nanemaaa
2016.09.09. 07:00
Minek a használatot bírósággal megosztatni? Már meg van osztva vélhetően közös megegyezéssel, hiszen le is vannak kerítve a külön használatú részek. ;)
Osztatlan közös tulajdon
Immaculata
#
2016.09.08. 07:59
:) Bíróság megoszthatja a használatot, ismeretlen helyen lévő tulajdonos esetén ügygondnokot rendelnek ki.
nanemaaa
#
2016.09.08. 07:55
horex
Bocs, közben egy másik ügyre válaszoltam.
A kérdésedre adott válaszom azon alapult, hogy azt írtad, a tulajdonosok elérhetetlensége miatt nem tudod megosztani a telket. Én meg leírtam, hogy nem csak azért. Kb ennyi.
Hogy mit lehetne tenni? Mármint mivel? Ültess babot!
A kérdésed alapján arra sem tudok válaszolni, hogy hánykor kelj fel, hogy odaérj.
nanemaaa
#
2016.09.08. 07:46
horex
Ne keverjük a szezont a fazonnal. A telekmegosztás nem azonos a lakás műszaki megosztásával. Ha egy lakásból kettőt akarsz csinálni, az a lakás megosztásával fog kb történni, hacsak nem a csirkeólból, vagy a garázsból csinálod a másikat. De ha igen, arra is érvényes, amiket írtam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.07. 21:13
„ Nincs használati megosztási szerződés”
Dehogy nincs... Vagy lejártok vizelni a vécéjükbe, ők meg néha a ti kádatokban fürdenek?
Piskóta
#
2016.09.07. 18:28
Tisztelt Fórumozók!
Van egy két lakásos ház (osztatlan közös tulajdon eszmei 1/2-1/2 tulajdoni hányadban,szerepel a tul.lapon melyben az első emeleti 100nm-es szint és a felette lévő 20 éve engedéllyel beépített tetőteret használjuk. A földszinti lakás mely 3éve vásárolt a szomszéd kb 60nm. Nincs használati megosztási szerződés és nem is akar kötni sőt kitalálta , hogy az 1/2-1/2 azt jelenti,hogy a tetőtéri rész fele az övé és a földszinti részen található garázsunk is őt illeti.
El szeretnénk adni a lakásunkat,de lehet, hogy pert indított már a szerinte jogos tulajdonáért.
Mit tudok tenni ebben az esetben? Várom szakértő válaszotok.
horex
#
2016.09.07. 09:52
nanemaaa
Nem is én akarnám megosztani.
Megnéztem jópár osztatlan közös tulajdonú ingatlant, ügyvéddel ellenjegyzett megosztás volt. Telek rajz, m2 feltüntetésekkel, tulajdonosok neveivel, aláirva mindenki részéröl
Ügyvéddel végigbeszéltem az ilyen helyzetet, semmi gond nincs vásárlás esetén.
Itt viszont, ha igaz az infó, az eladó sem tudja megosztani, mert kell a másik fél aláirása is
Amilyen "szerencsétlen vagyok" ingatlan keresésben, igaz lesz az info, pedig "kellemes" áron van és jól néz ki a ház.
Ez ügyben még nem kerestem "feleslegesen" az ügyvédemet, mert már igy is sokat maceráltam ingatlanügyben és ingyen osztotta a tanácsait.
Majd csütörtökön többet tudok
nanemaaa
#
2016.09.05. 15:06
sütiszörny
- Igen, a vevő megver, ha rájön, hogy átverted.
- Ha sikerül önálló lakásokká alakítani az egységeket és a teljes épületgépészeti hálózat is elkülönített, akkor igen, sőt kötelező. Kivéve a vizet, mert abból telkenként csak egy lehet.
- Ha tudsz a két lakásra használatbavételi engedélyt felmutatni, vagy az építési hatóság hatósági bizonyítványát, hogy a telken álló épület valóban kétlakásos, és annak kialakítása jogszerűen történt, akkor elképzelhető. Ellenkező esetben az 1. pont automatikusan életbe lép.
nanemaaa
#
2016.09.05. 14:59
horex
Nyugi, ha élne a társtulajdonos, akkor sem tudnád a telekkönyvben megosztani, legfeljebb társasházzá alakítani. Osztóvonal ugyanis épületet, épületszerkezetet nem vághat ketté. ;)
horex
#
2016.09.05. 13:02
Jó napot!
