Apaság vélelmének megdöntése


Katakomba # 2009.10.03. 12:50

Kedves clara79!

A legcélszerűbb megoldás: mindhárman bementek a gyámhivatalba, és ott együtt nyilatkoztok arról, hogy ki az apa és ki nem az apa. A gyámhivatal kirendel a gyermek részére egy eseti gondnokot (ügyvédet), aki a gyermek nevében megindítja az apaság vélelmének megdöntése iránt a pert. A perben, ha mindhárman egybehangzóan nyilatkoztok, nem fognak elrendelni vérvizsgálatot, a bíróság megállapítja, hogy a gyermeknek nem a volt férjed a vér szerinti apja. Gyakorlatilag egyetlen tárgyalás lesz.
Ezek után a jelenlegi párod teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tud tenni vagy a gyámhivatalban, vagy az anyakönyvvezetőnél, és ő kerül be az anyakönyvbe apaként.

Szóba jöhet természetesen a házastársi örökbefogadás is, de ezt egyrészt csak akkor lehet, ha már házasok vagytok. Csak a házastárs fogadhatja ui. örökbe a házastársa gyermekét. De ha a párod a gyermek vér szerinti apja, miért fogadná örökbe a saját gyermekét?

Kovács_Béla_Sándor # 2009.10.03. 10:04

Csak perben lehet megdönteni az apaság vélelmét, és a gyermeknek ügygondnokot jelölnek ki. A nyílt örökbefogadás viszont lehetséges - bár a gyámhatóság hozzájárulása ahhoz is kell.

clara79 # 2009.10.03. 10:00

Ssép napot!

Segítséget szeretnék kérni. Röviden leírom a történetemet. Az idén februárban elváltam. Júniusban született gyermekem a mostani páromtól (nem vagyunk házasok). Az apaság vélelme miatt az ex férjem lett beírva az anyakönyvvi kivonatba. A kérdésem a következő. Ha a volt férjem, a mostani párom meg én is nyilatkozunk, hogy a baba a mostani páromé, akkor a bíróság mit tesz? Akkor is megcsinálják az apasági tesztet? Azt olvasta a családjogi törvénybe, ha még a gyermek születése előtt összeházasodtunk volna, akkor az új férj lett volna apaként megnevezve. Hát erről lekéstünk. Olvastam azt is, hogy ha a párom tesz apasági nyilatkozatot,és az ex is azt nyilatkozza,hogy nem ő az apa, akkor nemperes eljárásban, a bíróság az új páromat nevezi apának. Igaz ez? Vagy mindenképpen csinálnak apaságit?
Nagyon várom a segítséget. Előre is köszönöm.

XyCyByN # 2009.07.20. 05:59

Szép napot! - Köszönöm a választ, és a "megnyugtató" szavakat!

No most akkor a kérdésem a következő volna: A Gyámhivatal nem kapja meg a Jogerős Ítéletet a bíróságtól?
Én úgy tudtam, hogy a Bíróság csatolja a Gyámhivatalok felé a papírokat!
Akkor ezek szerint tévedtem!

  • hozzátenném, hogy nem lázadok, csak bosszant a dolog, hiszen elég volt 2 évig ezzel a dologgal foglalatoskodni! - Ez az idő bőven elég volt!

Köszönve: EvN

_Wasp_ # 2009.07.18. 22:04

lehet, hogy a gyh meg nem tud az iteletrol. Csatoltad mar nekik?? Ha nem, akkor itt az ideje, hogy megtedd.

nem kell mindjart lazadni...


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

XyCyByN # 2009.07.18. 14:15

Szép napot kívánok mindenkinek!

Egyetlen rövid és velős kérdésem lenne felétek hozzátok, és ebben szeretném a segítségeteket kérni!
A helyzet a következő volna:

* Kb. 2009 Március hónap végén jogerőre emelkedett az ellenem indított apasági per során, hogy: „Nem lehetek én a gyermeknek az Apja“

Erre most (ugye már Július végét írunk), kaptam a Legközelebbi városi gyámhivataltól egy Idézést, hogy jelenjek meg, az X.Y.Z. családi jogállásának rendezése ügyében! Felháborító!!!

