ügyvezető


Dr.Attika # 2006.08.18. 08:27
Gilgamesz # 2006.08.17. 20:40

Mindenkinek köszönöm, hogy foglalkozott a problémámmal. Igen, rajta leszek, hogy munkaviszonyt is létesítsek, de nem csak rajtam fog múlni.
Köszönetem!

Dr.Attika # 2006.08.17. 20:35

Gilgamesz!
Inkább arról írj, hogy létesítesz- é munkaviszonyt ügyvezetőként az önkormányzati Kft-nél. Ebből a válaszból lehet lemérni, hogy segítettünk, vagy nem.

Gilgamesz # 2006.08.17. 20:07

Kissé sértődékeny vagy. De nem baj, úgy vélem, Te sem ahhoz értesz, amihez én. S ez így természetes.

Dr.Attika # 2006.08.17. 20:01

Innen látszik, hogy jogi tudományokkal nem megfertőzöttként tudod azt, hogy konkrét kérdésre konkrét válasz dukál.

Dr.Attika # 2006.08.17. 19:58
Gilgamesz # 2006.08.17. 17:55

Kedves Attika!
A köüvetkező mondatodra kívántam reagálni:
"De ha ez a vezető, vagy helyettese további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt akar kötni bárkivel, az már az Mt. hatálya alá tartozik és tilalmazott."

Dr.Attika # 2006.08.17. 16:23

Kedves Gilgamesz!
A Te kérdésed az volt, hogy ügyvezetőként létesíthetsz e a társasággal egyéb más munkakörre munkaviszonyt, nem az, hogy az ügyvezetésedet milyen módon láthatod el.
Mi erre próbáltunk Neked választ adni. Hogy jön ide dr. Horváth Gyula véleménye? Nézdd meg légyszíves az alapkérdésedet!

Gilgamesz # 2006.08.17. 14:55

Kedves Mindenki!

Úgy gondolom, rátaláltam a megalapozott válaszra, de előtte Attika véleményével szemben idemásolok egy idézetet:
„Horváth Gyula ügyvéd, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa elmondta: júliustól már nem él a vezető tisztségviselői posztok betöltésére vonatkozó korlátozó szabály, így a jövőben ugyanaz a személy háromnál több társaságban is betölthet vezetői tisztet, feltéve, hogy ez ellen az érintett cégeknek nincs kifogásuk. Az újabb megbízás elfogadásától számított 15 napon belül írásban értesíteni köteles azokat a cégeket, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.”
Az ügyvezető azért takaríthat munkaszerződéssel az általa irányított cégnél. Fura búcsú a munkaviszonytól. 2006-06-29

Ami pedig a dolog érdemi részét illeti, a Gt. indokolásában találtam meg a következő egészen egyértelmű bekezdést:
„14. A vezető tisztségviselő az őt foglalkoztató gazdasági társasággal olyan bizalmi kapcsolatban áll, amelyre közvetlenül nem alkalmazhatók a Ptk. megbízási szerződésére irányadó szabályai, de amelytől távol állnak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszerződést jellemző sajátosságok is. A törvény 22. §-a ezért úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a társasági törvény szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy háttérszabályként a Ptk. megbízási szer-ződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Természetesen annak a jövőben sincs akadálya, hogy a vezető tisztségviselő az őt e posztra megválasztó gazdasági társaságnál más minőségben, más jogviszonyt is létesíthessen.”

