba, gondolt egyet, és megtiltotta a közlekedést. Megegyezni lehetetlen vele, mert a napszaknak megfelelő köszönésig nem lehet eljutni.. Csak a rossz indulat miatt nem lehet az utat használni, holott nem csak mi használtuk, hanem az egész falu. Röviden, tömören ennyi a történet. Ha ezt előre tudom, azonnal megfellebbezem a határozatot.

MajorDomus # 2017.03.18. 22:11

Kissé zavarosnak tűnik!

alfateam # 2017.03.19. 07:01

Mi a szent szar ez, Alfa?
Akár nevezheted így is de nevezheted mutyizási segédletnek.

A Kormányhivatal készítette, módszertani ajánlásként. Gondolom jegyzők számára, kisajátítás és közterület magántulajdonba adásának jogszerű bonyolításához. Sok-sok jogszabályi hivatkozással, mindössze 21 oldalon.

Olvasd el, hátha téged kérdez a Kossuth rádió ismét.
Elmondhatod a Kormány hivatalos álláspontját.
Úgy-is hajlasz azt az álláspontot képviselni, ha nem tud bejárni az ajtón, járjon be az ablakon...

Bea1 # 2017.03.19. 07:17

Mindenesetre ne magántulajdonon keresztül!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.19. 07:50

Mellébeszélsz, Vasutas! Nem tarthatsz jogot a szomszéd telkén való átjárásra arra hivatkozva, a saját telkedet sajnálod ilyesmire pazarolni, kell a hely a fejes salátának. Szépen nyitsz egy kaput az utcáról arra a részre, amit te "kertnek" nevezel, és ez után "bejáró út" lesz.

alfateam # 2017.03.19. 08:09

Te beszélsz mellé! Amit teleknek nevezel az út.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.19. 08:27

A telek az ingatlanjogban azt jelenti, "önálló helyrajzi számmal nyilvántartott földrészlet". A besorolása lehet annak a teleknek út is.

(Bántott valaki? Akarsz róla beszélni?)

Bea1 # 2017.03.19. 11:29

Kivett saját használatú út, ami azt jelenti, hogy más nem járhat rajta, ha jól értem.

MajorDomus # 2017.03.19. 21:18

Vagh akapit rá telki szolgalmat.

Vasutas # 2017.03.20. 14:20

Kovács_Béla_Sándor!
Miért beszélek mellé? Kivett közút volt! Kölcsey Ferenc utca volt a neve, az utca helyrajzi száma alá tartozott! Annak idején ezért lett a kapu idetéve. Nem, nem lehetséges máshová kaput építeni! Csak ha mellék épületet bontok! Miért nekem kell? Akkor ezek szerint én is fenn tarthatom a jogot arra, hogy a mi előttünk lévő közutat megveszem, és a szomszéd, meg építsen kaput ahová akar? Anyagilag nem probléma, akkor miért ne? Nem értem ezt a logikát.. 60 éve ott egy kapu, előtte közút, valaki megveszi az utat én meg bontsam el a telkemet?? Ez így aránytalan szerintem. Az önkormányzatnál azért nem lépnek, mert a saját szájával mondta a jegyző hogy SÁROS. Az önkormányzat meg maga ellen nem lép.

Vasutas # 2017.03.20. 14:32

És a másik Sándor, még ha tudnék is kapubejárót építeni a másik oldalon, nem tudok, mert a mögöttem lévő üres telek is az övé... a kertem sarkos, az út, és a két telke majdnem összeér a kertem végén. max 1 méter ha van ott...

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.20. 15:26

a mi előttünk lévő közutat megveszem
Próbáld meg!

MajorDomus # 2017.03.20. 21:11

Elvileg kellett volna értesiteni a szomszédokat is!

nanemaaa # 2017.03.21. 06:38

MD
"Elvileg kellett volna értesíteni a szomszédokat is!"

Adásvételről? Naemáááá! Mellesleg van pár dolog ami nem világos. Közterület az önkormányzati törzsvagyon részét képezi, így forgalomképtelen, eladhatatlan lett volna. Az más kérdés, ha közel 10 éve történt az eladás, akkor kissé késeinek tűnik ezen most háborogni.

Vasutas # 2017.03.21. 14:40

Mint lentebb leírtam, itt nem a háborgásról van szó, 10 éve adták el, akartunk rá szolgalmat stb, faluhelyen ahol lakik száz ember, semmi baj nem volt eddig az út használatából, jött a gazda annak idején, hogy megvette, de semmi nem fog változni nyugodtan használhatja mindenki. Minek pereskedtem volna akkor? Csődbe ment a vállalkozása, a bank elvitt mindenét, és most úgy van vele, dögöljön meg a szomszéd lova is. Azt nem értem hogy mi van azzal hogy "az ingatlant a megtekintett állapotában megveszem" Látta hogy ott kapu van, tudta is. A másik, hogy az önkormányzaton kívül ehhez senkinek semmi köze? Magyar közút, stb. Vízhálózat, tűzcsap ott van, a tűzoltók a múltkor alig bírták megközelíteni.. Az önkormányzaton kívül itt senki más nem érintett? Ja és ráadásul Natura 2000.

