nanemaaa
2021.03.17. 14:40
Igen.
Ehhez nem kell regisztráció, nyilvános.
Melléképület, garázs építési engedélye
Rulez81
#
2021.03.17. 13:22
nanemaaa
www.e-epites.hu/ ezen az oldaslon a Keresés helyrajziszám szerinti opcióra gondoltál?
Mert az ÉTDR opciónál mindenféle regisztráció kell.
Rulez81
#
2021.03.17. 13:07
nanemaaa
Értem, kb annyit hagyott el, szóval szabályosan. Amúgy sehonnan nem kaptam semmit.
De köszi, megnézem, amit küldtél.
A telkem nagyon nincs beépítve. kb 120nm a ház, meg két ezer éves melléképület vannak kb 28 és 20nm.
A másik szomszéd háza 31m a 44ből.
Felőle kel a nap a másikfelé meg megy le.
Az a 60-80nm az a terület, ami reggeltől késő délutánig végig napos volt. Emellett közvetlenül a házunk mellett van egy kis terület, de oda nem teszek ilyesmit.
Szomorú örökös
#
2021.03.17. 11:16
nanemaaa
Ennél kissé bonyolultabb volt a helyzet. Akkoriban simán a tervet meg is lehetett vétózni, de ez még valamikor talán 8-9 éve lehetett. Gyakorlatilag a hivatal az összes érintett hozzájárulását ketté, nem sima tájékoztatás volt.
Annyiból volt más, hogy nekem a konyha felől a hátsó szomszéd kertje felé volt egy kerámia rácsos szellőző nyílás a gáz készülékek miatt, a korábbi szomszéd hozzájárulásával. Ezt az új, engedélyt kérő szomszédnak pl. meg kellett oldania, mivel a teraszt arra a falra építette, ennek a nyílásnak az eltakarásával. Ő megtette, hatóság átvette, így lett jó.
nanemaaa
#
2021.03.17. 09:46
Szomorú örökös
Látod, látod. A te hozzájárulásod se kellett, csak kaptál értesítést.
Bele nem szólhattál volna, legfeljebb nyilatkozatot tehettél volna, amit a hatóság vélhetőleg mérlegelt volna. De ha az engedélyezni kért építési munka megfelelt az építési követelményeknek, akkor így is, úgy is megkapta volna az engedélyt.
Szomorú örökös
#
2021.03.17. 09:07
nanemaaa
„Nem kell a szomszédnak semmiféle engedélye”
Ez azért érdekes, mert anno a régi lakhelyén amikor a hátsó szomszédom terasz kialakításra kért hivatalos engedélyt, akkor bizony kaptam levelet az építési irodától és volt lehetőségem beleszólni. De nem tettem, mert jóban voltam vele és az a terasz sem zavart különösebben.
nanemaaa
#
2021.03.17. 07:47
Rulez81
Nem kell a szomszédnak semmiféle engedélye.
Végig építheti, kivéve az utolsó legalább 6 m-t, mert az hátsókert.
Oldalhatáron történő építkezés esetében általában a hatóság szokott értesítést küldeni az érintett szomszédnak az engedélyből. Ha ilyet nem kaptál, gyanakodhatsz.
Kissé biztosabb lehetsz, ha felmész a ww.e-epites.hu- n lévő ÉTDR elektronikus építéshatósági rendszer lakossági, nyilvános oldalára. Ott helyrajzi szám szerint rá lehet keresni, hogy adtak-e ki építési engedélyt a szomszédnak.
A telek terület kérdésben földmérőt tudsz hívni, aki GPS koordináták alapján képes kitűzni a telket és kiszámítani a területét is. Ha eltérést tapasztalsz, akkor az is ki fog derülni, hogy hol a bibi.
Nem ide tartozik, de azért megjegyzem, érdekes dolog, ha egy 1400 m2-es telken kb 60 m2 amit süt a nap. :O :D Akkor a te telked is "enyhén" túl lehet építve. Lehet, innentől kölcsönösen lesztek mézes-mázasak egymással.
