Gyermek külföldre vitele


Zotyika # 2012.07.15. 19:03

Szerintem nem. Ugyanis a szóbeli megegyezésben foglaltakat nem igen lehet bizonyítani (ha nem ismeri el a másik fél), így első ránézésre az látszik, hogy Te hozzájárultál a külföldi léthez, hisz az eltelt 2 évben nem panaszoltad meg a gyermek kint létét, nem éltél a szülői felügyeleti jogoddal. Ergó tudomásul vetted, hogy az anyja látja el egyedül a szülői felügyeleti jogokat spanyol lakóhelyükön.

MajorDomus # 2012.07.15. 18:16

A magYar nem sokat csak Eu jogsegély alapján

drkr # 2012.07.15. 10:21

Tisztelt Fórum!

Segítségeteket, tanácsotokat kérném. Az ügy nem egyszerű... Elváltunk 7 éve, fiam nálam lett elhelyezve, lányom az anyjánál, közös szülői felügyelet mentén. Lányom most 12 éves. Az anyja eközben férhez ment egy Spanyolországban élő emberhez és 2010-ben abban álapodtunk meg a bíróság előtt, hogy a lányom tartózkodási helye (mivel kinn iskolába jár és ahhoz kell bejelentett spanyol cím) Spanyolországban lesz, szóbeli megállapodás volt, hogy egy évre mennek, tavaly anyuka kisírt még egy évet, ebbe is beleegyeztem. Most esedékes a hazajövetel, de anyuka nem tudja, hogy haza akar e jönni, mindeközben a közös szülői felügyelet nem gyakorolható, hiszen nincs itt, skype-n tartjuk a kapcsolatot, stb. Bár meglátogattam őt, de szeretném, ha a közelemben lenne (az anyja pedig a velem élő fia közelében - bár erre az anyukának úgy tűnik túl nagy igénye nincs). Mit tudok tenni, bíróság tud e segíteni, stb? Köszönöm!

lazsu # 2012.07.15. 05:50

Segítség kérés!!!Egy kétségbe esett apa várja a választ-segítséget! Volt párom végleges külföldre távozáshoz kért engedélyt a gyámhivatalnál, és mivel a nagy távolság miatt (200km) övé a felügyeleti jog, nem vagyok benne biztos, hogy kérik a hozzájárulásomat. Tárgyaláson szabályozva lett a láthatás és a gyerektartás, mindent pontosan betartok, két hetente utazok 200 km (oda vissza 400km), hogy láthassam a gyerekem, akit minden alkalommal a nagymama adott át, és fogadott vissza. Nekem össze vissza hazudtak, hogy hol van az anyja a gyereknek, most azonban kiderült egy éve külföldön van, a gyerekét, mint egy krumplis zsákot leadott az anyjánál. Megkaptam a papírt a gyámhatóságtól, hogy mi a szándéka az anyjának, gyorsan írtam is nekik, hogy ehhez én nem járulok hozzá, de félek, a szülői felügyelet miatt ez a hozzájárulás nem kell, félek,hogy elveszítem a gyerekem.
Az anya különben elég furcsa: 2 évente költözik, semmi érzelem nincs benne, csak az érdek hajtja, persze ezt bizonyítani....a gyerekkel olyan a viszonyom, hogy sosem akar visszamenni ( 4 éves), minden láthatásnál elmondja, ő ide akar jönni lakni, itt szerény körülmények között, de mindene megvan, külföldön biztos kolbászból van a kerítés, de elég ez? A jog az anyákat részesíti előnyben, mit tehetek???? Segítsetek

trotyi1 (törölt felhasználó) # 2012.07.12. 07:24

Köszönöm a választ!
kovácselvtárs! Soha ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy a végsőkig próbáljon érvény szerezni az igazának! És, hogy megfosszák az egyetlen gyermekétől azzal, hogy olyan messzire kerül Öntől, hogy a távolság szinte leküzdhetetlen. Ha pedig értelmes munkával tölti napjait, hagyja a ráérő, hülye embereket, fórumozgassanak! Legfeljebb nem kell ide látogatni. De ha csak egyetlen embernek segít a fórum, akkor már nem volt hiába! További szép napot! Hasznos, értelmes munkát! És segítőkészségét fordítsa az arra rászorulókra, meglátja, jó érzés!
Tisztelettel: Trotyi

ObudaFan # 2012.07.11. 20:50

Véleményem szerint nem fog menni.

trotyi1 (törölt felhasználó) # 2012.07.11. 12:07

Köszönöm a válaszát! Még annyit kérdeznék, hogy az egyezség megszegése miatt(bíróságon hangzott el, jegyzőkönyv van róla)a magyar bíróságon kérhetek ellenpert? Vagy új eljárás keretében kérhetem azt, hogy mivel nem tartotta magát a megállapodáshoz, én is igényt tartok az elmúlt 3 év ausztriai fizetésének egy részére, mivel a gyermekkel kapcsolatos költségekhez(saját maga is elismerte)nem járult hozzá. A családi pótlékot ugyan vissza kell majd fizetnie, de ez nem jelenti azt, hogy én megkapom. tehát ezzel is ő élt vissza.
Tudom, gyermektartást csak az igényléstől számított 6 hónapra visszamenőleg lehet kérni. Ez már nem aktuális amúgy sem. De van valami más módja, hogy ha az általam felkínált egyezséget elutasítja, kérhessem a fent leírtakat?
Tisztelettel: Trotyi

ObudaFan # 2012.07.10. 09:07

Osztrák ügyvédhez, erre a tartásdíj-követelésre ugyanis az osztrák jog lesz irányadó.

trotyi1 (törölt felhasználó) # 2012.07.07. 14:10

Tisztelt Jogi Tanácsadó!

