Hagyatéki hitelező

Az is morbid,hogy az örökös a saját anyukájáról szedetné le a síremléket,csakhogy a hitelező felé semmit ne kelljen fizetni.Holott a síremlék már a legutóbbi haláleset előtt állt,csak most került hagyatéki ügyre is sor,amikor is fura,hogy az örökösök örökölnek,a hitelező meg megkapja,hogy hát az örökös "tulajdona" a sírhely,bontsa le a hitelező amit odarakatott vele az elhunytnak a házastársa,holott az elhunyt kérte még életében.Felhúztam magam rendesen ezen a "lebontatni a síremléket" dolgon.Azt,hogy fizetni nem akar,még megértem.De ez nem jelentené azt,hogy kiadja az utasítást a lebontásra,amikor helyette más síremléket nem rakna.. Hát kíváncsi leszek az ügy végére.

Ha bizonyítható, hogy az illető mkifejezetten kérte, hogy legyen ilyen síremlék, és vállalta a költségeit, akkor nem is kell sztem hagyatéki hitelezői jogcímen,m hanem egyszerű megbízás jogcímen lehet követelni. De hát ehhez azt egyértelműen kell bizonyítani, hogy az illető maga kérte, hogy legyen meg ez a síremlék.

Azért ez az "ingyen majd jól oda temetteti magát" elég morbid.

És akkor ilyenkor mi van?Majd a még élő nagyszülő hagyatéki ügyén léphet fel a hitelező a követeléssel?Vagy pedig a hitelező megcsináltatott mindent,és mivel a sírhelyet a hitelező nagyszülőjének egyik gyermeke váltotta meg,aki emiatt pedig saját tulajdonának tekinti,akkor a hitelező elbukta a pénzt,a rokon pedig aki megváltotta a sírhelyet,majd ingyen beletemetkezik a síremlék alá?Mert hát csak úgy nem állhat neki a hitelező sírt bontani,mert akkor meg aztán jól megkapja a kegyeletsértést a nyakába...

Nem lehet a dédszülők emlékének a megőrzésére fordított költséget a most elhunyt személy hagyatékával szemben érvényesíteni. Márpedig a nagyszülő csak az előbbihez járulhatott hozzá - az utóbbinak ő nem örököse. Ha jól értem.

Az árajánlatokat olvasta és az különböző helyeken más-más árakon kapható anyagokról készült listát is látta.Foglaltassa ezt is a hagyatéki hitelező nyilatkozat formájában írásba az érintettel?

A hozzájárult egy tág kifejezés. A költségvetést is látta előre?

A dédszülők egyetlen leszármazottja a hagyatéki hitelező egyik nagyszülője.Õ hozzájárult a síremlék állításához.A síremlék egy része tavaly ősszel készült (nyitott síremlék) közben történt az új haláleset,így a lefedés később készült.Tehát igazából a még élő nagyszülőnek kellene a síremlék költségeit fedezni,azt hiszem.Hisz ő hozzájárult,tudomása volt róla.Na majd a bíróság megoldja...

Bonyolult. Vizsgálni kell, hogy a dédszülők még élő örökösei hozzájárultak-e síremlék emeléséhez, hogyan aránylik egymáshoz a nyitott síremlék és a lefedés költsége, stb. Ráadásul ha már volt síremlék, még ha csak nyitott is, akkor a legutóbb elhunyt személy illő eltemetésének költségeibe nemigen paszírozható bele a lefedés. Vagyis annak költsége is csak akkor követelhető, ha az örököstársak közös megegyezésével vagy legalább utólagos jóváhagyásával rendelték meg.
De ismétlem: bonyolult. Ehhez már át kéne rágni az aktát.

Nem,nem a lefedés volt félmillió,hanem az egész kompletten.
A kérdésem lényege:a hagyatéki hitelező jogosan kérheti a síremlék költségeit a leszármazottaktól?Tehát értem,hogy osztani és arányítani kell,de mivel a dédszüleinek is ez a síremléke,így a még élő nagyszülőjétől is követelheti a dédszülők emlékét őrző síremlékrész költségét,valamint a mostani örökösöktől is kérheti az elhunyt nagyszülő emlékét őrző síremlékrész költségét?

Így pláne nem. Hiszen nem csak az örökhagyó, hanem egyúttal mások emlékének a megőrzését is szolgálja az a síremlék. Szvsz osztani kell. Meg arányítani.

