Melléképület, garázs építési engedélye

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

csubuka # 2020.03.20. 20:07

Elnézést, azt valóban nem írtam.

Budafok, Budapest, XXII. kerület Lke-3/BF/2. Szerintem amúgy lényegtelen az övezet, mivel a HÉSZ semmilyen specifikus rendelkezést nem mond az oldalkertről, melléképítményekről (leszámítva a kerti tetőt, lentebb idézve). Szóval az érvényes, ami az OTÉK-ban van és több támpont nincs. Annak alapján, pedig, ha a kerti tető szerű, lábakon álló kocsibeálló az épület, akkor nem lehet ott az oldalkertben. (Garázs, parkol, kocsi, gépjármű, tároló címszavakra rákeresve sem ír idevágót a HÉSZ amúgy)

Kerti tetőkről (és melléképítményekről) csak ennyit ír a HÉSZ összesen:

"(2) A kerti építmények közül kerti tető telkenként 1 db, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű létesíthető."

Ezzel ugye korábban nanemaa által kifejtve OTÉK ellenesen műtárgynak veszi a 20nm-nél kisebb kerti tetőket, mindegy is. A szomszédnak már korábbról van ilyene, így a mostani nehezen lehetne műtárgy kerti tető.

Alapvetően csak a mi telkünk építési jogának korlátozása zavar, amúgy azt épít amit akar.

drbjozsef # 2020.03.20. 17:49

csubuka,

Tudjuk mi azt, hogy milyen övezetben laksz? Én nem.

csubuka # 2020.03.20. 14:50

Kedves Fórumozók!

Folytatódik a környékünkön a mindenféle épületek össze-vissza építése, a jogszabályi környezet feltehetően téves értelmezése miatt (bejelentés mentes építés...).

Egy szomszédunk 0m-re a kerítéstől az oldaltelekbe épít egy kocsibeállót. A kocsibeálló kerti tető, lábakon áll.

Gondolom ilyen jellegű dolog sem épülhet az oldalkertben. Egyáltalán mi épülhetne ott?

A gond ott van, hogy ez olyan helyen van, hogyha a tűztávolság vonatkozik rá, meg a telepítési távolság bármilyen formában, akkor limitálhatná a telkünk építési vonalát feltehetően.

Mi az Önök véleménye erről? Az oldalkert "szent" kellene, hogy legyen nemde?

VaZoLa # 2020.03.18. 13:29

nanemaaa
...puhatolóztam a szomszédnál.
megnyugtatott, hogy bár csak az önkormányzatnál érdeklődött, de azt elmondták neki, hogy átszervezések vannak, de hogy máshol is ugyanazt fogják mondani neki, mert a jogszabály az jogszabály.
A lényeg, hogy a két építmény SZERKEZETE ne kapcsolódjon, csatlakozzon, hanem önállóan álljanak meg a maguk lábán. És akkor az ajtó sem probléma, mert két külön, önálló épületszerkezet készül, ezért nem számít bővítménynek, bővítésnek....
Vagy valami ilyesmit magyarázott...

(Bár bajom nem lehet belőle, de jobb a békesség a szomszéddal. Az enyémet lebontani végképp nem akarom, hogy a "dupla garázs" beférjen a 100m3-be, a másik gond, hogy ha tervköteles lenne az övé, akkor én be kellene szálljak az ő építkezésébe....:(....)

De aligha találna az ember építészt , statikust, e-naplós kivitelezőt, műszaki ellenőrt sem egy ilyen kis garázsra....vagy ha igen, akkor leginkább csak a lepapírozást vállalnák aranyáron, tényleges meló nélkül...

nanemaaa # 2020.03.18. 07:10

Hát nem. Akkor az egy olyan ház, amiben van garázs is. Sőt! Olyan lakás, aminek garázshelyisége is van. Mert ha belső térkapcsolatuk van, akkor az a garázs sem lesz önálló rendeltetési egység.

VaZoLa # 2020.03.17. 19:10

nanemaaa
Még az jutott eszembe, hogy ahol a családi ház mellett garázs van, és a kettő közt ajtó átjárónak....és attól még a ház az ház, a garázs meg garázs....

VaZoLa # 2020.03.17. 18:52

nanemaaa
nem én kérdeztem meg, hanem szomszéd (mondta), de akkor mondom neki mi a stájsz....

nanemaaa # 2020.03.17. 06:57

Ha belső térkapcsolatban vannak a helyiségek, akkor az egy önálló rendeltetési egység lesz (kétállásos személygépkocsi tároló) függetlenül a szerkezeti kialakításától.
Jól tetted, hogy azért tájékozódtál az önkormányzatnál, mert ők azok akiknek semmi közük a dologhoz. AZ építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnak annál inkább. Ők pedig a megyei kormányhivatalnál vannak.

