Osztatlan közös tulajdon

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

1Érdeklődő1 # 2016.04.20. 23:24

Kedves fórumozók!
Adott egy 2 lakásos ikerház4 tulajdonossal, melynél nem készült társasházi alapító okirat de 'megállapodás osztatlan közös tulajdonú ingatlan használatárol' igen.A napokban a szomszéd szóban közölte az eladást és megkérdezte aláírjuk-e a lemondó nyilatkozatot.Nem kaptunk semmi írásos ajánlatot vagy adásvételi szerződést.
Email-ben,javaslatként küldött lemondó nyilatkozatának részlete:

: Szerződő felek között,

létrejövő adásvételi szerződés tartalmát teljes terjedelmében megismertem, és annak figyelembe vételével úgy nyilatkozom, hogy elővásárlási jogommal nem kívánok élni, annak gyakorlásáról teljesen, kifejezetten véglegesen és visszavonhatatlanul lemondok. Továbbá kijelentem, hogy a közös tulajdonú ingatlan használati megosztását tartalmazó, 2012. év...napján kelt „Megállapodás osztatlan közös tulajdonú ingatlan használatának megosztásáról” tartalmát magamra nézve továbbra is kötelezőnek ismerem el, az nem vitatom, annak megtámadásáról kifejezetten lemondok.

Kérdéseim:Nem kívánjuk megvenni de Ragaszkodhatok-e a a.vételi szerződés megismeréséhez?
Miért kötelezne a végleges stb. lemondásra?Ezt a köv.tulajdonossal kötendő társasházi alapító okiratban lefektethetjük?

Előre is köszönöm a segítő válaszokat,hozzászólásokat.

MajorDomus # 2016.04.20. 20:25

Jobb ha lemond róla, vagy előbb kérdezze meg a bankot!

lajcsó # 2016.04.20. 07:06

"Például ha hitelt szeretnél felvenni es a hazád lenne a fedezet, a bank kérni fogja a használati megosztást."
Ezek szerint a kérdező hitelből meg sem tudja vásárolni az ingatlan részt.

ObudaFan # 2016.04.20. 05:10

Például ha hitelt szeretnél felvenni es a hazád lenne a fedezet, a bank kérni fogja a használati megosztást.
Aztan ha engedélyköteles építésbe fognal (már ha lesz még ilyen egyáltalán), akkor is kellhet a tulajdonostárs hozzájárulása.

MajorDomus # 2016.04.19. 19:14

Jobb ha meggondolod a vételt.

lajcsó # 2016.04.19. 10:21

Az lenne a kérdésem, hogy milyen akadályokat jelent a fenti helyzet számomra ill. miben korlátoz."
Előfordulhatnak olyan ügyek amihez kell majd a tulajdonostárs hozzájárulása is.

abcdefg # 2016.04.19. 09:44

Tisztelt Fórumozók!

Egy ikerház felét szeretnénk megvásárolni. Az ikerház osztatlan közös tulajdon, egy helyrajzi számon. Nincs használatmegosztási megállapodás a tulajdonosok között (sajnos jó viszony sincsen). A másik tulajdonos nem is szándékozik ilyet aláírni.
A kert fallal el van választva, két külön használatú házfél a hozzátartozó telekkel teljesen külön van használva, külön van választva.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen akadályokat jelent a fenti helyzet számomra ill. miben korlátoz.
Nem fog élni az elővásárlási jogával.
Válaszukat előre is köszönöm.
Andrea

MajorDomus # 2016.04.18. 20:47

Alapból a költségvetés része az udvar gondozás! Helyi rendelet nem szabályozza a társasház udvarának gondozását.
A gyomirtós szomszéd ellen fel lehet lépni, ha neki áll feljebb ami valószínű, megáll a kiskorú , az pedig már bűncselekmény.

MajorDomus # 2016.04.18. 20:46

Alapból a költségvetés része az udvar gondozás! Helyi rendelet nem szabályozza a társasház udvarának gondozását.
A gyomirtós szomszéd ellen fel lehet lépni, ha neki áll feljebb ami valószínű, megáll a kiskorú , az pedig már bűncselekmény.