(Remélem soká fog érinteni a dolog, de kíváncsi vagyok: egy már meglévő síremlék lefedése került félmillióba? Szép. Ha négyzetméterre számolom, újlakás-ár. És a telek nincs is benne. :))

"Az örökhagyó temettetési költségeinek meghatározásánál érvényesülnek bizonyos korlátok a hagyatéki hitelezői oldalon is. Ha a síremlék állításáról az örökösök előzetes megkérdezése nélkül olyan hozzátartozó dönt, aki maga nem örökös, akkor csak a szokásos méretű és minőségű síremlék állításának költségei és csak olyan mértékben számíthatók fel, amilyen mértékben azok az örökhagyó emlékének megőrzését szolgálják"
(Bírósági Határozatok 1996/367.)

Közben világosabb lett a helyzet.A sírhelyen a hagyatéki hitelező dédszülei nyugszanak,és a hagyatéki hitelező nagyszülője él,aki ezeknek a dédszülőknek a gyermeke.Ennek a még élő nagyszülőnek a házastársa hunyt el a közelmúltban,akinek a hagyatéki tárgyalásán előjött ez a síremlék-vita.A síremlék egy része (fedetlen síremlék a dédszülők neveit tartalmazó névtáblával) még akkor készült,amikor az a nagyszülő élt,akinek a hagyatéki tárgyalása most zajlott.Ez a nagyszülő csak úgy volt hajlandó házastársa szüleinek sírját temetkezési helyként választani,ha síremlék készül (mivel egy névtelen kereszt állt egy földhanton,gazosan,gondozatlanul),máskülönben saját szüleinek sírhelyére temetkezett volna.A hagyatéki hitelezőnek a még élő nagyszülője erről nyilatkozott írásban,valamint az is benne áll a nyilatkozatban,hogy volt tudomása a síremlékállításról.A sír lefedése történt mostanában,és szintén a hagyatéki hitelező fizette.
Így már világosabb a helyzet,csak még mindig nem értem,hogy kit terhel így ebben a helyzetben a síremlék állításának költsége,vagy még így sem a teljes költséget kell kifizetni a hagyatéki hitelező részére?

Elbontani nem kell. Viszont az összeg behajtásához ezt a hozzájárulást majd valószínűleg bizonyítani kell.

Köszönöm a válaszokat.A helyzet az,hogy meg lettek kérdezve,sőt a síremlék egy része korábban elkészült,látták is,rendben is találták.Aztán a sír befejezése után a hagyatéki tárgyaláson kezdtek vitázni rajta.Addig nem szóltak egy szót sem.A legutóbbi temetésnél már megvolt a síremlék nagy része,láthatóan.Az örökösök ott voltak a temetésen is,és ott is látták.El kell bontani vagy az kegyeletsértés?

Nekem félmillió csak a síremlékre kicsit soknak tűnik ahhoz, hogy bármely örökös a többiek megkérdezése nélkül költse el - és aztán követelje a többiektől.

Szeretném megkérdezni,hogy mekkora az az összeg ami az eltemettetésre valamint a síremlékre fordítható és hagyatéki illetve később bírósági tárgyalás folytán elismertethető?Valamilyen 300ezer ft-os maximumról hallottam,de nem tudom,hogy eltemettetés vagy síremlék tárgyában.

Nem túlzó az összeg,mivel a síremlék (duplasír) elkészítetése 550ezer ft-ba került, három örökös van,egyik örökös a hitelező egyik szülője,tehát háromfelé menne az összeg.A síremléket a környékbeli sírkövesek többért csinálták volna meg.A hitelező járt utána,hogy hol lehet olcsóbban ugyanazt az új sírkövet megvenni,illetve saját maga a hitelező állította össze a helyszínen,így is munkaköltséget spórolva.

Lebontásra kötelezés azért nem tűnik reálisnak, de hogy temetési költség címén ilyenkor feltétlenül egy túlzó összeget is követelhessen a hagyatéki hitelező, az sem megy.

A közjegyzőnél történt hagyatéki tárgyaláson az egyik örökös kérte a hagyatéki hitelezőt,hogy a síremléket,- amit a hagyatéki hitelező az örökös édesanyjának sírjánál csináltatott,- bontsa el.(mivel a sírhelyet az említett örökös váltotta ki,így tulajdonának tekinti,és vele szerinte nem egyeztetett a hagyatéki hitelező,amikor kialakítatta a síremléket)Erre a kérésre el kell-e bontani a hagyatéki hitelezőnek a síremléket?Szerintem ez kegyeletsértés lenne..

