Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Közös képviselő választása társasházban

MajorDomus # e-mail 2017.10.20. 20:07

Ha a "törvény alapján" tényleg nem kell ismernie se, akkor persze bárkit behívhatok az utcáról, oszt
"itt írd alá vaze!"

Pontosan!

Obudafan kiegészitésével !!!

ObudaFan # e-mail 2017.10.20. 06:51

Nem kell ismernie, de a személyazonosságot ellenőriznie kell.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://biroigyakorlat.blog.hu/

F. Laca # e-mail 2017.10.20. 06:33

Nem arról írtam, de nem is az a lényeges!
DE!
A tanunak azért valamennyire ismernie kellene a két felet, akiknek aztán tanuskodik. Mondjuk - például egy meghatalmazásban.
Vagy rosszul tudom? És bárki aláírhat bármit?

Ha a "törvény alapján" tényleg nem kell ismernie se, akkor persze bárkit behívhatok az utcáról, oszt

  • "itt írd alá vaze!"
MajorDomus # e-mail 2017.10.19. 22:02

A tanunak nem kell a házban laknia!

drbjozsef # e-mail 2017.10.19. 08:15

Laca,

el kell keserítselek : az állandó lakcím sem jogosít fel semmire egy ingatlannal kapcsolatban. Semmire. Pusztán egy nyilvántartási aktus.

(ha jól értelek, ami nehéz, akkor egy régen ott lakó volt a tanú egy meghatalmazáson, a régi lakcímével. Szerintem az új tulajdonos megnézhetné a lakcímnyilvántartót, nem-e oda van még bejelentve a régi tualdjonos, ami simán előfordulhat, ha nem jelentkezett át az új címére. Át kellett volna, de ha nem tette, akkor nem lesz hamis az a meghatalmazás)

F. Laca # e-mail 2017.10.19. 06:04

Tudod egy embernek 2 címe is lehet hivatalosan.

Lakcím (állandó cím)
Tartózkodási (ideiglenes)

Tudom!
De ha ott lenne az ideiglenes címe, akkor arról tudna az a személy is, aki a lakást tőle megvette, és persze utólagosra megengedte neki, hogy az a cím ideiglenes lakcím néven szerepeljen.
Ilyenről azonban az új tulajdonos (vevő) nem tud! Ő ilyesmit sohasem adott meg lehetőségnek!
Hivatalosan mindenkinek CSAK EGY ÁLLANDÓ ÉS BEJELENTETT lakcíme lehet, a többi tószt az csupán maszlag!
Példának okáért - a feleségem is be van jelentve ideiglenesre az anyjához vidékre, de az őt ott semmire sem jogosítja fel!

F. Laca # e-mail 2017.10.19. 05:54

Ha biztos vagy a dolgodban >> feljelentés.

Kérdésem: - H O L ?

Rendőrség, ügyészség, .... melyik jogorvoslati fórum jó?

MajorDomus # e-mail 2017.10.18. 21:01

maga a meghatalmazott (a már eleve fiktív lakcímével) eleve alá se írta. "
Nem is kell neki... miért kéne?

Azért mert ezzel fogadja el a képviseleti megbizást.

Ha nem igy adja át nekem a meghatalmazását,nem fogadom el,és nem irhatja alá a jelenléti ivet,ergo nem szavazhat!

A képviselet általános szabályai

1./ A képviselet fogalma

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat (6:11. §).

Új JogtárÜgyvéd JogtárNet.jogtárE-per kérdés-válaszAdo.huhírlevél bejelentkezés regisztráció
NAPI SZAKMA VILÁGJOGÁSZ ÜZLET ÉLETMÓD CÉGVILÁG A JÖVŐ JOGÁSZA SZAKLAPOK

Keresés...
Elküldés
?
A képviselet szabályai az új Polgári Törvénykönyvben
onlinejogsebesz.hu2014. 09. 23. 9:00printsendbookmarkIratkozzon fel hírlevelünkre!
Cimkék: új Ptk, képviselet, meghatalmazás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

inShare
Értesítő a rovat cikkeiről
A képviselet szabályozása az új Ptk.-ban szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között.

