Osztatlan közös tulajdon


bviktória # 2015.02.25. 14:46

Tisztelt Ügyvéd Úrak!

Társasházunk több lépcsőházból áll, ám lépcsőházanként 8 lakás van. Gondom a két évvel ezelőtti költözés után kezdődött a tárolóhelyek témájában. Hivatalosan az alapító okirat szerint két tárolóban kell a 8 lakásnak elférnie. Nagyon régen a falak kialakítása miatt 7 rácsot húztak bent, a nyolcadik meg a lépcső alatt lett kialakítva. Természetesen szabálytalanul, de eddig ez a kutyát sem érdekelte.
Most kaptuk meg a 2012-ben elfogadott tűzvédelmi szabályzat szerinti felhívást, hogy nem tárolhatunk a lépcső alatt ráccsal elzárva tűzveszélyes anyagot, magyarán, pakoljunk ki onnét, no de hova?
Terv: hogy összehívjuk a lépcsőházi lakókat a tárolók újraosztására, de ki fogja a rácsát lebontani? A legunszimpatikusabb lakótársa azt szalykózza, hogy adávételkot tudtuk, hogy ott az a tároló a lépcső alatt, No de kérem, az már nem volt szabályos, mert akkor már élt a tűzvédelmi szabályzatunk is! Pont 2012 év végén vettük meg a lakást.
Mit lehet ilyenkor tenni, ha a közeljövőben tervezett lépcsőházi lakógyűlésen sok fafejű és nemtörődöm lakótárs véleményét nem tudjuk a jogi igazság felé fordítani? MI legyen az adu ász a kezünkben, hogy behúzzák fülüket-farkukat és újraosszák a tárolóhelyeket, és beférjünk a szabályos helyre a lécpcső alatti részről?
Köszönöm válaszaikat!

bobcat # 2015.02.12. 16:05

Tisztelt Forumozok!

Adott egy harom lakasos osztatlan kozos tulajdonban levo csaladi haz,a megosztasi szerzodest amit a tulajdonosok kozott letre jon eleg ha ket tanu alairja vagy mindenkepp ugyvedi ellenjegyzes kell? Az en ingatlan reszemet szeretnem hitelel terhelni,hallodtam hogy eleg a ket tanu de ha hitelhez kell akkor ugyved is kell.kerem csak olyan valaszoljon aki biztosra tudja.koszonom

egyvalaki2008 # 2015.02.11. 08:25

Köszönöm szépen a választ!

nanemaaa # 2015.02.11. 07:15

egyvalaki2008
Közös megállapodás hiányában a tulajdoni hányadok arányában kell osztani a vételárat.

egyvalaki2008 # 2015.02.10. 08:33

Bizonyos okok miatt, amit most nem részleteznék (feleslegesen nem bonyolítanám az ügyet) szükséges az összevonás. Amiben bizonytalan vagyok, az eladás utáni adózás.

lajcsó # 2015.02.10. 08:18

Minek összevonni (jó drágán)? Adjátok el így a két telket!

egyvalaki2008 # 2015.02.10. 08:07

Tisztelt fórumtársak,

Lenne egy kérdésem. Van egy 600nm-es telek egy kétszintes családi házzal, ami osztatlan közös tulajdona 3főnek. (én vagyok az egyik)
Közben megvettem a szomszéd telket, ami 400nm. Ezt a két ingatlant összevonnánk egy ingatlanná, majd eladnánk.
Kérdés az, hogy igaz hogy papíron az ingatlan nagysága az összevonás után 60% enyém, 20-20a másik két tulajonosé, de eladás után hogy adózunk utána? Az ingatlanrészek értéke merőben eltérő.

4p_pp # 2015.02.06. 12:58

Az előző hozzászólásomból még egy pont kimaradt, amit belefoglalnánk:

  • Ingatlanrészek kizárólagos használatba kerülnek

Bármilyen hozzászólást szívesen fogadok.

Köszönöm!
PP

4p_pp # 2015.02.06. 10:12

Tisztelt Fórumozók!

Osztatlan közös használatú telekvásárlás esetén, ha a használati megosztási szerződésben lerögzítjük a következőket, akkor érhet még meglepetés?

  • Vázrajz, ahol egyértelműen bejelöljük a telekhatárokat (a telekhatárokra kerítést is teszünk!). Lesz egy „nyeles” telek magánúttal a belső telekre, és egy utcafronti telek.
  • Önálló mérőóra
  • Közművek mindenkinek a saját területe alatt megy
  • A tulajdonostárs saját tulajdoni hányadát megterhelheti pl jelzálog.
  • Elővásárlási jogról kölcsönösen lemondanak
  • Jogutódra is kiterjed a szerződés
  • Beépítettséget csak a részaránynak megfelelően növelhetik
  • A két épület saját tulajdonba kerül és épületkiemeléssel saját helyrajzi számot kap.

Ha mindezt belefoglaljuk, akkor lehet nagyobb kellemetlenség a közös osztatlan telekből?

Ill. mit lehetne/kellene még belefoglalni, ami később ütközőpont lehetne, és érdemes lenne már itt tisztázni?

