Osztatlan közös tulajdon


dszusi # 2017.02.10. 05:10

Tisztelt Fórum!
Még azt szeretném megkérdezni, az előző ügyemhez kapcsolódóan, hogy a kiméretési költségek kit terhelnek? az eladót vagy a vevőt?
Ha a vevőt akkor ő levonhatja e a kiméretés díját a vételárból?
Illetve ha az a tulajdonos aki nem akarja eladni valahogy kötelezhető e a ráeső hányad kifizetésére, vagy hogy ő is beszálljon a költségekbe?

Köszönöm!

MajorDomus # 2017.02.09. 23:15

Be kell fejezni az eljárást!

lajcsó # 2017.02.09. 20:51

Az ingatlan tulajdoni hányad is eladható.
A kiméretési költség megállapodás tárgya.
A záradékolás ügyében az illetékes földhivatalt keresd meg!

dszusi # 2017.02.09. 20:38

Tisztelt Fórum!
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy van egy osztatlan területként nyilvántartott szántó terület amelynek a kimérését 2008-ban egy földmérő elkezdte, készült egy változási vázrajz amelyet a tulajdonosok aláírtak.
A földmérő azonban (időközben meghalt) nem folytatta az eljárást a vázrajz nem lett záradékoltatva, így a földhivatali nyilvántartásba sem lett felvezetve kinek mennyi terület van a nevén.
Most lenne egy vevő a területre, de a 3 tulajdonosból csak kettő adná el a részét.
A kérdésem az lenne van e valami megoldás arra, hogy a területről készült vázrajzot záradékoltatni lehessen, illetve hogy a vevő megvehesse azoknak a tulajdonosoknak a hányadát akik eladnák neki, esetleg anélkül hogy újra el kelljen kezdeni a kiméretési procedúrát.
Valamint ha mégis ki kell méretni hogyan oszlanak meg a kiméretési költségek?

Köszönöm válaszát!

MajorDomus # 2017.02.05. 17:46

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Hajrá !

dorka11 # 2017.02.05. 16:21

József314

"Ennek az ellenző tulajdonosnak nincs munkája, az anyjával lakik együtt. Ha a bíróság kimondja, hogy fizetnie kell, de ő nem tud, mert nincs pénze, akkor a bíróság kötelezheti őt arra, hogy adja el a tulajdon részét és abból fizesse meg a perköltséget?"

Megfelelő feltételek fennállása esetén teljes, vagy részleges költségmentességben részesülhet az illető.
Ebben az esetben a költségeket helyette az állam fizeti.

MajorDomus # 2017.02.05. 10:42

Ahogy megállapodnak.

Akivel lehet értelmesen tárgyalni, azokkal dolgozzatok ki egy megállapodást, és mint többség keresztül tudjátok vinni.

József314 # 2017.02.05. 10:12

Igen, elég lenne a használati megosztás is, de az is kivitelezhetetlen és ha már bíróságra megy az ügy akkor legyen társasház már.
Remélem én is hogy ha megkapja az idézést akkor lehet vele majd beszélni, ez majd kiderül.

Most ott tartunk, hogy a többi tulajdonossal egyeztetünk, hogy kihez mi kerüljön. Ez ügyben mi az irányadó? A kérdés az hogy 4 melléképület van az udvarban, pince és garázsból is tobb van. Hogy lehet kiszámolni hogy kinek mennyi jár? Ráadásul a földszinti lakások beton födémesek az emeletiek fa födémesek. A belmagasság is majd 1 méterrel nagyobb lent. Ilyenkor az emeleti lakásoknak van valami szorzójuk, hogy kisebbnek számítanak, vagy azokat is ugyan úgy kell számolni? Azt megtaláltam, hogy a hátsó házak 0,5-ös, a garázsok 0,7-es szorzóval számítódnak. Gondolom az erkély is 0,5 és a pince is.

Köszönöm mindenkinek az eddigi hozzászólásokat!

MajorDomus # 2017.01.24. 21:14

Ha megkapja a birósági idézést,akkor engedékenyebb lesz!

drbjozsef # 2017.01.24. 06:30

Elvileg.

"Azt mondja hogy ő nem hajlandó semmilyen jogi papírt aláírni"

Így viszont nehéz.

MajorDomus # 2017.01.23. 21:10

Szerintem per nélkül is meg lehet egyezni a felosztasról.

ObudaFan # 2017.01.23. 05:40

Valamivel egyszerűbb egy használat megosztása iránti per, mint egy társasház alapítása iránti talán.

drbjozsef # 2017.01.22. 19:55

Igen, nekünk is elég volt egy használati megosztási szerződés ÉS egy zálogkötelezetti szerződés a tulajdonostársaktól (ez családi ház tetőtérbeépítés volt mondjuk, nem társasház).

De ezzel sincs most per pillanat sokkal előrébb, mert feltételezem, egy ilyen "semmit nem írok alá, mert félek hogy átvernek" típúsú embert soha nem vesznek rá egy ilyen szerződés aláírására...

ObudaFan # 2017.01.22. 13:05

Hitelfelvételhez egyébként lehet, hogy elegendő lenne egy használati megosztás.

ObudaFan # 2017.01.22. 13:05

Igen, a bíróság létrehozná a társasházat, ha a helyi építési szabályok szerint ez lehetséges.
A perköltséget a bíróság felosztaná a felek között.