Választ szeretnék sürgősen, mert 14 napot kaptam az osztrák hatóságtól!!
A történet: Az exnejem 2008-ban külföldre ment dolgozni, hátra hagyva a fiúnkat, akit én neveltem 2011-ig. Ezalatt az anya a neveléséhez semmilyen formában nem járult hozzá, sőt a családi pótlékot is ő kapta. 2011-ben kezdeményeztem a gyermekelhelyezés megváltoztatását. Sajnos a gyermekemet olyannyira ellenem fordította (13 éves volt), hogy a szakértő nélküli bírósági meghallgatáson (bár kértük) ő maga is menni akart az anyjával. Ekkor nem láttam más utat, mint elengedni, de azzal a feltétellel, hogy a végleges külföldre viteléhez nem járulok hozzá. Erről született is egy irat. A gyámhivatal ez alapján mégis kiadta az engedélyt, majd miután tiltakoztunk, visszavonta. Az exem vállalta, hogy ameddig ő nem fizetett, ugyanannyi ideig tőlem sem kér tartásdíjat. 3 hete lezárult a per, ő kapta a gyermeket. Mivel időközben lejár az 1 év, sürgette, hogy egyezzek bele a végleges külföldre vitelhez. Én addig nem tettem meg, amíg ő nem biztosít arról, hogy ő is állja a szavát. És lám, e hó 6.-án megérkezett az osztrák hatóságtól a beadványa, amiben visszamenőleg is, követeli a tartásdíjat. A gyermek ellenséges viselkedése megváltozott, szívesen tölti a szüneteket velünk, illetve Magyarországon. Ám tart az anyjától, és persze szereti is, nem biztos, hogy kijelentené, hazamehetünk. A tartásdíj elég magasra sikeredett, mivel az anya csak 4 órában dolgozik, a dokumentumok szerint. Ugyanakkor bizonyítani tudjuk,hogy másodállásban évek óta minden este dolgozik. A tárgyaláson ígértek egyikét sem teljesítette, sem a gyermek felé, sem felém. Tényleg csak azért, mert férfi vagyok, és mert ő befolyásolja a gyereket, csendben tűrnöm kell? A velem töltött 3 év harmóniában telt, mindössze a kamaszkor nehézségeit használta ellenem az anyja.
Jeleztem az osztrák hatóságnak, hogy mik az előzmények, illetve, hogy nem csak abból él, amit bevallott.
Természetesen elfogadható összeget fizetnék, és a fiamat a kezdetektől támogatom is. De a saját megélhetésem kerül veszélybe, amennyiben helyt adnak a kérésének. Vagy pedig vissza kell költöznöm Magyarországra, és akkor a havi 15-20000 Ft is elegendő kell, hogy legyen.
Én úgy érzem, hogy az a 3 év, amit a gyermek minden tekintetben megfelelő körülmények között töltött, alapot adhatott volna a nálam való elhelyezésre.
Az anya úgy kapta meg, hogy semmit nem kellett bizonyítania. Elég volt a fiam szava, szakértő nélkül.
És most arra hivatkozva fogom elveszíteni, hogy a bíróság engedélyezni fogja a külföldre vitel azzal az indokkal, hogy egy régóta kialakult helyzetet nem bolygatnak meg??
Kérem, adjon tanácsot,mit tehetek, hova forduljak!

Köszönettel: Trotyi

Tunde001 # 2012.06.21. 10:49

Tisztelettel koszonom a valaszokat!

Arra a kerdesemre viszont nem kaptam valaszt,mi szerint ezt meg tudja-e valamivel tamadni?Vagy meg mindig huzni az idot?

Meg egyszer koszonom!

ObudaFan # 2012.06.19. 08:42

Ne törődj bele, főleg egy ilyen szakvélemény után.

Tunde001 # 2012.06.18. 18:39

Koszonom a valaszt!

Az a helyzet,hogy mindig a kisfiunkkal zsarolt,ha nem ugy beszeltem ahogy neki tetszett nem johetett a skype-ra,nem telefonalhatott!
Teljesen ellenem neveli mar most is!!!
De en ezt hagyjam igy,es ne foglalkozzak vele?
Az igazsagugyi szakvizsgalatban is benne van,hogy a kisfiunkat befolyasolta,es ugyan ugy ragaszkodik hozzam mint az apjahoz,sot szeretne is kijonni hozzam!
Mar nagyon varom mikor lesz a targyalas,mert a vizsgalati eredmenyt mar megkapta szerintem o is,es most meg jobban lovalja ellenem a kisfiamat,aki most 10 eves!
Egyebkent a kisfiam meg egy lelki roncs amit a vizsgalat mutatott!
Szoval torodjek ebbe bele es hagyjam tovabb az egeszet?
Az a jo a gyereknek ha ott akar maradni,es egy olyan felnott lesz kesobb aki az eletben sehol nem allja meg a helyet?mert sajnos az apukatol mast nem lat!

resprivata # 2012.06.18. 10:45

Köszönöm a választ, küldtem e-mailt is.

derill # 2012.06.18. 07:23

abigel1: sajnos kevered a jogszabályt az állásfoglalással. A PK 284 csak állásfoglalás, nem kissé idejemúlt, viszont nagyon diszkriminatív, ezért már maga a Legfelsőbb Bíróság és maguk a bíróságok sem veszik komolyan, hiszen pl. ha aszerint hoznának döntéseket, akkor a különélő szülő még nyaralni semmehetne a gyerekkel, hiszen az I. b) pontja szerint akkor is jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha: b) különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre;

Márpedig ma már a bíróságok rendre hoznak olyan döntéseket, hogy a különélő szülő igenis mehet nyaralni a gyermekével, sőt, akár minden kapcsolattartásra kiviheti. Ezt tehát hagyjuk. Maradjunk annál, hogy szerinted milyen jogszabály (hangsúlyozom: jogszabály) mondja ki, hogy a gondozó szülő viheti a gyerekét mint a batyut és a különélő szülő kénytelen belenyugodni, hogy egy évig nem látja a gyermekét?

