ObudaFan
2009.04.11. 13:23
Ha nem tudod bizonyítani, akkor ezt nem tudod érvényesíteni.
Válás, vagyonmegosztás
Stonehenge
#
2009.04.11. 10:51
kedves Obudafan!
Az utlsó közös lakhelyet életveszélyes fenyegetés után hagytam el a lányommal, amit nem tudok bizonyítani.Azóta már ő is elköltözött. És mia az a lakáshasználati jog ellenérték?
ObudaFan
#
2009.04.11. 09:56
Egy szempontból lehet gond: ha nem az utolsó közös lakhelyen élsz, hanem azt önként elhagyod, akkor lakáshasználsati jog ellenértékére nem tarthatsz igényt. Persze ha már amúgy is elköltöztél onnan, akkor tárgytalan.
Stonehenge
#
2009.04.11. 07:12
Kedves Monalisa!
Tehát ha jól értem nem fog hátrányosan érinteni a vagyonmegosztásnál, ha tulajdonosként nem "állandó" lakcímem az ingatlan, amelynek tulajdonosa vagyok egyedüliként. A bíró nem fog úgy dönteni, hogy nyugodtan járjon neki több ezért vagy azért, mert nem vagyok oda bejelentkezve.Az már biztos, hogy rendőrtől tudja, hogy én onnan kilakoltathatom ha oda beköltözik.Tudniillik nagyon kellene neki a tanya.Mindezt azért kérdezem oly nagyon, mert van aki azt mondta, hogy ne jelentkezzem ki onnan, mert igy elméletileg nekem vannak jogaim. De én meg szeretnék a párommal végre nyugodt családot és babát is majd. A babának meg az lesz a lakcíme ami nekem. Illetve az új lakhelyen vannak a hivatalos ügyintézések is (PL. védelembe vétel, családsegítő, háziorvos).
monalisa1
#
2009.04.10. 20:31
(Lehetett volna érthető/bb/en is leírni...)
Az mindegy, hogy egy adott időszakban hol van valakinek a tartózkodási helye - vagyis hová is van aktuálisan bejelentkezve, az ingatlantulajdon nem vész el és nem csorbul.
Legfeljebb míg távol vagytok az ex széthordja a tanyát, de ennek kockázatát vagy vállalod vagy nem, neked kell dönteni.
Egyébként már régen nincs "állandó" cím és "ideiglenes" cím, aktuális tartozkodási hely van.
Jó lenne ha valamelyik szomszéd időnként ránézne a tanyára, "mások" is lopósak mostanság...
Kívánom a legjobbakat.
Stonehenge
#
2009.04.10. 20:20
kedves Monalisa!
Nem a tanyára szeretném az új párom bejelenteni, hanem a párom házába szeretnénk mi.Én és a lányom. A kérdés az, hogy a vagyonmegosztáskor lehet-e ebből hátrányom, hogy már nem az az állandó lakcímem?
monalisa1
#
2009.04.10. 11:31
Ha egyszer már be vagy oda jelentkezve állandóra akkor ujabb bejelentkezésre nincs szükség - nem is lehetséges. Ez a kislányra is vonatkozik.
Mint tulajdonos a férjedet kijelentheted az ingatlanból az ő hozzájárulása nélkül is - akár, egyidejüleg az új parnerkapcsolat tartózkodási helye lehet a továbbiakban - a tulajdonosi hozzájárulásoddal.
Ez a ki és bejelentkezés tulajdonosi jogot nem keletkeztet és nem is szüntet meg.
Külön írom: amennyiben a tanya 100%-ban a te tulajdonod akkor a fentiek szerint járhatsz el, ellenben ha a gyermek apjának is van több-kevesebb tulajdonosi része az ingatlanból, akkor a kijelentéséhez és bárki oda bejelentéséhez az ő hozzájárulása is szükséges...
Monalisa
laikus hozzászóló
Stonehenge
#
2009.04.10. 08:14
Tisztelt Kovács Úr!
Nem értem:(
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.04.10. 08:12
A lakóhely nyilvántartásba történő bejegyzése nem keletkeztet, a törlése nem szüntet meg jogokat.
Stonehenge
#
2009.04.10. 07:28
Tiszteletem mindenkinek!