József314 # 2017.01.22. 12:59

Tisztelt Szakértők és fórum társak!

Egy 4 lakásos osztatlan közös társasházban a negyed tulajdon az enyém. Már több 10 éve kialakult, hogy ki melyik lakást használja, valamint a telken további 4 gazdasági épületet és egy pincét is már ki-ki használja hosszú idők óta.

Szeretnénk a mi lakásunkra hitelt felvenni, emiatt szeretnénk kezdeményezni a társasházzá nyilvánítását. Összesen 5 tulajdonos van (az egyik lakásnak 2 tulajdonosa van), ebből 4-en szeretnénk hogy társasház legyen, de az egyik nem (az ahol 2-en tulajdonosok). Tehát az egész ház nyolcad tulajdonosa miatt nem jutunk előrébb. Azt mondja hogy ő nem hajlandó semmilyen jogi papírt aláírni, mert biztos valaki átverné, meg amúgy sem szeret beszélni emberekkel, nagyon magába zárkózó.

Próbáltam sokat visszaolvasni a fórumon és lattam, hogy elvileg bármelyik tulajdonos kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését. Ez itt is állna, tehát ha 4-en azt mondjuk hogy legyen társasház, akkor a bíróság ki fogja mondani hogy legyen?

Ha jogi útra kerül a sor, akkor a per költségeket kinek kell állnia? Annak a tulajdonosnak aki az egésztől elzárkózott? Egy bírósági per esetén ő biztos nem jelenne meg sose, a levelekre nem válaszolna és nem beszélne más emberrel. Ez mennyire lassítaná az ügyet?

Ennek az ellenző tulajdonosnak nincs munkája, az anyjával lakik együtt. Ha a bíróság kimondja, hogy fizetnie kell, de ő nem tud, mert nincs pénze, akkor a bíróság kötelezheti őt arra, hogy adja el a tulajdon részét és abból fizesse meg a perköltséget?

Én nem szeretném bírósági útra vinni az ügyet, hanem összeszedni a lehetőségeket és azzal felkeresni ezt a tulajt, hogy hátha akkor észhez tér.

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

MajorDomus # 2016.12.14. 22:53

Tivadar

Mi elhisszűk, de nem minket kell meggyőznôd.

nanemaaa # 2016.12.14. 14:10

Én meg úgy hiszem, hogy én gondolkodom logikusan. ;)
A cím és a házszám lényegében két különböző dolog. A házszám a telekre vonatkozik, a cím pedig a házszám felhasználásával, de a telken lévő épületek, vagy azokban lévő önálló rendeltetési egységek megkülönböztetésére alkalmas azonosítóval (ami általában lehet betű, vagy szám is) ellátott utcanévvel, házszámmal és azonosítóval ellátott adat. Nem hiszem, hogy cím meghatározásával az építésügyi hatóságot kellene bombázni. Szinte kizártnak tartom, hogy ő a címképző szerv a hivatalban.

Tivadar77 # 2016.12.14. 12:55

Még valami.
Ha azt kéri az építési hatóság hogy akkor lehet házszáma ha külön helyrajzi száma van, akkor elvileg az is teljesül mert van 1111/1/A, van 1111/1/B és van a telek száma a rajt lévő új házzal ami pedig 1111/1. Ennyi.
(azt csak mellékesen mondom hogy a házépítéssel mi is építtetnénk egy melléképületet. Hogy az ezek után milyen számot kapna azt nem tudom. )

Tivadar77 # 2016.12.14. 12:49

Üdv.
Lehet hogy én vagyok kissé tudatlan de szerintem én gondolkodok logikusan. A telek helyrajzi száma (Pl.) 1111/1. A rajt lévő régebbi házé 1111/1/A, a melléképületé 1111/1/B. Az álltalunk felépített házé akkor miért nem lehet 1111/1/C ? Ezzel megoldódna az amit nekem az önkormányzatban mondtak hogy a felépített háznak is kell hogy legyen önálló helyrajzi száma, csak ebben az esetben kaphat önálló házszámot a mi házunk.

MajorDomus # 2016.12.13. 22:04

Ez egy jó hír. Örülünk.

horex # 2016.12.13. 12:11

http://www.jogiforum.hu/…/32/9602.5.0
2016.09.05. 15:02
Irtam anno egy problémárol
Mára megoldódott és a nevemen a ház és a telek
A gond akkor az volt, hogy volt egy harmadikországbeli/török tulajdonos is, aki 1910-ben született
Ügyvéd irt egy tértivevényes levelet a bejegyzett cimre ami visszajött "cimzett ismeretlen" jelzéssel
Földhivatal felé meg ment egy kérelem, hogy a tulaj kinyomozhatatlan/vagymi/ és jegyezzék be a nevemre
Volt más gubanc is a valós eladó részéröl is, de végül is megoldódott minden
"Birtok tulaj" vagyok :)

MajorDomus # 2016.12.12. 21:52

Marad a helyi önkormányzat.

Tivadar77 # 2016.12.12. 01:00

Üdv.
A régi ház a párom nevén és tulajdonában van. Annak tulajdonjoga szerintem nem befolyásolhatja azt, hogy a felépített közös házunk egy másik számot kapjon. Például a 20/A-t.

MajorDomus # 2016.12.09. 19:08

A régi ház is a tiéd?