String12
Szerintem erre már kaptál választ március 02-án egy másik topikban, sőt el is fogadtad:
„Immaculata 2018.03.02. 18:46
Nem kérheti vissza, a plusz ráköltést, pedig egyeztetnie kellett volna a tulajdonossal.”
Tisztelt Tagság !
Egy nagyon nagy kéréssel jöttem ide !
Kérem aki tudja jogszabályait az alábbi problémámnak, segítsen !
Történet: 2012-ben szerettem volna eladni Ford Transit tip. haszongépjárművemet.Lett egy közvetítőn keresztüli vevő jelölt, aki meg szerette volna venni, de az átíratást, egy későbbi időpontban tette volna és a köztes időre, Üzembentartói Szerződést kötöttünk. A vásárlásával, gondok lettek, mert a vételárat nem kaptam meg. Az autómat Rendőrség segítségével visszaszereztem és az Üzembentartóit 2013 elején kb 3 hónappal a bejegyzés után, visszavontam a Kormányablaknál. Most, 2018-ban pert indított ellenem a majdnem vevő, hogy azt a költséget, amit a vállalkozásában használta az autómat ( súlyadó,,,,javítási költségek,,,stb ) fizessem meg neki, jogtalan gazdagodás címen. Azzal érvel a Bíróságon, Ő javíttatta az autót ezért jobb lett az állapota és így, én gazdagodtam. De hááát hónapokig használta vállalkozásában a furgonomat ! Nem az Üzembentartónak kötelessége a közterhek fizetése és az esetleges javítás? Vagy ha sorra kerül, a műszaki vizsgára történő felkészítés és vizsgáztatás ? Mint vállalkozó, a jármű költségeit szerintem, mint minden vállalkozó kiadásokban könyvelte és az adóalapját csökkentette ! Szóval, nem tudom mit tegyek ! Ha bérelt volna hónapokra egy ilyen Ford Transitot, az igen sokba került voplna neki ! Ha én meg kéne fizessem a költségeit, akkor ingyen használta az autómat a vállalkozásában ? Haszonszerzési céllal ,,,,kérem, aki tud megoldást, jogszabályt, segítsen ! Utólag visszakérheti az Üzembentartó a járműre költött közterheket és költségeket ? Előre is köszönöm a segítséget !
Szerintem meg a Korm. r. egésze reformra szorulna, annak ellenére, hogy épp most újult meg.
Rendben, persze, én is ezt mondom, a lényeg, hpgy a rendelet által alkalmazott üzembentartó fogalom nem egyenlő a Pk. által alkalmazott üzembentartó fogalommal, és szerencsés lenne a hangalakilag megegyező szavak helyett a különböző fogalmakra különböző szavakat használni.
Akkor egy harmadik álláspont: véleményem szerint a kárfelelősség szempontjából a PK 40 az irányadó - és a bírói gyakorlat szerint is - ugyanis a Korm. r. üzemben tartó fogalma csak a Korm. r.-re vonatkozik, a Ptk. üz.t. fogalmát a PK értelmezi. Viszont abban a kérdésben, hogy ki jogosult/köteles a biztosítást megkötni, ki felel a MABISZ felé, ha nem volt biztostás, arra nézve a PK nem alkalmazható, mert a Korm. r. - speciális szabályként - külön üz.t. fogalmat használ, azt kell alkalmazni.
Véleményem szerint egyébként a PK erősen vitatható, mitöbb, olyan durva jogbizonytalanságot teremtene, ha alkalmaznák a gyakorlatban ami rendezetlen helyeztek sorát hozná el.
Azt állítja, hogy üzembentartónak lehetne tekinteni bárkit, aki üzemszerűen működteti a gépkocsit. Miközben az üzembentartói minőség a hatóság konstitutív bejegyzési aktusával jön létre, tehát nem lehet senkit annak tekinteni, semmilyen körülményel között. Ha egyébként így volna bárki a közhiteles nyilvántartáson kívül is bizonyíthatná, hogy ő volt az üzembentartó, és a megfelelő jogokkal rendelkezik az autóval kapcsolatban.
