Ügyvédi meghatalmazás külföldről


Majordomus # 2023.02.26. 14:58

Lásd előbbiek, vagy beslattyogsz az irodába meghatalmazni.

gerbera317 # 2023.02.26. 13:52

Van.

kata2020 # 2023.02.25. 08:40

Üdvözlök mindenkit!

Vidéken élek, szeretném az ügyeimet egy Budapesti ügyvégi irodával végeztetni. Van-e erre lehetőségem?

wers # 2019.11.07. 06:46

Megjübölöd ” :D

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.07. 06:42

Ilyenkor mivel bizonyítod, hogy a meghatalmazóé az aláírás?
Megjübölöd. :D

wers # 2019.11.07. 06:37

persze, biztos engedi, de nem találok rá semmit

drbjozsef # 2019.11.07. 06:34

Akkor hogyan szabad a skype azonosítást rögzíteni?

Valószínűleg a vonatkozó törvény engedi ezt a fajta adatkezelést így.

wers # 2019.11.07. 05:58

Valahogy nekem ez fura, mert még egy munkáltató sem másolhatja le a munkavállaló személyes okmányait, csak leírhatja a számukat. Akkor hogyan szabad a skype azonosítást rögzíteni?

drbjozsef # 2019.11.07. 05:51

Az utcáról betér egy ember az ügyvédi irodába egy meghatalmazással, előtted aláírja, te ellenjegyzed, fizet, dolgára megy.
Ilyenkor mivel bizonyítod, hogy a meghatalmazóé az aláírás?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.06. 18:26

:) Köszönöm!

Sherlock # 2019.11.06. 13:07

Mert rögzíteni kell? Mit?

A teljes azonosítás folyamatát; tájékoztatod az ügyfelet, hogy távazonosítás lesz, ő megmutogatja a kamerába az iratait úgy, hogy olvashatóak legyenek és lásd a vízjeleket is az okmányokon, utána felolvastatod vele az összes azonosító adatát, végül felmutatod neki az általa korábban elküldött és aláírt meghatalmazást, ő elismeri sajátjának, aztán mindenki boldog. A felvételt utána lemented és e-aktaként aláírod. Hogy tudd bizonyítani, hogy az azonosítást elvégezted és hogy a meghatalmazóé az aláírás.

wers # 2019.11.06. 05:29

Az azonban az ügyvéd érdeke is, hogy azonosítsa valahogy a meghatalmazót.

Valahogy a skype előtti időben is éltek emberek, és megoldható volt. Ezért megy a konzulátusra, ahol a konzul azonosítja, és igazolja, hogy ő hatalmazza meg az ügyvédet. Vagy nem? Legalábbis harmincnéhány éve ez műkszött.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.05. 20:02

A hagyatéki eljárás szerintem nem tartozik a Pmt. hatálya alá. Az azonban az ügyvéd érdeke is, hogy azonosítsa valahogy a meghatalmazót.

wonderwolf # 2019.11.05. 19:30

Ezt lefordítanátok nekem? Most akkor lehet Skype-al azonosítani, vagy nem? Ráadásul lehet olyan, hogy az ügyvéd nem vállalja, mert neki ez nem tűnik biztonságosnak?

"(e) Távollevő természetes személy videotelefonos azonosítása
Az Üttv. nem írja elő, hogy a természetes személy (járjon el bár saját nevében, meghatalmazottként vagy
törvényes képviselőként) azonosításának az ügyvéddel való személyes találkozás során kell megtörténnie. A
Pmt. ugyanakkor csak akkor teszi lehetővé a személyes megjelenés nélküli azonosítást, ha azt a felügyelő szerv

  • amely ügyvédek esetében a kamara – megengedi.40 Ebből következően a Pmt. hatálya alá tartozó esetekben

akkor végezhető el az azonosítás személyes megjelenés nélkül, ha azt a kamara megengedte, míg a Pmt.
hatálya alá nem tartozó esetekben az ügyvéd minden további nélkül azonosíthatja a természetes személyt
akkor is, ha az nem jelenik meg előtte személyesen.
A távazonosítás szabályozására a Magyar Ügyvédi Kamara 2019. január 1-je óta rendelkezik hatáskörrel,
azonban a Pmt. szabályzat idevágó módosítása még előkészítés alatt áll. Addig is azonban, amíg hatályba lép
a MÜK szintű szabályozás, a korábban a területi kamarák által a távazonosítás megengedéséről és feltételeiről
hozott határozatok, így a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi határozata41 változatlanul alkalmazhatóak.

