Az egyik testvérem mivel nem magyar (féltestvérem),sose volt és nem is beszél magyarul igy ab ovo kamatadó levonás jogtalan volt,igy ő már visszakapta az APEH-től,mivel egyáltalán nem lehetett volna semmilyen adót levonni,mivel nem magyar adóilletőségű a bank ezt mégis megtette,annak ellenére,hogy minden papirját lemásolták és személyesen is megjelent,tudták,hogy nem magyar. Ő az APEH-től kapta vissza a 2 milliót az összesen levont 6-ból.Mi most a fennmaradt 4-re várunk pontosan.A testvérem idén júniusban kapta vissza a 2-őt az APEH-től,mert az teljesen jogellenes levonás volt.
Én és az ikertestvérem pedig valószinűleg a banktól kell visszakapjuk a pénzt, de még vájuk azt a levelet az APEH-tól,hogy legyünk szivesek forduljunk a bankhoz.Ezt valószinűleg az APEH központ fogja kiadni.
Azért irom ezt le,mert eddig én is azt hittem,hogy az APEH-től kell visszakapjuk.Ez azért fordulhatott elő a féltesóm esetében, mert ő nem magyar,hanem német és ott adózol ahol az adóilletőséged van, a bank pedig nem vonhatta volna le.Én is félnémet vagyok kettős,magyar-német,mert apám német,de magyar adóilletőségű,igy ott adózom,ahol folyamatosan adót fizetek. Valószinűleg nekem és neked a banktól kell visszakapjuk a pénzt,úgy ahogy egyjogász irta,de sajnos ez a levél még nem jött meg az APEH-től,a bank pedig elhajtott. Kérj állásfoglalást az APEH-től és a lent leirt hivataloktól és menj be az OTP központba. Én már 2007.novembere óta ezzel foglalkozom, nem egyszerű és nagyon bosszant,hogy hiába változtattak törvényt,még mindig szivatják a rokonokat és semmibe veszik a törvényeket a bankok.Az pedig már egy más kérdés,hogy 6 milliónak mennyi lett volna a kamata 2007.novemberétől ami most szépen nekik ketyeg.
Kamatadó levonása értékpapír öröklése esetén
Inkább ide kiirnám, hogy mindenki lássa kihez lehet fordulni állásfoglalásért. A pénzt az APEH-nél kell kezdeményezni, hogy visszafizessék, mert a bank a levont kamatadót az APEH-nak küldi el.Tehát, ha már levonta a bank,azt helytelenül tette, de pénzt vissza az APEH-től kapunk.Hivatalok akik ismerik a problémát:
1.APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága,
Dr. Németh Gabriella, 461-36-72,
Nekem személyesen ő adott ki állásfoglalást,persze nekem adott igazat és leirta már 2008-ban,hogy a Raiffeisen bank rosszhiszemű jogértelmező.
2.IRM Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Főosztály,fax: 441-37-22
3.Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztálya
Lucz Zoltánné Főosztvez.
A 2008-ban irt leveléből idézném az utolsó sort: "A törvénymódositásra való utalással kapcsolatban támogathatónak itélem meg az örökléssel szerzett értékpapirok elidegenitéséből származó kamatjövedelm adóztatásánál az Szja törvény megfelelő módositását annak érdekében, hogy a levont kamatadó összege mielőbb az ügyfél rendelkezésére álljon" -ezt a törvényt a javaslatomra és gondolom több más panasz hatására valóban módositották 2009-.január 1-től hatályos, tehát a minisztériumoknál próbálkozzatok, pozitiv volt a hozzáállásuk.
4.APEH Központi Hivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály,tel: 428-5100 (7110-es mellék) Gulácsy Katalin
Egyébként amikor ide telefonáltam, már a telefonosok tudtak a problémáról.
Szia Eudoxia!
