wers
2016.07.30. 15:02
ja, most olvasom, pont, mint a kellékszavatosság.. igy aztán... most hazudjam, hogy értem? De végülis nem nekem kell, hogy értsem.
Gépkocsi adás - vételi szerződés
wers
#
2016.07.30. 12:08
Nincs olyan hivatali bejegyzés, hogy "aósság" a hivatal valószinüleg egy pénzintézet elidegenitési tilalmát látja. (a hivatal mást nem lát)
Én viszont nem túl halkan jegyzem meg a kérdezőnek, hogy kicsit nehéz korrekt álaszt dni, ha a kérdés egyik felét egik topikban, a másikat fél nap után egy másikban teszi fel.
A másikban megkérdeztem, hol derült ki? Németországban, vagy Magyarországon? Ha itthon, miért nem német odeiglenes rendszámmal jött a kocsi?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.07.30. 10:16
(Halkan megjegyzem, a kérdező nem állította, hogy elidegenítési és terhelési tilalom van az autón. Azt mondta, hogy "adósság van" rajta.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.07.30. 10:12
A jogszavatosság pont úgy működik, mint a kellékszavatosság.
wers
#
2016.07.30. 09:35
Kedves Béla, hogyan tudja a vevő beleérteni, ha nem tud róla - jelen esetben még az eladó sem?
Jogszavatosság - na igen (úgy éjféltájt, na meg ekkora "buli" után ez nem ugrott be) ez esetben hogyan múkszik?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.07.30. 09:24
DrAttika, olvasd el az 1954. évi IV. tv. 114. § (3) bekezdés mindhárom pontját. Már az a)-ból kiderül, hogy ez a szabály ingatlanokra vonatkozott.
De a hatályos Ptk. még így sem vette át; szerintem azért nem, mert dogmatikailag kifogásolható volt, és a gyakorlat nem is követte. (A semmisség nem orvosolható utólag, az elidegenítési tilalom ellenére kötött szerződést pedig mindig érvényesnek tekintették, ha a tilalom jogosultja hozzájárult.)
Ptk. 5:32. § [Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása]
(1) Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.
(2) Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
wers
#
2016.07.30. 08:52
Az esetek 30%-ban kb. nem is tud az eladő a terhelési talolmról, mármint hogy azt még tartalmazza a nyilvántartás. Soakn azt hiszik, a bank azt megküldi az okméyirodának, és nekik nincs vele dolguk. Ezért sokszor ez csak egy adminisztrációs macera. És miért nem küldi meg a bank, hisz nekik cimzik? Mert 2500 Ft-ba kerül a törlés, amit a tulajnak kell fizetnie, mikor törölteti. Emiatt még egyszer sem kellett új szerzdést kötni, mert az eredeti semmis lenne. 15 nap van rá, ha nem elég, fel hehet függesztetni az eljárást.
Az eredeti kérdés, hogy e-miatt elállhat-e? Reméélem igen, mert erről előre nem tájékoztatták. Vagy mégsem?
Ha még másfél évig nem tudja levetetni a terhelést?
Dr.Attika
#
2016.07.30. 07:42
1766/2008. Polgári elvi határozat
A szerződés semmissége hivatalból a felek hivatkozásának a hiányában csak akkor észlelhető, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felek által kötött adásvételi szerződés a szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütközik (Ptk. 114. §; Pp. 3. §).
Dr.Attika
#
2016.07.30. 07:35
De semmis.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.07.30. 07:08
Nem semmis. Bele kell érteni, hogy az eladó vállalta azt is, hogy beszerzi az elidegenítési tilalom jogosultjának hozzájárulását.
(Jogszavatosság, kedves wers, jogszavatosság.)