Kinéztem egy nekem tetsző vidéki ikerházat, osztatlan közös tulajdon. Csütörtökön meg is nézem
Közben kerülő úton megtudtam, hogy hogy nincs ügyvédi megosztás, mert a ház/telek egyik tulajdonosa külföldi és már meghalt. A telekrész le van keritéssel határolva,osztva
A külföldi harmadik országbeli, feltételezem örökösöket felhajtani stb. beláthatatlan hercehurca lenne.
Ilyen esetben ugye megosztást sem lehet készíteni
Mit lehetne tenni ez esetben?
sütiszörny
#
2016.08.30. 18:50
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Ez a ház ipari-munkahelyi övezetben van, de van itt 1-2 családi ház is, amik gondolom még a szabályzat előtt kerültek oda. A tulajdoni lapon is lakóház szerepel. A szabályzat ezt mondja ki a területre:
"Lakóépület nem létesíthető, az egyes telkeken kizárólag a tervezett létesítmény üzemeltetéséhez szükséges szolgálati lakás létesíthető."
Mivel ezen a telken nincs egyéb létesítmény, a ház pedig "itt maradt", gondolom továbbra is használható lakóházként. Viszont a lakásszám szerintem így már nem módosítható hivatalosan.
Tehát a kérdés továbbra is az, hogyha fizikailag leválasztom, használati megosztást készíttetek, és a leválasztott részt eladom, akkor:
Ebben az esetben kell-e tartanom valamilyen jogi szankciótól?
Lehet-e külön mérőórákat szerelni és bejelenteni az így létrejött "lakrészekkel" kapcsolatban? Vagy csak almérővel lehet lehet levonni az eladott lakrész fogyasztását?
Megoldható-e az egyes lakrészek esetében, hogy a lakcímnyilvántartásban 1. és 2. lakásként szerepeljenek?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.30. 18:08
Hmmm. Nem tudom. Nekem elég lenne a beépítettség korlátozása. Ha az nem éri el a határt, akkor nem mindegy, hány lakás van az épületben?
Bori Bori
#
2016.08.30. 17:15
Sajnos nálunk is ez volt. Az építési osztályon mondták, hogy a mi építési övezetünkben 1000 nm-nél kisebb telek esetén nem lehet új albetétesítés. Marha nagy ház, duplakomfort a földszinten, két teljesen külön bejárat, 3 kapu, és mégse lehet. Sőt, tetőtérbe is csak belső lépcső mehet. Külső lépcsőt azonnal elbontatják. Azóta padlásfeljárónak hívjuk.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.30. 16:06
„A telken a helyi építési szabályzat szerint egy lakás lehet csak”
Ilyen nincs.
sütiszörny
#
2016.08.30. 14:20
Tisztelt Fórumozók!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy nagyobb családi ház felosztható-e úgy két lakásra (az alaprajz, adja magát), hogy az egyik lakás értékesíthető legyen?
A telken a helyi építési szabályzat szerint egy lakás lehet csak, így társasházat - feltételezem - nem tudok rajta alapítani. Ezért arra gondoltam, hogy az eladásra szánt részt fizikailag leválasztom, a vezetékeket is két teljesen külön körre alakítom, majd használati megosztási szerződést készíttetek ügyvéddel. Ezután eladom a leválasztott résznek megfelelő tulajdoni hányadot, vagyis "lakrészt".
- Ebben az esetben kell-e tartanom valamilyen jogi szankciótól?
- Lehet-e külön mérőórákat szerelni és bejelenteni az így létrejött "lakrészekkel" kapcsolatban? Vagy csak almérővel lehet lehet levonni az eladott lakrész fogyasztását?
- Megoldható-e az egyes lakrészek esetében, hogy a lakcímnyilvántartásban 1. és 2. lakásként szerepeljenek?