Én tavaly intenziven foglalkoztam a témával,addig sikerült eljutnom,hogy készült egy HVG cikk
http://hvg.hu/…nk_APEH.aspx?…
A cikkben szereplő személy én vagyok és még mindig 6 milliónk van az APEH-nál amit a Raiffeisen küldött oda,levont kamatadó cimen,onnan kell visszaszereznem ami most folyamatban van és már több mint 2 éve nekik kamatozik,mert erre kamat nem jár.Én már ezzel több százezret vagy akár milliót vesztettem,mert ők rossz törvényt hoztak,amire csak 2009-ben jöttek rá és akkor módositották. De már legalább van illetéket kiszabó határozatom. Az édesanyám ügyvéd és azt hiszem nincs olyan hivatal,akinek ne irtunk volna vagy ne kaptunk volna állásfoglalást. Az IRM-től a PM-en át a PSZÁF-ig és az APEH-ig, Civilisztikai és Kodifikációs osztályoknak irtunk,majd megerősitették,hogy a törvénymódositási javaslatunkat támogatják.2009-ben ez hatályba is lépett és nem szabadna levonni akkor sem,ha a szüleid 2009 előtt hunytak el,mert ha nem volt illetéket kiszabó határozatod 2008 dec.31-ig,akkor már a 2009-es jogszabályok szerint kell eljárni.Egyébként ez a sajtóban és a rádióban is elhangzott,saját fülemmel hallottam. Másik bankban is örököltem (MKB) 2007-ben és ott semmit nem vontak le,mert azt mondták,hogy nem akarnak rosszhiszemű jogértelmezést,ugyanis amit az OTP és a Raiffeisen csinál,azt annak lehet nevezni és tudtak a dologról. Ha gondolod édesanyám benne van a témában segit neked. De tudok adni név szerint is személyeket,hogy kitől kaptam állásfoglalásokat a minisztériumokból és az APEH-től. Az APEH-től tudod visszaigényelni a pénzt,NEM a banktól,ez fontos.Ugye próbálkoztál már az APEH-nál?
Ez valóban furcsa, én is 2008-ban adtam el az OTP Optimát, nem volt utána öröklési illeték fizetési kötelezettségem és 2009. májusában igényeltem vissza a kamatadót. Ezek a változások egyébként 9 hónapja léptek hatályba, úgy hogy az önmagában is vicc, hogy azokat az OTP a mai napig értelmezi.
Pénzügyi jogászt sajnos nem tudok ajánlani, szerintem nézd meg az ügyvédkeresőben.
Egyébként én megküldtem az OTP-nek a Pénzügyminisztérium szakmai állásfoglalását, mely szerint a 2009. január 1-től hatályos adójogszabályok értelmében illeték-kötelezettség hatálya alá tartozó értékpapír átruházásakor a kamatjövedelem megállapításakor az illetékekről szóló törvény szerinti forgalmi értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy mikor és milyen mértékben történik az illeték kiszabása. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása tartalmazza azt is, hogy hozzátartozói illetékmentességgel örökölt értékpapírok átruházása esetén is levonható a bevételből a hagyatéki eljárásban figyelembe vett forgalmi érték.
Csatoltam az APEH levelét is, amelyben leírták „amennyiben az illeték alapjául szolgáló értéket megállapító, az illetékmentességet megállapító adóhatósági határozatot a magánszemély bemutatja a kamatjövedelmet juttató kifizetőnek, akkor az a rendelkezésre bocsátott határozat alapján módosíthatja bevallását, adatszolgáltatását. Összességében tehát Ön az öröklési illetékmentességet kimondó határozat birtokában kezdeményezheti az OTP Bank Nyrt-nél a túlvont adó rendezését.”
Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint az értékpapír költséggel csökkentett átruházási értékét a hagyatéki eljárásban figyelembe vett forgalmi értékkel a kamatadó megállapításánál csökkenteni lehet, így az örökölt értékpapír OTP Bank Nyrt. részére történő átruházásával összefüggésben csak a tényleges kamatjövedelem utáni kamatadót kell megfizetni és nem a teljes tőke után számított kamatadót.
Kedves Egyjogász!
Kicsit dühös vagyok. Vsz ezért sikerült az előző üzenetet rengeteg hibával és "kissé" értelmetlen mondatokkal megírnom. Elnézést. Remélem, azért így is érthető! :)))
Eudoxia
Kedves Egyjogász!
