Elég lenne panaszra lépniük? Miért állna rá valaki egy panaszra? Nem marad az ott.
Osztatlan közös tulajdon
Önálló villanyórát szeretnék, az oszlop a telek határán van. Osztatlan közösben vagyok 2/3-1/3 mert 2 éve megvettem az 1/3 om mellé egy másik 1/3-t. Emiatt a másik tulaj mérges rám és közölte semmit nem ír alá. Az új telken szeretnék külön villanyórát mert rosst, hogy a régi részemről 50 m-ről kell odavezetni áramot és osztani. A másik tulajnak semmi érdeksérelmet nem okoz csak szívatni akar. Lehet valahogy peres úton vagy másképp kikényszeríteni. Az Elműtől sem jogos, hogy kérnek,aláírást mert elég lenne panaszra lépniük.
Az ügyvéd felgöngyöliti a gondokat!
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a válaszát.
Számomra ez teljesen új információ, direkt olyan ügyvédet kerestünk, akinél egy társasház, és az azzal kapcsolatos dolgok nem okozhatnak problémát, főleg közjegyzői ajánlásra választottuk.
A földmérőt is megosztáshoz ő ajánlotta, és még pluszban telekhatárt is kellett rendeznünk, ami menet közben derült ki, hogy a valóságtól eltér a szomszédoknál.
Most egy kicsit csalódott vagyok, hogy pénzt nem kímélve, ügyvédre, földmérőre költve, nem azt az eredményt kaptunk, hogy minden sima legyen. Kész csoda volt, hogy a használati megállapodás létre jött nagy nehezen, illetve a telekhatár rendezésben a szomszédok is bele mentek.
oligaliga
Köszönöm a hozzászólásodat.
Jeleztük a mellékvízórás szerződést is, hogy elfogadjuk a teljesítésnek, és még az ügyvédi papír tervezete is elkészült a módosításról, amit csak alá kellett volna írni, illetve a hozzájáruló nyilatkozatot is megírtuk, amit kér a szolgáltató.
Szerintem egy elég korrekt költségtől is megkíméltük volna ezzel, főleg a régi rendszert kellene egy tervezetre feltüntetni egy szakembernek és beadni.
De a hajlandóság nincsen rá, mert költeni kell rá.
Azért is kérdeztem, hogy mi a helyzet, ha még a lízing szerződés nem járt le, és a lízingbeadó úgy vette meg az ingatlant, hogy tudomása volt a kötelezettségről, ami a használati megállapodásban szereppel.
Ha jól értem, a pénzügyi intézetek felé teljesíteni kell minden embernek a szerződésben szereplő feltételeket, de visszafelé nem működik, ha egy pénzintézet vállal kötelezettséget.
„de megoldást nem találtunk a külső felületekre.”
A társasház kialakítható úgy is, hogy az épületek teljes egészében külön tulajdonban vannak, és csak a telek, a kerítés, a vezetékek (az egyedi mérőkig) közösek.
Önálló villanyórát szeretnék, az oszlop a telek határán van. Osztatlan közösben vagyok 2/3-1/3 mert 2 éve megvettem az 1/3 om mellé egy másik 1/3-t. Emiatt a másik tulaj mérges rám és közölte semmit nem ír alá. Az új telken szeretnék külön villanyórát mert rosst, hogy a régi részemről 50 m-ről kell odavezetni áramot és osztani. A másik tulajnak semmi érdeksérelmet nem okoz csak szívatni akar. Lehet valahogy peres úton vagy másképp kikényszeríteni. Az Elműtől sem jogos, hogy kérnek,aláírást mert elég lenne panaszra lépniük.
Carl19
Nem zárhatjátok el a vizet a másik tulajdonostól, ha egyébként fizeti a ráeső részt. Az sem valószínű, hogy a vízmű engedélyezi a telekre új bekötés kiépítését, mert a törvény szerint két bekötés egy ingatlanon csak rendkìvüli esetben lehet.
Egyszerűbb megoldás lenne a hitelesített mellékmérő felszereltetése a szomszédban, önálló szerződéssel. Inkább ezt kellen erőltetni.
