ObudaFan
2018.01.18. 17:09
A bíróság mellozheti ezt a nyilatkozatot. Annyiból biztosan nem jogvesztő, hogy igazolási kérelemnek van helye.
Osztatlan közös tulajdon
dorka11
#
2018.01.18. 16:58
Szép estét mindenkinek!
Jogvesztő-e az alábbi, - egy birói végzésbe foglalt határidő? Ha jogvesztő, akkor anyagi vagy eljárásjogi?
".....közös tulajdon megszüntetése iránt inditott perben a másodfoku biróság azzal adja ki a feleknek a szakvéleményt, hogy az abban foglaltakra 8 napon belül észrevételeket tehetnek, ellenkező esetben a biróság ugy tekinti, hogy nincs észrevételük"
Alperesek a szakvéleményre tett észrevételeiket irásban és szóban a tárgyalás napján terjesztették elő. A tértivevények alapján a 8 napos határidő a tárgyalás előtti napon lejárt.
A válaszokat előre is köszönöm.
Droli
#
2018.01.17. 13:01
szigege:
Nálam is hasonló a helyzet... a nem jogi megoldás: megnézni, ki a "társtulajdonos". Ha normálisnak néz ki, akkor használati megosztási szerződéssel bele lehet menni. Sőt, nálam az adásvételi szerződésben is van erre utalás. De azért nem árt készíteni a pénzt, hogyha a tulajdonostárs el akarja adni a részét, le lehessen rá csapni, mielőtt egy kevésbé szimpatikus tulajdonostárshoz kerül. Elővásárlási jogod lesz, tudni fogsz róla.
És egy kis elmélkedés eme téma kapcsán, és hozzáteszem, most a zártkertek kapcsán írom a véleményem: az a baj, hogy a jogalkotói szándék ütközik a valós élettel, és ez rengeteg problémát generál. Mert mit akar a jogalkotó? Hogy ne aprózódjanak el a birtokok, hanem koncentrálódjanak. Ennek örömére pl. nálunk a legkisebb kialakítható telekméret 1500 négyzetméter. Tök jó. De a mai világban ki akar ekkora zártkertet művelni? A fiatal kevésbé foglalkozik ezzel, a nyugdíjasnak meg sok. Ennek örömére a környékünk tele van osztatlan közös tulajdonnal, és vannak olyan telkek, ahol egy nyamvadt kerítés sincs, szépen elművelgetik egymás mellett a földet, de rossz belegondolni, ha egy adásvétel esetén egy kevésbé aranyos tulajdonostárs kerül be, mennyi problémát tud generálni. Egyáltalán, hogy lehet az ilyet majd eladni. Tudomásul kellene venni a jogalkotónak, hogy ezen zártkerteket, nyaralókat ma már kikapcsolódásra és konyhakertnek használják. A legkisebb kialakítandó telekméretet le kellene vinni ésszerű szintre, és egy csapással rendezni lehetne a tulajdonviszonyokat, lehetne telket osztani, és mellékesen a jogalkotó azon szándéka is teljesülne, hogy megszűnjenek ezen áldatlan állapotok. De mondom, ez csak az én véleményem.
nonolet
#
2018.01.15. 23:59
Lehet, nem is kicsi.
Mivel
- mindenben egymástól függtök
és
- közös a felelősségetek is
A problémákat csökkenti,
HA
van a felek által aláírt
"használati megosztási" szerződés.
Hivatalos vázrajzzal és földhivatali bejegyzéssel.
Ezek nélkül én nem szívesen venném meg!
Akkor sem, ha tehermentes a friss tulajdoni lapja.
- -
Ha van nem hivatalos, de a felek által aláírt
"Használati megosztási" szerződés az jó jel.
De kevésbé biztonságos állapot a jövőre nézve.
Ha az sincs, akkor nagyon precízen kell
az adásvételi szerződésben leírni
az eddig KIALAKULT használati módot!
Minden használati módra-lehetőségre kiterjedően...
- -
Mert egy önkényes használat változtatás
vagy tulajdoni arány változtatási igény
vagy karbantartási/felújítási/bővítési igény
esetén fontos, hogy bizonyítani lehessen a dolgokat.
...és jobb az ilyesmit még a béke idején írásba tenni!