Megkaptam az OTP-től az elutasító választ levélben. Maga a gyönyör! Megírták, hogy a 2008-as szabályo szerint levonták a kamatadót, mert az illetéket nem fizettem meg, viszont a 2009-es változásokat még értelmezik, és ha majd csak ezután alakítják ki az új eljárásrendet, amiben esetleg felülvizsgálják az én helyzetem. Szerintem ez baromság. Ha a 2008-as szabályokat nézem, akkor most, hogy bemutattam az illetékhatározatot, akkor visszajárna a kamatasó, ha a 2009-est, akkor meg be sem kellene mutatnom. Jöhetne a következő lépés. Én még mindíg hiszek az igazamban. Próbáltam jogászokkal felvenni a kapcsolatot. Hát... Valahogy nem nagyon szeretik a pénzügyi témájú jogszabályokat... Vagy csak nekem nem sikerült még ilyet találnom. Négynél próbálkoztam. Nagyon megköszönném, ha tudnál ajánlani valakit, aki tudna egy kicsit érdemben is foglalkozni velem.
Köszönettel
Eudoxia
Kedves Egyjogász!
Köszönöm a válaszod!
Hát ez egyrészről jó hír, hogy Neked sikerült, másrészről elkeserítő, ha ekkora harcba kerül. De nem fogom hagyni! És csak az jutott eszembe, hogy hányan lehetnek, akik hasonló helyzetben vannak és elfogadják, amit a bank mond nekik és ezzel mennyit veszítenek.
Szomorú!
Még egyszer köszönöm!
Eudoxia
Eudoxia,
Nekem is 2007-ben halt meg Édesapám, az OTP Optimát 2008-ban adtam el (a 20 %-os kamatadót minden jelzés nélkül vonta le az OTP) és 2009-ben jött ki a "nullás" illetékkiszabó végzés.
Az OTP nekem sem akarta kifizetni, sajnos komoly harcok árán kaptam vissza a pénzem, írtam a pénzügyminiszternek, az APEH elnökének is, mindenhonnan azt a választ kaptam, hogy vissza kell fizetniük.
(Illetve az OTP az mondta igényeljem vissza az APEH-től, az APEH meg, hogy az OTP-től.)
Nem tudok mást mondani, ha nem akarják kifizetni, fogadj egy ügyvédet és harcolj a pénzedért.
Kedves Mindenki, Egyjogász!
Még annyit kihagytam, hogy a szüleim ezeket az OTP Optima értékpapírokat még a kamatadó bevezetése előtt vásárolták.
Köszönettel
Eudoxia
Kedves Mindenki, Egyjogász!
Köszönöm a választ.
Azóta újabb probléma merült fel.
Nem akarják visszafizetni a kamatadót.
Kérdezem, jogosan?
Szóval.
A szüleim 2006. novemberében és 2007. márciusában mentek el.
A hagyatéki tárgyalás 2007. novemberében volt.
Az illetékhivatalban elvesztek az ügyintézők között a papírjaink, de hosszas utánajárás és levelezés után végre most 2009. szeptemberében megkaptam az illetékhivatali végzést, nulla forint illeték befizetéséről.
Az értékpapírokat 2008. decemberében adtam el.
Erre hivatkozva, hogy az eladás előző évi, az illetékhatározat idei és nullás, azt mondják nem jár nekem vissza a kamatadó.
Tényleg így van?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Eudoxia
Helysbítés!!!
Nem 2008, hanem 2009-ben született meg a hagyatéki végzés.
Kedves Sorstársak.
Édesanyám 2008 nyarán hunyt el. Az OTP-nél kb. 1,3 millió forint értékben értékpapírba fektette a család pénzét. 2008 nyarán született meg a hagyatéki végzés. Az Illeték Hivatal 0% illetéket állapított meg. A hagyatéki papírral és az Illeték Hivataltól kapott papírral bementünk az OTP-be a hagyatékin szereplő kamatokkal növelt pénzösszeget felvenni, ott szembesültünk azzal, hogy nem hajlandóak a teljes összeget kifízetni, hanem 20%-ot akartak levonni a teljes összegből. Maximálisan felháborodtunk és nem voltunk hajlandóak az OTP "lopását" elfogadni a pénzt nem vettük fel. Utána érdeklődtünk különböző bankoknál, hogy nekik mi erről a véleményük és nevetségesnek tartották ezt az eljárást.
