Osztatlan közös tulajdon


drszeva # 2018.06.15. 06:49

szomorú örökös
Köszönöm, hogy leírtad a tapasztalatodat és a jogszabályi hivatkozást, - a gazda éppen arra hivatkozik, hogy ő mindent megtesz, hogy a kutyák ne okozzanak kárt, balesetet. A kerítésre kiírta hogy veszélyes kutyák, bennünket is arra kért ne menjünk be egyedül, nem vállalja a felelősséget, ha megtámadnak. Állandóan arra hivatkozik, hogy ő együttműködő és nem korlátoz bennünket. Szerintünk már az is korlátozás, hogy időpontot kell egyeztetnünk. Ez már kimeríti a birtokháborítás fogalmát? Nem akarok felesleges bejelentéseket tenni a jegyzőnél, rendőrségi ügyet pedig végképpen nem szeretnénk. Szándéka egyértelműen arra irányul, hogy ne tudjuk eladni a lakást, vagy minél későbben, így egyedül használhatja a kertet úgy mint eddig, mert az elhunyt nevelőapja nem használta. Kizárólagos kerthasználati részekre osztás a problémánkon nem segít, mert a kutyákat a házőrzésre hivatkozva a kapunál, kerítésnél akarja tartani.

Szomorú örökös # 2018.06.15. 05:03

drszeva

Változatlanul a kérdésem: lehet-e birtokháborítási eljárást kezdeményezni ez alapján a jegyzőnél, nem utasítja-e el, mivel életvitelszerűen nem tartózkodunk ott.

Szerintem simán lehet! Bár én csak egy laikus vagyok! Engem már azért is feljelentettek a jegyzőnél, mert egy kutyaólat építettem a szomszéd kb. két méter magas zárt kerítéséhez kb. 20 centire. Pedig az egy viszonylag csendes jámbor tacsi volt, aki így a bejáratomat "védte".

6. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

drszeva # 2018.06.14. 21:12

Köszönöm! A kutyák a kerítésnél, kapunál vannak, s tényleg agresszívek, ha valaki közelít. (Ez természetes, mi különben állatbarátok vagyunk). Gazdájuk nem zárja el őket, csak ha előre jelezzük, hogy odamegyünk valamiért. Ő így védi a házat idegenektől - közölte. Korábban nem volt a kertre vonatkozó kizárólagos használati megosztás, mert a megörökölt lakás tulajdonosa a nevelőapja volt.(Végül oldalági öröklés történt.) Állandóan nem tarthatja elzárva a kutyákat, nagy mozgásigényű fajták. A haláleset öt hónapja történt, a kutyákat utána hozták, feltehetően, hogy megnehezítsék az ingatlan eladását. Az új tulajdonossal a kutyáktól függetlenül szükséges lesz majd egy használati telekmegosztás.
Változatlanul a kérdésem: lehet-e birtokháborítási eljárást kezdeményezni ez alapján a jegyzőnél, nem utasítja-e el, mivel életvitelszerűen nem tartózkodunk ott.

nonolet # 2018.06.14. 20:34

Elsőre kérd meg, hogy EZENTÚL zárja el őket.

Mivel EZENTÚL már lesz érdemi mozgás
és nem kívánod e miatt állandóan zavarni
illetve
nem szeretnéd, ha hozzád kéne alkalmazkodnia.

- -

Egyébként pedig...

Az ő állatai veszélyesek másokra.
Ezért neki KELL GONDOSKODNI arról, hogy
a többi tulajdonost vagy azok vendégét/ügyfelét ne érhesse baj a kutyák miatt.

Elvek.

1.
Az osztatlan közös tulajdont alapban mindenki EGYFORMÁN használhatja.
(azaz te is szabadon használhatod)

DE

2.
Mindenki CSAK ÚGY!!! használhatja,
hogy
azzal a többi tulajdonosnak NE OKOZZON HÁTRÁNYT.
(a veszély és az engedélykérés durva hátrány!!!)

3.
Az egyforma használat alól kivételt képez viszont
az rész, amire nézve van a tulajdonosok között
"kizárólagos használati megállapodás".

