lakáshasználat

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

lajcsó # 2014.10.17. 06:38

Ha a férj nem engedi be a feleséget a közös lakásba, abban az esetben a feleség rendőrt hívhat illetve feljelentést tehet magánlaksértés miatt. Ez általában jobb belátásra szokta bírni az illetőt.

ObudaFan # 2014.10.16. 20:49

Az ingóságokat a férj is jogosult használni, így elvinni is, mert a közös vagyonba tartoznak.
Éppen elmérgesedett helyzetekben lehet csak lassabban kimondani a válást, nincs gyorsabb per egy közös megegyezéses bontásnál. Hogy az adott perben miért nem lehetett még ítéletet hpzni, azt ebből a kérdésből senki nem fogja megfejteni.

homer1 # 2014.10.16. 11:56

Tisztelt Fórumozók!
Érdeklődnék a véleményetekről a következő témában:
Egy ismerősöm, immáron fél éve a folyamatban lévő válása során kénytelen eltűrni, hogy az 50-50% -ban tulajdonát képező házából a férje önkényesen az ingóságait elhurcolta, de még a közös gyermekeik szobáit is teljesen kiürítette. Ez a tény a bírót totálisan hidegen hagyta az eddigi tárgyalások során. Mindezeken felül, a férj, a bíró tudomásával és annak szóban elhangzott utasítása ellenére, a házastárs kulcsait nem hajlandó a rendelkezésére bocsájtani, vagyis visszaadni. Egy alkalommal, a nagykorú közös gyermeke kérte telefonon, hogy hagyjon fel önkényes magatartásával és adja vissza a kulcsokat. Ezt nem, hogy megtagadta, hanem kategorikusan megfenyegette.
Tudomásom szerint idén március 15.-vel változott a Ptk. és nem világos számomra, hogy a bíró miért nem mondja ki 3 tárgyalás után a válást (hamár ennyire elmérgesedett a helyzet) és azt sem értem, hogy mi okozza azt, hogy a lakhatáshoz fűződő jogában esett sérelmét miért tűri az eljárás során a bíró "szó nélkül"!?
Előre is köszönöm, mindenki segítő szándékú javaslatát, valamint hozzászólását.
Homer

ObudaFan # 2014.10.10. 18:35

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
Ennek elkerülése érdekében ügyvéd előtt valóban érdemes lehet élettársi vagyonjogi szerződést kötni.

Barabas # 2014.10.09. 15:15

A partneremmel és kiskorú gyermekével készülök összeköltözni a saját lakásomban. A partneremnek szintén van ingatlanja, de lehet, hogy ezt idővel eladja (pl. hogy kifizesse a volt élettársát). A kérdésem a jövőre vonatkozik: hogyha valamikor netán olyan szinten megromlana közöttünk a kapcsolat, hogy szeretném, ha elköltöznének a lakásomból, és a partneremnek akkor már nincs ingatlanja, akkor van-e erre mód? Vagy még időben, valamilyen szerződéssel kellene felkészülnöm egy ilyen szerencsétlen élethelyzetre, hogy bármikor tudjak rendelkezni a saját lakásom felett?

ObudaFan # 2014.10.02. 13:36

Mondjuk úgy, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének a számítása során a lakást elhagyó gyereket figyelembe kell venni.

mami_77 # 2014.10.01. 19:30

Még nem hagytuk el a lakást. Most fogok elköltözni a gyerekemmel, mert már nem megy tovább. És indítom a pert. Ezek szerint igényt tarthatok a gyerek lakáshasználati jogának ellenértékére? Sajnos már több ügyvéddel konzultáltam ez ügyben, de mindegyik más mondott és szeretnék már tisztán látni. Köszönöm válaszát!