Lenne 1 nagy kérdésem. Válófélben vagyok, a gyermekelhelyezés után jön a vagyonmegosztás. Van 1 tanya ami az én tulajdonom. Én és a lányom be is vagyunk oda jelentve állandóra. Az apa már nincs ott bő 1 1/2 éve.Nekem is új párkapcsolatom van, szeretnénk oda bejelentkezni oda állandóra, de van aki azt mondta ne tegyem, maradjak, csak tartózkodási címet létesítsek.
Mert akkor a tanyára a leendő exem is bemehet, így meg nem. Van-e fontossága annak, hogy nekem, a tulajnak az legyen az állandó lacímem? Előre is ksözönöm.
ObudaFan
#
2009.04.09. 08:10
Ez így van, azzal, hogy a különvagyoni jelleget viszont neked kell bizonyítani vita esetén.
monalisa1
#
2009.04.08. 20:24
Tehát ha az örökölt összeg anno elég volt a beugróra - mondjuk 20% -, akkor a jelenlegi lakás értékéből előszőr is levonásbe helyezed ama bizonyos 20% különvagyonodat, a maradék érték pedig 40-40%-ban oszlik meg köztetek, függetlenül attól mi van a tul.lapon.
monalisa1
#
2009.04.08. 20:20
Ha csak nem írom rosszul, akkor a valamikori "beugró" ma is a különvagyonod, vagyis a jelenlegi lakás értékéből az akkori százalékos arány levonásba helyezendő, a "maradék" pedig felezendő - függetlenül attól mi van a tul.lapon tulajdoni arányként feltüntetve.
Ha vitatná akkor sajnos per lesz a megosztás végett.
Monalisa
laikus hozzászóló
vizibicikli2
#
2009.04.08. 19:49
Tiszteletem!
Következő kérdéssel fordulok hozzátok!
1998-ban kötöttem házasságot, 2002 tavaszán örököltem x millió Ft-ot, ami első lakásunk önrészét képezte és ehhez vettünk fel kölcsönt. A tulajdon hányad 1/2-1/2 arányban oszlott meg. 2006-ban nagyobb lakást vettünk amihez újabb hitelt vetünk fel, a tulajdon hányad itt is 1/2-1/2 volt.
Most válok és azt szeretném tudni, hogy az első lakás önrészére, ami az én örökségem volt, igényt tarthatok-e?
Köszönöm segítségeteket!
monalisa1
#
2009.04.08. 19:19
Nem, és igen.
Vagyis nem lehet új bírót kérni., azért mert úgy vezette a tárgyalást ahogy az neked nem tetszett... - ez NEM ok rá. (Az előfordulhat, hogy egy bíró és egy ügyvéd egyéb más ügyekben előzőekben többször is munkakapcsolatban voltak már egymással, és valószínleg onnan a "kávéházi" hangulat.) Bár ezt a kvázi kölcsönös szimpátiát mellőzni kellene...
Az IGEN azt jelenti, hogy a következő tárgyalásra ügyvéd nélkül nem tanácsos menned - az okát már megtapasztaltad.
Egyébként bármennyire is ellened dolgoznak (...) a vagyonrészedet nem vehetik el, semmiképpen! Tehát semmi olyanra nem kötelezhetnek ami esetleg sérti az érdekedet.
Gyerek van? Bár erről nem írtál, de ha esetleg igen, és ha a ház esetleg nem megosztható, akkor a bíróság elrendelheti, hogy távozz a házból - 18.éves koráig. Ebben az esetben lakáshasználati díjat és/vagy többlethasználat címén rendszeres havi fizetést kérhetsz a feleségedtől, miközben ő egymaga fizeti a ház teljes rezsiköltségét.
Javaslom olvassad vissza ezt a topicot és a címben hasonlóakat, mert mások esetéből és a válaszokokból sokat lehet tanulni, hasznosítani.
Monalisa
laikus hozzászóló
K Zs
#
2009.04.08. 18:38
Kedves Fórumozók. A mai napon volt az első tárgyalásom amit feleségem közös megegyezéssel adott be/mint felperes/.Még tegnap este is megpróbáltam rábeszélni a ház eladására,de sokadszorra is elzárkózott minden variációtól. És kicsit úgy éreztem a tárgyalás hangulatát az ő az ügyvédje és a birónő részéröl mintha egy kávé mellett elöre mindent megbeszéltek volna már! Szinte szóhoz sem jutottam/nem hagyott a birónő/. A közös megegyezést ö úgy gondolta a végére hogy mondjak le a részemröl és mehetek!Lehet ilyen esetben uj birót kérni?Hogy én ügyvéd nélkül voltam sokat ront az esélyemen?
timba77
#
2009.04.08. 17:21
Tisztelt!