Ha valaki tud valamilyen Jó ötlettel szolgálni azzal kapcsolatban, hogy kihez, vagy milyen hívatalhoz forduljak ennek a viszáságnak az orvoslására azt szívesen venném.
Kis Mihály
Nem a fiókba kell menni - nem napi rutinügy, így az ügyintézők, tisztelet a kivételnek, ebben nincsenek otthon (a fiókvezető azért már kicsit furcsább, de én fiókvezetőkkel már nem is beszélek, rossz tapasztalataim vennek...) - , hanem az OTP Területi regionális igazgatóságának kell írni (csatolva az illetékkiszabási határozatot), és kérni a visszafizetést.
Szerintem az ügy spéci jellegére figyelemmel egy egyszerű ügyintéző ebben nem is dönthet, hanem magasabb szinten engedélyezik.
Nekem már visszautalták, az tény, hogy kellett hozzá pár hét.
Kedves Mindenki!
Segítséget szeretnék kérni.
Én is hasonló helyzetben vagyok, innen és egyéb fórumokról "kiokosodva" elmentem az OTP-be, hogy visszaszerezzem a kamatadóm, miután ma 3 év várakozás után megkaptam az illetékről a határozatot, ami 0 Ft befizetéséről szól. Természetesen az OTP-ben hallani sem akartak róla, hogy ezt ők visszafizessék nekem. Szerettem volna beszélni a jogászukkal, aki nincs, a fiókvezető is csak annyit mondott, hogy nem ért hozzá, tegyek panaszt. Megtettem.... Mondták, majd kivizsgálják..... De azt én tudom, hogy ez hosszú idő lesz, nekem meg mihamarabb szükségem lenne arra a pénzre.
Minden jó ötletre vevő vagyok, hogyan lehetne ezt kicsit meggyorsítani, hogy ne kelljen még további hónapokat várnom.
Látom, már régóta nem írt senki erre a fórumra, de hátha.....
Előre is köszönettel.
Edoxia
Köszönöm a segítséget, már vissza is utalták központilag a számlámra a tévesen levont összeget, csak a tényleges kamatadó került levonásra. Működik a dolog, az Szja 2009. január 1-től hatályos változása egyértelmű helyzetet teremt, az OTP-ben hasonló probléma ezen túl már nem lehet.
Kérdés, mi lett volna, ha nem reklamálok.
Személyi jövedelemadóról szóló törvény
65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:
- a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében
bb)a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni-
(6) A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.1294
(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
- az értékpapír megszerzésére fordított érték:
ak) olyan értékpapír esetében, amelynek megszerzése illetékköteles - akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg -, az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,
- az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:
ba)az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,
bb)az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),
Köszönöm a tájékoztatást, egyre érdekesebb adolog.
Valószínű, nem is az ügyintőzőnél, és nem fiók szinten kell kezdeni vitatkozni, egyrészt ők a banki belső szabályozás szerint járnak el, amit a számítógépes program támogat, másrészt ha egyáltalán ismerik a teljes szabályozást, nem naprakészek, valószínűleg még maga a fiókvezető sem. A belső szabályozásokat központilag az adott szakterület (jelen esetben vélhetően az értékpapír) készíti el, természetesen a jogászok hagyják jóvá, és ebben a témában biztosan az APEH –hel is egyeztethettek (azért ilyen magabiztosak, és a PSZÁF is emiatt nem tör lándzsát az ügyfél mellett). Tehát véleményem szerint meg kell találni azokat, akik ezt a szabályozást készítették az OTP-ben, és náluk lehet bármilyen eredményt elérni. Ugyanolyan emberek ők is mint mi, és egy másik intézményben –mondjuk egy önkormányzatnál – személyes ügyeikben ugyanúgy szenvednek a bürokráciától, mint mi szenvedünk most tőlük. Csak hát sajnos tipikusan lélektelenül, csinovnyik módra és a saját ügyfeleik érdekeinek figyelmen kívül hagyásával jártak el (nem az ügyfél, hanem a bank érdeke az első, pedig az ügyfeleikből élnek és végső soron azok tartják fenn őket).