- -
Mondjuk én csak, akkor venném meg, ha az eladó előbb készíttet egy vázrajzot+szerződést és bejegyezteti.
(cirka 80-100 eFt összesen, a földmérő+ügyvéd+illeték)
De még így is erősen megfontolnám, hogy összebútorozzak egy számomra idegennel!!!, aki ki tudja miként viselkedik majd velem a jövőben.
Mert kurvára meg lehet szívni az osztatlan KÖZÖS tulajdonnal, ha nem akar a máik együttműködni ...
...és még szabadulni se egyszerű tőle.
szigege
#
2018.01.15. 16:29
Tiszteletem!
kérdésem a következő: Vásárolni szeretnék egy nyaralót, amely egy osztatlan közös terület részét képezi (Balaton felvidék). A nyaraló teljesen körbekerített, a mostani tulajdonos évekig hasznáűlta minden probléma nélkül. Kérdezem, ha megveszem az ingatlant lehet-e problémám a jövőben az osztatlan közös területen való elhelyezkedése miatt?
Tisztelettel.szigege
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.01.01. 11:18
Az eladó kötelessége - de a vevő érdeke.
Bejgli
#
2018.01.01. 10:56
Köszönöm szépen a válaszokat.
lajcsó
#
2017.12.31. 14:44
Az elvásárlási jogosultak értesítése az eladó kötelessége.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.12.31. 12:26
Nem az az állam, hanem az a szerv, amely az állam tulajdonosi jogait gyakorolja. (De nem meglepődnék meg, ha azt mondanák, ezt intézze a vevő, ha szeretné megszerezni az illetőséget.)
Bejgli
#
2017.12.31. 11:51
Kedves Fórumozók,
Szeretnék segítséget kérni a következő ügyben:
Osztatlan közös tulajdon esetén, ahol állami tulajdon rész is jelen van és ezt az egyik tulajdonos szeretné megvásárolni (vételi ajánlatot tett), az állam köteles-e a többi tulajdonost értesíteni (elővásárlási jog címmel) a tulaj vásárlási szándékáról.
Válaszokat előre is köszönöm!
nonolet
#
2017.11.29. 23:30
Szedd össze az ÖSSZES
tulajdon szerzést+változást okozó iratot
az alapítástó kezdve.
Azok alapján vezesd le, hogy az iratok alapján KONKRÉTAN
- mi a közös
- mi a nem közös
- melyik milyen hányad...
Aztán vesd össze a mostani valósággal.
Ahol eltérés van, ott dönteni kell a rendezés módjáról.
Alkuk megkötése (netán perek végig vitle)
és utána lepapírozás az új valóság szerint.
Nem leszel népszerű...
sajt75
#
2017.11.29. 19:47
Viszont a nálam lévő alapító okirat ami érvényben van feltünteti,hogy a közösből mennyi rész az enyém. Eszmei hányad. És ott szerepel a tetőtér is.
Szóltál érte a 15 év alatt?
HA egyszer a tiéd is...
Ezért érdeklődtem, hogy milyen lehetőségeim vannak.
sajt75
#
2017.11.29. 19:41
Az kimaradt ,hogy mi csak 9 éve lakunk itt. A dolgok az utóbbi két évben eszkalálódtak.És derültek ki. Ráadásul közölte,hogy a tetőtérben nekúnk semmi tulajdonunk nincs. Ez az egyik szál ami miatt gond van. A másik pedig az,hogy el akarja adni. Amit már írtam.
nonolet
#
2017.11.29. 18:13
"HA a 15 év már eltelt, akkor:
Tetszett(ek) volna időben lépni!"
Azt még hozzá teszem, hogy ekkor is
CÉLSZERŰ az ÚJ tulajdoni viszonyok dokumentálása.
Szükség szerinti bejegyzés, alapító okirat módosítás, stb.
Azért, hogy letisztuljanak a valóság szerintire a társasház viszonyai.
nonolet
#
2017.11.29. 18:09
"Ha szerencsém van 15 évig nem zaklatnak és az enyém lesz"
Bizony... ez az elbirtoklás.
"Mivel az az enyém is."
Eltelt a 15 év?
Szóltál érte a 15 év alatt?
HA egyszer a tiéd is...
"úgy gondolom ,hogy közöst eladni mindenfajta engedély nélkül nem lehet. "
Valóban!
