Osztatlan közös tulajdon


nonolet # 2018.07.21. 16:37

SaireyVMK

Azért adott esetben a használati megosztás törvénytől eltérő rendelkezése tudja befolyásolni a közösen használt csöveken is a felelősség kérdését.

Sőt a régóta kialakult szokásjog is...

nonolet # 2018.07.21. 16:13

merti74

Tehát van egy főmérő és négy külön almérő a 4 lakáshoz.

Ez esetben az fizeti az elfolyt vizet akinek az almérőjén elfolyt.
Akinél megmérésre került.

HA SENKINEK az almérője nem mérte meg az elfolyt vizet,
hanem CSAK a főmérő.
Akkor viszont az közös fogyasztás(veszteség), közösen fizetendő.
Mivel a közös szakaszon folyt el.
Kivéve persze: ha a használati megosztási szerződés
netán mást mond erről a csőszakaszokra nézve!!!

A közös részen elfolyt vízkár elosztása szerintem NEM függ a tulajdoni arányoktól.
Ezért úgy igazságos, ha négy egyforma részre lesz elosztva és mindenki egyformán szív miatta.
(mégha a törvény éppenséggel mást mond is erről)

A javítási költség az más kérdés.
Arra vagy a törvény szerinti tulajdoni arány alapján történő költség viselés vonatkozik (alapeset).
Vagy ha eltér a törvénytől akkor a használati megosztás rendelkezése.

- -

Tehát,

1.
Tisztázni, hogy kinek az óráján folyt el a víz
Azé a kár.

2.
Ha senkién, mert csak a főmérőn megmérve folyt el.
Akkor tisztázni, hogy a használati megosztás alapján kinek a felelőssége az a közös csőszakasz, ahol elfolyt a víz.

  • valakié konkrétan a szerződés szerint a felelősség

vagy

  • senki és ezért közös a felelősség

3.
Miután kiderül a felelősség az fizeti akié a felelősség volt.

HA pedig az derült ki, hogy KÖZÖS a felelősség.
AKKOR lehet elosztani a kárt.

  • alapban a törvény szerint, a tulajdoni arányok alapján
  • ha a megosztási szerződés mást ír elő, akkor a szerződés szerint
  • az én igazság érzetem szerint pedig vegyesen

azaz a javítási költséget a fentiek alapján
az elfolyt víz árát pedig 4 egyforma részre

- -

Megjegyzem, a talajba elfolyt vízre lehet kérni a csatorna díj törlését.

merti74 # 2018.07.21. 15:07

Tisztelt SaireyVMK!

Nagyon szépen köszönöm a tanácsokat. Megfontolandó!

SaireyVMK # 2018.07.21. 13:01

Tökéletesen érthető volt. Felteszem a folyás nem az ön lakásán belül történt,hanem az az előtti kertben található vezetékszakaszon,amit az ön különálló vezetékének tekintenek.(Mint bekötőtővezeték) Noha az még a mellékmérője előtt van, tehát jogilag közös szakasznak minősül. Persze a másik tulaj elképzelése lehetne akár jogos is és mint írtam minden megbeszélés kérdése. Illetve azt is írtam,hogy mindenki azt mond utólag amit akar.

De feltételezzük ,hogy valóban ott volt a csőtörés.

  • Dönthet úgy,hogy kifizeti az elfolyt vízmennyiséget,teljes egészében.
  • Esetleg megpróbálhatja a biztosításból kifizetett csőtörés költségeit megosztani a többi tulaj között,ezzel csökkentve a költségeket némiképp

Vagy pedig

  • ami a maga szempontjából kedvezőbb lenne-legalábbis anyagilag-, tekintve hogy közös szakaszról van szó,mondhatja azt is,hogy ön ennek csupán a tulajdoni hányada alapján arányos részét hajlandó megfizetni(azt is csak írásos bizonylat ellenében-elkerülvén a későbbi "Nem is fizetett ki semmit" jellegű hazugságokat)
  • a legoptimálisabb és leginkább vitakeltő(!),de a legideálisabb opció pedig az,ha az elfolyt vízmennyiséget is és az ÖN BIZTOSÍTÁSÁBÓL kifizetett közös szakaszon történő javítást is megosztja a tulajok között. Mivel a biztosításból már törlesztésre került a javítás így a legegyszerűbb mód,ha először levonja ezt a teljes összeget(már amennyit a biztosító állt) az elfolyt víz árából, majd a maradék összegből fizeti meg az Ön tulajdoni része alapján az összeget(bizonylat és azon feltüntetett okok-hogy mire fizette- ellenében. Vagy a legjobb,ha az ön saját nevére kiállított résszámlával fizeti ki személyesen a szolgáltatónál. A papírost pedig elteszi,mint bizonyíték. És annak esetleges másolatát bemutatja.)