Több oldalról hibádzik ez az eljárás. A 20% kamatadó a hozamra, kamatra vonatkozik, és nem a tőkére. Ezen az sem változtat, hogy öröklött értékpapírról van szó. Teljesen abszurd és önkényes a teljes összeget hozamnak tekinteni, és ezen a címen kamatadót levonni utána. Az én esetemben pedig ráadásul kamatadó mentes befektetési jegyről volt szó, amelyből nem lehet kamatadót levonni, csak ha majd átkerülve az én értékpapírszámlámra, arról ténylegesen felveszek pénzt, de ekkor is a hozam 20%-át vonhatják le.
Ha pedig attól félnek, hogy az ügyfél felveszi a teljes összeget, majd annak fenekére ver, és nem marad pénze az illeték fizetésére, arra is lehetett volna ügyfélbarát megoldást találni. Zárolni lehet az örökölt értékpapírból egy részt, akár 20%-ot, és a zárolás feloldására akkor kerülne sor, amikor az ügyfél bemutatja, hogy mennyi az illeték, a bank a zárolt összegből utalhatna az APEH-nek, és az eltelt időben a zárolt értékpapír miatt nem érné az ügyfelet veszteség, mert az közben addig kamatozhatna, növekedhetne hozammal.
Szóval én a központ felé szeretnék lépni, és azon keresztül utasíttatni a fiókot a normális eljárásra. Ehhez jó munició a PM állásfoglalás (2008.02.20), és nagy segítség lenne, ha megkaphatnám a 2009.01.01-től változott ide vonatkozó adójogszabály módosulás hivatkozásait (melyik paragrafus, pont, stb.), vagy akár annak teljes szövegét. Ha sikerülne valamit elérni, akkor az a jelenlegi belső szabályozás módosítását jelentené, és minden hasonló problémával küzdő OTP-s ügyfélnek segíthetne, természetesen remélem nekem is.
A PSZÁF azt erősítette meg később, amit tavaly februárban már leírtam. (Azt egyébként én már eldöntöttem, hogy én a PSZÁF-hoz többet nem fordulok, a PSZÁF eljárása ugyanis lényegében annyi volt, hogy megkérdezte az OTP-t, hogy mi az álláspontja, aztán közölte, hogy ő ezzel szemben nem tehet semmit, ha nem tetszik az OTP eljárása, forduljak bírósághoz...)
VISZONT: Az Szja. törvény vonatkozó rendelkezése változott!
A 2009. január 1-től hatályos adójogszabályok értelmében illeték-kötelezettség hatálya alá tartozó (azaz adott esetben örökölt) értékpapír átruházásakor a kamatjövedelem megállapításakor az illetékekről szóló törvény szerinti forgalmi értéket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy mikor és milyen mértékben történik az illeték kiszabása.
Így 2009. január 1. napjától nem előfeltétele, hogy az örökölt és értékesített értékpapír öröklési illetékének tényleges kiszabása megtörténjen, a forgalmi értékből le kell vonni azt az értéket, amit a közjegyző az értékpapír forgalmi értékeként a hagyatékátadó végzésben feltüntetett.
Úgy látszik a jogszabályváltozásról az OTP-nél még nem tudnak. Viszont azt saját tapasztalatból mondhatom, hogy ezt egy OTP ügyintézőnek elmagyarázni az nagy menet lesz:))
Az említett PSZÁF eljárás részletei érdekelnének, megköszönném, ha a mail címemre elküldené.
Nekem ma, 2009. január 29-én vonták le a 20% kamatadót befektetési jegy visszaváltásnál OTP Pesterzsébeti fiókjában, és azt mondták, hogy ha majd az illetéket rendeztem, akkor az APEH-től kell visszakérnem a levont összeget... (nem náluk).