Szomorú örökös
#
2021.03.17. 04:28
Rulez81
„Ám a szomszéd a háza mögé épít egy 200nm-es asztalos műhelyt......Tisztában szeretnék lenni azzal, hogy jogosan építkezik és nincs közöm hozzá, vagy valamit okoskodott és úgy épít, hogy a földhivatal úgy tudja hozzájárultam?”
Utóbbiról neked is tudnod kéne, mert egy ekkora építkezéshez tuti, hogy engedélyre lett volna szüksége. Félek, hogy ez nincs meg - főleg hogy nagyon mézes-mázas, ahogy írtad - de ennek te is utána járhatsz a helyi építési irodánál. Ha viszont nincs rá engedély és engedély nélküli építésről bejelentést teszel náluk, akkor hivatalból fognak vizsgálódni nála és jó eséllyel le is bontatják vele. Bár ez csak az én laikus véleményem, de én is kb. így bontattam le egy ronda vasbódét anno a szomszédommal az udvarban - a miénk osztatlan közös udvar volt - amit természetesen mindenféle engedély nélkül épített.
Rulez81
#
2021.03.16. 18:26
Üdvözlet,
Adott egy sarki telek, ahol utca fronti oldalak ~30 és 28 méter, szomszéd felőli oldalak ~44 és 48 méter.
A 48 méteres oldal déli. A két hosszú oldal csücskében volt kb 60-80nm terület, amit egész nap besütött a nap, ide volt tervben veteményes.
Ám a szomszéd a háza mögé épít egy 200nm-es asztalos műhelyt. Ezzel a 48 méteres oldalból 5 méter marad szabadon a kert végében. Oda a napsütötte rész.
Arra lennék, kíváncsi, hogy egy ilyen műhely építésekor nem kell a szomszédok beleegyezése? Vagy milyen esetben nem kell?
Valóban végig építheti a kertet szinte teljes hosszában?
Még egy érdekesség. A telkem 1409nm, de lemérve az oldalakat és megrajzolva 50-60nm-rel kevesebb jön ki.
Viszont a szomszéd kerítése a telkem felé benyúlik 1.2 méterre és onnan folytatódik az enyém. Tehát az én oldalamon van neki egy kb 1,2m x 48 méteres sávja.
A telek méretem éppen ezzel együtt jönne ki a tulajdon lapon lévő mérettel.
Régi házakról beszélünk, ő is én is igy vettük, sosem mérettem ki. Ő abban a tudatban voltunk, hogy az övé az a rész.
Lehetséges, hogy elmértek valamit sok 10 éve?
Földhivatallal lehet kiméretni?
Nem voltunk eddig sem rosszban, és nem is szeretnék, de mióta épül a műhely nagyon mézes mázas. Tisztában szeretnék lenni azzal, hogy jogosan építkezik és nincs közöm hozzá, vagy valamit okoskodott és úgy épít, hogy a földhivatal úgy tudja hozzájárultam?
Köszönöm!
Üdv,
Péter
nanemaaa
#
2021.03.16. 07:47
Az átjárhatóság elvileg nem zárható ki önálló épületek között, de erre nincs objektív meghatározás, így értelmezheti úgy egy hatóság, hogy ez már funkcionális bővítés dilatált szerkezetekkel. Szóval nincs rá garancia, és alighanem egységes jogértelmezés sem.
Akkor mehetsz biztosra, ha nem kapcsolod össze a két épület tereit, tehát nem mész egyikből a másikba.
Btib125
#
2021.03.15. 09:33
A méretek helyesen: 5,4x7x2,2 m
Btib125
#
2021.03.14. 14:40
Üdv,
olvasgattam a hozzászólásokat nagyon sokat segítettek.
100 m3 alatti 5,4x7,2,2 m-es melléképületet szeretnék a házunk folytatásában. HÉSZ, beépíthetőség rendben.
Mind a 4 falának meg kell lennie, akkor nem minősül bővítésnek ha jól értettem. Az átjárhatóságra is van szabály? Vagy ha átjárható a főépületből akkor az már bővítésnek számít?