ObudaFan # 2014.09.30. 20:55

Attól függ, hogy az új törvény hatályba lépése előtt, vagy után hagytátok el a lakást.
Viszont azért a Csjt. alkalmazásában is figyelembe kellett venni a gyerek lakáshasználatát.

mami_77 # 2014.09.30. 11:23

Érdeklődöm, hogy közös gyerek lakáshasználati jogának ellenértékének kifizetésére igényt tarthatok-e egy válás esetén? A lakás a férjem tulajdona. Házasságot 2012-ben kötöttünk. Házassági szerződés készült. Az új családjogi törvény érvényes-e jelen esetben vagy a régi? Az új szerint lehet ilyen igényt támasztani, a régi szerint viszont nem.
Köszönöm előre is a választ!

ObudaFan # 2014.09.23. 19:55

Louis1073

Amíg a lakást nem árverezik, addig akkor tartózkodhatsz bent, ha az örökösök ezt megengedik. Ha van haszonélvező, vagy lesz az öröklés folytán, akkor meg az ő engedélye kell.

Louis1073 # 2014.09.22. 18:06

Olyan kérdésem lenne hogy, ha vissza utasítottam az örökséget, Milyen jogom van a lakásban lakni.
Az édesapám volt az elhunyt ( csak a sok tartozás miatt nem vállaltam az örökséget).
A közjegyző azt mondta addig, míg le nem zárul a hagyatéki eljárás addig lakhatok ott továbbra is (mert idáig is ott laktam, oda vagyok bejelentve)

ObudaFan # 2014.09.17. 14:19

Meg lehet próbálni a közös tulajdon megszüntetési pert, de amíg van az ingatlanon haszonélvezet, igencsak elképzelhető, hogy elutasítja a keresetet a bíróság.

Menyecske # 2014.09.16. 19:40

Köszi ObudaFan a gyors választ! Akkor ezek szerint addig semmit sem tehetünk? Üdv: Menyecske

Menyecske

ObudaFan # 2014.09.16. 13:58

Valószínűleg csak a haszonélvezeti jog megszűnése után, legalábbis a jelenlegi bírói gyakorlat szerint.

Menyecske # 2014.09.15. 20:18

Egy családi ház két tulajdonosa édes testvérek, 50-50 %-ban. A ház haszonélvezője az anya. A házban az anya lakik az egyik gyerekével és annak férjével. Ez, a házban lakó gyerek szépen el van, mint a befőtt és esze ágában sincs kifizetni a külön élő testvért és családját a házból, azaz az őt megillető részt nem kívánják odaadni. Van-e joga követelni az őt meg illető ház érték 50 %-át a testvértől? Hiszen ők mindig is ott laktak és fognak is lakni, a másik testvér pedig mindig is külön fog élni a szülői háztól. Azaz a testvér örömmel ül rajta az ember vagyonán.

Menyecske

huntah # 2014.08.23. 12:58

Ebben az esetben a legcélszerűbb az ingatlan eladása. Az első lépés egy közös szándéknyilatkozat lenne, lehetőleg írásban; talán jól gondolom, hogy ez egy otthon megírható magánokirat.
Az ingatlanpiacon kis körültekintés után nagyjából ki lehet találni a megfelelő kínálati árat.

Mivel a tulajdonosok zsebére nézve érzékeny kérdésről van szó, a végső eladási ár körüli viták elkerülésére javaslom egy független ingatlanértékelő szakvéleményét beszerezni és azt a vevő(k) és a tulajdonosok körében közösen (írásban!) jóváhagyni, mármint közvetlenül az adásvétel létrejötte előtt. (Azért nem érdemes sokkal korábban erre áldozni, mert idővel az ingatlanérték változhat.) Három szereplő esetén tehát mindenki kaphat egy mindenki által aláírt példányt, és a szakértői díjat lehet harmadolni.
A szakvélemény kb 30.000 Ft-ba kerül, és a leendő vevő érdekét is szolgálja, a majdani adóhatóság általi értékmegállapításnál. Ennyit szerintem megér a családi béke.