Persze utóbbi eset vitába is torkolhat nyilván és azt jelenti,hogy ha a többieknél a közös szakaszon hasonló történik,maga is épp úgy felelősségre vonható(Már ami a fizetést illeti)De ez attól függetlenül is így van,hogy maga most hogyan dönt: Enged a követelésnek és magára vállal mindent, vagy nem hagyja magát és a közösbe dobja a problémát. Illetve ne feledjük,hogy osztatlan közös tulajdonnál minden tulaj egyetemlegesen felel. Magyarul bárkitől akitől tudják behajthatják a teljes tartozást is akár. Más kérdés hogy utána polgári peres úton a többiekre eső rész ő majd követelheti a társtulajoktól.

merti74 # 2018.07.21. 12:21

Tisztelt SaireyVMK!

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. a Fő mérő óra volt a a főszámlás tulajdonostársé. VII. 3-án kaptuk a levelet, és mindenki új szerződést, hogy január 5-től a nevünkre iaratta a főmérőt tulajdoni lap alapján, mi semmit nem írtunk alá, meglepődtünk. A káresemény VII. 7-én hét végén történt mi hárman nem voltunk otthon hétvégén, Ő észlelte a problémát, javíttatta én biztosítóm fizette számlát.
Utcáról bejön a víz az aknába (főmérő) A vezeték bemegy a lakásába, onnan elágazik lefele a kertbe és a kertjében van még egy akna melyben van egy mellékmérő, ami a középső tul-é, majd a másik két almérő a hátsó, illetve az én lakásomban van. Én vagyok az utolsó leágazás.
Elnézést lehet, hogy kissé zavarosan fogalmaztam.

SaireyVMK # 2018.07.21. 10:11

A kérdés már csak az,hogy a mellékmérő közvetlenül az aknában van a főmérő mellett és ezáltal külön szakaszokról beszélhetünk, vagy a lakásokon belül elkülönítve vannak?

Illetve megeshet,hogy ha aknában vannak és a mellékmérőkhöz (buta módon) nem szereltek fel külön elzárócsapokat, akkor a javítás mielőbbi elvégzését indokolhatta akár ez is.(Mivel ebben az esetben minimum csak a problémás szakasz elé egy új elzárószerelvény beépítésével lehetett volna kiküszöbölni azt,hogy a további elfolyások megelőzése érdekében ne kelljen lezárni mindenkinek a vizét.) De ezek csak feltételezések. A valós helyzetet kellene felmérni.

SaireyVMK # 2018.07.21. 10:05

A közös részekért közösen feleltek. Senkit sem érdekel kinek a leágazása az,ha a mellékmérő előtt történt a dolog,akkor az közös résznek felel meg.Jogilag tehát a tulajdoni hányad arányában követelheti csak a többiektől a kifizetett költségek egy részét. Mivel ő 50%tulajdonos így az igazolható költségek maximum 50%-át hajthatja be a másik 3 tulajon. (A tulajdoni hányad arányában).

Ugyanez érvényes az elfolyt vízre.Ha nem mérte le a mellékmérő akkor az közös költség.

Az önbíráskodás nem mérvadó. Még ha logikusnak is tűnik. De bizonyítás híján mindenki azt mond amit akar. Elképzelhető ,hogy a csőtörés nem is ott volt,ahol állítja.
Persze minden megegyezés kérdése.

merti74 # 2018.07.21. 09:15

Tisztelt Jogászok, Tisztelt Fórumozók!