Lapostetőt szeretnénk, HÉSZ engedi, bakonytherm födémgerenda + béléstest megengedett?
Köszönettel
BT
nanemaaa
#
2021.03.08. 08:45
OTÉK 1. számú melléklet, fogalommeghatározások:
„Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.”
Étv. Fogalommeghatározás:
„8. * Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”
„10. * Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
„15. * Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”
Tehát az épület nem lehet műtárgy, ergo nem kerti építmény.
Az épület jelenlegi elhelyezése eleve szabálytalan, hiszen nem a beidézett 3 m elhagyásával került telepítésre. Így ha bármit is csinálsz rajta, azt annak tudatában teszed, hogy ha bontani kell, akkor annyival drágább épületet kell majd bontanod.
nscsaba
#
2021.03.06. 11:56
Tisztelt szakértők!
nagy döntés meghozatalához kérném a segítségüket, mivel arra nem találtam sehol sem egyértelmű választ.
Telkünk mérete elég speciális, 53,5 méteres utcafronttal és 23 méteres átlagos mélységgel rendelkezik. A helyi építésügyi szabályzatban 6 méteres a minimálisan meghagyandó hátsókert mérete. Ezt az építkezés során meg is tartottuk, 2020. márciusban meg is kaptuk új házunk építésügyi hatóság általi használatba vételi engedélyét. 2020 nyarán egy 26 négyzetméteres alapterületű, sátortetős, gerincénél 2,45 méter (a tető alsó pontjainál 1,8m) magas faházat építettünk fel a hátsó kerítésünktől 1,7 méterre kezdődően.
A faház műhely, kerékpár-és kerti szerszámtároló célt szolgál.
Alkatából adódóan télen kemény mínusz fokok, nyáron pedig 40 fok feletti hőmérséklet van benne. Ezt elkerülendő úgy döntöttünk, hogy azt külsőleg egy 5 cm-es szigeteléssel látjuk el, amely legalább az eső viszontagságaitól is megóvná a faszerkezetet.
Azt olvastam itt a fórumon, hogy építési engedély nem kell rá, mert 100 légköbméter alatti (ténylegesen 42 légköbméter). A kérdésem arra vonatkozna, hogy a faház területileg nem sérti-e a fennálló szabályzásokat?
Én tavaly amiatt mertem a hátsó telekhatártól 1,7 méterre kezdődően felépíteni, mivel ez található szó szerint az TÉK-ban:
"A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető".
A helyi építésügyi szabályzatban a következőket találtam erre vonatkozólag: "A hátsókert előírt legkisebb méretén belül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló
műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, jégverem és zöldségverem kivételével
építmény, melléképítmény nem helyezhető el. 25 m-nél kisebb átlagos mélységi méretű
telken az előírt hátsókertnek a hátsó telekhatártól mért 3,0 m-en kívüli részén a fenti
melléképítményeken kívül mosókonyha, nyárikonyha, valamint gépkocsi- és egyéb
tárolóépület is elhelyezhető."
A kerti építménybe vajon a fentebb vázolt célú faház is beletartozik? Erre ugyanis nem találtam semmiféle utalást, magyarázatot.
Illetve még affelől érdeklődnék, hogy a faház szigetelése bármilyen módon befolyásolná az épület jellegé, elhelyezését? Mert ha ezen áll vagy bukik a dolog, akkor inkább nem költjük rá a mester által kiszámolt közel 400 ezer forintot, ha később elbontathatják velünk az épületet.
Előre is hálás köszönettel: Nagy S. Csaba
Nlaci
#
2021.02.18. 15:33
Köszönöm az információt.
nanemaaa
#
2021.02.18. 07:21
Nlaci
Ha megfelel a helyi építési szabályzat előírásainak, és ha kell és van is rá építési engedélye, akkor igen. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy amennyiben ez a te jogos érdekeidet sérti, ne pereld be valamely jogcímen.
Nlaci
#
2021.02.18. 06:18
Tisztelt Szakértők!
Mire van joga a szomszédomnak? Adott egy családi ház Budapest XI.k Albertfalván, ami zöld övezet.