Válaszokat előre is köszönöm!
PP

Julis5 # 2015.02.04. 17:24

Tisztelt Ügyvéd Úr
Az alábbi problémám van. 100.000m2 szántó besorolású területen vettünk 9100 m2 területet. Ez osztatlan közös tulajdon.
A kérdéseim a következők lennének:
Kérhetjük-e a megosztást a 9100 m2 tekintetében, vagy még vásárolnunk kell hozzá, hogy 1 hektár legyen.
A megosztást csak akkor kapjuk meg ha minden tulajdonostárs beleegyezik? Összesen 63 tulajdonos van :( Ha nem egyezik bele valaki akkor pereskedhetünk?
Melyik jogszabály írja le, hogy mi a folyamata ennek? pl. felszólító levél, ha meghalt valaki mi a további eljárás, ha valaki nem elérhető mi a további eljárás... stb.

Előre is köszönöm szíves segítségét.

Üdvözlettel:
Kelemen Júlia

nanemaaa # 2014.11.26. 09:09

Tulajdonközösség megszüntetésére pert kell indítani, ahol bármelyik (pl a benn lakó) tulajdonos vagy magához váltja a többi tulajdonos tulajdoni hányadát, vagy az ingatlant elárverezik, és a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk szerinti arányban kifizetik.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.11.25. 19:55

Kilakoltatni nem lehet, a közüzemi tartozásokat rá lehet terheltetni, a tulajdoni hányadával mindenki önállóan rendelkezhet.

Akácvirág65 # 2014.11.23. 14:44

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben:
Több, mint két éve öten örököltünk a nagyszüleimtől egy családi házat telekkel A ház üres volt két évig és eladásra várt. Ötünk közül csak kettőnek van a házhoz kulcsa. Mi hárman többszöri kérésre sem kaptunk. Bejárásunk az ingatlanba nincs, felújítani nem tudtunk, mert ki vagyunk zárva. Néhány hónappal ezelőtt az egyik „kulcsos” tulajdonos megengedte, hogy a fia beköltözzön családostól, önkényesen elfoglalva az ingatlant, tudtunk és beleegyezésünk nélkül. Az ingóságokat széthordta, radiátorokat és a kazánt leszerelte és eladta (ellopta).
A berendezési tárgyak árából az ingatlanon átalakítási munkálatokat kezdett, pl. falat bontott ki. A közüzemeket tudtunk nélkül visszakapcsoltatta. Mi szeretnénk kitetetni hatóságilag, de sem a rendőrségen, sem a jegyzőnél, sem a Földhivatalnál nem kaptunk segítséget. Mivel közöltük vele, hogy mi nem egyezünk bele, hogy jogtalanul birtokolja az ingatlant és jogi lépéseket fontolgatunk, ezért megelőzve minket az ingatlan 1/5-öd részét az egyik tulajdonostól - aki az Édesanyja - megint csak tudtunk nélkül ajándékozási szerződés keretében a nevére írattatta. Így most már ő is tulajdonossá vált. Ezt a napokban a Földhivataltól kapott határozatból tudtuk meg. Mellesleg ezt az 1/5-öd részt az egyik tulajdonos előzetesen meg akarta vásárolni. Szeretnénk eladni vagy birtokba venni az ingatlant. Ő most már nem fogja megvenni, mivel ingyen jogot szerzett rá és eladni sincs szándékában. A közüzemi díjakat sem tudjuk, hogy fizeti-e valaki. Nem szeretnénk, ha nekünk kellene az Ő tartozását rendezni.
Hogy lehet Őt családostól az ingatlanból kitenni? Az ajándékozási szerződést megtámadni, vagy valamely módon kilakoltatni és az általuk fogyasztott közüzemi tartozásokat rájuk terhelni? Hogy tudunk a tulajdonunk felett rendelkezni?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: az egyik örökös

Budapest, 2014.11.23.

ObudaFan # 2014.11.20. 13:27

Ha a megállapodás nem ellentétes ezzel, akkor szerintem semmi akadálya.

nesi69 # 2014.11.20. 08:41

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném kérdezni, hogy amennyiben osztatlan közös tulajdonban lévő társasházi telket kizárólagos ingatlanhasználati megállapodással megosztunk egymásközt, a rám eső területet elkeríthetem-e?

Köszönöm a válaszokat előre is!

nesi

balogida # 2014.11.08. 07:34

Köszönöm szépen a választ.
Szép napot

Wildmann # 2014.10.17. 15:12

Igen.
Igen.

balogida # 2014.10.16. 11:29

Tisztelt Szakértők és Fórumozók!