ObudaFan # 2014.08.21. 20:34

Az épület szerkezetét érintő felújítások tulajdoni igényt keletkeztetnek ráépítés címén, az épület szerkezetét nem érintő felújítások pedig kötelmi igényt keletkeztetnek. Az kétségtelen, hogy vita esetén ezeket az igényeket peres úton lehet csak rendezni. Éppen ezért célszerű a feltételekben előre megállapodni, vagy a közös tulajdont már a munkák előtt megszüntetni. Ez egyébként a közös értékesítés útján is történhet, ami legalább a későbbi önrész megszerzésére jó lehet.

Anita3030 # 2014.08.21. 19:33

Nagyon köszönöm a hozzászólásokat. Egyre jobban úgy érzem értelmetlen belekezdeni bármibe is.
Nagyon szerettem volna én lenni 100%-ban a tulajdonos, de a testvéremnek nem volt mit felajánlani cserébe a hagyatéknál ezért alakult így a helyzet. Kifizetni reménytelen őt hisz amit a házra akarunk költeni az mind hitelből menne, így is jól meg kell gondolni, hogy bírjuk-e fizetni.
Az ingatlan értékéről fogalmam nincs, talán kb. ér 8 milliót, de semmi biztosat nem tudok. Az állapota borzalmas rossz, a falakon és tetőn kívül semmi használható nincs. Még a gáz sincs bent a telken. A sok illeték miatt nem történt semmi eddig, mert azt végképp nem tudjuk kifizetni.
Elnézést ha hosszú voltam:)

huntah # 2014.08.19. 21:31

Kedves Anita3030!

Röviden: bolond, aki más szekerét tolja.
Hosszabban: Teljesen mindegy, hogy az ingatlanon milyen beruházás történik, a tulajdoni lap tartalma ettől nem változik meg. A földhivatalt nem érdekli, hogy ki mennyit költ és kinek a házára.
Persze kérni lehet a tulajdoni hányadok megváltoztatását, de annak az alapja élő személyek között csak ajándékozás vagy adásvétel lehet. E kettő közül az adásvétel illetéke alacsonyabb.
(Lehetne alapítani haszonélvezeti jogot is, de az itt szerintem nem célravezető és ráadásul illetékköteles az is.)

El lehet persze kezdeni a felújítást a tulajdonviszonyok rendezése nélkül, sűrűn fotózni/dokumentálni a történéseket, gyűjtögetni a névre szóló számlákat, de később ebből még komoly vita lehet a testvérrel, vagy később épp az ő örököseivel. Hosszadalmas eljárás, és bizonyíthatatlan állítások várhatók, anyagilag és emberileg is mindenképp veszteséges.

Meg is lehetne egyezni, hogy aki 4MFt-ot rákölt az ingatlanra, az cserébe kapjon nagyobb tulajdonrészt belőle, ez is földhivatali kérelem illetve adásvétel dolga.
Persze jó kérdés, hogy a 4M az ingatlan értékének hány százaléka! És az is jó kérdés lenne, hogy az ingatlan értéke a 4M beruházás által 4M-val növekedik, vagy kevesebbel, netán többel?
Mert még az a faramuci helyzet is kialakulhat, hogy a pl 10M értékű ingatlan a 4M-ba kerülő felújítás után teszem azt 20M-t fog érni. Ha ekkor történne a testvér tulajdonrészének kivásárlása, az lenne a legnagyobb baklövés, mert akkor az eredetileg 5M-ért megvásárolható ingatlanrész már 10M-t ér, holott a 4M-t is mi költöttük rá.

Természetesen igazságtalan a kialakuló helyzet, ezért kell elkerülni. Ha a testvérnek mondjuk 1/4 tulajdoni hányada marad, attól még tulajdonos, tehát pl az egyik szobába beköltözhet, és használhatja a fürdő egynegyedét.

Egy ilyen vitát egyetlen módon lehet megelőzni, 1/1 tulajdoni hányadot kell szerezni az ingatlanban. Ha a férj is rákölt, akkor pedig illene neki is tulajdoni hányadot kapni, alkalmasint férj-feleség 1/2-1/2, a házasságban ilyen egyszerű a matek.

Persze az is érthető, hogy nincsenek a farzsebben milliók ingatlanvásárlásra is, és azután még felújításra is. Sajnos ez egy jellemző probléma.