Vasutas # 2017.03.21. 18:30

nonolet! Köszönöm a választ. Így már kicsit világosabb. Ajánlott tértivevényes levélen (amiről amiről a jegyző is kap egy példányt)felajánlom a tulajdonosnak hogy egy szerződésben egyezzünk meg, (bár régebben a jegyző kérte tőle és elutasította) vagy ha így nem lesz jó, akkor perre megyünk. A jegyző azt mondta, ez a per számomra nyertes.
Ami még nem világos, azok a fogalmak. Mi a különbség például ez esetben egy "kivett sh.út" és például egy magán út között. Jogilag ez megegyezik? Az sh.út teleknek minősül? Van a forgalom elől elzárt magán út.. stb stb.

Érdekesség: " A "saját használatú" út kategória nem azt jelentette, hogy az utat elzárják és azt más nem
használhatja. Ezek az utak nem voltak elzárva, főszabály szerint bárki használhatta őket, a fenntartásukról azonban nem az állam gondoskodott.
”"

Vasutas # 2017.03.21. 21:48

Nonolet, sokat segítettél, köszönöm! Minden dokumentum a birtokomban van, térképek, változási rajzok, határozatok, indoklás stb. kivett közút volt. Itt történt egy ingatlan megosztás, kapott egy hrsz-t az új rész (mert korábban a közúttal azonos hrsz-on volt)

  • Indok: " A kialakuló sh.út a .... hrsz mocsár jelölésű terület megközelítését szolgálja, amelynek tulajdonosa azonos személy." (van egy kis láp mellette, az is a gazdáé)
  • Valamint: " A megosztás után kialakult ingatlanok (utak) továbbra is betöltik rendeltetésüknek megfelelő funkciójukat. A közútról továbbra is biztosítva van a lakó ingatlanok megközelítése"
  • A közterület megosztásáról és magán személy részére történő eladásról az .. önkormányzat képviselő testülete döntött."
  • Jegyző: A testület úgy nyilatkozott az ügybe, a közvetítésen túl nem tud, és nem akar beavatkozni, a felek egymás között jussanak megegyezésre az út esetleges használatával kapcsolatban. Javasoljuk mint lehetőséget, hogy alakítsanak ki gépkocsi bejárót valamelyik közterület irányába.

Kint volt a jegyző szemlén, ő maga is megállapította hogy ez lehetetlen! Az önkormányzat saját ügyvédje is kint volt, el volt szörnyülködve a dolgon.. De sajnos nem mernek lépni, mert a gyűlésen a régi jegyző is megjelent, tudta hogy sáros, ő mozgatja őket. Szemembe mondta az új jegyző amikor ketten leültünk beszélgetni, bánom nagyon nem rögzítettem. (jogszabályi okokból...) ezt elb@sztuk... nem szabadott volna szolgalom nélkül eladni, az önkormányzat hibázott. De éreztem rajta hogy bábu. Végig mellettünk voltak, az egész önkormányzati testület. De sajnos a régi jegyző is részt vett az ülésen, többen felálltak, hogy ez így nem jó, de ő csak annyit mondogatott, - Én nem hibáztam. A jó baráti kötelék, a régi jegyző, és a gazda között. Neki adott így egy pár földet, telket, távozása előtt. Engem csak a szolgalom érdekel, az hogy kié, nagy ívben. Ha háborgós öregember lennék aki csak azzal van elfoglalva hogy jelentget egész nap, megtehetném, mert úgy alakított ki horgásztavat a falu szélén, hogy nincs az a földhivatali térkép amelyiken szerepel. 532 m hosszú! és vagy 5 méter mély. Sima vízelvezető árok volt a falu szélén, hozott 10 markolót, és kibővítette, pecázni... Semmi engedély! Na végül is mindegy, belemerültem, csak hogy nem a rossz indulat vezérel... Nem érdekel kinek mije van. Csak hogy az utcán kell leborítani a fát, és egy hétig tologatni felfelé.. kocsival sem tudunk beállni, mert persze minek...

Ez az érintett közterület két közutat kötött össze.
Valóban, itt a szolgalom megszerzése a cél.

MajorDomus # 2017.03.21. 22:38

Először keress egy ügyvédet,aki jártas a közigazgatási jogban. Lehetőleg nem helybelit!

MajorDomus # 2017.03.22. 20:12

Hát,ha 10 éven túl vagyunk....