Én is tudok elemezni állásfoglalásokat, sőt, még jogszabályokat is, de az LB-nek több eseti döntése van már, ami bizonyítja, hogy a PK 284 elavult, de egyébként sem jogszabály.

Ily módon az alábi mondatod már nem igaz: "Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét."

A bíróságok maguk szabályozzák (sokszor a gondozó szülő erőteljes tiltakozása ellenére is) a különélő szülők esetében, hogy a gondozó szülő köteles az útlevelet a különélő szülőnek kiadni.

Ha végrehajtási kérelmet nyújt be a különélő szülő amiatt, hogy a gondozó szülő elvitte a gyermeket, a gyámhivatalok rendre birságolnak is, sőt, a büntetőeljárás is megindul, ha a bírság ellenére sem kapja a szabályozás szerint a különélő szülő a gyermeket. Olyan szabály pedig bizonyosan nincs, hogy az a megfogalmazás, hogy a szülő kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását, azt kell, hogy jelentse, hogy a különélő szülő azt csinál amit akar, előre el van döntve, hogy újra is fogják szabályozni a kapcsolattartást, mégpedig úgy, ahogyan azt a gondozó szülő szeretné. Magam is tapasztalom, hogy vannak még gyámhivatalok és bíróságok, amik így működnek és simán figyelmen kívül hagyják a különélő szülő és a gyermek jogait, de azért szerencsére ez nem jellemző. Ez ugyanis hatásában egyértelműen a különélő apák elleni döntés lenne, tehát diszkriminatív, ugyanis általában azért a férfiak vannak kapcsolattartás jogosulti helyzetben.

Tehát még mindíg ott tartunk, hogy nincs olyan jogszabály, ami kimondja, hogy a gondozó szülő viheti a gyereket amikor akarja és ahova akarja, a különélő szülő meg kénytelen lenne ebbe beletörődni.

Azért arra is kíváncsi lennék, hogy a gondolatmeneted mentén a hágai egyezményt hogyan kívánnád érvényesíteni. Nézzük a fordítottját. Van egy apa, akinél a bíróság elhelyezi a gyereket, mert mondjuk neki volt lakása, munkája, az anyának nem volt hol laknia és nem volt mit ennie, nemhogy a gyermeket is etesse. Majd anyuka körülményei rendeződnek, a 2 éves kislányával rendre tartja a kapcsolatot. Majd apuka úgy dönt, hogy külföldre megy egy éven belülre. Szerinted viheti a gyereket az anyuka pedig kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását? Mondjuk az apa megy Amerikába. A kapcsolattartás költségeit ugyebár a jogosult köteles fizetni. Anyuka pedig épphogy megoldotta, hogy az albérletét ki tudja fizetni. Ha az lenne, amit írsz, akkor anyuka egy évig nem látja a gyerekét és ha apuka egy évig a gyerekkel mindössze angolul beszél, majd ott megismerkedik egy nővel és ott marad, a gyerek jó eséllyel magyarul is elfelejt (erre volt példa a Monory v. Magyarország ügyben, ahol az anyuka vitte el a gyermeket Romániába és a Strasbourgi Emberjogi Bíróság mind Magyarországot, mind Romániát elmarasztalta, mert nem csináltak semmit, a gyerek pedig jól elfelejtett magyarul, úgyhogy az apával sem tudott többet kommunikálni.

Tünde001: a bíróságon lehet, hogy nem, de tudja a gyermeket ellened nevelni úgy, hogy ne akarjon kimenni. A bíróság tud olyan döntést hozni, hogy viheted a gyereket, de ha a gyerek nem megy veled, az ellen nem tudom mit teszel. Ha a gyerek kezelhetetlen lesz Nálad, az ellen nem tudom mit teszel. Ráadásul lehet, hogy a gyerek tényleg szereti az apját, az itteni barátait, iskoláját, környezetét és tényleg nem akar kimenni. Akkor mit csinálsz, ha ez így van?

resprivata: kérdés, hogy jogi választ szeretnél, vagy az "Önök mit tennének választ". Én biztos azt, amit Te, ugyanakkor jogilag próbáld felajánlani a férjednek, hogy nem kérsz tartásdíjat, ha lemond a gyerekről (ha igaz az, hogy soha nem érdekelte, meg fogja tenni). Jogilag viszont nem vihetnéd sehova, egyébként szerintem a bíróság nem fogja az első tárgyaláson felbontani a házasságot és elhelyezni a gyereket.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

resprivata # 2012.06.17. 19:27

Kedves Fórumozók!

Miután a problémámra az internet nem talált releváns hivatkozást, így arra gondoltam megkérdezem az itt jelenlevők véleményét.