Nagy segítségre lenne szükségem. 72 éves nyugdíjas nő vagyok. Sok évtizedes együttélés után különváltunk párommal. Én vettem magamnak egy kis 27 nm-es belső kertes, 4 lakásos osztatlan közös tulajdonú lakást, megosztott kis kertkapcsolattal. Sajnos kb. 50-60 éves az ingatlan. Egy tul.társ nevén volt a fő vízmérő óra kb. 8 éve. Mindig problémák voltak az elszámolással (Fő és mellékmérők) Betegségem miatt keveset vagyok otthon, 2 éves vízfogyasztásom 40 m3. Hónap elején történt az udvarban egy csőtörés 300 m3 víz elfolyt. A fővízórás tul. szerint a vezeték végén történt a csőtörés, ott ahol az én csatlakozásom van. Az Ő szerelőjével javíttatta, engem nem értesített, csak amikor már megjavították. Az én biztosítom pont a szerelés árát fizette. Az elfolyt vizet nem. Szerintük nekem kell a több évtizedes csőrendszer miatti meghibásodást fizetni, mert én vagyok utolsóként rákötve a közös vezetékre. Kértem a fő vizmérős számlás tul. társat, hogy egyezzen bele, hogy a fő aknába egy ikermérőt szereltethessek, Ő nem írja alá. A másik 2 tul.társnak és nekem egy külön aknánk van. Nekem lenne érdekem az ikermérő, mert egyedül vagyok 27 nm, majd 40 nm, 50, 80 nm-esek a lakások több fős családokkal.
Önök szerint igazságos, hogy a fővízórás a Vízműveknél 4-ünk nevére iratta a fő vízmérő órát, úgy hogy aláírásunk nem szerepel az iratokon visszamenőleg januári dátummal, most kaptunk új szerződést. Társasházzá sem engedi, hogy alakuljunk mert Ő nem fog közös költséget fizetni. Tul. hányada 50 %, a többi 50 % hármunké. Tehát neki nem érdeke az átalakulás, viszont lekerítette magát és a többi közös résszel nem foglalkozik. Kérem szíveskedjenek egy tanáccsal segíteni mi tévő legyek, a békétlenséget nem szeretem, még soha nem voltam Bíróságon.
Köszönöm szépen mindenkinek aki válaszol.

angeliqua # 2018.07.04. 06:14

Tisztelt Ugyved ur!

Koszonom a hozzaszolasat.Igazabol a banki ugyintezo kerte,hogy irjak egy kervenyt a jogi osztalyhoz es erveljek a hitelezes mellett. Ezzel kapcsolatban szerettem volna tanacsot kerni,hogy vajon mit erdemes ilyenkor belevenni. /A vevonknel is volt hasonlo problema ertekbecslesnel es a fellebbezest jovahagytak/
Kozben ket masik banknal is tajekozodtam, ahol azt mondtak a feltart problema naluk nem akadaly a hitelbiralatnal.
Azert koszonom a segitseget!
Nonoletnek kulon koszonom a szakszeru velemenyezest es a konstruktiv hozzaallast! Az ilyen 'okos'ember kincset er manapsag. Sok sikert kivanok neki az elet minden teruleten.Ugy latom szuksege van ra.
Udv,a.

nonolet # 2018.07.03. 07:00

angeliqua

Ilyen állapotokba épeszű ember nem vásárolja be magát!!
Hanem előbb rendezteti/rendezi a dolgokat.

A banknak igaza van, mert ő nem hülye veled ellentétben...

lajcsó # 2018.07.03. 06:21

"a bank azt mondta jogilag rendezni kell ezt az ügyet, csak akkor hajlandóak hitelt adni."
Így kell eljárni! A bankot a hivatkozásaid nem fogja érdekelni.

angeliqua # 2018.07.02. 20:29

Sziasztok!
Az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni:
Folyamatban van egy házvásárlásunk, amely egy osztatlan közös tulajdonú telken helyezkedik el.
A telken 3 db lakóingatlan van, mi az 1/3 részét szeretnénk megvásárolni. Az osztatlan közös tulajdon megosztási szerződéssel bír, a mi általunk megvásárolandó ház külön bejárattal rendelkezik. A gond, hogy a kapu előtti terület még önkormányzati tulajdonban van (egy hosszú út vezet fel a telek mellett), viszont, ahol a kapu kezdődik - kb másfél méteres szakasz - jogilag a szomszéd földterületén helyezkedik el. Ebből soha nem volt gond, évtizedek óta megengedi a tulajdonosoknak, hogy átjárjon azon a 2 méteren a lakó, ugyanakkor sajnos a bank azt mondta jogilag rendezni kell ezt az ügyet, csak akkor hajlandóak hitelt adni.
Tudtok-e abban segíteni, hogy milyen jogi alapom van a fellebbezésre, hogy ne kelljen papírt aláíratnom senkivel? (Az eladó nem túl együttműködő ez ügyben, én pedig nem vagyok birtokon belül, így nem tudok intézkedni)