A kötelmi jog közös szabályai közé került az új Ptk.-ban a képviselet szabályozása, amely eddig a szerződések általános szabályai között szerepelt. A mostani szabályozás szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között, alkalmanként kiterjesztve ezen a helyen a szabályozást a képviseleti formák egyes különös rendelkezéseire.

A képviselet intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen minden rendelkezést illetően az új törvénykönyv jogszabályszövegét. Zárójelben feltüntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így amennyiben annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.

A képviselet általános szabályai

1./ A képviselet fogalma

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat (6:11. §).

2./ A képviseleti jog korlátozása

A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik (6:12. §).

3./ Érdekellentét

Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. (6:13. §).

4./ Álképviselet

Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni (6:14. §).

Lényeges különbség a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét szabályozásában van, ahol az új szabályok a korábbi abszolút tilalommal szemben megtámadási jogot biztosítanak a képviselőnek, amennyiben nem tudott az érdekellentétről. Az álképviselet új szabályainál hiányzik az a lehetőség, hogy a bíróság az álképviselőt mentesítheti az általa okozott kár megtérítése alól.

Ügyleti képviselet

1./ Meghatalmazás

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez(!!!) kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.(és nem a képviselő által meghatalmazott!!!)
A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.

nonolet # e-mail 2017.10.18. 08:20

F. Laca

Ha biztos vagy a dolgodban >> feljelentés.
A hamis váddal azért óvatosan...

nonolet # e-mail 2017.10.18. 08:17

"A fiktív címről pedig annyit - itt a házban szinte mindenki tudja, hogy már 7 éve nem lakik itt. És tudjuk, hogy hol lakik jelenleg! (bár még abban is ködösít) Ez a megadott régi lakcíme tehát FIKTÍV!"

...és mi van, ha az csak a "Tartózkodási cím"-e (ideiglenes címe)? Vagy éppen fordítva.

Tudod egy embernek 2 címe is lehet hivatalosan.

  • Lakcím (állandó cím)
  • Tartózkodási (ideiglenes)

Ráadásul egyiken sem köteles "lakni" non-stop.

Szóval, megnézed a lakcím kártyáját
és ami azon van az hivatalos címe
az ellenkezőjének bizonyításáig.

Sőt lehet külön értesítési címe is!

Ennyi.

- -

Fiktív nem attól lesz, hogy te azt mondod, gondolod.

Hanem egy hatósági eljárástól.

Amiben bebizonyosodik, hogy

  • régóta nem lakik a lakcímén valójában

ÉS!!!

  • nem is akar oda már soha visszatérni

Hmmm?

drbjozsef # e-mail 2017.10.18. 08:10

Ott van az előre gyártott meghatalmazáson,

Akkor az egy fostalicska előre gyártás. Felesleges.

A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, nem szerződés. A meghatalmazó nyilatkozik, de nem keletkeztet kötelezettséget a meghatalmazottnak. Ha azt akar, akkor szerződést kötnek.

drbjozsef # e-mail 2017.10.18. 08:08

Ez is csak egy ügyvédi iroda oldala :

http://novakugyved.hu/…talmazast-ad

Mindenesetre, hogy pontosítsam magam, én nem ismerek olyan szabályt, ami tiltaná a meghatalmazott továbbadja a meghatalmazását. Márpedig ami nem tilt szabály, azt szabad.
Igaz, nem is ismerem kimerítően a Ptk.-t. Akár tévedhetek is.

Mindenesetre aki tud akár tiltó, akár csak ezt szabályozó rendelkezést, az linkelje már be ide, ha meg nem tud, akkor hagyja abba a kétszavas belebüfögést mindenbe.

F. Laca # e-mail 2017.10.18. 06:16

"De bizony Tilos!
A meghatalmazás személyre szól, és nem származtatható másra!
”"

Köszönöm, hoögy valaki azért tényleg ismeri a jogot!