A probléma a PK-val is az, ami általában felmerül az üzembentartói minőség kapcsán. Az üzemeltető és az üzembentartó fogalma keveredik, a kárfelelősség szempontjából irelváns, ki az üzembentartó, tekintve, hogy jogszabály rendezi hogy az mit jelent, és annak kárfelelősségtartalma nincs, az az üzembertartói státusz létrejöttét megalapozó kötelmi jogcímnek van.
A jogszabályszövegből egyértelmű, hogy kell lennie egy kötelmi jogcímnek, amely alapján a járművet minimum üzemeltetheti, ha ilyen van, akkor üzembentartóként bejegyezhető(! - de nem kötelező bejegyezni, csak akkor ép nem lesz üzembentartó), ami alapján a jármű forgalomban tartásával, közlekedésben való részvételével kapcsolatosan felmerülő jogokat (elsősorban a hatósági eljárásokban való részvételt) a tulajdonos helyett az üzembentartó gyakorolhatja(! - ismét megengedés, de nem kötelezés, azaz az alant fekvő kötelmi jogviszonyban a felek rendelkezhetnek másként). A közlekedésben való részvétel kitétel nem a használatot jelenti, vagy azt, hogy vezetheti, hiszen világosan kimondja a jogszabály, hogy erre kötelmi jogcímnek kell létrejönnie, tehát nem az üzembentartás konstitutív bejegyzéséből következik, továbbá a használat jogcíme jóval szélesebb, mint a közlekedésben való részvétel, a vezetés lehetősége pedig a vezetői engedélytől és a kötelmi jogcím meglététől függ, és nem az üzembentartói minőségtől.
Jó, de ebből egyálétalán nem következik, hogy ki a biztosítás megkötésére kötelezett, és az eredeti kérdés szempontjából ez a lényeg.
A kárért való felelôsség szempontjából a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése értelmében azt kell üzembentartónak tekinteni, aki a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja. A folytatás ismétlôdô, rendszeres és tartós tevékenységet jelent, s hogy ez mikor áll fenn, azt csak az eset körülményei alapján lehet eldönteni.
És ez a lényeg. Ez pedig - adott esetben - független a tulajdonosi minőségtől, és nem azonos a - pillanatnyi - vezető fogalmával sem.
Jobb híján itt, parancsolj:
PK 40. szám
A közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, és a károsult az egyik veszélyes tevékenység folytatójának a házastársa.
A Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése szerint: aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebbôl eredô kárt megtéríteni, s a felelôsség alól csak külsô elháríthatatlan ok bizonyítása esetén mentesül.
Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, a felelôsség másként érvényesül a külsô és a belsô viszonyban. A károsult harmadik személy és a közös károkozók (külsô) viszonyában ugyanis a Ptk. 344. §-ának (1) és 345. §-ának (1) bekezdése alapján az egyetemleges és vétkesség nélküli (tárgyi) felelôsség szabálya az irányadó, míg a közös károkozók egymás közti (belsô) viszonyában a felelôsség általános (Ptk. 339. §) szabályait kell alkalmazni.
Ha tehát a két gépjármû összeütközésénél az utcai járókelô károsodik, kárát a két gépjármû üzembentartója a Ptk. 345. §-a alapján, vagyis vétkességre tekintet nélkül köteles megtéríteni. Ezenkívül a Ptk. 344. §-a (l) bekezdésének az egyetemleges felelôsségre vonatkozó szabálya is érvényesül velük szemben, ami azt jelenti, hogy a károsult kárának megtérítését - választása szerint - mindkettôjüktôl vagy bármelyiküktôl követelheti.
Mindkét károkozó perlése esetén az egyetemleges marasztalás csak a Ptk. 344. §-ának (3) bekezdésében megállapított feltételek alapján mellôzhetô.