Lyonee # 2016.04.17. 15:00

Simba!
Lehet helyi rendelet, amely ezt szabályozza. Járj utána.
Igazad van, az a minimum, hogy a gyomirtózó értesíti az érintetteket.
Még jó, hogy van egy-egy jó bolond, aki gondozza a közösség helyet a gyepet.

MajorDomus # 2016.04.17. 13:46

Nem oktatattalak ki, csak vázoltam a lehetőségeidet, s rámutattam arra, hogy nem csak a saját szemszögedből kell ah esetet nézni.

Az teljesen jogos, hogy a gyomirtózás idejét és kiterjedését jelezni kell. A fűnyírás elmaradása önmagában nem tiltott, csak akkor van következménye ha allergén növény is van benne, ami egy társasházban nem gyakori. Kövesd a tanacsaimat amit írtam. Egyébként szívesen.

Simba # 2016.04.16. 20:17

Félreértés ne essék, nem a gyomirtós jogait akarom vitatni, engem az bőszített fel, hogy nem jelezte sehol a gyomirtózást, tehát veszélyeztette a gyermekem és az összes többi lakó egészségét, akik az udvart esetlegesen használták, használták volna. A fűnyírásba belekötni pedig szerintem nem helyes, mert ha jól tudom hatóságilag kötelező a füvet levágni, igaz? Mert ha nincs levágva, akkor egészségkárosítás miatt feljelentheti a házat pl egy allergiás egyén, igaz? Abból amit te leírtál, nekem az jön le, hogy a gyomirtós gyakorlatilag büntetlenül mérgezheti meg a gyerekem, és én hallgassak, mert neki joga van mérgezni másokat, míg én rosszul teszem, hogy mások egészségére vigyázok... Nem egészen ilyen kioktatásra számítottam... Azért köszönöm.

MajorDomus # 2016.04.16. 16:38

Arra nincs jogszabály, hogy a társasházban nem lehet gyomirtózni.
Arra sincs hogy kizárólag neked kell nyírni a füvet. Milyen jogon nyúlsz hozzá a közös tulajdonhoz? Kerdezhetné a gyomirtós szomszéd.

Na most két dolgot tehetsz. Megkeresed a közös képviselőt hogy járjon közbe a szomszédnál a gyomirtózás miatt. Vagy nem viszed oda a gyereket ahol a garázsa van.

Ha bele akarsz állni a harcba, akkor kezdeményezed a házi szmsz módosítását, s a parkfenntartas szabályozást belevenni, legrosszabb esetben, a Jegyzőhöz fordulhatsz.

Egyébként mert nem lakik ott, a gyomirtósnak
még ugyanolyan jogai vannak ott mint neked.

Simba # 2016.04.16. 12:15

Kedves fórumozók!

Sajnos nem vagyok otthon a társasházi szabályok világában, ezért is fordulok hozzátok a kérdésemmel.
Nagy udvarral rendelkező társasházban élek. Az udvar egy részén garázsok épültek, a többi parkosítva van (füvesített, fákkal, tujákkal, homokozóval, hintával). Kisebb-nagyobb időközönként magam szoktam lenyírni a füvet az egész udvarban. Azonban az egyik szomszéd akinek garázsa van, a garázsa előtti részt legyomirtózta, anélkül, hogy erről bárkinek szólt volna. Mindezt úgy, hogy nem is lakik itt, albérlői vannak. Tudtommal az udvar osztatlan közös tulajdonnak minősül, ahol nem lehet a többi lakó hozzájárulása nélkül ilyen tevékenységet folytatni. Nincs valahol erről egy jogszabály, amit kifüggeszthetnék? Ugyanis ha van mire hivatkoznom, simán feljelentem az illetőt. Ma is gyanútlanul lementem volna az 5 éves fiammal az udvarra játszani, ha nem szól egy másik szomszéd, hogy ne tegyem, mert permetezett az illető. Nem minősül ez egészségkárosításnak? Vagy akár rongálásnak, hiszen a közös tulajdonban önhatalmúlag kárt tett...