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Elnézést a helytelen fogalmazásért, a víz közmű kivételével kerültek a közművek külön kiépítésre.
Igen, a társasházon is gondolkodtunk, de a másik ingatlan külső felületei és tetőszerkezete elég rossz állapotban van, az épület omladozó pincéjéről nem is beszélve, főleg, hogy az az épület vályog, a mi házunk pedig tégla. Így nem szerettük volna a felújítási költségeket közösen állni, ha társasházzá alakulunk, vagy egyedül viselni egy esetleges veszély helyzet elhárítása miatti költséget, mert a másik fél nem szeretné kifizetni.
Ügyvéddel konzultáltunk és a földmérővel, aki szintén a társasházat preferálta, de megoldást nem találtunk a külső felületekre.
Társasházzá kellett volna alakítani már régen. De sose késő.
„(Az összes közmű külön került kialakításra, de a víz jelenleg még nem, és ügyeltünk rá, hogy a mi tulajdonunkba maradjon a szerződés, és a főmérő.)
Az önálló közmű kiépítésének és a szerződés megkötésének a szándékát eddig nyomát se látjuk,”
Csak én látok itt némi ellentmondást?
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni, az alábbiakban:
Van egy telken 2 ház, közös osztatlan ingatlan, ügyvédi használati megosztási megállapodással, és mellé csatolva vázrajz, amit földmérővel készítettünk el.
A használati megosztásban szereppel (2018-ban kötöttük), hogy a másik ingatlan nem rendelkezik önálló víz- és csatorna közmű szolgáltatással, és ennek a kialakítására 2019. december 31. napjáig kötelezettséget vállalt a másik tulajdonos, hogy szerződést köt a szolgáltatóval, illetve kialakítja a közművet. Addig a fogyasztásának elszámolása egy nem hivatalos almérővel történik.
A régi tulajdonos eladta az ingatlant egy pénzügyi intézetnek, és jelenleg az ingatlant lízingbe vevő lakja, és a pénzügyi szolgáltató a lízingbeadó. (Az összes közmű külön került kialakításra, de a víz jelenleg még nem, és ügyeltünk rá, hogy a mi tulajdonunkba maradjon a szerződés, és a főmérő.)
Az önálló közmű kiépítésének és a szerződés megkötésének a szándékát eddig nyomát se látjuk, pedig 1,5 éves időintervallumra toltuk ki a szerződésben, hogy a másik felet ne lehetetlenítsük el.
A kérdésem az lenne:
- Ha év végéig nem valósul meg a közmű kiépítése, és a szerződés megkötése, akkor hivatalos levélbe jelezem a lízingbeadónak, aki a tulaj, és a lízingbevevőnek, hogy nem teljesítették a szerződésbe leírtakat?
(Véleményem szerint a lízingbeadónak is van felelőssége, hogy teljesüljön a feltétel, hisz még ők a tulajdonosok, és tisztába voltak a kötelezettséggel.)
- A szolgáltatást, ilyenkor megszüntethetjük? (Azaz, záró csapot szerelünk a saját telkünkön lévő vezetékre, és elzárjuk.)
Nem feszültséget szeretnék, csak később értékesíteni az ingatlanunkat, és nem szeretnénk, hogy emiatt anyagi hátrányunk is származzon belőle.
Előre is köszönöm a segítségüket!
Oké, akkor Peremfeltétel 2.: így akarja használni a sajátját, így akarja eladni a másikat, nem akar változtatni semmit.
A lakás m2-ek arányában osszák fel a közös telket,abból nem lesz vita.
Azaz 485/355 m2 arányban osszák meg a telket,abból nem lesz vita.
.
Magyarul a kisebb lakásnak csak 25 m2-ről kell lemondania.
Ismerős kérdése, kíváncsi lennék nálam hozzábbértő véleményére :
Van egy telke, 840nm. Áll rajta egy ikerház, kerítés, megosztási szerződés, minden lerendezve, elkerítve, elosztva. A két lakás nem egyforma, az elosztás úgy van, hogy a kisebb lakás 85nm, de ehhez tartozik használatba a telekből 510nm, míg a nagyobb lakás 116nm, és ehhez tartozik a telek maradék 330nm-e.