(vagy legalábbis régóta kialakult és nem vitatott hallgatólagosan elfogadott szokásrend szerint használják)

drszeva # 2018.06.14. 20:07

Tisztelt Szakértők!
Örököltünk egy osztatlan közös tulajdonú telken lévő lakást, amely egy két lakásos házban van. A másik lakás tulajdonosa két mastiff kutyát tart a kertben. Mi nem lakunk életvitelszerűen a lakásban, el szeretnénk adni. Jelezte, hogy a kutyák veszélyesek, ha be akarunk jutni jelezzük előre, addig elzárja őket. Ezt eddig lomtalanításkor, takarításkor meg is tettük, nem volt probléma. Szeretnénk ingatlanosnak, vevőknek megmutatni a lakást,a kertet, de így az időpont egyeztetés nehézkes lesz. Korlátozhat-e ily módon bennünket a tulajdonunk használatában? Arra hivatkozik, hogy bármikor mehetünk, csak előre szóljunk, mivel nem ott lakunk, ez nem korlátozás. Valóban így van, vagy kérhetünk birtokvédelmi eljárást a kerületi jegyzőtől?

nonolet # 2018.06.12. 14:32

LadyGray

Megtudod venni használati megosztás nélkül is a 3/4 részt.
Csak utána nem biztos, hogy tudsz tovább lépni az építkezéssel...

D!
ha valóban olyan jó befektetés, akkor

  • vedd meg a 3/4 részt

AZTÁN lsz több lehetőséged

1.
Előterjeszted a használati megosztás tervezetet.
HA sikerül összehozni közösen, akkor jó.
HA NEM sikerül, akkor a bírósághoz fordulsz és az ítéletben összehozza.

2.
Teszel vételi ajánlatot az 1/4 részre is.
Ha eladják neked akkor 1/1 tulajdonos leszel.

Ha nem adják el, akkor...
3.
Kéred a közös tulajdon megszüntetését.
Ami sorám
vagy megosztásra kerül a telek 3/4 és 1/4 arányban, két új telekre.
vagy meg kell venned az 1/4 részt

-

Röviden, ha 3/4 tulajdonosként "házon belül" vagy,
akkor már igazából te döntesz a továbbiakról :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.12. 10:57

Nem világos, hogy pontosan mi is a tényállás (mintha nem megfelelően használnád a telek és az ingatlan szavakat), de a közös tulajdont a bíróság bizony megszünteti akkor is, ha azt nem minden tulajdonos kívánja.

LadyGrey # 2018.06.12. 10:16

Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonú telek, ami négy részre van osztva, eredetileg 4 tulajjal. Az egyik rész tulaja árverésen megvett két másik részt, ő tehát most háromnegyed részben tulajdonos. Ezt a háromnegyed részt szeretnénk mi megvenni tőle és arra építkezni. Most két bontandó öreg ház áll rajta egyébként. A negyed rész tulajdonosa (akinek szintén van egy háza a telken, abban lakik) azonban nem hajlandó használati megosztást kötni a telekre, többszöri megkeresés után sem hajlandó sem velünk, sem a másik tulajjal tárgyalni a dologról. Egy 83 éves bácsiról van szó, össze-vissza beszél, ha egyáltalán szóba áll velünk. Jól gondolom, hogy az ő beleegyezése nélkül felejtős a dolog? Kb. egy éve próbálkozunk és érzésem szerint el kellene engedni ezt a telket, de túl jó áron (nem véletlenül) és túl jó helyen van.

nonolet # 2018.06.10. 15:38

Röviden:

Kössetek ÚJ használati megoldást!

Ami rendezi az összes kérdést-témát ami csak felmerül az építési szándék miatt.

Olyat ami MINDKÉT félnek OKÉ!

Rafkós-jó ügyvéded legyen közben :-)

- -

Ha nem megy önként közösen.

Akkor perben dönt a bíróság a vitás kérdésekről.
Tudasd, hogy bizony per lesz, ha nem juttok dűlőre közösen...

nonolet # 2018.06.10. 15:34

Alapban.... ezekből kell kiindulni, hogy:

1.
A közös tulajdont mindenki EGYFORMÁN jogosolt TELJES EGÉSZÉBEN használni, hasznosítani, módosítani, stb.

2.
DE!!! csak úgy, hogy ezzel a többi tulajdonosnak NE okozzon hátrányt.

3.
Az 1. és 2. pont helyett egyes dolgokról rendelkezhet másként a "használati megosztás", ha van az is!
HA van olyan és rendelkezik valamiről, akkor ABBAN a kérdésben az a rendelkezés a mérvadó.

4.
A "használati megosztás" rendelkezéseit utólag
már csak közös megegyezéssel vagy pert nyerve lehet megváltoztatni!

Ezek a szabályok segítenek eldönteni, hogy ki és mi tehet/nemtehet a közösben.

Használd őket értelemszerűen...

- -

"mondván hogy 300 m2-ig ő azt csinál, amit akar"

Mi van erről a használati megállapodásban?!

Egyébként, ha semmi akkor "igazság szerint" a beépítési %-ból is ANNYI illeti meg csak amennyi a tulajdoni hányada.

Különben te rosszul jársz egy esetleges későbbi bővítésnél.
(mert elveszi előled a későbbi saját bővítés lehetőségét, ha elfogy a beépítési % már az ő bővítésével, vagy részben elhasználja előled a te részedre esőt is)

A fentebbi szabályok alapján tudtok egyezkedni egymással vagy perre menni.