MajorDomus # 2016.04.13. 20:02

Vagy több!
Tavaly április óta várok a pénzemre a földemért.

lajcsó # 2016.04.12. 20:59

"ha valaki családi gazdálkodó, és még fiatal földműves is, az többet ér, hiszen kettő feltételnek is megfelel."
Tévedés! A törvény az elővásárlásra jogosultak sorrendjét határozza meg A családi gazdálkodó a sorrendben az első helyen szerepel akkor is ha ezenkívül még fiatal földműves is, akkor is ha nem.
"csak és kizárólag azért történt a csereszerződés, hogy tulajdonostársként, elővásárlási joga keletkezzen az ingatlanban."
Szerintem azért történt a csere, hogy másnak ne legyen elővásárlási joga.
Ha december 31-én szerzett tulajdont, akkor ez azt jelenti, hogy csereszerződést már az árverés előtt aláírták. A csereszerződéshez is szükséges a megyei kormányhivatal jóváhagyása (kb.1 hónap)! A földhivatali eljárás is nagyjából ugyanennyi.

MajorDomus # 2016.04.12. 19:41

Imma!
Osztatlan közös tulajdon esetében nincs elővásárlási jog?

Immaculata # 2016.04.12. 18:04

Tulajdonostársak között nincs elővásárlási jog, az eladó annak a tulajdonostársának adja, amelyiknek akarja.

peptóka # 2016.04.12. 17:23

Tisztelt Fórumozók!
Talán utolsó kapaszkodóként fordulok mindenkihez, talán tud valaki valami biztosat mondani. Nem tudok eligazodni a 2013 évi új földtörvény értelmezésével.
Több ügyvédet, földhivatali munkatársat is megkérdeztem, de ki így ki úgy értelmezve a szöveget adott választ.
Megírom őszintén nem sok reményt fűzök ahhoz, hogy egyáltalán kapok bármi választ is levelemre, de megpróbálom!
2015 év december 10.-én osztatlan közös földterület árverésén vettünk részt, ahol nem mi licitáltunk a legmagasabb összeggel, így egy másik, NEM tulajdonostárs földművesnek ütötték le a licitet. Azért is nem tornáztuk fel a licitet, mivel, előtte megtekintettük a földhivatali nyilvántartást, és a tulajdonostársak közül csak a fiam volt az aki saját jogon a tulajdonát használja. Mindenki másé harmadik személy használatába volt. Olyan sem volt, akiről azt gondolhattuk, hogy földet vásárolna. Vagyis, akkori állapot szerint a tulajdonostársak közt senki nem volt földműves.Egyedül a fiam.
2015 december 31.-én a licitet elnyerő földműves csere szerződéssel tulajdonjogot szerzett az osztatlan közösben. Az egy dolog, hogy valószínűsíthető, hogy csak és kizárólag azért történt a csereszerződés, hogy tulajdonostársként, elővásárlási joga keletkezzen az ingatlanban.
Nem vagyunk egy bíróságra szaladó típus, így nem hiszem, hogy megtámadjuk a csere szeződést.
Az árverést elnyerő földműves, elővásárlási jogállása a következő:

állattartó telep tulajdonosa,
tulajdonostárs,
földműves aki helyben lakónak minősül,
családi gazdálkodó,

A fiam jogállása:

Állattartó telep tulajdonosa,
tulajdonostárs,
földműves aki helyben lakónak minősül,
családi gazdálkodó,
fiatal földműves.

A kérdésem a következő lenne:
látható, hogy a két tulajdonostárs, csak a fiatal földműves meghatározásban tér el. Figyelembe kell-e venni ezt a jogosultsági sorrend felállítása során? Van aki azt mondja igen, van aki azt nem számít.
Megjegyzem, mindattól függetlenül, hogy a figyelembe vétel nekünk kedvezne, nem igazán értem azokat akik a nem mellett voksolnak. Józan ésszel azt gondolom, ha valaki családi gazdálkodó, és még fiatal földműves is, az többet ér, hiszen kettő feltételnek is megfelel.