Szüleim 31 év házasság után válás nélkül különmennének.
Felmerült a gyanúm, hogy apán ki akarja semmizni édesanyámat. A Kft-t amely eddig anyám nevén működött saját nevére íratta azzal az indokkal, hogy anyám mukahelye megszűnik és különben nem kapna munkanélkülit.
Mondhatni nagy vagyonnal rendelkeznek: kocsi, kertes ház, borozó, rendezvényterem....nem akarnak válni, mert sokba kerülne és nem akarnak vagyonmegosztást sem. Mit követelhet anyu abban az esetben ha nem akar a vállakozásban dolgozni?.Jár ilyenkor asszonytartás vagy hasonló? A házat szeretné megtartani ahol laknak, de apám meghírdette, mondván abból akar lakást venni!
Tanácstalan vagyok, hogyan segíthetnék neki? Hogyan biztosítsuk be magunkat, hogy ha esetleg újra nősül nehogy elússzon a vagyon?
Mókusélet
#
2009.04.02. 13:16
hűűűűűűűűűűű, jó kis kalamajka lett belőle:-)
A helyzet az, hogy egyetlen vagontárgy egy autó, melynek a hollétéről a páromnak több mint fél éve nincs tudomása, egyébként az hogy mikor válik el igazából nem számít, mert megy egy gyermekelhelyezési per is párhuzamosan(ugyan annál a bírónőnél, aki nem hajlandó a két ügyet összevonni) Így most minden hónapban tárgyalásra jár a párom:-(
ObudaFan
#
2009.04.02. 13:09
Azt mondja a Pp., hogy a kereset olyan módosítását, amivel szemben indokolt a másik fleet nyilatkoztatni, közölni kell határozathozatal előtt. Vagyis pl. a kereset leszállítását nem feltétlenül, felemelését mindenképpen.
kisokos
#
2009.04.02. 12:22
A felperes a keresetét a tárgyaláson is módosíthatja. Ha ez történik, akkor újra meg kell idézni az alperest, vagy tekintheti úgy a bíróság, hogy ezt sem ellenzi?
Grád András
#
2009.04.02. 11:17
A változatosság kedvéért: TOPP! :-)
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Grád András
#
2009.04.02. 11:16
Szia, KBS! Bírságolni ugyanazért nem tudja, amiért elővezetni se! Évekig csináltam, az általános bírósági gyakorlat, hogy a fél a többi pertípushoz hasonlóan itt sem kötelezhető a megjelenésre. Arra kell figyelnie a bíróságnak, hogy a keresetlevél eljusson hozzá, és ha felhívásra nem terjeszt elő érdemi védekezést, nem jelenik meg stb. a bíróság úgy tekinti, hogy nem ellenzi a felperes keresetét. Tucatszám bontottam így, másodfok helybenhagyta, félreérted ezt a személyesen hallgatja meg dolgot. HA ELJÖN, személyesen hallgatja meg. De hogy eljön-e, ez a fél diszkrecionális joga, ha nem él vele, semmilyen módon nem szankcionálható. Ilyen esetben ez nem minősül rosszhiszemű pervitelnek sem (tehát ilyen alapon sem bírságolható), csak ha a per elhúzása céljából tenné ezt, ez azonban más helyzet. Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
ObudaFan
#
2009.04.02. 11:14
Bírságolni meg csak apasági perben lehet. Úgy oldja fel, hogy még egyszer megidézi, és ha akkor sem jön el, akkor nélküle lesz ítélet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.04.02. 10:26
Jó, nem lehet elővezetni. De akkor hogyan oldja fel a bíróság azt az ellentmondást, hogy bontóperben a felek személyes meghallgatása nem mellőzhető - de a felet nem is lehet elővezetni? Bírságolja rogyásig? Nekem az is jó.
(Bármely más perben én is tudom. Ugye, tetszik ennyit feltételezni rólam?)
Grád András
#
2009.04.02. 09:34
Obudafan, gyerekkoromban, amikor valamit egyszerre mondtunk, mindig tipp-toppot játszottunk! :-) Tipp!
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