Annyi még az érdekessége a dolognak, hogy a befektetési jegyet apám a kamatadó bevezetése előtt vette, és a hozam kamatadómentes.
Ezen a blogon minden rajta van!
http://www.piribogyo.nolblog.hu/
http://piribogyo.nolblog.hu/
Ez sem a legjobb megoldás. Az adóhatóság illetékügyekben mutatott gyorsaságát is tekintve így elég sokáig csak áll az az értékpapír akkor is, ha az örökös már szeretne valamit kezdeni vele.
Látom ez a téma sokakat érint, v.színűleg mindenkit, aki értékpapírt örökölt a közelmúltban. Bennem alapvetően az a kérdés merül fel, hogy mi lesz azzal a sok laikussal, aki nem ért a joghoz, nincs internetje, a bank pedig levonja neki a 20 % adót, és megfizeti az öröklési illetéket is?? Az ő pénzükkel mi lesz???
A bank ugyanis baromira nem segít, tapasztalataim szerint az ügyintézőknek (legalább is annak a 4-nak akivel én beszéltem, lövése sincs a dologról, nem hogy, teljes körű, megnyugtató tájékoztatást adjanak az ügyben.
Na a lényeg:
Ma végre sikerült egy hozzáértő ügyintézővel beszélnem az APEH-nél, aki képben volt, és viszonylag jól elmagyarázta az ügyben az APEH álláspontját.
E szerint, ha az örökölt értékpapír készpénzre váltása az öröklési illetéket kiszabó határozat készhez vétele előtt történik (azaz a banknak nem tudod okiratilag igazolni, hogy illetéket fizettél), ilyen esetben a bank jogszerűen von le 20 % adót a teljes összegből.
Így a pénzfelvételnél ebből a szempontból nem elég a közjegyzői végzés (ill., hogy majd ez alapján illetéket kell fizetni az örökölt értékpapír után), nekem az jött le, hogy ennek az az oka, hogy te hiába bizonygatod, hogy tisztességgel be fogod fizetni az illetéket, lényegében az értékpapírt tekintik az illeték fedezetének, azaz nehogy olyan előfordulhasson az, hogy felveszed az értékpapírt adólevonás nélkül, a pénzt elköltöd, aztán meg beintesz az APEH-nek, hogy nincs miből megfizetni az illetéket.
Ha viszont a tranzakciónál már bemutatásra kerül az APEH illeték kiszabó határozata, és az illeték befizetését igazoló bizonylat, akkor ezt a banknak figyelembe kell vennie, és a teljes tőkeösszegből le kell vonnia azt az összeget, ami után illetékfizetés történt, ill. az illeték összegét is, és csak ez után számíthat fel adót.
Ha a fentiek szerint levonásra került a 20 % adó, de utóbb az érintett igazolja az illeték kiszabását, akkor a rendelkezésére bocsátott határozat, illetve az illetékfizetés igazolása alapján a banknál kezdeményezhető a túlvont adó rendezése. (Na most az megint más kérdés, hogy ehhez meg hogy áll hozzá a bank, mert több "sorstárs" szerint a bankban meg azt mondják, hogy csak az adóbevallásban lehet visszaigényelni....)
Az értékpapír örökléskori (az örökhagyó halálakori) és a kiváltáskori értéke közötti különbözet nem örökség, hanem már az örökös kamatjövedelme, ami után meg kell fizetni a kamatadót, ezen nincs is vita.
(Bevallani szerintem külön nem kell, ezt a bank ugyanúgy automatikusan levonja, mint minden más kamatjövedelmet.)
A gond az, hogy a bankok az értékpapír örökléskori értékű tőkeösszegéből is vonják a 20 % kamatadót. (Meg sem kérdezik,hogy az után fizettél-e illetéket, vagy nem.)
bocs 1x akartam csak sz@rakszik a net vagy mi
Jól értelemezem, hogy ha öröklök 100.000 Ft értékpapírt és azt leilletékeztem akkor azt az 5000 Ft-nyi kamatát amit kapok mikor hagyatéki leltár szerint lkiváltom akkor be kell vallanom, mint jövedelem?