Az ügy a következő: a kisfiam idén lesz 4 éves. Az apját nem ismeri, talán, ha 4x találkoztak a megszületése óta, már a terhességem is különváltan töltöttük. Nem akarom a szív húrjai vonatkozást pengetni, röviden: nem kereste a gyereket semmilyen formában, nincs email, nincs sms, nincs csomag, nincs semmi. Ezzel szemben nekem van egy gyámhivatali bejelentésem, hogy a gyerekkel nem tartja a kapcsolatot, ügyszám, stb (utóbbi papír idén született). Házasok vagyunk, de 4 éve külön élünk. Idén tavasszal beadtam a válóperes keresetemetegy közös megállapodással, amiben minden szükséges pontot tisztáztünk (ügyvéd által előkészített papír volt), a gyermek nálam kerülne elhelyezésre, láthatás kéthetente szombaton, elvinni csak 5 éves korától vinné, tartás, etc. Az az igazság, hogy ez az egész ügy nem érdekli őt. Külön kértük a bíróságot, hogy tekintettel a megállapodásunkra és a 3 év külön töltött időszakra a házasságunkat bontsa fel az első tárgyalás alkalmával.
Na, ezért önmagában nem írtam volna ide...
A következő a helyzet: az anyagi helyezetem egyedülálló anyaként mondhatni katasztrofális, az elmúlt 12 hónapi jövedelmem a létminimum alatt volt bizonyíthatóan. 3 hónapja elköltöztünk az országból a kisfiammal, Európába, de nem uniós területre. Fix párkapcsolatom alakult ki, állandó munkahelyem van, meglehetősen versenyképes fizetéssel (hozzá kell tennem, hogy diplomával, 3 nyelv ismeretével pincérként kezdtem),munkaszerződéssel, helyi bankszámlaszámmal. A gyereket felvették az óvodába, a következő tanévvel kezd idén.
Utóbbi információk és tények még nem voltak ismertek, amikor a válókeresetet beadtam.
Kérdéseim a következőek:

1. ha terítem a lapjaimat a bíróságon, akkor kétlem, hogy elválnánk egy tárgyalás során, pedig azt nem szeretném, ha húzódna. Persze az apának fogalma nincs, hogy nem tartózkodunk az országban, pedig nem titok. Mit tegyek? Lapítsak, arra alapozva, hogy az apát végülis hidegen hagyja? De ha nem mondják ki a válást azonnal, akkor ideiglenesen elrendelik a láthatást, amit a következő hónapokban nem tudok biztosítani, lévén próbaidős leszek egy új munkaszerződéssel, felelős pozícióban 3 hónap próbaidővel. 4 éve küzdök a gyerekemmel kettesben, az anyám tartott el, nem vagyok hajlandó odadobni ezt a lehetőséget csak úgy. A kisfiam már most 3 nyelven beszél, ennyi idő után és imád itt élni, ennek számos bizonyítéka van. Arról nem is beszélve, hogy a párom egy csodálatos ember, mellette végre megtapasztalhattuk, hogy hogyan is néz ki egy összhangban működő család, nagyon hiányzott egy férfi nevelése, játéka a kisfiamnak, imádják egymást.

2. a láthatás biztosítása (bár érdeklődés eddig sem volt) így nyilván nem lehetséges kéthetente. De a fokozatosság elve sem lesz biztosítható, lévén, hogy nem ugorhatok haza a gyerekkel 150ezer forintért azért, hogy ők barátkozzanak, amit ez elmúlt 4 évben az apa nem igényelt. Milyen döntés születhet a bíró részéről így, hogy nem is ismerik egymást? A tömbösített, nagy nyári és ünnepek alatti láthatás nem valósítható meg egy olyan gyerekkel, akinek az apja egy vadidegen az ő szemében.

3. alapvetően abban állapodtunk meg, hogy ügyvéd nélkül válunk el, ehhez én tartom is magam, elég erős az érdekérvényesítő képességem. De mégis, érdekelne az Önök véleménye, hogy mi a várható bírósága gyakorlat. Nem találtam olyan ügyet, ami arról szólna, hogy egy 4 éve nem látogatott gyermek láthatását hogyan is kéne biztosítani ha a szülő külföldre költözik. Egy dolog biztos: haza nem költözünk. Az apa anyagi lehetőségei meglehetősen korlátozottak, olyan lehetőség nem jöhet szóba, hogy akkor majd jobban támogat, a tartásdíjat 20ezer forintban állapítottuk meg, azzal a szóbeli megállapodással, hogy ha nem tudja, nem kell utalnia. A gyereknek nincs otthon óvodai helye, szeptembertől nem tudnám beadni sehova, magánovit meg nem tudnék kifizetni. Munkahelyem továbbra is csak a nyomor kategória lenne, mert eleve fel sem vettek, amikor kiderült, hogy egy gyereket nevelek egyedül... Nem kezdem el sorolni a nyugat-európai és a magyar között életszínvonal közötti különbségeket, maradjunk annyiban, hogy jobb itt óvodásnak lenni, ahol a síelés és a lovagolás meg a biokaja az állami ovi programcsomagjában van mint nem térítendő juttatás...

Szóval, Önök mit tennének?

Köszönettel várom a válaszukat.

resprivata

Tunde001 # 2012.06.16. 11:20

Szep napot Mindenkinek!

Angliaban elo edesanya vagyok!

2,5 eve jottem ki,mert annyi felhalmozott adossagot csinalt a ferjem,hogy penz kellett,de sok!
Mikor en kijottem o mar masnap nem dolgozott!
Azt hozza teszem,az adossagok egy jatekgepet uzemelteto ceg fele is vannak!Es dolgozni sosem szeretett!!!
Akkor a kisfiam 7 eves volt!
A 2,5 ev alatt nagyon sokat tiltotta tolem,nem telefonalhatott,nem johetett a skype-ra a kisfiam!
Nekem kozben kialakult egy kapcsolatom,es amiota kijottem allando munkam van.
Szerettem volna kihozni a kisfiamat,lassa hol elek,mit csinalok,de az apuka azt mondta csak akkor,ha alairom,hogy lemondok az o reszere a gyermekneveleserol!!
Beadtam a valopert,es 2 targyalason meg sem jelent!
Vegulis sikerult a birononek mind az alperest,mind a felperest meghallgatni es kiirta a pszichologiai vizsgalatot.
Ez is megtortent,a kisfiam,az apuka,az elettarsam,es en megjelentunk a vizsgalaton.
Ennek eredmenye,az apa kevesbe alkalmas a szuloi feladatok ellatasara,mig en es a parom alkalmasak vagyunk,es a pszichologus az anyat,vagyis engem tart alkalmasnak a gyermek rendezett lelkifejlodesenek biztositasara.
Kerdesem az lenne mit tud meg tenni az ellen,hogy a kisfiam ne velem legyen ezek utan?
Sajnos a kisfiam amit en elmondtam a birosagon a szakvelemeny is iagzolja!!!
Hazudnia kell,es az apuka a szexualis fejlodeseben is okozott mar kart!!!
Olvastam itt a forumon,hogy a gyermeklathatast is megkerdojelezik!
Ugy gondolom aki a gyermeket kulfoldre akarja vinni,az szamol azzal is hogy a masik fel lathassa a gyermeket,es a lenyeg hogy lassa is mindket fel,hiszen a gyermeknek mindket szulore szuksege van,es minel kevesbe szenvedjen a kis lelke!!
Hiszen eppen az a lenyeg,ha mar a szulok viszonya megromlott,hogy a gyermek,minel kevesebb lelkiserulessel legyen ezen tul!!
A kerdesem tehat az lenne,hogy az apuka tud-e valamivel meg hatralatani a birosagon?
Tisztelettel koszonom a valaszokat!