Ha a károsult harmadik személy kárát az egyik gépjármû üzembentartója téríti meg, ennek a károkozásban részt vett másik gépjármû üzembentartójával szemben érvényesíthetô megtérítési igényére a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése értelmében már nem a vétkesség nélküli, hanem a felelôsség általános szabályai az irányadók. Kettôjük egymás közti viszonyában tehát a kár a Ptk. 344. §-a (1) bekezdésének megfelelôen magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
Ugyanez az alapja és módja a felelôsség viselésének akkor is, ha a gépjármûvek összeütközése közben közösen okozott kár nem a kívül álló harmadik személyt, hanem az egyik vagy másik, esetleg mindkét gépjármû üzembentartóját érte.
Ha a károsult személy a felvetett esetben nem utcai járókelô, hanem az egyik gépjármû utasa volt, ôt a felelôsségi szabályok alkalmazása szempontjából rendszerint kívülálló harmadik személynek kell tekinteni. Kárának megtérítését tehát a gépjármû utasa is mindkét gépjármû üzembentartójától követelheti az egyetemleges tárgyi felelôsség alapján.
Abban az esetben azonban, ha a károsult utas történetesen az egyik gépjármû üzembentartójának házastársa, a felelôsségi szabályok alkalmazása már nem ennyire egyszerû. A felelôsség kérdése ugyanis aszerint alakul, hogy a károsult házastárs üzembentartónak tekinthetô-e vagy sem.
Bár a gépjármûvet rendszerint a tulajdonos tartja üzemben, egyedül a tulajdonjog alapján az üzembentartói minôség nem dönthetô el.
Azon az alapon tehát, hogy a gépjármû az egyik vagy másik házastársnak a különvagyona, éppúgy nem lehet a tulajdonos házastársat feltétlenül üzembentartónak tekinteni, mint ahogy a Csjt. 27. §-a alapján fennálló vagyonközösségbôl folyó közös tulajdonosi minôség sem alkalmas egymagában arra, hogy ez alapon mindkét házastársat üzembentartónak lehessen tekinteni.
A különvagyonba vagy a házastársi közös vagyonba tartozó gépkocsi üzemeltetési költségeinek viselése ugyan a Csjt. 32. §-a értelmében a házastársak közös terhe, ez azonban még nem teszi az együttélô házastársakat közös üzembentartókká, és nem alapozza meg az egyik házastárs által üzemben tartott gépjármû mûködése közben keletkezett kárért a károsult harmadik személlyel szemben (külsô viszony) fennálló egyetemleges felelôsségüket. Az egyik házastárs terhére megítélt ilyen kártérítési összeg a házastársak egymás közti (belsô) viszonyában a házassági vagyoni igények rendezése során kerülhet elszámolásra.
A házastársak tehát pusztán együttélésük ténye és az ahhoz kapcsolódó házassági vagyonjogi viszonyok alapján (ex lege) nem tekinthetôk közös üzembentartóknak.
Az üzembentartó személyének megállapításához rendszerint a gépjármû forgalmi engedélye és a rendôrhatósági nyilvántartás adatai adnak komoly segítséget. Azt ugyanis, akinek a nevére a forgalmi engedély szól, aki a gépjármû-nyilvántartásban szerepel, az ellenkezô bizonyításáig üzembentartónak kell tekinteni. Üzembentartó azonban olyan személy is lehet, akinek nincs forgalmi engedélye, és neve a gépjármûnyilvántartásban sem szerepel.
A kárért való felelôsség szempontjából a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése értelmében azt kell üzembentartónak tekinteni, aki a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja. A folytatás ismétlôdô, rendszeres és tartós tevékenységet jelent, s hogy ez mikor áll fenn, azt csak az eset körülményei alapján lehet eldönteni.
Az együttélô házastársat tehát - a tulajdonjogtól és hatósági engedélytôl függetlenül - akkor kell közös üzembentartónak tekinteni, ha a fokozott veszéllyel járó tevékenységet - adott esetben a gépjármû vezetését - mindketten rendszeresen folytatják.