Azonban tudod-e mi történt pontosan anno?
Kezedben az összes társasházi írat?
"És szerintem beépíteni sem. "
Valóban.
Azonban az engedély nélküli építés a használatba vételtől számolva 10 év után elévül, többé nem lehet belekötni.
(csak ha, élet/vagyon biztonságra veszélyes)
Aztán még 5 év és a tulajdonjogot is megszerzi, elbirtoklással, ha a tulajdonos nem tiltakozik közben...
"És itt a károm. :)"
HA a 15 év már eltelt, akkor:
Tetszett(ek) volna időben lépni!
Ha a 15 év még nem telt el,
akkor
még lehet vitatni-rendezni a tulajdon jogot.
Elsőnek végig kell nyálazni az iratokat az alapítástól máig.
HA azok alapján az a tetőtér rész NEM az övé, hanem a közösé, akkor
- ezt bizonyíthatón szóvá kell tenni a TÁRSASHÁZ nevében! (közgyűlés, határozat)
- aztán elszámolásnak van helye
(lakbér az elmúlt időkre és abból levonható építési költség számolás, összevetése)
- aztán dönteni kell a sorsáról is
(megveszi vagy bérli a jövőben...)
- -
Hát így valahogy...
A múlt kibogozható, elrendezhető csak nem lesz sima ügy.
Eleve azért nem mert a TÁRSASHÁZ-nak kell lépnie mindig, ami ugye nehézkes.
Célszerűen, hozni kell közgyűlési határozatot
- az ügy kivizsgálásról (igen/nem)
- a kivizsgálás módjáról (célszerű szakértővel csináltatni)
- a költségek viseléséről (többszázezer, akár milliós is lehet)
Aztán egyszer csak lesz egy végeredmény.
Ami vagy igazolja a vádakat vagy nem.
Akkor az eredmény ismertében lehet dönteni a továbbiakról.
Ha igazolja, OKÉ!
Ha nem igazolja... utálatos leszel.
Netán hamis vád és kártérítés is fenyeget.
sajt75
#
2017.11.29. 16:11
Nem zagyvaság csak minden mindennel összefügg!
Ő a tulajdoni hányadát mondja ,hogy tessék. Emiatt az enyém a tetőtér. Illetve egy múltbéli adás-vétel miatt.Papír nincs. Közös tulajdont elbirtokolni még mindig nem értem,hogy lehet? Akkor én is beépítem a tetőt. Aztán hagy szóljon. Ha szerencsém van 15 évig nem zaklatnak és az enyém lesz. Igen. Van károm! Mivel a közös tulajdonból leválasztott egy részt amit nem tud bizonyítani.És azt nem teheti pénzé. Mivel az az enyém is. Erre írtam,hogy az sehol nincsen leírva egy alapító okiratban ,hogy a tetőtér ezen gerendája ettől eddig a tiéd . Az a szeg a hármas lakóé. Ez a kis tégladarab meg az enyém. Közös.
Ez a lényeg. Én úgy gondolom ,hogy közöst eladni mindenfajta engedély nélkül nem lehet. És szerintem beépíteni sem. És itt a károm. :)
nonolet
#
2017.11.29. 15:57
Az elbirtoklás de facto LÉTREJÖTT,
HA!!!
a 15 év alatt nem lépett fel ellene a tulajdonos!!!
Azt visszacsinálni utólag semmilyen indokkal nem lehet...
A per is csak azért kell, hogy
a földhivatal be tudja jegyezni az új tulajdonost.
(mivel ahhoz "papír kell", de szerződés ugye nincs,
ezért az ítélet lesz a "papír" a per végén)
- -
De eléggé zavaros vagy...
Mert indulatból a témához nem tartozó dolgokat zatyulsz ide és vacakul is fogalmazol.
- -
Csak a bizonyítható tények számítanak!
Az idő múlása okán sok régi dolog elévült !!!
Így MOSTANRA már TÉNY lett...
Amivel épp ezért nem tudsz mit kezdeni ma már.
Az induláskori tulajdoni hányad az alapító iratokból kihámozható.
A változása pedig a későbbi szerződésekből.
- -
Még egyszer...
Származik valami hátrányotok a jelenlegi helyzetből?!
sajt75
#
2017.11.29. 15:04
Köszönöm szépen nonolet!