MajorDomus # 2012.06.15. 18:28

Azért furcsán érezném magam ha egy.évre külföldre vinnék a fiamat a tudtom nélkül.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.06.15. 11:33

Remélem senki sem gondolja komolyan, hogy az egyik szülő fogja magát, viszi a gyermeket, mintha a táskája lenne, a másik szülő pedig kénytelen elfogadni, hogy mondjuk évente kétszer látja a gyermekét.

A jelek szerint legalább egy valaki itt is komolyan így gondolja. :/

abigel1 # 2012.06.15. 05:51

A Hágai Egyezmény elég egyértelműen fogalmaz:
Nővérem is ezért mehetett ki!!

Gyermek jogellenes külföldre vitele

A viteléről szól, összefoglalLegfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 284. számú állásfoglalása a gyermek jogellenes külföldre ja a hatályos magyar rendelkezéseket, amelyeket az ún. Hágai Szerződés végrehajtása során alkalmazni kell.

A magyar jog szerint jogellenesnek minősül a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha:

együtt élő szülők esetében a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők közül az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket, kivéve, ha a gyámhatóság döntése ezt lehetővé tette,
különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre,
különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá, a kinn maradáshoz nem,
különélő szülők esetében a szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette,
olyan szülő viszi külföldre a gyermeket, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel; a jogellenességet a szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő hozzájárulása nem szünteti meg,
harmadik személy a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyikének hozzájárulása nélkül, illetőleg - a kiutazáshoz történt hozzájárulás esetében - tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi a gyermeket külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette,
a szülő a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájárult, ezt a nyilatkozatát azonban a gyámhatóság nem hagyta jóvá.
A fentiekből következően, együtt élő szülők esetében, amikor a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. Egyetértésük hiányában lehetőség van azonban arra, hogy a vitás kérdésben a gyámhatóság döntését kérjék. Ha a gyámhatóság ezt megengedi, a gyermek külföldre vitele vagy külföldön tartása a másik szülő hozzájárulásának hiányában sem lesz jogellenes.

Különélő szülők esetében különböző megítélés alá esik, hogy a gyermeket melyik szülő és milyen időtartamra viszi magával külföldre. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy minden esetben jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy a másik szülő a külföldre utazáshoz hozzájárult ugyan, de a kinn maradáshoz nem, és ennek ellenére a gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad.

Abban az esetben, ha a szülő a nála elhelyezett gyermekkel egy évnél rövidebb időre távozik külföldre, a gyermek elvitele önmagában nem jogellenes, és a belföldön maradt szülő a gyermek visszaadását csak abban az esetben kérheti, ha előbb a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, és a bíróság a gyermeket a belföldön élő szülőnél helyezi el. Ha viszont az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, egy évnél hosszabb ideig kívánja a gyermeket külföldön tartani, ehhez már vagy a belföldön maradt szülő hozzájárulása vagy a tartózkodási hely kijelölése kérdésében ezt megengedő bírósági döntés szükséges. A szülő hozzájárulása vagy a bíróság döntése nélkül a gyermek külföldön tartása tehát ez utóbbi esetben jogellenes lesz. Figyelem, a jogellenességhez nem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon: elegendő, ha a szülő ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.

Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét.

Harmadik személy részéről jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők nem járultak hozzá, vagy hozzájárulásuk hiányában bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé. A gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelénél a jogellenesség megállapításához ebben az esetben sem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon; elegendő, ha a harmadik személy ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.

Végül jogellenes a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitele, ha a másik szülő ehhez hozzájárult ugyan, de a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

Ha a gyermeket az előbbiek szerint jogellenes vitték külföldre, illetve jogellenesen tartják ott, a belföldön maradt szülő jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására. Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt (szülei nem élnek, illetőleg a szülő felügyeleti jogát megszüntették vagy szülői felügyeleti joga szünetel), gyámja (intézeti gyámság esetében az intézeti gyám) gyakorolja azokat a felügyeleti jogokat, amelyek egyébként a szülőt illetik meg. A fentieken túl a gyámhatóság is jogosult eljárást kezdeményezni, ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

A Hágai Szerződés értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt vagy külföldön elrejtett gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, amelynek területére a gyermeket vitték. Döntésénél azonban a magyar jogot kell alkalmazni annak eldöntésében, hogy a külföldre vitel, illetőleg a külföldön tartás jogellenes-e.

abigel1 # 2012.06.15. 05:43

A nővérem ment ki a fiával, és 1 tanévre, hogy megtanulja a nyelvet a gyerek, ez nem az apáról szól, vagy anyáról, hanem a kicsiről! Végigjárta az utat, és kimehetett.
Apa nem írt alá semmit, Gyámügyhüz kellet fordulni.
És van, aki tényleg 1 évre megy.Illetve 11 hónapra mentek ki.

derill # 2012.06.14. 22:11

manka76: az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet szerint

A gyermek elvitele vagy elrejtése jogellenes, ha az

  1. sérti az azon Szerződő Állam jogrendszere szerint egy személynek, egy intézménynek vagy bármilyen más szervnek - akár együttesen, akár külön-külön - juttatott felügyeleti jogot, amelyben a gyermeknek az elvitelét vagy elrejtését közvetlenül megelőzően a szokásos tartózkodási helye volt; és
  2. ezeket a jogokat az elvitel vagy elrejtés időpontjában - együttesen vagy külön-külön - gyakorolták vagy azok gyakorlásában éppen az elvitel vagy elrejtés akadályozta meg az arra jogosultakat.