Köszönöm a segítséget!
peaso
#
2016.08.29. 18:13
KBS: az ötlet jó sajnos nem adja el, mert a jövőben útszélesítéshez szükségük lesz rá.Más jellegű ingatlan/tulajdon megosztás nem létezik, amit elfogadnak a bankok, bíróságok?
Köszönöm
Cerike
#
2016.08.29. 14:18
Tisztelt Fórumozók!
Látom többen is otthon vagytok ebben témában, talán tud nekem valaki segíteni.
Osztatlan közös ingatlanban bérlek üzletet, a közelmúltban társasházzá nyilvánították.
Az egyik felében az emeleten van egy lakás, a földszinten 2 üzlet(ebből bérlem az egyiket, a másik üres).A másik felében alul vendéglő üzemel,az emeleten kozmetika. A vendéglős a saját része előtti parkolóba kihelyezett 4 db fa szaletlit és beültette körbe tujával. Kb 2 autó tud nála parkolni.Mivel osztatlan, úgy gondolta, hogy a megmaradt parkolónak övé a fele.Az emeleti bérlője+a vendégei is előttem parkolnak+az étterem vendégei.Mit lehet ebben a helyzetben tenni?
A főbérlőm azt mondta oldjam meg a helyzetet a szomszédokkal, ö nem szól bele. Sajnos vitaképtelenek.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.25. 14:17
Már nem kell feltétlenül a vázrajz a keresethez, sőt az alapító okirat sem. Ha másképp nem megy, a perben mindegyik pótolható.
pazs
#
2016.08.25. 12:02
Tomi45: azért a vázrajz készítője fog felelni. Nem fog a pert indító tulajdonos olyan földmérőt találni, aki kockáztatna azzal, hogy olyat tüntet fel, ami nem igaz.
Amúgy vázrajzot nemigen lehet úgy készíteni, hogy nem jut be az egyes lakásokba és itt akkor bukik is az egész társasházzá nyilvánítás.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.25. 05:38
Vedd meg az önkormányzat illetőségét.
peaso
#
2016.08.24. 20:39
Tiszteletem
A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet megoldani egy osztatlan közös telek esetében (én és az önkormányzat a két tulajdonos) hogy a két telekrész jogilag is különváljon.
magyarul hogy terhelhető, eladható stb legyen. Telekmegosztás nem működik, mert helyi ép szabályzatba ütközne. Az önkormányzat nem sajátítja ki az ő részét. Csok miatt kellene, mert építkeznék a telekre, de a közös tulajdon miatt nem játszik, társasháziasítani sem, mert csak egy épület lenne.
Szóval létezik e valami jogi szinonímája az albetétesítésnek /alapító okiratnak egy telekre vonatkoztatva. Gondolom a használati megállapodás nem elég.(vagy ha a tulajdoni lap melléklete a földhivatalban akkor ok lehet?
Nagyon köszönöm a választ, ha érthető voltam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.08.22. 14:58
Kaptál választ. Olyan problémát pedig, ami nincs is, csak esetleg, netalántán, ha úgy alakul, hadd ne oldjunk már meg neked előre.
Tomi45
#
2016.08.22. 14:48
@Obudafan:
Köszönöm a kommentet, de szeretnék az alábbi kérdésre választ kapni, ha megoldható:
- Pl. mi a helyzet akkor, ha a bejegyzési pert kérelmező tulajdonostárs leadja a vázrajzokat, (amelyek feltételezésem szerint később a földhivatalnál köt ki) de valamelyik vázrajzon van valami, ami nem a valósággal megegyező?
Köszönöm: Tamás
ObudaFan
#
2016.08.22. 14:32
Extrém esetben természetesen lehet, hogy maga a perindítás is visszaélésszerű joggyakorlás alapján történik, de alapesetben azért a közös tulajdon valamilyen megszüntetése a főszabály és annak egy általában megfelelő módja a társasház-alakítás.
Tomi45
#
2016.08.22. 14:21
A bíróság társasház bejegyzésekor vizsgál is valamit (alapító okirat tartalma, alaprajzok, stb), vagy csak formális szerepe van, és a végén mindenképpen megalakítja a társasházat. Tehetnek -e valamit a lakók, ha egy lakó így kezdeményez egyszemélyben bírósági pert a bejegyzésre? Köszönettel Tamás