Huh!
Most még több kérdés merült fel bennem ha nem baj!
Az elbirtoklás. Amit találtam róla,hogy azt a bíróság mondja ki,hogy elbirtokolhatja.15 év után.Ha ő kéri. Gondolom ilyenkor nem csak neki kell megjelennie. Hanem akiktől elbirtokolja. Hátráltató tényező annak aki ilyet tesz ,ha mondjuk nem fizette érte a rezsit. A gázt onnan kikötötték- Ez elég indok lehet az elbirtoklás tényének FENNT NEM állásához? Illetve amit beépített az elég romos és a tetőt is úgy oldotta meg ,hogy elég gáz kívülről nézve. Valami tartót szedett ki. Így befelé hajlik. Áram nincsen nála mert kikötötték.Állítólag 10+ évvel ezelőtt kapott rá építési engedélyt (???) de nem fejezte be. Ez elévül?
Hogy miért érdekes és zavaró számomra a dolog? Azért mert a lakását árulja és ezzel a tetőtérrel együtt akarja eladni. Vagy csak a tetőteret. Vagy csak a lakást. Akkor viszont a tetőtérbe beköltözne. Egyszerűen vicc!
Amit említettél,hogy "Attól függ KI a MÁSIK SZERZŐDŐ fél?!
Ha a volt lakó, akkor semmi nincs." Itt mire gondolsz? Hogy nem lehet joga a tetőtérre vagy másra?
Egyébként én is tudakolóztam.
- Arra jutottam,hogy közös tulajdont egyáltalán ,hogy lehet eladni úgy ,hogy a alapító okiratot nem módosították? Gondolom csak feketén. Aki eladta meg már tízen évek óta nem itt lakik.
-Elbirtokolni is,hogy lehet ha az a közösé?
És mi határozza meg azt ,hogy ő mondjuk a lakása feletti részt építi be? Ha az sehol nincsen leírva,hogy ez a szeg és az a gerenda ebben a házban a tiéd? Gondolom ezért osztatlan közös tulajdon a neve. Főleg úgy ,hogy a ház átelleni részén lakik. De akitől megvette az pont a ház alsó szintjén tőle a legtávolabbi részen lakott.Vagy rosszul gondolom?
- Illetve az eszmei hányad? Az mi? Ha jól tudom a közösből számolt hányad. Itt 10000 a teljes .A tegnap írt két ház összesen. Nekünk hármunknak itt van 3*1500ad része viszont neki 2400ad rész van . A fennmaradó a tízezerből a másik számozású ház lakói osztoznak. Ehhez a majdnem duplához hogyan lehetett hozzájutnia? Mert a földhivatalnál mikor bent voltam ott sehol nem volt átruházás vagy bármi papír ami bizonyítaná,hogy neki több eszmei hányad jut. Viszont a tulajdonlapjára rá van vezetve ez a szám. Tehát az eszmei hányadból a házban neki van a legtöbb.
Nekem úgy magyarázták a földhivatalban ,hogy ez azért van mert bevette az ingatlanjába a garázst ami az alapító okiratban mindenkinek jár. De nem külön tulajdonként. Hanem közösként. Igaz ezek külön álló épületek. Szoci építés. :D
Egyébként birtokvédelemmel lehet fékezni a dolgot egy társasháznál?
Remélem nem vagyok túl zavaros. De rohadtul bánt,hogy van egy lakó aki a ház korábbi lakóival feketézett. Azok közül már senki sem lakik itt. Mi meg most kezdünk tisztán látni,hogy mi ment itt a múltban.
nonolet
#
2017.11.28. 20:24
"Papír (adás-vételi szerződés) nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?"
Elbirtoklás útján 15 év után már lehet.
"Mi van ha az adás -vételi előkerül ,de a lenti dolgok nem valósultak meg? 10+ év távlatából."
Attól függ KI a MÁSIK SZERZŐDŐ fél?!
Ha a volt lakó, akkor semmi nincs.
Ha a társasház, akkor HA VAN
- határidő is a szerződésben
és
- valami szankció is a késésre
Akkor a szankciót lehet alkalmazni.
"Földhivatali bejegyzés nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?"
Lehet, a szerződése alapján.