1. A mostani évtizedek óta használt bejárat esetén:
Megoldás-e, ha telki szolgalomra hivatkozom? (Ott nem szükséges minden esetben a szerződés) Esetleg ráutaló magatartásra? (A szomszéd a saját kerítését úgy alakította ki, hogy bőven a kapun túl található, amely egyértelműen a szándékát fejezi ki)
2. Az osztatlan közös tulajdon tulajdonostársai esetén:
Hivatkozhatok-e arra, hogy bár a megosztási szerződés feltételezi a szomszéd nagylelkűségét, az osztatlan közös tulajdoni közösség biztosítja azt, hogy máshonnan is bejuthassak az ingatlanomra, amennyiben a szomszéd lezárja a területét? (Igaz, erre nem tér ki a használati megosztási szerződés.)

Esetleg van-e más ötletetek? Volt-e tudomásotok hasonló esetről? És ha igen, volt-e bank, amely adott ilyen helyzetre hitelt? Nagyon köszönöm a válaszotokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.07.01. 05:39

A legkisebb terület négyzetméterben megadott abszolút érték. Ezt bonyolítja tovább a megengedett legnagyobb beépítettség, ami százalékos arány.

Szerintem ha önálló ingatlanok az épületek, akkor a társasházzá alakítás nem égetően fontos, anélkül is lehet használati megállapodást kötni.

alsopél # 2018.06.30. 20:22

Aha!
Ez igen értékes volt,köszönöm.
Hatszáz valahány nm. az egész telek.
Gondolom %-ra van megadva,hogy mennyi lehet a telek-ház aránya.
Esetleg társasházzá nyilvánítva,és ott leírva az alapíto okiratban,a házakhoz tartozó telekrész lehet csak saját használatú?
Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.30. 14:53

Elsőnek meg kellene nézni az előírt legkisebb telekméretet, ki jön-e a matek. (Valószínűleg nem, különben már az építkezéskor megosztották volna a telket.)

alsopél # 2018.06.30. 13:56

Sziasztok!
Adva van egy osztatlan tulajdonu telek, rajta 2 különálló, és 3 ikerház. Ebből 1 a miénk. A házak is, az iker részek is, külön hrsz.-mal rendelkeznek, és az osztatlan közös telek is. Van elvi használati szerződés, ki mit használ a háza előtt-mögött a telekből, valamint egy út, ahonnan a házakhoz lehet jutni. Szeretnénk ha mindenkinek a háza és a telke csak a sajátja lenne, azaz az osztatlan közös telket szeretnénk felosztani hivatalosan.
Hol kezdjem? Mi a menete ennek? Egy ingatlan jogász intézze? Fontos dolog azt gondolom, hogy mindenki jóban van mindenkivel!!! :-)
Köszönöm.

drbjozsef # 2018.06.27. 04:26

Edömér,

ha ezek különálló lakások, csak van valamiféle használati megosztási szerződés, nem?

Ha nincs, akkor mondd meg a szomszédnak, hogy minden közös, úgyhogy adjon kulcsot, mert nála szeretnél szarni menni a klotyóra.

Edömér # 2018.06.26. 20:40

Nonolet
OK, lehet, nem vagyok jogász. Ebben az esetben ha kicsempézem a fürdőszobát, horribile dictu átfestetem a lakást, a szomszédok beleegyezését kell(ene) kérnem?

MajorDomus # 2018.06.26. 18:57

Ezt jelenti az osztatlan ! közös tulajdon!

nonolet # 2018.06.26. 18:11

"akkor helyesen járok el vagy nem"

NEM!!!!

Mert nincs neked járó m2.
Csak általad tulajdonolt tulajdoni hányad van.

De ezt már írtam... próbáld végre megérteni!!!!

- -

a következő felosztásban..... És itt jönnek a tulajdoni hányadok.