Szerintem engedély köteles a bővítés.

VaZoLa # 2020.03.17. 04:44

nanemaaa
két darab, egyenként engedély nélkül építhető garázsról van szó. Szomszédot fél szóra elcsíptem, szerinte rendben lesz, megkérdezte az önkormányzatnál. Egyelőre megnyugodtam.

VaZoLa # 2020.03.16. 12:24

nemaaa

Tehát akkor ez engedélykötelesé alakításnak minősül szerinted?

nanemaaa # 2020.03.16. 08:10

VaZoLa
Neked nem, annak viszont, aki az engedély nélkül építhető épületet engedély kötelessé bővíti engedély nélkül, már igen.

VaZoLa # 2020.03.13. 16:35

Üdvözletem!
Az lenne a kédésem, hogy osztatlan közös telken épített nem engedélyes (mobilgarázs) garázs közvetlenül mellé építhet-e a "szomszéd" (osztatlanban tulajdonos) egy másik garázst akkor, ha a garázsomon pont az ő garázsába nyílna az ajtóm. (Ott kihagyná a falat, hogy legyen átjárás a két garázs közt, ha kell valami, csak áttelefonál, és nem kell kerülni, meghát megspórolna egy falat...).
Egyelőre ez a terve. Ugyebár ő is engedély nélkül akarná, mint én. Telek beépítettségébe beleférne, és természetesen 100m3 térfogat, és 4,5m gerincmagasság alatti mobilgarázst emlegetett.
Lehet ebből problémám, hogy ha a két garázs együtt 100m3 fölött lenne már?

ViewPoint # 2020.03.09. 09:11

Nagyon köszönönöm Önnek is a hozzászólását.
A garázs esetében akkor nincs más teendőnk, mint az alapterületbe való beszámítási tényezőben megegyezni,- ami azonban az ő javaslatuktól eltérően nem lehet 100%-ban a lakott területhez számolni.
Nem marad más kérdés, csak a főépület problematikája, itt ugyanis egy nagyméretű - 32 m2 - emeleti teraszt beépítettek, úgy, hogy a főtető szarufáit azon a szakaszon kicserélték, két áthidaló falazatba építésevel egy szobát hoztak létre, de ehhez semmilyen rajzot, vagy építéshatósági engedélyt nem látunk, kérésünket mis-másoló válaszokkal ütik el, hogy erre nem kellett, kértek de telefonon adták ki az engedélyt, stb.
Ez csak azért is kérdés, mert ferde tetős beépítés, ahol számításaink szerint több mint 25m2 kieső terület van szintén, ami 1,9 méternél alacsonyabb.
Valószínűsítem, hogy a korábban az egész ingatlanra kiadott használatbavételi engedély ebben az esetben nem érvényes már, - ha még egyáltalán kell manapság ilyen dokumentum. Annyi minden változott itt az utóbbi években, hogy még akár ez is elképzelhető. Csak akkor mit mellékelünk a TO-hoz, amikor a földhivatalhoz beadjuk, ha a korábbi engedélyes építészeti rajzok, és a használatbavételi érvényét vesztette már.
Keresek építészt is, aki a témában járatos, és egy másik városból pedig szakjogászt, vagy itt a fórumon megnézem a közelben kik vannak ilyen specializációval.
Gondolom ingatlanos ügyekre szakosodott jogásznak kellene lennie.
Hálásan köszönöm a válaszokra szánt időt és szakértelmüket.

nanemaaa # 2020.03.09. 07:26

Néhány apró észrevételem lenne az ügyben.

  1. "Melléképület" fogalmat országos építésügyi jogszabály már 1998. óta nem ismer. Melléképület csak abban az esetben létező fogalom, amennyiben a helyi építési szabályzat ezt megalkotta. Akkor viszont a tartamára nézve ezen jogszabály határozza meg, hogy mi értendő alatta.
  2. 1998. előtt a garázs a melléképületek közé tartozott. AZ alapító okirat szempontjából gondolom azért is fontos a garázs léte, mert ez az a nem lakás célú helyiség, amire a földhivatal önálló albetétet nyit.
  3. A határozatban az a megállapítás, hogy a használatbavételtől eltérő használatra újabb használatbavételi engedélyt kell kérni, mindenfajta jogalapot nélkülöz. A használatbavételi engedély megkérésének eseteit a jogszabály részletesen taglalja. Az csak abban az esetben történik, ha az építési engedély alapján az épület elkészült. Itt már egy használatbavételi engedély után nem beszélhetünk hatályos építési engedélyről.
  4. Építmény, építményben lévő önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatásához az országos érvényű építésügy jogszabályok szerint semmiféle hatósági engedély nem szükséges. Ettől nincs joga eltérni egyetlen önkormányzatnak sem. Ugyanakkor helyi rendelet a rendeltetés megváltoztatását a polgármester hatáskörébe tartozó, településképi bejelentés tudomásulvételéhez kötheti.
  5. Az építésügyi hatósának nincs hatásköre az építmény rendeltetésének hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására. Erre valójában jelenleg egyetlen hatóság sem jogosult.
ViewPoint # 2020.03.08. 09:48