Az 1980.-as években ajándékozási szerződéssel szüleimtől testvéremmel közösen kaptunk egy ingatlant, amely előzőleg az ő tulajdonuk volt.
Részünkre egyenlő arányban: 1/2-1/2 került a tulajdonjog bejegyzésre. A szüleinké maradt a teljes tulajdonon a haszonélvezeti jog. Ők időközben
elhunytak, így ez törlésre került. A telken lévő házat lebontottuk és helyére kétlakásos családi házat építettünk.
A baj itt kezdődött , mert sajnos az akkori engedélyezési viszonyok nem tették lehetővé, hogy a házat úgy tudjuk a telken megépíteni, hogy későbbiekben a telek tul. lapnak megfelelő 1/2-1/2 igazságos megosztását bonyodalmak nélkül lehetővé tegye.
A ház elején, ahol testvérem lakik a telek 1/3 része, míg a hátsó rész, ahol mi lakunk a telek 2/3 része maradt szabadon.
Már javában benne voltunk az építkezésben amikor a testvérem elköltözött, így nem csak a saját, hanem a testvérem részét is kénytelenek voltunk saját forrásból és erőből befejezni, hiszen a szüleink házát lebontottuk és nekik is ismét otthont kellett biztosítanunk a régi helyett. Ők így beköltöztek a testvérem tulajdonának egy részébe.
Testvérem időközben úgy döntött mégis visszaköltözne a már általunk felépített tulajdonába.Ekkor szüleimmel elhatároztuk, hogy megosztási szerződést kötünk, amellyel szerettük volna biztosítani, hogy az általunk testvérem tulajdonában lévő ingatlanrész építésébe fektetett anyagi áldozat valamilyen módon részünkre megtérüljön.
A szerződésbe belefoglaltuk, hogy miután a ház nagyobb részt mi építettük a telek első 1/3 része a testvérem, a hátsó 2/3 rész a mi használatunkba került.
Még kerítéssel nem választottuk le. Mindenki egyetértett úgy használtuk, ahogyan megállapodtunk.
Ennek 15 éve, de sajnos a testvérem eladósodott, ezért 2009.-ben jelzáloghitelt vett fel.
A már meglévő megosztási szerződés bank kérésére azonos paraméterekkel megújítottuk, ügyvéddel ellenjegyeztettük, telket kerítéssel leválasztottuk a szerződésben foglaltak szerint.
Szomorú végkifejlet, hogy sajnos úgy tűnik a hitelt nem tudja fizetni.Lehetséges, hogy végrehajtás következik.
Két kérdésem lenne ennyi bevezetés után :

1.Ha valóban végrehajtanak, akkor érek-e valanit a megosztási szerződésben szereplő 2/3 telekrész használatommal? Hiszen ezzel a tul. lapon szereplő 1/2-1/2 tulajdonosi arány nem változott. (Szerződésben benne van, hogy a következő tulajdonosra is kötelező elismerni)

2. Ha megpróbálnám eladni a tul. részemet, akkor érvényesíthetem-e eladáskor is a megosztási szerződésben kikötött használati arányokat?

Válaszukat köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2014.10.14. 21:50

Épp rajta vagyok. És meglesz. Csak idő kérdése.

MajorDomus # 2014.10.14. 19:58

Dehogynem.

Csak te azt nem érted meg évek óta, hogy más az elmélet, amit te és más a gyakorlat, amit én képviselek. Hidd el, én is ismerem a társasházi törvény szöveget, 25 év alatt volt erre időm.

A saját dolgomat szerettem volna én is meg könnyíteni hogy ne kelljen 187 aláírást beszerezni, én is vegig játszottam a 4/5-os,meg a tulajdonosi keresetinditast, de a Földhivatal állam az államban, ott nem viszed át az ügyet.

Mint mondtam, itt lehetsz okos, de a gyakorlatban mutasd be a közös tulajdon eladását ha nincs 100 %-os hozzájárulás.

.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.10.14. 05:04

Látom, Major, egy szót sem értettél belőle.

Wildmann # 2014.10.13. 20:31

Csak az is elgondolkodtató, hogy miként jutunk idáig. Ami valakinek jó a másik csak azért akadályozza meg, mert másnak jó!

Szomorú :-(

MajorDomus # 2014.10.13. 20:23

Hihihihihi

A házfelügyelői lakásra 40 év után a jóváhagyott építési tervet.

A 65 lakásos társasházban úgy megszüntetni a közös tulajdont, hogy az senkinek az érdekét nem sérti. És senki nem támadja meg.
Majd szólj ha egy ilyent bejegyzett neked a Földhivatal!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.10.13. 09:59

Tht. 10. § (6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.

csuli # 2014.10.13. 08:44

Kedves MD!

Én is azt mondom a 100% a tuti, ott nincs mit megtámadni, feltéve ha a törvényi előírásoknak mindenben megfelelt.

Nálunk pont az a probléma amire KBS nyitotta fel a szememet, hogy az alapító okiratunk nem tartalmazza az elidegenítéshez szükséges tulajdoni hányadot.

Ebből számomra az következik, hogy akkor a Ttv. idevágóparagrafusait kell alkalmazni a Ptk.egyes paragrafusaival szemben. A tulajdonosi jogokat osztatlan közös esetén a tulajdonosok nem külön külön, hanem együttesen gyakorolják. Gondolom a jogalkotók azért tettek "engedmény" mert az általad is kívánatosnak tartott 100% szinte soha nem jönne össze.

Tehát újra az a kérdésem 2/3-ad vagy 4/5-öd ?