Ha van még kérdés, szívesen segítek, látom, akad tisztáznivaló. Ha pl tudnánk egy kb ingatlanértéket, akkor számításokat is végezhetnénk, mi éri meg, mi nem...

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.19. 17:21

Eddig is szükséges volt.

csontoska # 2014.08.19. 09:16

Lakáshasználati jog ellenértékének kiszámolásában kérnék valami támpontot. Az új Ptk. szakított a korábbi szabályozás szerinti bonyolult számítási móddal, azonban az új számításra nem igazán ad támpontot. Kérdésem az lenne, hogy a lakás piaci vagy forgalmi értékének hány százalékát lehet figyelembe venni, vagy a százalékos érték meghatározása mitől függ. Szakértő bevonása szükséges a forgalmi érték megállapításához?

Anita3030 # 2014.08.17. 06:04

Nagyon köszönöm a válaszát!
Annyiban kiegészíteném, hogy a felújítás a falak és a tető kivételével mindent érintene. Ebben az esetben történik a tulajdoni résszel valami?
Kicsit igazságtalannak érzem, hogy költök az ingatlanra 4 millió Ft-ot és a testvérem bármikor beköltözhet mert ő is tulajdonos.
Főleg, hogy azt a 4milliót a férjemmel együtt fogjuk fizetni, mikor neki semmi köze a házhoz.
Köszönettel: Anita

ObudaFan # 2014.08.16. 07:41

„A másik 50% tulajdonosa a testvérem. Először is az lenne a kérdésem, hogy ha már a hagyatéki tárgyalás lezajlott, és mindenki megkapta a részét, ha a testvérem lemond a részéről, akkor nekem keletkezik illetékfizetési kötelezettség?”

Ha neked ajándékozza, akkor igen.

„Ha marad minden ebben a formában, de én szeretném a férjemmel felújítani az ingatlant, hogy lakható legyen, a testvérem beköltözhet a felújítás után, ha úgy dönt?”

Igen.

„ Papíron lemondhat a használati jogról?”

Például alapíthattok a részedre haszonélvezeti jogot.

„Ha eladásra kerül a sor, hogyan bizonyíthatom, hogy én mennyit költöttem rá az ingatlanra?”

Hát folyamatosan dokumentáld.

„ Ebben az esetben eltolódik a tulajdoni rész?”

Attól függ, milyen munkálatokat végzel el.

huntah # 2014.08.15. 22:47

Szerintem először rendezni kell a tulajdonviszonyokat, máskülönben bonyodalmak alakulhatnak ki. Nem jó dolog a közös tulajdonba beruházni. Nem vagyok jogász, de ilyen esetben használati jog tudtommal nem létezik. Haszonélvezeti jog létezik, ami a tulajdonjogtól különbözik, de itt tulajdonosokról, tulajdonjogról van szó. Márpedig mindenki élhet tulajdonosi jogaival, akinek tulajdonjoga van. Ha a testvér a hagyatéki tárgyaláson lemondott volna a részéről, az egy más eset lett volna, de nem így történt.
Most adásvétellel vagy ajándékozással lehet a tulajdonjogokat rendezni, de ingatlantípustól függően jól meg kell nézni, hogy pontosan mennyi illeték fizetendő.
Lakóingatlan esetén az adásvétel lesz a legolcsóbb, ami 4% illetéket jelent.
Hozzáteszem, az adóhivatal ki fog küldeni egy értékbecslőt, aki ellenőrzi az adásvételi szerződésben szereplő ingatlanértéket, tehát a vételár nem lehet 1Ft.
Alkalmasint az adásvétel előtt érdemes kb 30-40.000Ft-ot áldozni egy független ingatlanpiaci szakértői véleményre. Más csak a családi béke érdekében is...

Anita3030 # 2014.08.14. 17:30

Elnézést kérek ha rossz helyre írtam a kérdésem, de igazából a 3 kérdésem 3 féle témába illik..
Még mindig várok bármilyen hasznos információt ezzel kapcsolatban.
Előre is köszönöm