A hitelező kell, hogy elindítsa a pert, ha ő követel. Nyilván csak a jogerős bírósági ítélet után lesz kénytelen teljesíteni az örökös, de a késedelmi kamatok addig is növekednek, mégpedig esedékességtől. Más megegyezés hiányában pénzbeli kiegyenlítés a mód.

Szeretném megkérdezni,hogy hogyan is fog kinézni ez a hagyatéki ügy: a közjegyzőnél a hagyatéki hitelező elmondja mekkora a "követelése",az örökösök pedig vitatni fogják.Ha nem jutnak dűlőre ki fogja indítani a bírósági pert? Még a közjegyző előtt van-e akár az örökösöknek akár a hagyatéki hitelezőnek választási lehetősége,hogy milyen mód kerüljön a hagyatéki hitel kiegyelítésre? Mennyi idejük van az örökösöknek rendezni a tartozást?Nem világos nekem az ügymenet.Köszönettel

Ez nem fakultatív dolog, az öröjös a hagyaték erejéig helytáll a tartozásokért, a hagyatéki hitelező meg egyébként nem fizet illetéket. Ha az örökös nem elégíti ki a hagyatéki hitelezőt, a hagyatéki hitelező bírósághoz fordulhat. Arra pedig már lesz elég fantáziája a végrehajtónak, hogy miből is hajtja be az eljárási költségekkel növelt, jogerősen meg0télt tartozást.

Egy kérdés még eszembe jutott,ha jól tudom a hagyatéki hitelt kétféle módon lehet rendezni:1. a hagyatéki hitelező tulajdonjogot kap az örökség tárgyát képező ingatlanban (mivel sem ingóság sem értékpapír sem készpénz mint örökség nem volt)az örökösöktől a hagyatéki hitel összegéig,így visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie a hagyatéki hitelezőnek,az örökösök pedig nem fizetnek örökösödési adót.2.lehetőség:készpénzben kifizetik az örökösök a hagyatéki hitelezőt.Ez a második lehetőség nem egészen világos számomra:mikor fizetik ki a hitelezőt?(Az egyik örökös munkanélküli,a másiknak több tízmilliós adóssága van mert egy vállalkozást alapított banki hitelből ,így minden ingatlana meg van terhelve)Nem valószínű hogy lenne annyi készpénzük az örökösöknek hogy kifizessék a hagyatéki hitelezőt.Ígérgetni tudnak,hogy majd egyszer kifizetik,de persze egyértelmű hogy nem egyhamar fog az ígéret megvalósulni.Tehát ha az örökösök az örökséget szeretnék megtartani,és azt ígérik,hogy készpénzzel fizetik ki a hitelezőt,akkor mi ennek a menete?Menjen a hagyatéki hitelező bíróságra ha nem fizetik ki az örökösök?

Vagy azt érdemes bizony0tani, kinek is volt egyáltalán pénze a felújításra.

Na ja,csak ugye az sem egyszerű helyzet,ha a kivitelező cég nem adott számlát.Azt meg ugye nem nagyon fogja megérteni,hogy nem lesz baja,ha bíróság előtt vallja,hogy mekkora összegű kivitelezést végzett,mert nem kerül az Apeh-hoz az ügy.Egyébként kinek a nevére kellene szóljon a számla egy hagyatéki hitelező ügyben?Ha annak a nevére szól,akinek a tulajdona a hagyatéki hitel tárgyát képező ingatlan,az a számla nem bizonyítja,hogy azt hagyatéki hitelező fizette.Ha a hagyatéki hitelező nevére szól a számla,akkor pedig akár a hagyatéki hitelező saját házában is történhetett a felújítás,nem?Szóval úgy tűnik a számla sehogy sem jó,ha csak úgy nem,hogy a hagyatéki hitelező nevére szól a számla,és rá van írva,hogy a kivitelezés abban az ingatlanban történt,ami aztán a hagyaték tárgyát képezi.Hm?Szóval a legbiztosabb a kivitelezőket előkeríteni,aztán reménykedni,hogy merik vállalni ők csinálták az adott felújítást.

Az az igazság, hogy ezt még a számlák sem feltétlenül bizonyítják, mert ugye építésről szóló számlát nem olyan nehéz szerezni ebben az országban. Esetleg tényleg az építést, felújítást végző cégek megkeresése szükséges lehet a bizonyításhoz.