Az a) pontban említett felügyeleti jogosultság keletkezhet különösen jogszabály, bírói vagy államigazgatási határozat, vagy az azon Állam joga szerint joghatással bíró egyezség alapján.

Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek külföldre vitele sérti az itt maradó különélő szülő közösen gyakorolható felügyeleti jogát (Csjt. 72/B) vagy a kapcsolattartási jogát azáltal, hogy nem tudja gyakorolni a szabályozottak szerint, akkor a külföldre vitel nyilvánvalóan jogellenes, ahogyan az is nyilvánvaló, hogy ha kéthetente hétvégén van a különélő szülőnek kapcsolattartási joga, nem fogja tudni gyakorolni, ha a gondozó szülő akár egy évet meg nem haladóan is külföldre viszi.

Téves az az elképzelés, hogy egy évet meg nem haladóan külföldre viheti bárki a gyermekét és nem kell hozzá engedély. Gyámhivatali ugyan nem kell, de az itt maradó szülő engedélye kell, ellenkező esetben jó eséllyel azt fogja tenni, hogy az első kapcsolattartása megakadályozásakor végrehajtási eljárást indít, a gyámhivatal nem tehet semmit, elmarasztalja a gondozó szülőt, majd az első bírságot követő ismételt kapcsolattartás akadályozásnál a különélő szülő megindítja a büntető eljárást a gondozó szülő ellen, amit le is fognak folytatni. Csak megjegyzem, hogy például Angliában a 3 hónapnál hosszabb tartamú, a különélő szülő engedélye nélküli külföldre vitel emberrablásnak minősül épp azért, hogy senki ne játsza ki a hágai egyezményt.

Ezen felül ráadásul a közösen gyakorolható felügyelet körébe tartozik az iskola megváltoztatása, ha pedig ehhez az itt maradó szülő nem járul hozzá, a gondozó szülő önhatalmúlag nem viheti sehova a gyereket, mivel iskolába kell járnia, viszont át nem írathatja jogszerűen (ez nem jelenti azt, hogy nem tudja jogellenesen átiratni, mert sajnos sok intézmény nem ismeri ezt a szabályt, de szembenézhetnek egy személyiségjogi perrel a gondozó szülővel egyetemben).

Egyébként az a 3 hónapos szabály is téves, amit írsz (nem arra vonatkozik amit írtál), ilyen sincs szabályozva és 3 hónapra sem viheted külföldre a gyereket, ha közben a különélő szülőnek kapcsolattartási joga lenne, sőt, ha netán az apának kétnaponta van a kapcsolattartási joga, akkor még nyaralni sem mehetsz vele, ha a bíróság nem mondja ki, hogy mondjuk a nyári időszakban egy hétre szünetel a kapcsolattartási joga a különélő szülőnek annak érdekében, hogy a gondozó szülővel a gyermek nyaralhasson.

A három hónapos szabály BH-ban szerepel, ami mint tudjuk, nem jogszabály:
BH2009. 298. Ha a gyermek az egyik szülőjével Magyarországról jogszerűen az Európai Unió másik tagállamába költözik és ott szokásos tartózkodási helyet szerez, a másik szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás újraszabályozása tekintetében a költözést követő három hónapig a magyar joghatóság fennmarad. Azt, hogy a magyar hatóságok közül melyik szerv köteles eljárni, a hazai jog szabályai szerint kell eldönteni [2201/2003/EK rendelet, 1952. évi IV. törvény 92. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. §].

Itt a hangsúly a "jogszerűen" szón van. Tehát ha a különélő szülő hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek mondjuk 11 hónapig külföldön legyen, mert reméli, hogy nem veri át az anya, akkor az anya jogszerűen viszi ki 11 hónapra a gyermeket. Igen ám, de a gyermekek jogellenes elviteléről szóló hágai egyezmény alapján 11 hónap alatt a gyermek külföldön jó eséllyel szokásos tartózkodási helyet szerez, így már a gondozó szülő jó eséllyel kint tud maradni a gyermekkel és ha ezt a különélő szülő nem tudja, akkor így járt. Ez tehát alkalmas a hágai egyezmény kijátszására, sajnos olyan törekvések vannak jogi területen, hogy a hágai egyezményt valamilyen módon hatályon kívül helyeztessék, ez esetben még rosszabb lesz a különélő szülők helyzete.