* De miért kellene megjelennem ismét, amikor a dolog már jogerőre emelkedett! Egyszerűen nem értem, és nagyon bosszant!

Ez ügyben kérném szépen mihamarabbi segítségeteket!

Köszönettel: EvN

ObudaFan # 2009.06.23. 19:16

Szakértőt kell kirendelni, aztán majd a szakértő megmondja, hogy éppen az adott esetben ez hogyan bizonyítható. De az azért meglepő, hogy a gyámhatóság sem tud egy előtte tett elismerő nyilatkozatról. Mellesleg az elismerő nyilatkozat után az apaságot anyakönyvezni kellett volna. Szóval itt valami nem stimmel.

Mónyk # 2009.06.23. 17:31

Tisztelt mindenki!
Segítséget szeretnék kérni.4-kiskorú gyermek édesanyja vagyok.Gyermekeim édesapjával 1994.okt.26-án költöztünk össze és halála napjáig eggyütt éltünk,az-az 2008.01.02-áig.Második és harmadik gyermekemnél egyszerre írattuk az apasági nyilatkozatot a helyi gyámhatóságon,azomban eggyikük apasági nyilatkozata eltűnt.Gyermekem 13 éves lessz augusztusban,szeretné édesapja nevét felvenni,megkerestem a helyi gyámügyi hívatalt és ők elindították az apasági pert bíróság álltal.AQ kirendellt ügyvédnő még nem találkozott ilyen perrel,én mindenképpen szeretném ha gyermekem imádott édesapja nevét viselhetné,jelenleg az én nevemet kapta.Özvegyi nyugdíjat kapok és árvaságit,van egy tartós beteg gyermekem,ügyvédet nemtudok megfizetni.Tanácsot szeretnék kérni,hogyan miként lehet ezek után bármit is tenni,ha az édesapa meghallt.Hogyan lehet bizonyítani,hogy gyermekemnek igenis Ő volt az apukája?Tisztelettel köszönöm.
horgasz062@t-online.hu

Kovács_Béla_Sándor # 2009.04.20. 21:35

Egy ügyvédi irodában.

Lynx # 2009.04.20. 19:04

Köszönöm szépen..
Esetleg egy rövid útmutatást tudna adni valaki, hogy mit is kellene ebben írnom? Persze azon kívül, hogy a gyermek fogantatásakor mi már nem éltünk együtt. Fogalmam sincs hol kezdjem........ :(

Kovács_Béla_Sándor # 2009.04.20. 12:07

A gyermek lakóhelye szerinti városi (kerületi) bíróság. Az alperes ugyanis a gyermek, nem az anya.

Lynx # 2009.04.20. 11:33

Apaság vélelmének megdöntését szeretném kérni, mint vélt, de nem vér szerinti apa. Pontosan mit kell ebben leírnom és ha a volt feleség más megyében él akkor melyik ebben az ügyben az illetékes bíróság?
Köszönettel és Üdvözlettel: S. Zoltán

ObudaFan # 2008.10.22. 18:57

Nyilatkozni nem baj, ha mindenki nyilatkozik, de az ügyészséget egyrészt ez nem köti, másrészt apasági perekben a bizonyítást akkor is le kell folytatni, ha mindegyik fél azonosat állít.

Jani123 # 2008.10.22. 18:50

Kedves Obudafan,

Létezik-e olyan, hogy a gyermek valódi apja és az anyja is valamilyen módon írásban, a bíróság számára hitelesnek tekinthető formában nyilatkozatot tesznek arról, hogy a gyermek a valódi apától van, és akkor a nyilatkozatok és a volt férj leletei alapján akár a valódi apa, az anya és a gyermek távollétében is "sima ügyként" lefolyhat a per. Mert ha igen akkor a volt férj már a dokumentumok birtokában fordulhatna az Ügyészséghez, amely gondolom egy "sima ügyben" már csak nem fogja megtagadni a perindítást.