A szomszédom 30 éve a családi házára ráépített egy emeletet, amire úgy kapta meg az engedély, hogy a telekhatárra épült 30m2-es lapostetős melléképületet el kell bontania. Hosszas pereskedés után úgy tudom kapott fennmaradási engedélyt. 15 évvel ezelőtt a lapostetőre rakott egy sátortetőt, ami rendesen beárnyékolta a medencéket. Szóvá is tettem, de a békesség kedvéért nem jártam utána. A szomszédom eladta 3 éve a házát és az új szomszéd úgy döntött, hogy lecseréli a tetőt. Kértem, hogy ne legyen magasabb mint az előző tető. Látszólag beleegyezett, de mi látjuk, hogy jóval megemelte a tetőt, ami további árnyékosodást okoz nekünk. Joga van ehhez?
nanemaaa
#
2021.02.16. 07:27
Mollka
Megépítheted, nem kell semmit se bejelenteni, majd ha elkészül, hatósági bizonyítványt kell kérned a kormányhivatal építésügyi hatóságától.
Viszont ennek az a feltétele, hogy minden szerkezeti elemének függetlennek kell lennie a lakóépületétől. Tehát önálló alap, a meglévő fal mellé önálló fal, és a tetőszerkezet sem köthető be a lakóépület falába.
Ha ezek közül bármelyiket is másképp építed, akkor az már bővítés lesz, és egyszerű bejelentés. Arra figyelned kell, hogy a garázs se lóghat bele például az oldalkertbe, ami helyi építési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában 4 m.
Mollka
#
2021.02.15. 21:21
Sziasztok!
A HÉSZ-ben és az OTÉK-ben sem találtam a kérdésemre választ. Garázst szeretnénk építeni. Oldalhatáros beépítéses övezet - így áll a lakóházunk is - de a garázst a ház egyik falához szeretnénk építeni úgy, hogy az nem oldalhatáron állna.
Meg lehet így építeni?
Illetve ha az adott méreten belül maradunk (100 - 4,5) akkor bejelentési kötelezettség sincs, ugye?
Tehát csak megépítem és kész. És ez így szabályos. Jól értelmezzük?
Vagy kell bármit kérnem, beadnom bárhová?
A garázs területe bőven belefér a 30%-ba és a zöldövezeti mutató is bőven meglesz így is.
Köszönöm,
nanemaaa
#
2021.02.11. 11:03
Eszter004
Olvasd el itt a kérdésed alatt GM79 problémáját, a tiéd lehetséges, hogy ugyanaz. A válasz a helyi építési szabályzatban és a 312/2012. (XI.8.)Korm rendeletben van.
A lényege egyetlen mondatban úgy foglalható össze, hogy amennyiben a nettó 100 lm3-t nem éri el a garázs mérete és a legmagasabb pontja nem haladja meg a 4,5 m-t, akkor engedély nélkül építhető, de akkor is be kell tartani minden országos és helyi építési előírást.
Eszter004
#
2021.02.11. 10:01
Sziasztok!
Szeretném véleményetek, tapasztalatotok kérni a lenti ügyben.
Van egy ingatlanunk, mely egy megyeszékely kertvárosias lakózónájában található. Mellettünk lévő telket (490nm) megvásároltuk azzal a céllal, hogy dupla garázst szeretnénk oda felépíteni. Telek trapéz formájából adódóan nem egyszerű a garázs elhelyezése úgy, hogy a két telek egybenyitásával nem veszítsünk értékes területet.
Ilyen esetben szükség van-e építési engedélyre vagy engedély nélkül felhúzható egy 6x7 méter alapterületű épület?
Oldalhatáron álló beépítési mód van meghatározva, mely jelen esetben a bal oldal, de mi a jobb oldali telekhatárra szeretnénk felhúzni az épületet. Erre milyen engedélyt vagy engedményt kell kérni és kitől?
Előre is köszönöm a válaszokat.