A Csjt-t rosszul értelmezed, egyébként nincs benne olyan, hogy "egy évre lehet menni az apa engedélye nélkül", ha találtál benne ilyet, írd le, hogy szerinted melyik §-ban van (akár az is, hogy 3 hónapra lehet menni engedély nélkül). Ugyanis az, hogy a kapcsolattartás újraszabályozását kérheted, nem jelenti azt, hogy bizonyosan helyt is adnak a kérelmednek, márpedig a Gyer. 31. §-a értelmében a kapcsolattartási jog korlátozásának csak felróható magatartás esetén lenne helye, tehát még ha akarnának sem adhatnak helyt neki, ha a különélő szülő azt ellenzi. Ez azt jelenti, hogy ha a különélő szülő viszont azt mondja, hogy ő nem járul hozzá a kapcsolattartás olyan irányú újraszabályozásához, amely a kapcsolattartási idejének a csökkenését (tehát korlátozását jelenti), ez esetben elméletileg a gyámhivatal nem szabályozhatja újra a kapcsolattartást sem (ez nem jelenti azt, hogy gyakorlatban esetleg ne tegye meg, de az mindenképpen jogszabálysértő még akkor is, ha sajnálatos módon vannak olyan bíróságok, amelyek a gyámhivatali döntéseket automatikusan hagyják helyben).

A Csjt. egyébként szinte semmit nem ír erről:

77. § (3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A kommentárja pedig ezt írja: "A hangsúly a véglegességen van, nincs szükség tehát a szülő jognyilatkozatának gyámhatósági jóváhagyására, ha a gyermek határozott időre távozik az országból (tanulmányok folytatása, rokonlátogatás stb.). (Ez viszont nem jelenti azt, hogy a különélő szülő hozzájárulása ne kellene.)
A gyámügyi hatóság részére a szülő nyilatkozatának jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell mindazokat az iratokat, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek tartása, ellátása, neveltetése, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van-e. Ilyen okmányok lehetnek: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány, befogadó nyilatkozat, iskola fogadó nyilatkozata, jövedelemigazolás, esetleg az új házastárs egészségi állapotát bizonyító igazolás [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. § (1)].
A hatóságnak döntése előtt mérlegelnie kell azt is, hogy a gyermek és itthon maradó szülője vagy más arra jogosult hozzátartozója között a kapcsolattartás milyen formában valósítható meg, illetve, amennyiben e tárgyban bírósági vagy gyámhivatali határozat van érvényben, annak végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. § (2)].
Tekintettel arra, hogy a gyermek tartózkodási helyének kijelölése, így a végleges külföldre távozásának kérdése is a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés, melyben a szülők a Csjt. 72/B. § (1)-(2) bekezdése értelmében közösen döntenek, felvetődik az a probléma, hogy mi a teendő, ha ebben a kérdésben a különélő szülők között vita van. A Csjt. 73. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az ilyen ügyekben a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. Jogtechnikailag aggályos lehet ugyan, hogy a bíróság a szülő nemleges nyilatkozatát változtatja meg, mintegy a hozzájáruló nyilatkozatot pótolhatja, míg a gyámhivatalnak a már adott jognyilatkozatot kell jóváhagynia. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a bíróság az eljárás során pontosan azokat a kérdéseket tisztázza, mint a gyámhivatal (a gyermek tartása, ellátása, iskoláztatása stb. külföldön biztosított-e). Amennyiben a bíróság mindezek alapján úgy ítéli meg, hogy a végleges távozás a gyermek érdekében áll és a különélő szülő tiltakozása megalapozatlan, a döntés az államigazgatási hatóságra is kihat, és teljességgel indokolatlan ugyanezt az eljárást államigazgatási szinten ismételten lefolytatni. Kiterjesztő értelmezéssel ez a következtetés vonható le a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésben foglalt - a korábbi szabályozást kiegészítő - azon rendelkezésből, mely szerint ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyét illetően nem tudnak megegyezni, őket a gyámhivatal tájékoztatni köteles a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről."

Én ezzel a jogirodalmi értelmezéssel annyiban vitatkoznék, hogy nyilvánvalóan nem megalapozatlan a szülő tiltakozása, hiszen ő nem láthatja a gyermekét, ha külföldre viszik, aki tehát ezt képes úgy értelmezni, hogy a szülő tiltakozása csak azért megalapozatlan, mert a gyerek kint is kap enni, van hol laknia és még iskolába is jár, azt szívesen látnám hasonló különélő szülői helyzetben és kíváncsi lennék, hogy akkor is így gondolja-e, ha ő nem láthatja a gyermekét hónapokig.

A bírói gyakorlat töltötte ki tartalommal a jogszabályt és a gyakorlat meglehetősen hektikus.

A Gyer. szabályozása szerint:
(Gyer: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról)
(2) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.
(3) Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.
(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal

  1. határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,
  2. határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik,
  3. az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Az (1) bekezdéssel nyilvánvalóan az a gond, hogy bizonyosan nem végrehajtható a már meglévő kapcsolattartási döntés, hacsak nem a határ túloldalára költözik egy határmenti faluból, ahonnan átjár, ugyanis senki nem tudja vállalni, hogy mondjuk Londonból kéthetente hazaküldi a gyereket kapcsolattartásra.

abigel1: szerintem írd be ide, hogy melyik jogszabály mondja ki azt, amit Te állítasz, szerintem ugyanis nincs ilyen jogszabály. A hágai ugyanis épp azt mondja ki, hogy ha külföldre viszik a gyermeket és nem tudják biztosítani a különélő szülő jogait, a külföldre vitel jogellenes.

A jogszabályt, mint írtam, rosszul értelmezed. Kérni lehet a kapcsolattartás újraszabályozását, de nem biztos, hogy kapni is lehet.

Ha a különélő szülő ellenzi és nincs a részéről felróható magatartás, nem korlátozható a kapcsolattartási joga. Remélem senki sem gondolja komolyan, hogy az egyik szülő fogja magát, viszi a gyermeket, mintha a táskája lenne, a másik szülő pedig kénytelen elfogadni, hogy mondjuk évente kétszer látja a gyermekét. Természetesen a szülő oda megy ahova akar, egy évre, vagy azt meghaladóan is, de a gyermeket nem viheti. Nem tudom, hogy Te mit szólnál, ha a gyermek másik szülője fogná a gyermeket és elmenne az elveid alapján?