Válaszát előre is köszönöm: Jani123

monalisa1 # 2008.10.21. 12:04

Jani123

Nem olvastam végig ill. újra el, de ha a nejed egészséges és van valami végzettsége/szakmája, akkor vélem a házastársi tartás iránti igényt el fogja bukni., tessék elmenni dolgozni és a munkajövedelemből megélni, valamint a gyermek beadható bölcsibe/óvodába - sok fiatal anya is ekként kénytelen eljárni.

Azt hogy az ő hazajában miként a jogszabály nem tudom, de nagy általánosságban hasonló lehet az elbírálás.

Egyébként mi a fenének titkolózol az országának megnevezésével, lehet hogy a neked válaszoló- segítene akaró jogász tudna is valami tippet adni., no ez utóbbi csak egy ötlet volt részemről.

Monalisa
laikus hozzászóló

ObudaFan # 2008.10.21. 10:26

Perelni bárki bárkit perelhet, de speciel azt a pert el fogod veszteni az állammal szemben. De egyáltalán nem biztos, hogy az ügyészség nem indítja el a pert, meg kell próbálni.

Jani123 # 2008.10.20. 21:39

Kedves Obudafan,

Ma elképesztő felfedezést tettem. A számítógépen kompromittáló fényképeket és videót találtam. Mindjárt gondoltam hogy valaki nem fog vezetni 400 km-ert heti 2-3-szor csak azért hogy a párommal leüljön teázgatni és beszélgetni. És gondolom a vendégünknek eléggé melege lehetett ha idén május elején a lakószobában az ágyunkon meztelen felsőtesttel ülve, érdekes arckifejezéssel látható. Azt se hiába gondoltam hogy egy ártatlan teázgatáshoz a háziasszony nem húzná be az étkező függönyt csak azért hogy a lakrész bérbeadói ne láthassanak be a kertből.
Ha belegondolok hogy rossz esetben a feleségem a válás után házastársi tartást is, gyerektartást is kaphat tőlem azokután hogy az utóbbi másfél évben színjátékot játszott velem, ez nevetséges.
Gondolom legjobb esetben közös megegyezéses válással elválhatunk, de hülye lenne együttműködni hogy érdemtelenségi alapon megússzam a házastársi tartást. Ha szerencsém lesz és a tagunk elveszi feleségül, megszűnhet a házastársi tartás kötelezettsége, de a házasságkötés tényéről én hogyan szerzek majd tudomást, és hogyan érvényesíthetem azt a felmentéshez? És mi dönti el, hogy az Ügyészség indít-e pert vagy nem? Ha nem indít pert, én beperelhetem a Magyar Államot, hogy a jogrendszere által alaptalanul fizetek gyerektartást?

Válaszát előre is köszönöm, Jani123

ObudaFan # 2008.10.20. 16:44

Nem tettél, mivel a férje voltál, így elismerő nyilatkozat nélkül is fennáll az apaság vélelme.

Az apaság megdöntése iránti perrel nem az lesz a gond, hogy a vércsoport- , vagy DNS-vizsgálat megejthető-e (ha tudod bizonyítani, hogy nem vagy nemzőképes, akkor kérdés, hogy van-e értelmük egyáltalán), hanem az, hogy az ügyészséget semmi nem kötelezi a perindításra.

Amíg téged kell apának tekinteni, adig semmi nem fog "felmenteni" a gyermektartás fizetése alól; amikor meg már nem, akkor meg nem kell fizetned, függetlenül attól, van-e apa.