Különös tekintettel a 3. ÉS a 2. pontra!

Vagy éppen módosítani a használati rendelkezésen...

Egy biztos, te meg tudod gátolni az ő önkényes építését, akkor, ha

  • az ütközik a "használati megosztással"

vagy

  • ha nincs használati és sérti az érdeked

- -

A csatorna átépítését kérheti, mert jogos érdeke.
Azonban ő fizeti annak MINDEN költségét is, mivel csak miatta szükséges a variálás (gondolom).

- -

Felmerül egy másik fogós kérdés is!

HA bővít >> megnő az ingatlan értéke is.

Mivel a közös tulajdon értéke nő meg!!!
Alapban KÖVETELHETI tőled az értéknöveléshez való pénzbeni hozzájárulást, hisz közös a tulajdonjog.
Vagy tulajdoni arányok módosítását az új valóság szerintire.

Persze a "használati megosztás" erről is rendelkezhet másként...

A lényeg, hogy erről is gondolkodni kell és megoldásra jutni!

- -

Szóval,

  • tájékozódni témákról
  • megegyezni vagy pere menni, ha nem sikerül
  • írásba foglalni az új szitut

Rafkós jogi segítség nem árt az alkuhoz.

te+ügyvéded
ő+ügyvédje

Tárgyalás-megegyezés-írásba foglalás.

Megfogj érni neked azt az 50-150 eFt-ot!!!
Főleg ha ilyen genyó hajlamú másik fél...

- -

Addig is légy résen!
Ha egyezség előtt építeni kezd akkor
AZONNAL!!!! a hivatalos-jogi út a leállítására.

Semmi türelem, semmi alkudozás, semmilyen ígéretnek nem bedőlni.

Mert, ha az időhúzás-ígérgetés közben ő önkényesen előre halad és nem gátolod meg rögtön az elején ebben, akkor MEGSZÍVOD :-(

Akkor az elkészült épület már marad és kész.

nika1222 # 2018.06.10. 07:44

Tisztelt fórumozok!

Szeretném a segítségüket, véleményüket kérni az alábbi osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos esetről:
Két, egymástól műszakilag elkülönülő lakórész van kialakítva egy osztatlan közös telken, használati megosztás szerinti használattal, természetesen egy helyrajzi számon. Nemrég a tulajdonostársunk gondolt egyet és belevágott az építkezésbe, mondván hogy 300 m2-ig ő azt csinál, amit akar… Igen ám, csak elfelejtette említeni a tervezőnek, hogy a szennyvízcsatorna az ő által használt udvarrészen lett annak idején közösítve és kivezetve (az ő használatában lévő ház pincéjén keresztül vezették ki a főgerincet, amire mindkét ház szennyvízrákötése csatlakozik) Visszadobták a terveit, mivel lakóépület alatt nem lehet szennyvízcsatorna. Erre most azt találta ki, hogy saját költségünkön oldjuk meg a csatorna máshol történő kivezetését, kérjünk külön rákötési lehetőséget holmi 200 ezer ft-ért+ a többi költség, vagy túrassuk fel a fél házat(padlóvésés, járólapozás, munka+anyagdíj), hogy máshol legyen a kiérkezési pontja a csatornának, mert a mostani szabályok szerint ez teljesen szabálytalan és az ő építkezését mi nem akadályozhatjuk. ( Máshol amúgy nem is lehetne kivezetni, mivel akkor a vízhálózat lenne útban.)
A csatorna nem most készült legalább 15 éves és azóta is tökéletesen ellátja a feladatát, 7 év alatt mióta mi itt lakuk, még csak dugulás sem volt.

  • jogosak az elvárásai vagy mivel a csatorna régebbi, ezért neki kellene alkalmazkodnia ahhoz a terveivel?
nonolet # 2018.06.03. 11:16

Ivy85

Szóval derítsd ki, hogy

EGY helyrajzi számon van-e a két ingatlan vagy többön.

Illetve, hogy miről van szó jogilag

  • társasház (alapszabály, szmsz)
  • osztatlan közös tulajdon (van-e használati megosztás)
  • közös telek, önálló épületek
  • önálló tulajdon minden, a telek se közös

Utána lehet majd okosabbnak lenni.

Ezektől függ pl. az is, hogy

  • térkövezhet-e ott
  • használhatja-e azt területet

- -

DE!!!

Az ablakod alá település mindenképpen BIRTOK HÁBORÍTÁS!

Hisz gátolja a saját részed ZAVARTALAN használatát!!!!
Ez ellen a jegyzőnél tehetsz hivatalos úton panaszt.

Ha a megy a közös megegyezéses békés együttélés....