Dr.Attika # 2006.08.17. 13:07

Kedves Kála!
Ez a Sárközy féle "jogalkotásnak" a hibája. Lemásolja a német gazdsági társaságokról szóló törvényt és azt adja el sajátjának. ( De már hanyadszor a rendszerváltás óta. ) Én először 1989- ben alapítottam Kft-t. Akkor még jogi laikusként szemléltem az ügyvédek kinlódását. mindegyik szidta a Sárközyt. Persze, akkor még nem értettem, hogy miért. Most már értem. Azt viszont tudom, hogy a társasági joghoz nem értése miatt, milyen sok kár ért olyan embereket, akik gazdasági társaságot alapítottak Sárközy förmedvénye hatálya alatt. Mi az, hogy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság? Aki legalább eljutott az állam- és jogtudományi egyetem második évfolyamáig az tudja, hogy fából vaskarika. Ez a szervilis "professzor" eljutott ide. Gondold át. Az 1875. évi XXXV. törvénycikk 1989-ig megfelelően szolgálta a társasági jogot. Sárközy 1988. óta már a harmadik törvényben sem tudja megfelelően rendezni. Azon kell agyalogni, hogy ügyvezető létesíthet-e munkaszerződés szerinti munkaviszonyt saját társaságával?A bírói gyakorlatra meg hiába várunk. Cégbíró, aki életében nem jegyzett társaságot, csak hátráltat. Mi lenne, ha cégbíró 2006-ban csak cégjogban jártas ügyvéd lehetne havi 2000000,- Ft. jövedelemért?

Kála # 2006.08.17. 11:03

Én is meggyőzhető vagyok - csak nem adom könnyen :-)
Az Mt. kommentár valóban téged igazol, csak ugyanaz vele a gond, mint az Mt.-vel is - a Gt. új szabályainak megalkotásával összhangban nem került sor a módosítására, kiegészítésére.
Ha megnézted, ott még él az a szöveg, hogy az ügyvezető munkaviszonyban is elláthatja tevékenységét. A konkrét szakaszhoz fűzött indoklás pedig úgy indul, hogy a szabályozás oka, hogy a vezető kötelezettsége a munkáltató kizárólagos érdekeinek szem előtt tartása. A jelenlegi szabály viszont kizárja a "vezető munkáltatója" létét is.

Dr.Attika # 2006.08.17. 09:20

Kála, Én meggyőzhető vagyok. Mindenesetre átolvastam az Mt. X. fejezetéhez fűzött magyarázatot, az engem igazol úgy vélem. Olvasdd el légyszíves és talán Te is másképp látod. A magyarázat is említi a Gt. és az Mt. közötti összhangot.

Kála # 2006.08.17. 08:17

Attika, ha elfogadnánk ezt az értelmezésedet, az a Gt. olyan szűkítő értelmezéséhez vezetne, aminek a magam részéről nem igen látom jogalapját.
A Gt. csak annyit ír elő, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonyra munkaviszony nem létesíthető. De ez - ahogy már jópáran megírták a Gt. indoklásában, szaklapokban, tájékoztatókban stb. - nem zárja ki, hogy más munkakörre (azaz nem a vezető tisztségviselésre) munkaviszony létesüljön.
Ez a munkaviszony azért nem lesz az Mt. 191.§ hatálya alá tartozó "további" jogviszony, mert az a munkajogviszony hiányzik amihez képest a "további lenne" - legalábbis szerintem.

Dr.Attika # 2006.08.17. 07:48

Kála, nagy tisztelettel mégegyszer . Az ügyvezető további munkaviszony létesítése a kérdés. Ügyvezető= vezető. Függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet megbízási szerződés keretében látja el. Amint ő további munkaviszonyt akar létesíteni már előveszed a Mt-t és az pedig tiltja részére, hogy további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen. ( kivéve a todományos, oktatói stb.) Ebben a további jogvisonyban már az Mt. hatálya alá tartozik.

Kála # 2006.08.17. 07:40

Attika, a gond ott van, hogy vezető tisztségviselőnél elő sem veszem az Mt.-t, mert a Gt. alapján a mögöttes joganyag a megbízási szerződésre vonatkozó Ptk.

Azaz - az én értelmezésemben - a vezető tisztségviselő egy kodifikációs bravúr következtében gyakorlatilag nem lehet vezető állású munkavállaló, mivel egyik munkaviszony, a másik meg Gt.

Dr.Attika # 2006.08.17. 07:24

Nos én úgy gondolom, hogy az Mt. 188.§-a meghatározza, hogy vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője és helyettese. Az Mt. hatálya valóban nem terjed ki arra a jogviszonra ( pl. megbízás esetén) ami a társaság és a vezető között fennáll. De ha ez a vezető, vagy helyettese további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt akar kötni bárkivel, az már az Mt. hatálya alá tartozik és tilalmazott. Természetesen érdemesnek tartok minden egyéb értelmezést figyelembe venni. Egyébként én ezt veszem ki a minisztei indoklásból is. Megnézem még az esetleges BH-at, hátha azokból kiokosodunk.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.17. 07:23

Há' eszontam én is...