Ismerős lakik a nagyobb lakásban, a kisebbet eddig családtagja lakta, most idegennek szeretné eladni. A kérdés : az osztatlan közös tulajdonú ingatlanból mekkora részt, tulajdoni hányadot kellene eladnia, hogy lehetőleg ne legyen vita később se?
(Peremfeltétel : nem akar társasházat. Maradjon szerinte osztatlan - én sem ezt javasoltam neki, de ragaszkodik hozzá.)
Pár tízezer ft.
Keressetek egy ügyvédet.
De ha terhelt az ingatlan akkor lehet? Illetve milyen költségvonzatai vannak ennek?
Alakitsátok társasházzá!
„De mi van akkor ha a tulajdonrészből is vita lenne?”
Mi lenne? Nézeteltérés.
„Biztosító megkötötte a szerződést, de nem tudom fizetne-e a lakásbiztosító hogyha kiég 1 lakás?”
Csak kellene tudnod neked is, meg a biztosítónak is a szerződésből és a kötvényből, hogy pontosan mit biztosítottatok...
„AKinél kikapcsolják az áramot többet nem lesz neki mert egy HRSZ-en csak egy óra lehet de itt van mondjuk 5 is van.”
Ugyanmár. Hány osztatlan közös tulajdon van? Több százezer ingatlan. Minden további nélkül lehet a különálló lakrészeknek önálló villany és gázórája, legfeljebb a vízórából lesz almérős. Igaz, ehhez kell egy ügyvéddel ellenjegyeztetett használati megosztási szerződés, térképvázlattal.
„Illetve ilyen helyzetben hogyan perelsz ki egy nemfizető lakót lakáskiürítéssel?”
Ugyanúgy, mint más helyzetben. Perrel, végrehajtással.
Az épület mint írtam fizikailag szét van választva, külön mérők vannak, az emésztő közös, szippantásból vannak is viták.
5 lakás van, külön fürdő, külön bejárat, külön villanyóra, de papíron egy nagy osztatlan közös.
A lakások mérete sem egyforma..
Tehát fizikailag szét van választva. De az emésztőből vita van, kertből vita van.
De mi van akkor ha a tulajdonrészből is vita lenne?
Biztosító megkötötte a szerződést, de nem tudom fizetne-e a lakásbiztosító hogyha kiég 1 lakás?
Mert megkötöttem a szerződést, de ugye nem 1/1 a lakásom hanem 719/5754 a tulajdoni hányad arányom.
Tehát ha kiég a lakásom hogyan bizonyítom hogy az enyém égett ki? Mert papíron osztatlan közös, bármelyikben is lakhatnék, ezekszerint földhivatal nélkül cserélhetnénk lakást a szomszéddal?? :-) Csak a villanyórát kellene átíratni.
Tehát ilyen helyzetben erre a biztosító mit lép? Tudattam velük írásban, válasz nem érkezett.
AKinél kikapcsolják az áramot többet nem lesz neki mert egy HRSZ-en csak egy óra lehet de itt van mondjuk 5 is van.
Lakcím sincs, csak HRSZ.
Illetve ilyen helyzetben hogyan perelsz ki egy nemfizető lakót lakáskiürítéssel?
És hogyan rendezed mindezt ha az állam is a tulajdonosok között van, meg a bankok is.. ?
Áhh mibe léptem megint...
A fizika törvényei alapján.
Akkor mi alapján működtök?
Alapító okirat?
Semmi nincs...
Van Alapitó Okirat?
Azt nem tudom hogy a fenébe tudták megterhelni ilyen kaotikus viszonyok között...
Manapság ha külterület alapból elutasítja a bank.
De akkoriban az sem számított hogy osztatlan közös az egész.
De így hogy terhelt némely rész gondolom esélytelen társasházat csinálni belőle... mármint legyen minden lakés külön HRSZ-en.