F. Laca # e-mail 2017.10.18. 06:14

Hú de okos vagy!
Ha nem így lenne, nem írtam volna le!
Ott van az előre gyártott meghatalmazáson, hogy "a meghatalmazott aláírása". Azaz - aki valójában meg van hatalmazva, az hivatalosan és papírforma szerint aláírja! Itt az aláírás kimaradt. A többieknél mind alá van írva, tehát nem ördögtől való dolog.
A fiktív címről pedig annyit - itt a házban szinte mindenki tudja, hogy már 7 éve nem lakik itt. És tudjuk, hogy hol lakik jelenleg! (bár még abban is ködösít) Ez a megadott régi lakcíme tehát FIKTÍV!
Ő maga azonban elismeri, hogy jelenleg hol lakik, hisz a postai elérhetőségét simán megadta! Hoppá!

  • "Hisz bejelenteni is csak 3 napon belül kell a lakcímet." - Nos, itt viszont már 7 évről van szó!

A külföldivel kapcsolatban nem nyitok vitát, hisz mindenki tudja hogy valójában nem volt itthon. (még a hamis tanuja is egyből elzárkózott a kérdezősködés felől!)
Érdekesség, de bezzeg a másik - az haza tudott jönni, és még jelenleg is itt van!

nonolet # e-mail 2017.10.17. 23:14

"maga a meghatalmazott (a már eleve fiktív lakcímével) eleve alá se írta. "

Nem is kell neki... miért kéne?

-

Azt, hogy fiktív-e a címe te nem tudhatod.
Kivéve, ha a nyilvántartás szerint is "Fiktív cím" már a státusa.

Hisz bejelenteni is csak 3 napon belül kell a lakcímet.

Azt sem tudhatod, hogy volt-e itthon a külföldi.
Ahhoz meg semmi közöd, hogy miért döntött úgy, ahogy.

-

Persze minden gyanús meghatalmazást kétségeb vonhatsz jogi úton.

A jogi út végéig azonban azok bizony
"teljes bizonyító erejű magánokiratok" !
Ezért el kell fogadnod őket...

Kétség esetén a jegyzőkönyvbe bele vetetheted a kétséged.

MajorDomus # e-mail 2017.10.17. 20:11

A meghatalmazott pedig természetesen érvényesen adhat meghatalmazást harmadik személynek, még ha ez furcsa is. Nem tilos.

De bizony Tilos!
A meghatalmazás személyre szól,és nem származtatható másra!

A többivel egyetértek!

Törpilla25 #   2017.10.17. 18:11

F.Laca!Azért jó lett volna, ha már ott a közgyűlésen ellenőrizitek le a meghatalmazásokat, akkor amikor a közgyűlés határozatképességét számoltátok. Akkor most nem vagy kevesebb lenne a probléma.

drbjozsef # e-mail 2017.10.17. 08:12

Ha ilyen biztos vagy benne, akkor ne itt problémázzál, hanem menjél és tegyél feljelentést okirat hamisítás miatt.

A baj az, hogy a meghatalmazók elismerik a meghatalmazást, a tanúk tanúsítják a meghatalmazásokat, akkor már bukott is. Lehet, hogy nem volt teljesen szabályos a meghatalmazás kiállítása, de ha mindkét fél elismeri az érvényességét, akkor onnan annyi.

A meghatalmazott pedig természetesen érvényesen adhat meghatalmazást harmadik személynek, még ha ez furcsa is. Nem tilos.

F. Laca # e-mail 2017.10.17. 06:36

"az önkormányzat is őt támogatta"-

Hát persze.
Előzetes egyezkedés után simán arra jutottak, hogy bármiféle hibát kell keresniük a rendkívüli közgyűlés bármiféle anyagában és adataiban - a simán szét-trollkodáshoz. És akkor ráadásnak - még be is jött nekik a hiba.
Így aztán persze simán szét is trollkodták.

F. Laca # e-mail 2017.10.17. 06:31

"Honnan tudod hogy hamisak voltak" ...

  • Ez bizony eléggé egyszerű.