A Pmt. hatálya alá tartozó esetekben a távazonosításra a kamara által meghatározott feltételeknek megfelelő
elektronikus hírközlési eszköz útján kerülhet sor, azonban célszerű az okiratbiztonság érdekében ezeket a
szabályokat alkalmazni a Pmt. hatálya alá nem tartozó azonosítások esetén is. A videotelefonálásra széles
körben használt Skype program újabb asztali verziói a BÜK elnöksége által támasztott feltételeknek
megfelelnek, mivel azok már lehetővé teszik a továbbított kép és hang rögzítését is.
A távazonosítás kezdetén az azonosított személynek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a
távazonosításhoz hozzájárul. Ezt követően az azonosításhoz felhasznált okmányának minden, rögzítendő
adatot tartalmazó oldalát a kamerának – megfelelően megvilágítva – fel kell mutatnia úgy, hogy az okmány
jól látható, illetve adattartalma jól olvasható legyen. A biztonsági elemet tartalmazó okmány kamera előtti
olyan mozgatását is meg kell követelni az azonosítottól, amely alapján a biztonsági elem az okmányon
felismerhető (pl. az okmányon található hologramon az okmány mozgatása esetén jól felismerhetően
megtörik a fény). Az azonosítottnak az azonosítás során rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell. Ha
a távazonosítás pl. az internetkapcsolat problémái miatt vagy más okból menet közben megszakad, a
távazonosítás teljes folyamatát meg kell ismételni.
Annak érdekében, hogy a távazonosítás biztonságosan elvégezhető legyen, az azonosított személynek
megfelelően megvilágítva, úgy kell a kamerába néznie, hogy az ügyvéd meg tudjon győződni a felmutatott
okmányon szereplő fénykép és az azonosított természetes személy arcképének, lehetőség szerint nemének,
illetve hozzávetőleges korának egyezőségéről.
A Pmt. hatálya alá tartozó távazonosítás esetén fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket42 kell alkalmazni,
illetve kifejezetten nyilatkoztatni kell az azonosított személyt arról is, hogy ő maga, közeli hozzátartozója vagy
a vele szoros kapcsolatban álló személy kiemelt közszereplőnek minősül-e, 43 amely esetben a kiemelt
közszereplőkre irányadó szabályok szerint kell az azonosítás során eljárni.
Az azonosítás folyamatát (a videotelefonálás hang- és képanyagát) az ügyvédnek rögzítenie szükséges, és az
adott természetes személy azonosítására vonatkozó egyéb adatok kezelésének idejéig meg kell őriznie.44
Az ellenjegyzett okiratban nem szükséges utalni arra, hogy a természetes személy azonosítása videotelefon
útján történt, de akadálya sincsen annak, hogy az ellenjegyzés szövegében erre hivatkozzon az ügyvéd. "

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.05. 17:29

Mert rögzíteni kell? Mit?

Sherlock # 2019.11.05. 15:33

A messenger tudtommal nem tud rögzíteni (tehát az nem), a Hangouts-ot nem ismerem.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.05. 15:18

Messenger, Hangouts nem jó?

Sherlock # 2019.11.05. 14:45

Legalábbis illene...
De nem kell az apostille sem, ha az ügyvédnek és a rokonnak is van skype-ja, akkor távazonosítással megoldható az egész. Akkor csak egy postaköltség van pluszban, amivel elküldi az aláírt meghatalmazást az ügyvédnek.

wers # 2019.11.05. 08:37

lehet ebből problémája a magyar ügyvédnek

Van egy olyan gyanúm, hogy ezt a meghatalmazott ügyvéd tudja.

wonderwolf # 2019.11.04. 21:14

Üdvözletem! Előre is bocsánatot kérek kérdésemért, de teljesen egyszerű nyelven elmagyaráznátok, hogy ha az Angliában élő unokatestvérem elmegy a londoni magyar konzulátusra, ott aláír egy ügyvédi megbízást, amit ott hitelesítenek, majd postára adja Magyarországra a magyar ügyvédnek, akkor -mivel személyesen nem találkoztak-, lehet ebből problémája a magyar ügyvédnek. Unokatesóm magyar, az ügyvéd is az. Hagyatéki ügyben kellene képviselnie őt a közjegyző előtt.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.11. 06:02

Köszönöm!
Valóban az 594. § b) okozhatja a tévedést, ha csak a főszabályt olvassa az ember, és a kivételt nem. Ti.: "a meghatalmazásnak[...] csak akkor van a 325. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette" -
"hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő".
Másrészt az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító ereje nem is a Pp. 325. §-án alapszik, hanem az Ügyvédi törvény 34. § (2) bekezdésén.

oligaliga # 2019.09.11. 05:43

Nem lehet, hogy azért nem fogadja el a meghatalmazást, mert a hagyatéki eljárás háttérjogszabálya a Pp., abban pedig kell a külföldön kelt okiratra kell felülhitelesítés (Pp. 594.§)?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.10. 20:58

(Azt, hogy felülhitelesítés vagy apostile nem kell, szerencsére tudja.)

drbjozsef # 2019.09.10. 19:32

Hasonlót, de valóban tévest.
Az Inytv.-ben konkrétan szerepel, de ez nyilván nem az, ahogy az akkori kérdező sem volt az, bár nem fejtette ki, akkor mire kell.
Én egyáltalán nem tudom mire gondolhatott a költő, hacsak nem hasonló tévedésben van, hogy "általános" követelmény a felülhitelesítés vagy apostille külföldről.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.10. 16:25

Megint előjött a téma. Közjegyző hagyatéki eljárásban nem akarja elfogadni az örökös által külföldön aláírt meghatalmazásomat. Vagy "magyar külképviseleti hatóság, konzul előtt" aláírt vagy "közjegyzői okiratba vagy közjegyző által hitelesített magánokiratba foglaltan készült" meghatalmazást kér. (Az utóbbi esetben magyar fordítást is kér - miközben a meghatalmazás eleve magyar szövegű.)

Abban eléggé biztos vagyok, hogy nincs igaza, jó az a meghatalmazás, ahogy van. A segítségeteket abban kérném, hogy "mire gondolt a költő". Hogy ti. mi okozhatja a közjegyző tévedését, honnan veszi ezt a - szerintem nem létező - alaki előírást?

(Leginkább drbjozsefre számítok, hiszen ő hasonló álláspontot foglalt el alább. ;) )