Ha az adott tényállás szerint az összeütközött gépjármûvek egyikének mindkét házastárs az üzembentartója volt, akkor a károsult házastárs a felelôsség szempontjából már nem tekinthetô harmadik személynek, kárának megtérítését tehát nem a Ptk. 345. §-a alapján és nem is az egyetemleges felelôsség szerint, hanem a 346. § (1) bekezdése értelmében a felelôsség általános szabályai szerint követelheti. Ilyen esetben házastársának a közösen üzemeltetett gépjármû vezetése közben tanúsított felróható magatartása az ô terhére esik, és a másik gépjármû üzembentartójától csak magatartása felróhatóságának arányában követelhet kártérítést.
Ugyanez a megoldás akkor is, ha a gépjármûnek egyedül a károsult házastárs az üzembentartója, aki a másik házastársnak csak alkalomszerûen engedte át a vezetést.
Ha azonban a károsult házastárs nem üzembentartó, hanem csak utas, és üzembentartónak a gépjármûvet vezetô házastársát kell tekinteni, akkor a károsult házastárs kárának megtérítését - a tárgyi felelôsség és a közös károkozásból származó egyetemleges felelôsség alapján - választása szerint mindkét jármû vezetôjétôl, vagy bármelyiküktôl követelheti.
Együttélô házastársaknál alig képzelhetô el, hogy a károsult házastárs a kártérítési igényét a saját házastársával szemben akár külön, akár a másik gépjármû üzemben tartójával együtt érvényesítse. A rendszerinti eset az, hogy a károsult házastárs ilyen esetben egyedül a másik gépjármû üzembentartóját perli kárának megtérítése iránt.
Az ilyen perben a kárért egyetemleges felelôsséggel tartozó alperes nem hivatkozhat arra, hogy a felperes kárának megtérítését a közös károkozásban felróhatóan részes házastársától követelje, s ôt a bíróság felróhatóság hiányában vagy annak kisebb foka alapján egészben vagy részben mentesítse a felelôsség alól.
A perben álló alperes ugyanis a felperes káráért a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján vétkességére tekintet nélkül felel, hacsak külsô elháríthatatlan okot nem tud bizonyítani.
A bíróság tehát ilyen esetben az alperest a felperes teljes kárának megtérítésére kötelezi, és az alperesnek csak ahhoz van joga, hogy a kifizetett kártérítési összeget, magatartásának felróhatósága arányában, a Ptk. 344. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a felperes házastársától visszakövetelhesse.
E megtérítési igényen alapuló követelés behajthatóságának kockázatát a dolog természeténél fogva az elmarasztalt gépjármû-üzembentartó viseli, s ebben a viszonylatban a károsult házastárssal szemben fennálló tartozásnak a másik házastárssal szemben fennálló megtérítési követelésbe való beszámítása sem kerülhet szóba.
Bocsika, a PK 40. Állásfoglalást hol lehet elolvasni?
Hogy én is árnyaljam a dolgot: a Veszprémi Városi Bíróság, a Fejér Megyei Bíróság 1-1 ítéletéről, és a Budai KKB egy folyamatban lévő ügyéről tudok, ahol a biztosítás nélküli kocsi által okozott kár miatt a MABISZ megtérítési igényénél vizsgálta a bíróság azt, hogy az alperesek valamelyike tényleges tulajdonos (nem a bejegyzést vizsgálta, hanem magát a tul. jogot), vagy bejegyzett üzembentartó (nem a tényleges állapotot - ld. PK 40 - vizsgálta, hanem a bejegyzést ) volt-e, mert bármelyik esetén fizetni kell. A két ítélet egyébként annak ellenére nem marasztalta az egyik alperest, hogy nem volt vitás: ő vette meg a kocsit, már több, mint egy hónapja ő használta, de nem volt tulajdonos (mert nem tulajdonostól szerzett), nem volt üzembentartóként bejegyezve a nyilvántartásba, és ő okozta a balesetet.