Jani123 # 2008.10.19. 22:16

Kedves ObudaFan,

Magam sem tudom, tettem-e bármilyen apasági nyilatkozatot. A szülészeten vettek fel adatokat a születési anyakönyvi kivonathoz, másra nem emlékszem. Honnan tudhatom meg, hogy tettem-e bármilyen apasági nyilatkozatot? Nem teljesen világos nekem, hogy számít-e az esetemben hogy van-e nyilatkozat vagy nincs.
Ha a feleségem mégis hazajönne a bontóper idejére, van-e mód arra hogy az apaság vélelmének megdöntéséhez szükséges orvosi vizsgálatokat (nem tudom a jelenlegi leleteim önmagukban elegendőek lennének-e a bizonyításhoz) még a bontóper alatt el lehessen végezni és azok leleteit a későbbi apasági perben elfogadják?
Tételezzük fel engem gyermektartás fizetésére köteleznek, a gyermek valódi apja pedig megtagadja hogy a volt feleségemet elvegye. Ha az anya a hazájában gyermektartási pert indít a gyermek valódi apja ellen és azt meg is nyeri, akkor az ottani ítélet lehet-e alapja annak hogy engem felmentsenek a gyermektartás fizetése alól? Lehetséges-e olyan, hogy egy külföldi állampolgár anya a saját hazájában gyermektartást kapjon a volt házassága szerinti országból a vélelmezett apától, miközben a saját hazájában is kapjon gyermektartást lefolytatott per alapján a gyermek valódi apjától?
Szeretném elkerülni a gyermektartás fizetését mert a gyermek vagy a valódi apjához kerül egy új házassággal, vagy ha mégse, úgy tudom odaát pert lehet indítani gyermektartásért a valódi apával szemben. Mit lehet tenni?

Válaszát előre is köszönöm: Jani123

Kacsa1111 # 2008.10.19. 16:42

Kedves ObudaFan,

a kérdésem lehet, hogy naiv:
de Jani123 tett apai elismerő nyilatkozatot?


Kacsa11

ObudaFan # 2008.10.19. 09:13

Az apaság vélelmét csak az ügyészség támadhatja már meg a nevedben, mert a határidőből kicsúsztál.
A PK 100. sz. állásfoglalás szerint:

Az apaság vélelmét a Csjt. 43. §-a alapján az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett az apaságot elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § ], illetőleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén, annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot [Csjt. 39. § (1) bek. c) pontja], hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg.

  1. A Csjt. 36. §-ának a) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el (37. §).

A Csjt. 37. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. E § (3) és (4) bekezdése az elismerő nyilatkozat érvényességének, illetőleg "teljes hatályának" további feltételeit is megállapítja.
A törvény tehát azt a férfit jogosítja fel az apaság teljes hatályú nyilatkozattal való elismerésére, akitől a gyermek származik. A Csjt. 37. §-a azonban nem kívánja meg annak az elismerő nyilatkozat megtételekor történő igazolását, hogy a gyermeknek valóban az apaságot elismerő férfi az apja. A törvény ugyanis azt tartja szem előtt, hogy az apaságot az a férfi ismeri el, akitől a gyermek valóban származik. Ebből következően az apaság vélelme az elismerő nyilatkozat alapján akkor is beáll, ha a gyermeknek valójában nem az az apja, aki az elismerő nyilatkozatot tette.
A Csjt. rendelkezései alapján beállott apasági vélelem megtámadásának feltételeit a törvény ugyancsak meghatározza. A Csjt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya.
A törvény tehát általánosságban úgy rendelkezik, hogy az apaság vélelme megtámadható, s e tekintetben nem különböztet aszerint, hogy a vélelem a Csjt. melyik rendelkezésen alapul. Megengedi tehát a megtámadást annak is, akire nézve az apaság vélelem azért állott be, mert teljes hatályú elismerő nyilatkozatot tett (Csjt. 37. §). Az elismerő nyilatkozat alapján beállt apasági vélelem megtámadását lehetővé teszi - a Csjt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken túlmenően - azon a címen is, hogy a nyilatkozat törvényes előfeltételei hiányoztak, és ezért a nyilatkozatnak nincs teljes hatálya [Csjt. 43. § (2) bek.].
Mindebből következően tehát a ténybeli alap nélküli elismerésen alapuló vélelmet akkor sem lehet megdönthetetlennek tekinteni, ha az elismerő a nyilatkozata megtételekor tudatában volt annak, hogy a gyermeknek a tőle való származása lehetetlen. Az elismerés - figyelemmel a családjogi viszonyok sajátos jellegére is - a szóban levő esetben sem tekinthető egyben a megtámadás jogáról való lemondásnak. A megtámadási jog el nem ismerése elmérgesedett családi helyzetek erőszakos fenntartására vezethetne, ami pedig sem a gyermek, sem pedig a társadalom érdekének nem felelne meg. A családi jogállásnak a valósággal egyező módon való rendezéséhez fűződik elsősorban érdeke mind a gyermeknek, mind pedig a társadalomnak.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozaton alapuló apasági vélelem azonban nem támadható meg azon a címen, hogy megdőlt az elismerő nyilatkozat megtételének alapjául szolgáló feltevés (pl. az elismerés az anyával kötött házasságra tekintettel történt, de a házasság felbontása folytán megdőlt az a feltevés, hogy az apaságot elismerő férfi a feleségével és annak nem tőle származott gyermekével egész életen át családi közösségben fog élni). Az apaság vélelme egységes, s a Csjt. a megtámadás feltételeit és határidejét szabályozza. A vélelem megtámadásának csak a Csjt. 43. §-a alapján lehet helye.