Nyilvántartáson kívüli tulajdonként...
"Társasház alapító okirat módosítás nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?"
Ez már fogósabb kérdés...
Elvben nem, ha AZ a tetőtér a KÖZÖS tulajdonba van sorolva az alapítóban.
"Lehet valakinek tulajdona úgy,hogy a tetőteret beépíti és a hatóság átveszi 10+ év távlatából? Elévülés nincs?"
Nem.
Úgy lehet, hogy
- beépíti és
- elbirtokolja (15 év)
Ha 15 évig senki nem vonta kétsége, hogy
- az az övé! és
ő is a "sajátja"-ként birtokolta,
akkor ez elbirtoklása létrejött !
(azaz a övé lett)
Ezért kérheti a bíróságtól az elbirtoklással szerzett tulajdonjogának a bejegyzését is.
(ehhez pert kel indítania a társasház ellen)
Ha az elbirtoklási pert megnyeri,
akkor lesz a tulajdonjoga bejegyezve is!
- -
Ki kell ugratni a nyulat bokorból...
A társasház lépjen fel bérleti díj igénnyel.
A közös terület használata után.
Az igény alapján kénytelen lesz
a papírjait megvillantani, ha nem akar fizetni.
- -
Amúgy miért zavar ez az egész téged?
Okoz valami hátrányt neked?
sajt75
#
2017.11.28. 16:57
Tisztelt Fórum!
Kérdéssel fordulok önökhöz. Hátha tudnak segíteni vagy legalábbis irányt mutatni.
Nem Budapest.
Adott egy nyolc lakásos társasház ami meg van osztva külön két házszámra.Közös képviselő nincs.
Így két négylakásos ház van. Amiben lakunk annak mind a négy lakása külön családok lakják. Senki sem a másik családtagja.
Ugye a társasházban vannak osztatlan közös tulajdonok. Lépcsőház stb. Köztük a padlástér is. Az egyik lakó a múltban (több mint 10-15 év) a padlástér felét beépítette,lezárta. Akik lezárta az az első szinten lakik és a padlástér ő feletti részét építette be. Mi átlósan a földszinten lakunk. Már itt furcsa a dolog. Arra hivatkozva,hogy ő a mi előttünk kettővel (mi vagyunk a negyedik tulajok.) lakótól azt megvásárolta. Erről állítólag van neki valami papírja amit nem tud bemutatni. Illetve ez a földhivatalnál sincsen bejegyezve. Valamint a társasház alapító okirata sem tartalmaz olyat ,hogy a közös térből ő a tetőteret a többi lakótól valaha is megvásárolta volna vagy engedélyt kapott rá,hogy azt ő használja saját kisajátított részre.
Az én sejtésem,hogy ezt anno fű alatt zsebre intézték.Nem gondolva arra,hogy a későbbiekben valaki megkérdőjelezi a jogosultságát. Ezt szóvá is tettem. Erre nem válaszolt. Amit állít,hogy akkor lesz az övé a tetőtér teljesen ha megcsinálja és az építési hatóság átveszi.De ez a beépítés már 10+ éve tart.
Illetve ami még furcsa,hogy az eszmei hányada neki a legnagyobb a házban. Ez számít? De a lenti dolgok viszont nem valósulnak meg! Ez ,hogy lehet? Hogy lehet az eszmei hányada nagyobb ha az alapító okiratban sehol nincsen ráruházva semmi plusz. A gépkocsi tárolóját vette bele a tulajdonába. Ami viszont a többi lakónak nincsen belevéve.
A kérdéseim!
- Papír (adás-vételi szerződés) nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?
- Mi van ha az adás -vételi előkerül ,de a lenti dolgok nem valósultak meg? 10+ év távlatából.
- Földhivatali bejegyzés nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?
- Társasház alapító okirat módosítás nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?
- Lehet valakinek tulajdona úgy,hogy a tetőteret beépíti és a hatóság átveszi 10+ év távlatából? Elévülés nincs?
Mit lehet tenni? Birtokvédelem? Mire juthatok?
A válaszokat tisztelettel előre is köszönöm!
ObudaFan
#
2017.11.27. 14:04
Létezik olyan, hogy az önkormányzati rendelet maximálja a társasházi lakások számát.