Azért , mivel a szakv. még előttem van, megjegyzem ezt az álláspontot, de a nyelvtani értelmezéssel is ellentétes szerintem, meg az általam ismert gyakorlattal is.
Az, hogy ki kivel és miért köt biztosítást, sokkal nagyobb részben üzlet, és csak kisebb részben jog. Megkötik a lízingcéggel, mert sok szerződést hoz, és jó üzlet. Aztán kárnagyság kédése, hogy mikor dobják be, hogy nem az kötötte, akinek kellett volna.
Egy CASCO szerződést a biztosító az ajánlattételt követő 15 napon belül visszautasított, mert bekövetkezett a káresemény, kb. 1,5 mFt. Ehhez ugyebár joguk van a Ptk. 537. § (2) bekezdése alapján. Aztán némi huzavona után megírtam a biztosítónak, hogy az ország összes gépjárműfinanszírozással foglalkozó pénzintézetének megírom, hogy ha az adós náluk köti meg a behitelezett járműre a CASCO-t, akkor ők 15 napig bármikor élhetnek a felmondási jogukkal - kvázi 15 napig nem biztos, hogy van CASCO az autóra -, erre visító gyorsasággal kifizették az ügyfelem kárát. Hát így működik az üzleti szemlélet a biztosítási műfajban.
Ha elolvasod a PK. 40. állásfoglalást, elhiszed, hogy igazam van. A biztosító meg azzal köt biztosítást, aki odamegy hozzá, mert amég fizet, addig jó ügyfél, és üzlet. Két folyamatos perem is van pillanatnyilag, ahol a biztosító simán, bemondás alapján kötötte meg GFB-t. Persze megtörtént a kár, most pedig firtatják, hogy miért is az kötötte, aki kötötte. Bár mindkét eset ugyan ahhoz a biztosítóhoz kötődik, sajnos a jogszabály ellenében kötött biztosítás - és mindkettő az - ettől még valóban semmis. A MABISZ ugyan fizet, de ez nem vigasz a károkozó gépkocsi üzembentartója számára. A biztosító pedig készséggel vállalta a biztosítási díj visszautalását a 39,6 mFt-os kár megtérítése helyett.
Hmmm?
Tudok olyan esetet is, hogy a "nagypapát" be akarta valaki jegyeztetni üz.tartónak, és az oroszlános biztosító azt a tájékoztatást adta, hiába jegyeztetik be a bácsit, amelyik a fiatalabb annak a nevére kell megkötni a kötelezőt. A lízingcégek kombinált biztosításnak nevezik /casco+GFB/
Biztos igy" kikerülhető" az, hogy ne az üzembentartó kösse meg a szerződést.
Nálam már nincs mit gondolkodnom rajta, mert a GFB-vel megemelt január hónapra fizetendő lízingdíj számláját megkaptam.
Igen érdekes oktatói felfogás, hogy a jogszöveg nyelvtani értelmével ellenkező álláspontot tanít valaki. De saját tanulmányaimra emlékezve kétségtelenül nem egyedi eset.:)
A biztosítónál eltöltött tapasztalat bizonyára sokat számít, de vajon miért van az, hogy nagy flottakezelők, és lízingcégek mind így kötnek biztosítást, a biztosító kivétel nélkül mindig fizet, vagy hogy nekem személyesen is fizetett a biztosító hasonló esetben, és az én biztosítóm is fizetett másnak, továbbá, hogy a biztosítóknál nyugodtan választhatsz a biztosítás megkötésénél, hogy az üzembentartó vagy a tulajdonos lesz-e a szerződő fél? Ugye itt nincs mit utólagosan ellenőrizni, hiszen a kötvényen feketén-fehéren szerepel minden.
De mondok még mást is, az üzembentartó bejegyzésénél a forgalmiba nem kell új biztosítást kötni, azt az okmányiroda nem kéri.