Kála # 2006.08.17. 06:49

Nem csak a bt. beltagra nem vonatkozik, hanem más "vezető tisztségviselőkre" sem - az Mt. ugyanis a "vezető állású munkavállalóra" vonatkozó szabályokat rögzíti, de ennek meg előfeltétele a munkaszerződés (aminek létét viszont a Gt. a vezető tisztségviselőknél kizárja).

Bogie # 2006.08.17. 06:27

Attika, szerintem egy bt. egyedüli beltagjára nem vonatkozik az Mt. , ha ugyanez az emberke, elmegy "sima" beosztott alkalmazottnak, akkor nem vonatkozik rá az Mt. X. fejezete. Ezen logika mentén, viszont egy kétszemélyes bt. beltagja vállalhat egyszerű alkalmzotti munkát.

Mint ahogy eddig is.

Ugye?

Bogie # 2006.08.17. 06:16

Jó. De ha valaki nem foglalkozik strómanokkal, csak egyszerűen jogkövető magatartást akar gyakorolni, miért ne lehetne bt beltag és ügyvezető egyszerre, amikor nem is lehet alkalmazott egyik cégnél sem, vagyis nem vonatkozik rá az Mt.?

Egyébként az Mt. csak azért jött elő, mert eddig megengedett volt az ügyvezető, mint alkalmazott, viszont július 1 óta már nem.

Dr.Attika # 2006.08.17. 06:16

Amennyiben a vezető munkaviszonyt létesít akár saját cégével, akár más munkáltatóval már vonatkozik rá az Mt. és mint munkavállaló szerepel. Az Mt. ebben a jogviszonyban tiltja számára az új létesítését. Arról lehet vitatkozni, hogy az MT. 191.§-ban írt szabály kógens, vagy diszpozitív. Egyébként a szövegből nekem kógensnek tűnik, de az Mt. javslat miniszteri indoklása szerint diszpozitív. Viszont, ha az, akkor miért kellett a tudományos, oktatói , szerzői jogi tevékenységet külön diszpozitívá tenni?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.17. 06:13

az ügyvezető ugyanazon társaságnál történő alkalmazása mellett.

Bocsánat. Azt akartam mondani: ellen. Persze, mellette is lehet.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.17. 06:12

A vezető tisztségviselő és a vezető állású munkavállaló két különböző kategória. A Mt. az utóbbiakra tartalmaz rendelkezést.
Ezzel együtt lehet érveket találni az ügyvezető ugyanazon társaságnál történő alkalmazása mellett.
S tényleg az ÓbudaFan javasolta stróman az egyszerűbb megoldás.

Bogie # 2006.08.17. 05:55

A Bt. (egyedüli) beltagja nem áll munkaviszonyban vagyis nem vonatkozik rá az Mt.

Az ügyvezető nem lehet alkalmazott vagyis nem vonatkozik rá az Mt.

1.) Akkor most, hogy jön elő náluk az Mt. X. fejezete?

2. Ja, és mi történik, ha valaki alkalmazotti jogviszonyban vezető és további munkaviszonyt vagy munkára irányuló jogviszont létesít? Mi a szankció?

Dr.Attika # 2006.08.17. 05:52

A Gt. 24.§ (1) bekezdés alapján nincs szerződés, hanem a társasági szerződésben kell megválasztani vagy kijelölni és a megbizatás az érintett elfogadó nyilatkozatával jön létre. Az összes többi kérdést a Ptk. szerinti megbízási szerződésre vonatkozó normák szerint kell rendezni. Mivel nem szerződés ( mármint a megbízó és megbízott közötti) rendezi a jogviszonyt , így álláspontom szerint nincs is helye semmilyen Ptk-tól eltérő rendelkezésnek. Nagy lesz itt a kavarodás hamarosan. Ha bele gondolunk az Mt. tiltó rendelkezése folytán eddig sem lehetett volna két, vagy több helyen vezető tisztségviselő senki.