Volt némelyiken olyan lakcím, mely alapból és eleve fiktív!
Továbbá - volt olyan meghatalmazás, amelyhez a meghatalmazó eleve nem utazott ide Magyarországra.
Ha azonban valóban jött, akkor a 2 napra rá esedékes közgyűlésre vajon miért nem? És ha egyszer már ideutazik - csupán csak egy aláírásért - az szerinted teljesen normális?
Vagy - vannak meghatalmazók, akik meghatalmaznak egy személyt a társasházi ügyek intézésére. Aztán ez a meghatalmazott személy tovább meghatalmaz másokat? Bizony eléggé furcsa továbbtolása mindez az egész ügynek!
De a legjobb az összes között az volt, hogy maga a meghatalmazott (a már eleve fiktív lakcímével) eleve alá se írta. Tehát az a meghatalmazás alapból és simán ÉRVÉNYTELEN!
Egy másik meghatalmazó olyan aláírást produkált - mely egy régebbi jelenléti íven történt írásával összehasonlítva még csak beszélő viszonyban sincsen! És nem kell ehhez grafológusnak se lenni!
AZAZ - teljesen máshogyan írt alá! Mintha időközben egy kézműtéten esett volna át, avagy teljesen elfelejtette, régebben hogyan írt alá ....
Szó ami szó - bizony érdekesek ezek a dolgok.
Mivel maga a meghatalmazás magánokirat, annak hamisítása bármely perben - már alapból lehet büntetendő!

MajorDomus # e-mail 2017.10.16. 21:06

F. Laca

Arról nem beszélve,hogy a közös képviselő még hivatalban volt,tehát nem, ,eljátszotta,, a hivatalát.

Ha még az önkormányzat is őt támogatta,akkor nincs miről beszélni!

Törpilla25 #   2017.10.16. 17:21

Kedves F.Laca!
Azt szeretném megkérdezni, hogy hozzászólásodban miért idéztél az én (okt.10-én írt)szövegemből? Először azt gondoltam,kérdezni szeretnél, de nem, így aztán nem jöttem rá az okra.

ragyasdezso # e-mail 2017.10.16. 10:41

F. Laca

Honnan tudod hogy hamisak voltak a meghatalmazások? Ha azok voltak miért fogadtátok el? Ha meg nem voltak hamisak, akkor el kell fogadni, hogy a közösség saját maga ellen is dönthet! (Hülyének lenni emberi és állampolgári jog!)

www.nyitako.hu

F. Laca # e-mail 2017.10.16. 05:54

"Rendkívüli közgyűlésünkön választottunk 2 jelölt közül. A lebonyolítás szabályos volt, a megjelenés majdnem elérte az 50 %-ot (tulajd. részarányban), így fél óra után megkezdtük a megismételt közgyűlést (meghívóban is így szerepeltettük). Meghatalmazások szabályosak voltak, "lista" nem volt."

A "mi rendkívüli"-nkre - meg sem hívtuk a közös képviselőt, hiszen a törvényes eljárások során ő semmiféle hajlamot nem mutatott rá - így aztán az törvényileg nélküle is megrendezhető, ám ő két darab hamis meghatalmazással - mégis megjelent.
És megjelent az általa és mellé-mögé besoroló felcukkolt, de rém ostoba tömeg. Elsőre megvolt a szavazatképes többség (ilyesmi sose szokott lenni)
Persze ők is hoztak sok sok hamis meghatalmazást.
Aztán - a már zajló közgyűlésünk folyamán - a CSAK meghatalmazott-ként jelen levő közös képviselő - egy az egyben de eljátszotta a valódi közös képviselőt. A magával hozott önkormányzati megbízottal csendben összejátszva - nagyon szépen szét-trollkodták az egészet.
Az ilyen esetekben mit lehet még tenni?

ragyasdezso # e-mail 2017.10.15. 11:31

Ami meg nagyon jól megy a házban, az a folyosói "megbeszélés" ,a követelőzés, csak ténylegesen ne kelljen tenni valamit.

Mi meg ebben a légkörben dolgozunk minden nap, megfejelve a rezsicsökkentéssel!

www.nyitako.hu