Elég sok ilyen ház működik egyébként. Az elvi lehetőség általában megvan osztatlan közös tulajdonok esetén, hogy később, jelentős körülményváltozás miatt a bíróság változtasson a megosztáson, de azért ilyen jellegű esetekben ez nem igazán reális. Azért bizonyos helyzetekben macerásabb az ilyen ingatlan, mint egy társasházi lakás és természetesen a szerződés aláírása előtt a használati megosztást kérd el és nézesd át ügyvéddel.
karoly.ignac
#
2017.11.27. 13:30
köszi, a kérdésekre tudtok esetleg válaszokat?
J.
nonolet
#
2017.11.24. 20:49
"Arra, hogy ez az osztatlan közös tulajdon társasházasítva legyen, nem számíthatok, mert a jelenlegi zuglói szabályozás szerint ehhez a hat helyett maximum négy lakást szabadna tartalmazznia."
???
Mivan?
Ez biztos....?
Gyanús ez nekem.
Valahogy kétlem, hogy
- egy önkormányzati rendelet
- felülírná a társasházi TÖRVÉNY-t.
- -
Osztatlan közösben
nagyon erős függőségbe kerülsz a többiektől.
Mindig-minden ügyben és könnyen lenyomhatnak.
Jómagam nem mennék bele ilyen helyzetbe, semmi pénzért.
Még egy bejegyzett "használati megosztás" esetén sem.
karoly.ignac
#
2017.11.24. 12:56
Szeretnék Budapest XIV-ben egy lakást megvenni. Ez a lakás egy vállalkozó által részben vagy egészben birtokolt és nemrég felújított családi házban van, mely a hozzá tartozó kerttel együtt osztatlan közös tulajdon.
Összesen hat lakás lett kialakítva. A vállalkozó most árulja a lakásokat. Ennek a lakásnak egy másik, szintén első emeleti lakással közös előtere van, innen nyílik két bejárati ajtó, a többi bejárat a földszinten van.
A vállalkozó szerint készült használati megosztás, mely lakásokra bontva tartalmazza a kerthasználatot beleértve az autó beállási lehetőségget.
Arra, hogy ez az osztatlan közös tulajdon társasházasítva legyen, nem számíthatok, mert a jelenlegi zuglói szabályozás szerint ehhez a hat helyett maximum négy lakást szabadna tartalmazznia.
__________
- (1)Azt szeretném megkérdezni, hogy budapesti viszonyok között mennyire kockázatos egy ilyen osztatlan közös tulajdon dologba beszállni? A ház szép utcában van, már voltam kint háromszor, semmi mozgást nem láttam. A lakók tudtommal nem rokonok.
- (2)Az ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztás papír mennyire erős, mennyire megtámadható jelenlegi vagy későbbi lakók által?
Én ha belevásárolok a házba, azt annak a tudatában is teszem, hogy az udvar és a kocsibeállás szabályozása olyan ahogyan a jelenlegi papírban meg van határozva. Nem szeretném, ha bármely jelenlegi vagy későbbi tulajdonos nagyobb részt szeretne magának kihasítani a közösből, mint ami a jelenlegi szabályozás alapján jár, akkor sem, ha esetleg ráutaló magatartás van. (értsd: huzamosabb ideig nem használom a kijelölt autóbeállómat vagy a kijelölt kertrészemet vagy a közös előtérben kevesebb biciklit helyezek el mint a mellettem lakó tulajdonos)
- (3) Ha a lakások mérete és ennek megfelelően a tulajdoni hányadok sem egyformák, kezdeményezheti valamelyik lakó a tulajdoni hányadok számomra kedvezőtlen irányba történő módosítását úgy hogy azt ne tudjam megvétózni?
(Itt azzal nem kell számolni, hogy további építkezések történnének)
- (4) Minden közműhöz egyedi mérőórák vannak, de mi történik akkor, ha valamelyik tulajdonos nem fizeti a közműveit? Érintheti-e ez az én tulajdonrészemet hátrányosan?
Előre is köszönöm a válaszokat!
KI.
ágota78
#
2017.11.15. 18:49
Először is köszönöm mindenkinek a válaszokat/tanácsokat!
Bennem is valami ilyesféle korlátozás merült fel elsőre.
Akinek van még valami ötlete azt is szívesem meghallgatnám!