És mint mondtam nincs közvetlen összefüggés a GFB szerződője és az objektív felelősséget viselő személye között. Ugyanis hogy téged idézzelek a felelősség viselője nem feltételnül a "biztosításkötésre kötelezett személy (csak biztosított)." Ez egyértelmű a jogszabály szövegéből.
Azért csak óvatos legyél! A biztosító ugyanis megköti a biztosítást, mert neki ez üzlet. Aztán ha csinálsz mondjuk egy komolyabb káreseményt, utána - többnyire perben - arra hivatkoznak, hogy nem az üzembentartó kötötte a biztosítást, így az érvénytelen. Habozás nélkül az addig befizetett díjat visszautalják, az autó pedig biztosítatlan marad. Sajnos ez az ügy jogi háttere.
Kedves Nagy Macska! A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint csak akkor a vezető a veszélyes üzemi tevékenyéség folytatója, ha egyben ő az üzembentartó is, minden más esetben az üzembentartó. A vezető csak a Ptk. 339. § alapján felel az általa okozott kárért, viszont a vezető nem biztosításkötésre kötelezett személy (csak biztosított). A Legfelsőbb Bíróság - többek közt, így csak példaképp: PK.40. számú állásfoglalás - az általam (is) képviselt álláspont mellett voksolt.
Mivel a piacvezető gépjáműbiztosító egyik vezető beosztású munkatársa voltam öt évig, így valószínűleg nem egyenlő ismeretekkel rendelkezünk a biztosítók belső működéséről "a biztosítási szerződések utólagos ellenőrzése káresemény esetén" c. részből. Amég nincs baj, addig mindenki happy. Aztán ha van, akkor mindenki keresi a kíbúvót.
Szerintem lezárhatjuk ezt a kérést, bár jótanácsként jelzem, hogy aki nálam szakvizsgázik, az a veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó kérdés esetén nem árt, ha az általam (is) képviselt álláspont ismeretéről tesz némi tanúbizonyságot. Az egyetértés természetesen nem követelmény! :)
Köszönöm mindkettőtöknek. Én mostmár feladom, és rábízom magam a lízingcégre. Ha ő ugy látja, jó lesz ugy hogy ő mint tulajdonos lesz a szerződő, én alávetem magam. Valóban a flottakedvezmény miatt ők sokkal olcsóbban kapják meg a biztosítótol mint én. Az lesz a hátránya/előnye hogy a bónusz mindig A0 lesz.
köszi mégegyszer a tanácsokat.
Szép ez a fejtegetés, de sem a gyakorlat sem a jogszabályok nem támasztják alá. A lízingelt autóknál is vagy így, vagy úgy kötnek szerződést, nálunk pl. az összes cégautó lízingelt, kivétel nélkül mindnek a lízingcég a GFB szerződője, mivel neki így flottakedvezménye van.
A veszélyes üzemeknek nem az "üzembentartója" hanem az üzemeltetője ("aki a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja" - azaz a járművet vezeti) az objektív felelősség kötelezettje, és a gépkocsinál ez a vezető. Csak mögötte jöhet a tulajdonos/üzembentartó.
Nem beszélve arról, hogy a kárkötelezettek elválnak a felelősségbiztosítás szerződőitől.
Az, hogy különböző üzembentartó és tulajdonos esetén ki a GFB szerződője az alant fekvő polgári jogi megállapodás határozza meg. Ilyen megállapodás mindig van, annak tartalma, ha máshogyan nem bíróság előtt megállapítható.
Ettől szép a jog, hogy többféle képpen értelmezzük, és mindenki meg van győződve saját értelmezése helyességéről... A lenti megoldásokból kedvedre válogathatsz! :)
Komolyabbra fordítva:
A felelősségbiztosítás a jármű üzemeltetése körében okozott károkat téríti meg a kárért felelős személy helyett. A kárért felelős személy - mint minden veszélyes üzem esetében - az üzembentartó. Õ az, aki a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja (vö: Ptk. 345. §).