- -

HA neked valóban szolgalmi utad van ott,
akkor a telek biztosan NEM KÖZÖS!!!

nonolet # 2018.06.03. 11:07

ez egy társasház, vagy egy osztatlan közös tulajdon

Valószínű.

De nem feltétlenül ezek...

A családban is van "bennszülött" de egyébként külön hrsz-ú. önálló telek.

utca-telek-bennszülötttelek-telek-utca felállásban

Ennél az egyik utcai telket terheli az átjárás joga, mint szolgalmi jog a bennszülött telek javára
Mégpedig
2,8 méter széles sávban a telek egyik széle mentén és a pincés lakóház mellett
Ezért csak gyalog, kerékpárral, motorkerékpárral és személy autóval
teher autóval CSAK eseti jelleggel és max 6 tonnáig, építkezéskor pl.

nonolet # 2018.06.03. 10:58

lvy85

"szorgalmiutas "

Mi van ???
Miben szorgalmas az az út?

szoLgalmi út lesz az...

Azaz szolgál.

Immaculata # 2018.06.03. 05:58

Újra kellene gondolni a használatot, mert elképzeléseim szerint, ez egy társasház, vagy egy osztatlan közös tulajdon. Ha így van, akkor nem lehetne szolgalmi út sem, mert minden udvari terület közös.

Birtokvédelmet lehet kérni a helyi önkormányzat jegyzőjétől.

Ivy85 # 2018.06.03. 05:53

Kedves Fórumozók!
Abban kérném a segítséget, adott egy szorgalmiutas ikerház, miénk a hátsó ház, a két hát közötti rész pedig a szomszéd udvara, amit teljes egészében letérkövez, felállított egy óriási medencét a házun sarkába, ami pont a kisfiam szoba ablakától kb 1mre van, az a gondom, hogy az ő udvarára néz egy szobaablakunk, ami alá kb egy grillezőt fog kialakítani.
Van vmi szabály erre, hogy ne a mi ablakunk alatt grillezzen? Értem én, hogy az az ő udvara, de a saját ablaka alá is rakhatná ami a miénktől távol esik.
Van e vmi szabályozás erre?

MajorDomus # 2018.06.02. 22:07

Beszéld meg vele!

nonolet # 2018.06.02. 13:28

Meg.

DE!! ne mellé húzasd be, hanem helyette.
A régivel behúzzák az újat osztjóvanaz.

Mariska198 # 2018.06.02. 11:07

Igen tudom.A kérdés az volt,hogy megakadályozhatja-e,hogy a meglévő kábel mellé behúzzanak egy másikat szolgáltató váltás miatt?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.02. 09:27

A bejárás és a vezeték átvezetésének a joga két különböző dolog.

Mariska198 # 2018.06.02. 06:59

Hivatalosan szolgalmi jogunk van bejárni a szomszéd telkén keresztül(más lehetőség nincsen).Szeretnék internetet bevezettetni valószínű,hogy a közös kapu felett fúrni kell majd egy pici lyukat amin befér a kábel(volt már ilyen,semmilyen kár nem keletkezett)(Azóta a viszony erősen megromlott).A kérdésem hogy ha vállaljuk az esetleges keletkezett károkért a helyre állítást akkor akadályozhat-e benne a szomszéd?

drbjozsef # 2018.05.11. 06:03

Az elbirtoklás is megszakadhat, és nyugodhat is.

Pl.:
A törvény szerint, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy ha egy évnél kevesebb van hátra belőle. Az elbirtoklási idő nyugvásának e törvényi szabálya jogi védelmet nyújt annak a tulajdonosnak, aki a jogosítványait menthető okból nem képes a dolog felett gyakorolni.

Nekem menthető oknak tűnik az, hogy nem került bele a hagyatékba az ingatlan, és nem szerzett róla tudomást az örökös a hagyatéki eljárásban.
De lehet hogy tévedek.

MajorDomus # 2018.05.10. 21:55

akkor így járt.
a Ptk-ban a gondolatokra még nincs rendelkezés.

még!

drbjozsef # 2018.05.10. 06:44

Ha valaki eladja a tulajdonát, vagyis rendelkezik vele, az eleve megszakítja az elbirtoklást. Az új tulajdonos ha észreveszi, hogy pl. 5 méterrel odébb van a kerítés, kérheti a helyreállítást.

Nem tudom, hogy az öröklés minek számít ilyenkor, talán a jogász urak tudják számít-e, de végülis az örökösnem, amíg a póthagyatékin a tudomására jutott egyáltalán az ingatlanrész létezése, esélye sem volt, hogy fellépjen a tulajdonáért.

nonolet # 2018.05.09. 21:04

Csakhátugye vannak/lehetnek bizonyos dolgok,
amik miatt nem feltétlenül gondolhatta...
Adott esetben.