  1. A Csjt. 36. §-ának c) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni a törvényben meghatározott előfeltételek (39. §) esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött.

A Csjt. 39. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy ha az anya a gyermek születése után házasságot köt [36. § c) pont], férjét - az egyéb [a 39. § a) és b) [pontjában meghatározott] feltételeknek is a megléte esetén - a gyermek apjának kell tekinteni, ha a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvezető előtt a gyermeket a magáénak ismerte el.
A szóban levő apasági vélelem is megtámadható a Csjt. 43. §-ában foglalt rendelkezések alapján. Az a) pontban kifejtettekből következik, hogy a megtámadás joga megilleti azt a férjet is, aki annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.].

  1. A Csjt. 43. §-ának (5) bekezdése szerint az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg; az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel.

Vélelem megtámadásáról csak akkor lehet szó, ha a vélelem már beállott. Minthogy pedig a törvény (Csjt. 43. §) az apaság vélelmének megtámadására állapít meg egyéves határidőt, ebből következik, hogy e határidő folyása legkorábban az apaság védelmének beállásától veheti kezdetét.
Olyan esetben is tehát, amikor a vélelmezett apa annak tudatában tett a Csjt. 37. §-a alapján elismerő nyilatkozatot, illetőleg házasságkötés esetén annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermeknek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.], az apaság vélelme a beállásának időpontjától számított egy év alatt támadható meg.
Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló keresetindítástól különbözik az az eset, amikor a kereset annak megállapítása iránt indítják, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, illetőleg az apaság vélelme a törvényes feltételek hiányában az anya utólagos házassága alapján [Csjt. 39. § (3) bek.] nem is állott be. A nem a Csjt. 43. §-án alapuló ilyen per indítására jogszabály nem állapít meg határidőt, tehát nem kerül alkalmazásra az említett § (5) bekezdésében meghatározott egyéves határidő sem.

A fentiekből látható, hogy csak a bontópert indíthatod el magad, a másik per megindításához az ügyészség segytségét kell kérned, tehát a sorrendet nem te fogod meghatározni.

Jani123 # 2008.10.18. 17:51

Tisztelt Ügyvéd úr/nő,

Bonyolult helyzetbe kerültem. Egy kisregény formájában leírom a történetemet, hogy jogi szempontból átlátható legyen a tényállás. A kérdéseimet a végén teszem fel.