A tulajdonos csak abban az esetben köteles kártérítésre, ha egyben üzembentartó is, tehát a lízingcég a saját maga által üzemeltetett autóknál igen, de a lízingbe adott járművek esetében nem. Mivel a lízingbe adott járművekkel okozott károkért - az érthetőség kedvéért a felelősségbiztosítást tegyük félre - a lízingcég kártérítési felelőssége sem állapítható meg, ezért a lízingcég helyett helytállni sem lehet , a GFB-nek pedig éppen ez a lényege.
(a Ptk. 339. § (1) általános felelősségi alakzata miatt lett biztosított a vezető is).
Akkor mostmár végképp nem tudok semmit. Ti biztosan értitek ebből a magyarázatból, de én továbbra sem tudom. Amennyiben a forgalmi engedélyben az üzembentartó nem egyezik meg a tulajdonossal, akkor ki köteles, vagy kötheti me? a kötelezőt.
Én is elolvastam a 190/2004.korm.Rendeletet és én ugy értettem hogy mindegy, bármelyik fél megkötheti. Meghát a biztosítók is megkötik a tulajjal. Vagy ők sem tudhatják? Itt az én példám. Megköti a lízingcég mint tulaj helyettem. Miért lenne ez szabálytalan? Kezdek mostmár aggódni.
És az "és" megengedő vagyot sem jelent.
Ezt nem lehet így érteni. A "vagy" az vagy. A rendeletben nincs se alapeset, se semmi féle kizáró vagyra utaló klauzula. Az és pedig már nem azért, de még véletlenül sem jelet kizáró vagyot, hanem azt jelenti, hogy együttesen lennének kötelesek szerződést kötni. Azért legalább a nyelvtani szabályokat már ne alkossuk újra.
A jogszabályok ha sortartást írnak elő kötelezettek közt, azt mindig világosan teszik.
És a biztosítók sem értik így, a gyakorlatuk egyáltalán nem olyan ahogy te írod. Csak próbáld ki az interneten, hogy miután megadod az üzembentartót és a tulajdonost is, kiválaszthatod, hogy ki a a biztosítás szerződője.
De ennél sokkal közvetlenebb tapasztalatom is, a saját kocsimon is én vagyok a szerződőd, és nem a forgalmiba bejegyzett üzembentartó.
Szerintem sem annyira egzakt azért ez a kérdés, már csak azért sem, mert a jogszabály a tulajdonos szerződéskötési kötelezettségét csak abban az esetben írja elő, ha a forgalmiban nincs üzembentartó. A biztosítók gyakorlata is ehhez igazodik.
2. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig - az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető.
A vonatkozó értelmező rendelkezés az üzembentartót pedig így definiálja:
üzemben tartó: a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója;
Vagyis alapesetben a jármű tulajdonosa, ha viszont van bejegyezve üzembentartó, akkor ő. Ellentétes értelmezés szerint a "vagy" helyett "és" lenne a jogszabályban, és ez utóbbi esetben lenne csak választási lehetőség arra, hogy a két alany közül melyikkel kössön szerződést a biztosító.
A rendelet szerint az üzembentartó VAGY a tulajdonos köteles megkötni, ez egyértelmű a rendelet szövegéből, de a bíztosítók gyakorlatából is.
ObudaFan, köszönöm a válaszod.
Lízingelek egy teherautót. A tulajdonos a lízing cég. Én az üzembentartó vagyok. Kaptam a lízing cégtől egy levele, hogy ő mint tulajdonos kedvező feltételekkel megköti helyettem a GFB-t, és beépíti a lízingdíjba. Ezt én elfogadtam, fel is mondtam a jelenlegi biztosításom. Ez akkor elfogadható igy vagy nem? Mert a Rendelet szerint nem. De akkor mostmár mit tudok tenni?
Az üzembentartó köteles a rendelet szerint megkötni. Ha viszont nincs, akkor a tulajdonossal szemben is lehet igényt érvényesíteni.
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