Ha pedig tényleg nem jelent pluszt az, ha valaki esetleg akár mindhárom jogosulti sorrendnek megfelel,
családi gazdálkodó,
fiatal földműves,
pályakezdő gazdálkodó,
mert lehet ilyen is, akkor csak és kizárólag családi gazda szerezhet földtulajdont.
Nagyon köszönöm,ha valaki elolvassa , és tud nekem bármi BIZTOS magyarázatot adni. Üdv

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.12. 14:28

Mivel tudsz róla, igen.

AngelP # 2016.04.12. 14:22

Kedves Fórumozók!

Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan, amin egy ikerház áll (két külön bejárattal, két külön házrész). Jelenleg két tulajdonosa van, akik 50-50% -ot birtokolnak. Ennek az ingatlannak az 50%-át szeretném megvásárolni. A jelenlegi tulajdonosok között van használati megosztási szerződés. Az a két kérdésem, hogy

  1. rám mint új tulajdonosra érvényes lesz-e a jelenlegi használati megosztási szerződés, illetve
  2. a másik tulajdonosra érvényes marad-e a használati megosztási szerződés miután én tulajdonos leszek.

A következő lehetőség merült fel bennem: Én megvettem az ingatlan 50%-át. Mivel még nincs köztem és a másik tulaj között szerződés a közös tulajdon kizárólagos használatáról, ezért én szabadon járhatok-kelhetek a teljes házban. Ugyanez megfordítva úgy, hogy nekem kellemetlenebb: Ha lesz köztem és a másik tulajdonos között használati megosztási szerződés, és ő eladja a tulajdonrészét, akkor az új tulajdonostársam szabadon-járhat kelhet a teljes házban (amíg nem lesz új használati megosztási szerződés)?
Remélem értitek milyen problémás helyzetre gondolok.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv
Péter

pmonika83 # 2016.04.12. 14:08

Tisztelt Fórumozók!

A tanácsukat szeretném kérni.
Közös osztatlan tulajdonú telket vásároltunk egy családdal, 50-50% tulajdoni hányaddal, amelyre ikerházat építünk, amit később társasházzá szeretnénk nyilvánítani. A telek 2 utcára nyílik, tehát a külön bejutás megoldott, középen pedig egy kerítéssel választanánk ketté a telket. A közművek viszont a mi részünkön vannak. Kérdésem, hogy mivel egy helyrajzi számon vagyunk, kötelesek vagyunk-e tűrni, hogy a mi részünkön menjenek végig a vezetékek a hátsó szomszédhoz. Elvileg az ő oldaláról is be lehetne kötni, csak az milliókkal többe kerülne. A vízóra lesz egyedül, ami a mi telekrészünkön lesz, de saját mérő lesz mindkettőnknek.
Ha nincs más megoldás és a vezetékek a mi részünkön fognak átmenni hozzájuk, terhelni fogja-e szolgalmi jog a mi részünket, miután társasházzá nyilvánítják és külön albetétként fog szerepelni?
A használati és telekmegosztási szerződésen kívül van-e még valamilyen megállapodás, amit ajánlott megkötni a szomszéddal?
Nagyon köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel,

Mónika

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.11. 19:47

A haszonélvezőnek nincs is elővásárlási joga.

MajorDomus # 2016.04.11. 19:20

Semmi!
A haszonélvezet a halállal megszünik, kérjétek ki a 2 szülő halotti anyakönyvi kivonatát, és máris lehet eladni.

pestszentlorinc # 2016.04.11. 18:20

Osztatlan közös balatoni nyaralónak öt tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos szülei régen haszonélvezetet jegyeztettek be az ingatlanrészre. Mindketten évekkel ezelőtt meghaltak, de a tulajdonos nem hajlandó a haszonélvezet törlésével foglalkozni. Mi van ilyen esetben? Gyakorlatilag hiába ad az élő tulajdonoslemondó nyilatkozatot az elővásárlási jogról, a többi tulajdonosok ingatlanrésze is eladhatatlan?