Tehát a HÁNYADOK!!!!! jönnek és nem az egyes tulajdonosok m2-i.
Azaz NINCS a nevekhez m2 rendelve, m2-t nem látsz a nevek mellett csak hányadot.

Ez a lényeg.

" 5100 Hrsz alatt 425 m2"

Aminek, ha pl. 1/5 részben vagy a TULAJDONOSA.

Akkor az nem azt jelenti,
hogy van 85 m2 ami a tiéd belőle
és te használhatod vagy hogy neked jár.

Hisz az osztatlan közös miatt a többik is
és te is a TELJES 425 m2-t használhatjátok!!!
Mégpedig egyformán és közösen.

Ezért nem lehet az egyes tulajdonosokhoz m2-t rendelni.
(csaktán megérted ezt végre egyszer)

- -

"van olyan aki nem tudja akarja kifizetni vagy adni a hányadomat"

Tévesen gondokoldsz.

A hányadod nem is lehet kiadni! hisz KÖZÖSEN tulajdonoltok.

Ha a KÖZÖS tulajdonokat megakarod szüntetni annak két módja.

1.
A telkek összevonása és újra szétdarabolása a hányadokból számolható m2-ek szerint.

2.
A telkek változatlanul hagyása és PÉNZBENI elszámolás piaci áron a m2 eltérések miatt.

+1
A fenti két módszer kombinálása.

De ezt is írtam már....

Próbáld felfogni végre!!! és megérteni.

nonolet # 2018.06.26. 17:54

Edömér

KÖZÖS!!!!!!! tulajdon ...érted?

Azaz alapban: MINDEN MINDENKIÉ EGYFORMÁN!

Akkor miként is nyúlhatna hozzá
a KÖZÖS cucchoz egyedüli döntéssel valaki?

Hisz az nem csak az övé, hanem a többieké is!

Szóval: igen.
Alapban CSAK KÖZÖS döntéssel lehet
a közös tulajdont variálni, átalakítani pl.

zsirafzsu # 2018.06.26. 14:17

Kedves nonoletti !
Nem nem számoltuk el, tényleg nem egyezik, mivel nem egyformák a telkek.
Igen olvastam / z-nek x hrsz alatt ... m2 a ../
A tulajdoni lapokon ott van, hogy pl: 5100 Hrsz alatt 425 m2 van bejegyezve a következő felosztásban..... És itt jönnek a tulajdoni hányadok. És ha nekem 4 telekben/Hrsz-on van 4 féle nagyságu tulajdh. és összevonva csak 1 telekből veszem ki a nekem járó m2-t akkor helyesen járok el vagy nem. Mert a területek el helyezkedése miatt van olyan aki nem tudja akarja kifizetni vagy adni a hányadomat.Így viszont engen kár ér.Nem??

Edömér # 2018.06.26. 14:15

Szép napot,
örököltem egy osztatlan közös tulajdonban álló telken levő több lakásos házban egy lakást (a lakások is csak a teljes terület arányaiban vannak külön jelölve, az én lakásom tehát 250/1.000 rész). Tudom, nem szerencsés, de hát az örökség az örökség...
A lakást értékesíteném, a szomszédság nem akar élni elővételi jogával. A vevő jelezte, hogy a vétel után belső átalakítási munkákat végezne, mire az egyik szomszéd (mindig van egy jóakaró) ez ellen el kezdett berzenkedni, mondván ahhoz a többiek beleegyezése kell.
Ez tényleg így van? Nem tartom igazán elképzelhetőnek. A közösen használt területekhez nem nyúlnak hozzá, a homlokzathoz sem (nem vágnának új ablakot), az meg hogy belül egy válaszfalat ki hova helyez, szerintem az ő dolga. Természetesen építésszel/statikussal megcsináltatva, rendesen megtervezve. Vagy rosszul gondolom?

MajorDomus # 2018.06.25. 19:31

zsiráf ...

a földhivatali bejegyzés,közhiteles nyilvántartás,
vagyis az a mérvadó,amig nem bizonyitod okiratokkal,vagy szakértői véleménnyel,hogy az téves !

nonolet # 2018.06.25. 17:51

"A földhivatal által bejegyzett tulajdoni m2 nem egyezik a tulajdoni hányadok alapján kiszámolt m2-kel."

Elszámoltátok...

vagy

valamit rosszul gondoltok! tudtok, hisztek.