dr_Egyed_Zoltán:
Köszönöm a válaszát.
Az "alapvetés"-nél adódik az első problémánk, ugyanis egy a környék neves jogász házaspárja a tulajdonostársunk, - bíró és ügyvéd páros.
Ajánlatuk szerint ők adnák a jogi hátteret, az mondják bízzunk a szaktudásukban - éppen ezért vagyok kénytelen itt kérdezni első körben.

Az Ön válaszából egyértelműen következik, hogy kell keresnünk a témában ingatlanos szakértőt.
A hatósági (fennmaradási) vagy inkább használatbevételi határozat erre a hátsó kerti épületre "melléképület fennmaradását engedélyezem" címszóval lett megadva, "a beadott dokumentumok" alapján, idézve belőle:

"Felhívom az engedélyes figyelmét arra, hogy az épületet helyiséget - csak az építési és használatbavételi engedélyben megjelölt célra és csak úgy szabad használni," stb..."Ha az engedélyes épületet - helyiséget* az engedélyezettől tartósan eltérő célra kívánja használni, erre új használatbavételi engedély, illetőleg a használatbavételi engedély módosítását kell kérnie hatóságomtól."

Most már csak az a kérdés marad, hogy a "melléképület" megnevezésű kategóriába, mint egy gyűjtőfogalomba, beletartozik-e a gépkocsi tároló is? Vagy ennek külön elnevezést adnak egy ilyen határozati dokumentumban.
Az hogy magyarországon mi lehet a tulajdoni lapon, - egy közhiteles intézményben, mint a földhivatal, - na azon a földhivatal megyei vezetője is meglepődött, amikor megkerestem. Mert semmilyen kísérő irat nem található a földhivatalban ehhez az ingatlanhoz, csak a már a tul.társ által leadott fölmérési vázrajzok. Sem az építéshatóságtól a főépületre vonatkozó rajzok és korábbi használatbavételi határozatok, semmmi.
Úgy tűnik csak az általuk rajzoltatott engedélyezési rajzokon, és az összes többi saját maguk által létrehozott dokumentumokon szerepel "garázs" megnevezés, valamint az általuk beadott saját rajzaik általi bejegyzések "okán" rávezetett földhivatali bejegyzéseken.
Nőként olyan a munkám, hogy látok ennél nagyobb stikliket is hazánkban, nem lepődnék meg, ha hiteles dokumentumok nélkül is bejegyeznének bármit, kisebb ellensúlyozó ajándékokért. Nem,nem, lefizetésre nem gondolnék,- ebben a városban, ahol ők valakik, különösen nem.

dr_Egyed_Zoltán # 2020.03.07. 21:27

Alapvetés: Az AO-ot szerkesztő "jogászt" kellene mindezekről megkérdezni. Ha meg nem ért hozzá, akkor meg miért ő van megbízva?

Ha a hatóság nem "garázs"-ra ad engedélyt, hatósági bizit stb., akkor nem lehetne a tulajdoni lapon "garázs". A földhivatal az építésügyi okirat nélkül nem vezet át semmit, ami arra van írva, azt viszi fel. És pont.

A garázs (teraszok, erkélyek, tárolók) nem szokott teljes terjedelmében beszámítani a tulajdoni hányadok meghatározásakor. (50%, van hogy kevesebb, igazából megállapodás kérdése).

A társasház alapításához (módosításához) hatósági bizonyítvány szükséges, ott majd eldől sok minden.