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

abigel1 # 2012.06.14. 19:49

Milyen Hágai egyezmény szerint hozatható haza a gyermek?????
Csak akkor hozatható haza, ha jogellenesen vitte ki valaki Őket!

  • ha az anya a nála elhelyezett gyermekkel 1 évnél rövidebb időre megy, NEM kell engedély senkitől!

A Gyámügy-nél kell kérni a láthatás újraszabályozását. (2 évnél régebbi válás esetén,2 éven belül Bíróság dönt, azon túl Gyámügy)

  • ha a szülők nem tudnak megegyezni, engedélyeztetni kell az iskolába beíratást is a Gyámügynél.
  • Ha 1 évnél rövidebb időre mennek, a jog szerint nem számít költözésnek, végleges letelepedésnek, így nem kell az apai engedély, ha kell bemásolom a jogszabályt!

Tehát a Hágai egyezmény emlegetése abszurdum!

manka76 # 2012.06.13. 19:39

Sziasztok,

Mi számít jogellenes külföldre vitelnek? Még áprilisban beadtam a bíróságra a tartózkodási hely kijelölése iránti kérelmet, amit a mai nappal elutasított a bíróság és áthelyezték illetékesség hiányában a gyerek lakóhelye szerinti illetékes bíróságra. De figyelmeztetett a bíró hogy nem mehetek még egy évre sem, csak 3 hónapra. A csjt-ben az van leírva, hogy egy évre lehet menni az apa engedélye nélkül, csak a kapcsolattartást kell szabályozni a gyámhatóságnál. Tud valaki ilyen paragrafusról, hogy csak 3 hónapra lehet külföldre menni a gyerekkel? egy éves munkaszerződésem van, iskola befogadó nyilatkozat, bérleti szerződés, stb.

üdv

derill # 2012.06.13. 01:59

manek76 és ObudaFan: Itt van egy kis jogszabályi ellentmondás, ugyanis a gyermekek jogellenes elvitele miatti hágai eljárást viszont csak egy éven belül lehet megindítani, mivel egy év után már a gyerek szokásos tartózkodási helyévé válik az az ország, ahova költöztek. Ha az apa ügyvédhez fordul, az tehát jó eséllyel azonnal indítja a hágait és a gyermeket jó eséllyel visszahozzák, ráadásul az apának is hozzá kellett volna járulnia az iskolaváltáshoz, enélkül érvénytelen, ha nem járult hozzá, akkor a bírósághoz fordulhatsz és ott kérheted, hogy engedélyezzék, ez ugyanis a közösen gyakorolható felügyelet körébe tartozó kérdés (Csjt. 72/B). Ezen felül az apa, ahogy monalisa is írja, a gyámhivatalnál indíthatja a végrehajtási eljárást és ha nem kapja meg a gyermeket kapcsolattartásra, akkor rendre bírságoltat, majd az első bírság után büntetőeljárást is indíthat. Meggondolandó tehát, hogy mit lépsz. Persze az is előfordulhat, hogy minderről nem tud és végig tudod csinálni, erre is láttam már példát.

gyógyszerész: az itteni nemzeti erőforrás minisztériumához fordulhatsz, vagy a kinti központi hatósághoz, illetve az ottani bírósághoz (én mindegyikhez fordulnék egyszerre). Jó eséllyel visszahozzák a gyermeket és kérheted a jogsértő magatartása miatti költségeid megtérítését is.

anpe: monalisa laikus ugyan, de jót ir. Fentebb olvashatod, hogy mit tehetsz, indíthatod a hágait, ha már kint vannak, jelezheted a gyámhatóságnak, hogy a gyermek iskolájának megváltoztatásához nem járulsz hozzá, sőt, ezt már az iskolájában is jelezheted a gyereknek, hogy nem járulsz hozzá, hogy a papírjait kiadják, jelezheted a gyámhivatal felé, hogy nem járulsz hozzá a gyermek külföldre távozásához és a kapcsolattartás újraszabályozásához sem, ugyanis nem állnak fenn a Gyer. 31. §-ában foglalt korlátozás lehetőségei, márpedig BH van arról, hogy a korlátozás feltétele a felróható magatartás a részedről. Ez mind természetesen nem jelenti azt, hogy eredményes is lesz amit csinálsz, ugyanis a gyámhivatalok néha egész egyéni módon tudják értelmezni a jogszabályokat, ahogyan az iskolák is, de elméletileg és jogilag az iskolából nem írathatja át másik iskolába a hozzájárulásod nélkül, hanem pert kell indítania, elméletileg továbbá nem viheti külföldre még egy éven belülre sem, ha a kapcsolattartási jogodat nem tudja biztosítani, max azt teheti, hogy ő kimegy, a gyermeket meg az egy évre Rád bízza és itt látogatja. Ez az elmélet és a jogszabály. Az egyik ügyemben például az anya hozta Magyarországra nyaralni a gyerekeket, majd ittmaradt, a bíróság elrendelte, hogy vigye vissza a gyermekeket, ezt nem tette meg, majd el is helyezték az ügyfelemnél őket, viszont másik ügyben az anya szintén ide hozta a gyermekeket, viszont a bíróság nem rendelte el a visszavitelüket, mert tudtuk bizonyítani, hogy az apa kint büncselekményt követett el és súlyosan veszélyeztette volna a visszavitel a gyermekeket.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kovács_Béla_Sándor # 2012.06.08. 05:15

A gyermek végleges külföldre távozásához gyámhatósági engedély kell akkor is, ha a szülők között nincs róla vita. Egyébként pedig a gyermek tartózkodási helyének kijelölése olyan, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés, amelyről a külön élő szülők csak közösen dönthetnek.
Az általad kilátásba helyezett magatartás könnyen megalapozhat egy gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pert.