üdv,
E
nanemaaa
#
2021.02.11. 07:55
Bocsi, ez kiment a fejemből. Ebben az esetben viszont valóban semmiféle épület nem építhető építési helyen kívül. Mindaddig, míg a HÉSZ-t nem módosítják az OTÉK előírásainak megfelelővé. Ennek végső határideje 2021. december 31. Ezt követően a településrendezési eszköz a hatályát veszti, viszont majd alkalmazhatóvá válnak az OTÉK módosított szabályai.
Hidd, el, mobil garázs, mobil lakóház és mobil korcsolyapálya nem létezik, csak a köznyelvben, az is csupán azért, mert a nép azt gondolá, hogy akkor ki lehet kerülni a szabályokat. De rá kell a népnek döbbennie, hogy bizony nem lehetséges.
Nettó térfogatnak mint írtam, nincs jogszabályban foglalt fogalommeghatározása. Viszont levezethető a nettó alapterület, valamint a helyiség fogalmaiból. A nettó alapterülethez lehet csak nettó térfogatot társítani. Legalábbis a minisztérium és a kormányhivatalok szerint.
GM79
#
2021.02.09. 12:00
Nanemaa,
Ebben az ominózus városban, érthetetlen módon a 2012 VIII.06.-i OTÉK van érvényben, ezt kell használni , nem lehet alkalmazni semmilyen későbbi módosítást. Egyébként a HÉSZ-be is ezek a fenti OTÉK meghatározások vannak átemelve. Át lett olvasva a HÉSZ , de nem ír ilyet, egyszerűen a hivatkozás az, hogy a fent említett dátumú OTÉK nem említi a garázst, illetve a HÉSZ sem, így azt nem lehet szerintük. Viszont ha a garázst kerti tárolónak nevezem akkor meg lehet, hagyjuk már....
Egyébként mobil garázs létezik, de beszélhetünk mobil tároló kontinerröl, vagy ami a leggyakrabban előfordul a dohány árusító mobil kontinerek, leteszik ahova csak bírják. - na mindegy ...
“ A 100 lm3 nettó a jogszabály szerint, így annak külső méretei és a padlása nem számítandó bele. Persze padlása csak akkor van, ha van födéme is. ;)”
- erre azért küldhetnél egy konkrét jogszabályt mert ezt én - de nem csak én- nem találtam meg.
Ez van leírva az OTÉK-ba:
“8.
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot[8] [9].“
Szerintem esetleg néhány HÉSZ ezt tovább taglalja, de az OTÉK-ban ez van, szó szó sincs sehol arról, hogy ha van födém...stb. Ez a téma nagyon érdekelne, jó lenne, ha tényleg úgy lenne ahogy írod.
nanemaaa
#
2021.02.09. 07:22
A polgármesternek egy régi OTÉK-ja volt. ;)
A hatályos szöveg a következő:
„OTÉK 35. § (7) * A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között - helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.”
Kérdés továbbá, hogy a helyi építési szabályzat alkotott-e fogalmat a melléképületekre. Ha igen, akkor elképzelhető, hogy valóban nem lehet hamarabb megépíteni a melléképületet, mint a főépületet, mert a melléképületek jellemzően a főépület használatát kiegészítő funkciókat hordoznak. Ha nincs melléképület fogalom, akkor a gk tároló épület ugyanolyan rangú épület, mint egy lakóépület. Ennek alapján viszont az lesz a kérdés, hogy miért nem az építési vonalon áll?
Egy garázs sose lehet mobil, egyébként sincs ilyen fogalom. A telken kóricáló építményeket még nem látott fehér ember. Nézd meg az Étv "építmény" fogalmát. A helyszínre szállított építmény is építmény, azon túlmenően a tároló ráadásul épület is az építmény gyűjtőfogalmán belül.
A 100 lm3 nettó a jogszabály szerint, így annak külső méretei és a padlása nem számítandó bele. Persze padlása csak akkor van, ha van födéme is. ;)
GM79
#
2021.02.08. 12:48
Nagykároly Norek,
A 100 légköbméter a teljes épületre vonatkozik, tehát a garázs padlásának térfogata is beleszámolandó.