Dr.Attika
#
2016.07.30. 06:53
Az elidegenítési és terhelési tilalom alatt lévő gépjármű adásvételére kötött szerződés- jogszabályba ütközés miatt- semmis. Ezt az okmányirodának hivatalból kell észlelnie és meg kell tagadnia a tulajdonjog változás (átírás) bejegyzését.
wers
#
2016.07.29. 21:55
Ja, és nincs semmi állitólag. Ha a hatóság látja az elidegenitési tilalmat,akkor az ott is van. Maguktól ilynet enm jegyeznek be.
wers
#
2016.07.29. 21:48
egyébként sokesetben 0 már az adűósság, csak elmulasztották levetetni a nyilvántartásbaól a terhelést, és ez csak az átiratáskor derül ki.
wers
#
2016.07.29. 21:39
Az eladónak nem lett volna szabad eladnia, meddig az értékesitési tilalom terheli a járművet. A hatóság max. azt látja, ki terhelte meg, de a mértékét a pénzintézet tudja megmondani.
Tudom Béla, van a pogárjogi része, de ott a közigazgatási is, egy autó átirás nélkül csak egy disztárgy az udvaron.
Mi köze ehhez a szavatosságnak?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.07.29. 20:16
Főszabályként nem lehet elállni. A szavatosság más, de az "állítólag" nagyon kevés.
Reményi
#
2016.07.29. 20:13
sziasztok!...kérdésem,hogy az írásbeli szerződés után hány nap a visszavonás ideje,ha mégsem akarja megvásárolni az autót,meggondolta magát???..a mi esetünkben a német rendszámú autón állítólag adósság van..a német hatóság nem mondja meg az adósság mértékét!!... a vevő megtudakolta,ezért vonná vissza a szerződést..tehát hány nap után vonhatja vissza???
wers
#
2016.07.22. 19:50
Talán nem véletlen, hogy a gépjármű tulaldonjog átruházásnál négy dátumot kell feltüntetni. Amelyek persze lehetnek azonosak is.
Dr.Attika
#
2016.07.20. 02:52
Igazad van. Tulajdonjog átszállására gondoltam, de a szerződést írtam.
guba"
#
2016.07.19. 19:55
Kedves Kolléga!
Nyilván eltévesztetted, amikor a tradícióra a szerződés érvénytelenségének körében hivatkoztál. A szerződés érvényesen létrejöhet ingó dolgok adásvétele esetén az átadás hiányában is.
groszfater@gmail.com
#
2016.07.18. 09:46
„Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus)”.
dolfi
#
2016.07.18. 08:23
Köszönöm az észrevételeket!
Tegnap telefonált hogy megteszi következő lépéseket!
Dr.Attika
#
2016.07.18. 06:48
Ne bonyolítsd már túl. Nem jött létre a szerződés a dolog átadása hiánya miatt. Nincs szerződés, tehát nincs miből "kihátrálni".
Gondolom, hogy hallottál már a tradíció jelentőségéről a szerződési jog körében.
guba"
#
2016.07.18. 06:33
Tisztelt Dolfi!
A 2. bekezdésben foglaltak alapján tud esetleg kihátrálni a szerződésből:
(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
(3) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.
Dr.Attika
#
2016.07.18. 03:19
Nem kell izgulni dolfi. Nem jött létre az adásvételi szerződés. A magyar jog szerint ingóra vonatkozó szerződés létrejöttéhez a kétfél egybehangzó akarata és a dolog vevő részére történő átadása is szükséges. A dolog átadás nem történt meg, tehát nincs szerződés.Ne fpoglalkozzon többet a gk. eladójával. Semmilyen igénye nem lehet, de még a feljelentése sem lehet alapos.
Attila111111 (törölt felhasználó)
#
2016.07.17. 19:28
Vicces lenne ha így működne Magyarországon.
USA-ban a kézfogás valóban megkötött üzletnek, érvényes szerződésnek számít. Na de itthon? Ne röhögtess már.
dolfi
B.hatja a hangfelvételt és a videót, mert te nem adtál erre engedélyt és nem járulsz hozzá annak lejátszásához, terjesztéséhez. Te meg ezért jelented fel, hogy visszaélnek adataiddal tiltott videó és hangfelvétel miatt.
Amíg Te írásban nem tettél foglalóra ajánlatot addig az eladó nem tehet semmit. Foglaló pontosan ezt a szándékot jelzi, hogy köztetek létrejön egy adásvétel gépjármű vásárlás szándéka miatt.
Nem vagyok jogász, de szerintem ez így működik. Ja és persze kellenek hozzá tanúk is, rögtön kettő, hogy még a szerződés még hitelesebb legyen.
