Sziasztok!
Egy Kft. termőföldterületet vesz haszonbérbe egy magánszemélytől. Nyár közepén bejelenti, hogy a Ptk. 455. §-ára és a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 17. §-ára való hivatkozással rendkívüli esemény előidézte terméscsökkenés miatt haszonbérmérséklés, illetőleg haszonbér-elengedés jogával kíván majd élni a 2010. évre vonatkozóan.
Tisztában vagyok vele, hogy ez egyelőre az utóbb hivatkozott jogszabályhely "Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni" kitételnek felel meg; tehát egyfajta előzetes tájékoztatás.
Kérdéseim az alábbiak lennének:
Köteles-e a Kft. mint haszonbérbevevő a haszonbérbeadó felé bizonyítani, hogy ténylegesen mekkora terméskiesése van; illetve hogy ez a terméskiesés eléri-e az 1/3-os mértéket? Ha igen: Milyen módon (pl. a saját "szakértői", vagy független kárbecslők útján, stb.)? Ha nem: elég pusztán hivatkoznia arra, hogy 1/3-ot elérő terméscsökkenés történt; és ha a haszonbérbeadó nem ért ezzel egyet, akkor esetleg neki, a haszonbérbeadónak kell bizonyítania egy olyan ügyben, ahol a bizonyítékokat már vagy betakarították, vagy a betakarításuk folyamatban van?
A Kft. a mezőgazdasági földterület után állami támogatást vesz igénybe. A mezőgazdasági földterület biztosítva van. Ha a Kft.-t elemi csapás vagy rendkívüli esemény miatt valóban kár éri: azt a biztosító a Kft. részére megtéríti. Kérdésem az, hogy: Előállhat-e egy olyan helyzet, hogy pl. ugyan nem terem meg az átlagos termés kétharmada, viszont a Kft.-t a biztosításból befolyt pénz kompenzálja a kár tekintetében, és egyúttal a Kft. jogosan követel a haszonbérbeadótól haszonbérmérséklést, illetve haszonbér-elengedést?(!)
Félre ne értsen senki! Pontosan tudom, hogy ez az év a mezőgazdaságban termelők számára elég katasztrofálisan alakult. De azt is látni kell, hogy ez az az ország, ahol pl. árvíz miatti segély után folyamodnak a ténylegesen árvízzel súlytott területektől 200-300 km-re eső településeken is olyanok, akiknek árvizet utoljára a köbüknagyszülei láttak Noé idején. Jelenleg is valami hasonlóról van szó. Az adott területen lehet, hogy az évi átlagosnál valamivel kevesebb termés van, de nem 67%, vagy az alatti. A Kft. munkatársai már a levél kiküldése előtt több haszonbérbeadó előtt jelezték, hogy idén nem szándékoznak hasznonbérleti díjat fizetni. Tehát itt nagy valószínűséggel igazából nem is arányos haszonbér-mérséklésről, hanem haszonbér-nemfizetésről lesz szó. Mondvacsinált okokra való hivatkozással. Mert nincs annál jobb üzlet, ha államilag dotált, hasznot hozó, biztosított termőföld után még haszonbérleti díjat sem kell fizetni. És nem tudom, hogy a haszonbérbeadó egyáltalán mit tehet, milyen eszközök vannak a kezében ennek megakadályozására. Esetleg még most, a termés betakarítása előtt menjen ki a földterületre egy fényképezőgéppel, és karcolja a göröngyök közé egy napraforgó szárával, hogy "Ez a termésdús földterület Kovács István kisnyugdíjasé"; aztán a bíróság meg vagy hisz neki, vagy nem, de inkább az utóbbi?!
A vonatkozó jogszabályok:
1959. évi IV. törvény
a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
Ptk. 455. § (1) A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
(2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
(3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni.
1994. évi LV. törvény
a termőföldről
17. § A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, ha törvény másként nem rendelkezik, méltányos, a terméskieséssel arányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
Mindenki a maga szerencséjének jogásza.