AO, záradékolt földmérői vázrajz, hatósági bizi, iny. kér. és pénz, ebből lesz a társasház. Ha lesz.

dr. Egyed Zoltán
  ügyvéd 
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/

ViewPoint # 2020.03.07. 13:09

Segítséget kérnék egy mostanában egyre inkább problémát okozó ügyben.
Két lakrészből álló társasházi alapító okirati szerződést kötnénk, természetesen jogász segítségével. Azonban a leendő tulajdonostársak, egy korábban engedély nélkül, különálló, a hátsókertben, téglából, betonalapozással épített 5 méter gerincmagasságú, a főépülettől messze és a telekhatárokra épített épületre, építészeti rajzokat készíttettek építésszel.
A rajzokon is mindenhol "gépkocsi tároló engedélyezési rajza" felirattal, fennmaradási engedélyt kértek garázsra.
A hatóság azzal az indokkal, hogy a melléképülethez vezető út nem felel meg az OTÉK előírásainak,- csak (2,2méter a hozzá vezető épület melletti út) - ezért "kerti melléképület" megnevezéssel adta ki a használatbavételi engedélyt.
A leendő tulajdonostársak, azonban később a földhivatalhoz, már garázs megjelöléssel készíttették el a változási vázrajzot, amit így is jegyeztettek a tulajdoni lapra.
Most azt állítják, hogy ez már garázs, mindegy mi van a régebbi haszn.engedélyen, és így is kössük meg a társasházi alapító okiratott, és ez számítson is teljes értékűen a lakrészük alapterületébe.
Nem szeretnék túl hosszú lenni, de ez több szempontból is problémát okoz nekünk, ugyanis így már ők kerülnének szótöbbségbe a területek alapján.
Másrész a főépületükön is végeztek engedélyköteles, statikai tetőgerendás teraszbeépítést, ami miatt szerintünk az ő lakrészükre érvényes eredeti használatbavételi engedély sem érvényes.
Jogszerű lenne-e, a fentiek alapján megkötött alapító okirat, mert szerintünk nem.
Minden segító hozzászólást köszönettel fogadok.

MajorDomus # 2020.03.04. 18:28

Van.
Ügyvéd.

Dénes09 # 2020.03.04. 16:27

Tisztelt Fórum!

A problémám a következő: vettem/örököltem egy olyan házat melyen szerepel egy olyan épület(nem lakó épület) melyre nem volt e napló nyitva illetve egyszerű bejelentés sem történt. Ilyen esetben van e rá mód, hogy utólag hivatalossá tegyem és ha van akkor mi a menete.

Köszönöm.

Dénes

nanemaaa # 2020.03.03. 07:20

Kála1
Simán lehet védőtető. Nincs méret korlát. De a többi építési szabálynak is meg kell felelnie.

nanemaaa # 2020.03.03. 07:18

MS12
Emberi tartózkodásra szolgáló, vagy arra alkalmas épület építése építési engedélyhez kötött. Kizárólag a lakóépület, mert az 300 m2 nettó alapterület alatt egyszerű bejelentéshez kötött. Viszont, ha megépíted az elsőt, akkor már nem biztos, hogy ugyanoda építhetsz másodikat is. Ezt a helyi építési szabályzat fogja eldönteni.

Kála1 # 2020.03.03. 07:15

Tisztelt Fórum!

A házhoz kapcsolódó 25 nm feletti előtető a teraszt hivatott védeni, akkor ezek szerint terasztetőnek is nevezhető. A terasz alatt egy nyári konyha található bővítményként, a főépülettel egybeépítve, mivel a hegyoldalnak köszönhetően a lejtős telek így került évtizedekkel ezelőtt beépítésre.
Akkor a kérdésem az lenne, hogy a teraszt védő,házhoz kapcsolódó tető nagyságára vonatkozóan létezik-e méretkorlátozás.

Köszönöm.

nanemaaa # 2020.03.03. 06:45

Kála1
Ha 25 m2, akkor az biztosan nem előtető. Ugyanakkor se az előtető, se a védőtető méretére vonatkozóan nincsenek méretkövetelmények. De az egyéb építési szabályoknak meg kell felelnie.

dr_Egyed_Zoltán # 2020.03.03. 05:48

Ha az épületet megfelel az Inytv. szerinti épület fogalmának akkor fel lehet tüntetni pl. gazdasági epuletkent, meg kell nézni, hogy a HÉSZ mennyi és milyen rendeltetésű épületet enged a telekre.

dr. Egyed Zoltán
  ügyvéd 
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/

MS12 # 2020.03.02. 18:25

Kedves Fórumozók!
Belterületi telkemre építenék ideiglenes kis házikót 15-20 nm, amíg a nagy házat meg nem építem. Utána vendég szállásnak használnám.
Magam építeném, ha lehet.
Kérdésem, hogy ez milyen kategóriába esik, illetve hogyan tudnám a legegyszerűbben “lepapírozni” a dolgokat.
Köszönöm előre is!