Külföldi a feleségem, magyarul még nem tud kommunikálni, 3 éve vagyunk házasok. Szerettünk volna gyereket, az esküvő után neki is láttunk, talán egy évig próbálkoztunk és sehogy nem esett teherbe. Akkor elmentem urológushoz és megállapította, hogy az anyagomban nincs ivarsejt. Egy idő után megismételtük a vizsgálatot, akkor is 0 ivarsejt volt az eredmény. Elmondtam az urológusnak hogy 2,5 éves koromban volt egy kétoldali sérvműtétem, azt mondta az akkori régi módszerrel csinálva néhány férfinak volt teljes hereelhalása. Aztán voltam nála egy műtéten ahol a heréimből kicsípett egy kis mintát és kiderült hogy az egyikben még van ivarsejt termelés. Belevágtunk a lombik programba és ott is vizsgálták az anyagomat, ugyanazzal a 0 eredménnyel. A következő lépés az lett volna hogy egy hasonló műtéten a jó herémből kicsípnek egy nagyobb darabot és izolálnak belőle ivarsejteket az in vitro megtermékenyítéshez. Még mielőtt alkalmam lett volna elmenni erre a műtétre, egy szép napon a feleségem hazajött pestről egy alkoholgőzös buliból terhesen. Azt mondta nem fog többet találkozni az illetővel, csak egy románc volt és megbánta. Egyébként nekem sosem volt hajlandó felfedni az interneten megismert budapesti honfitárs ismerőseit. Én megbocsátottam neki a félrelépést, egyszer mindenki hibázhat, gyereket meg amúgy is akartunk, nekem az volt a legfontosabb hogy szép és egészséges legyen. Amikor a gyerek megszületett, mindent úgy intéztünk mintha én lettem volna a természetes apja. Senkinek nem árultuk el a turpisságot. Nem emlékszem pontosan mikortól, de hetente 2-3 alkalommal, munkanapokon rendszeresen leutazgatott hozzánk vidékre a feleségem egy nős, gyerekes férfi ismerőse (kiküldetésben dolgozó honfitárs). Azt mondta a feleségem hogy ők csak barátok és csak beszélgetni jár hozzá. A tagnak nagyon régóta megromlott a házassága, a felesége naponta szapulta őt a gyerekük előtt. Érdekházasság volt, katonai karriert csinált általa az illető. Aztán az emberünknek közeledett a kiküldetése vége és a feleségem előállt azzal, hogy a gyerek valójában ettől az embertől van (?!). Az emberünk először maga sem tudta hogy a gyerek tőle van, mert óvszerrel védekezett (állítólag) és azt sem tudta hogy nekem nem lehet sima módon gyerekem csak azt tudta hogy akkoriban éppen próbálkoztunk. Aztán amikor a kicsi pár hónapos lett, a hasonlóság miatt megértette hogy ez a gyerek tőle van. A feleségem akkoriban azt állította, hogy ha arról lenne is szó, semmiképpen nem menne hozzá mert a fickó száján kicsúszott régebben hogy "De hát úgyis akartatok egy gyereket, majd eléldegéltek vele" Később mégis az történt, hogy ezek ketten összemelegedtek. A fickó visszautazott a hazájába, és beadta a válópert. A feleségemmel interneten keresztül tartották a kapcsolatot. Én mondtam a feleségemnek hogy szeretem őt is meg a kicsit is, és szeretném ha mellettem maradna és elfelejtené azt az embert. Akkor azt mondta hogy össze van zavarodva mert engem is szeret, őt is szereti és nem tud választani közöttünk. Mondtam neki pedig választani kell mert nem lehet valakinek a felesége és közben másnak is a kedvese. Mondtam neki bárhogyan dönt is, én elfogadom a döntését. Aztán nyár végén volt nálunk a feleségemnek egy kiskorú rokona nyaralni, kiutazott érte, majd a végén vissza is vitte, de Magyarországra nem utazott haza. Úgy volt hogy kiutazok a kis vendégünket megkeresztelni és együtt utazunk haza. Telefonon tartottuk a kapcsolatot, akkor úgy állt hogy mellettem döntött. Később telefonon bejelentette hogy a másfél hónap alatt volt ideje gondolkodni a kapcsolatunkon és rájött hogy nem érez irántam szerelmet, és nem kíván velem tovább együtt élni. Gondolom a másik mellett döntött. Így lett vége egy majd 4 éves kapcsolatnak és ezen belül egy 3 éves házasságnak.
Jelenleg úgy néz ki hogy nem kíván ideutazni hogy a válóper könnyebben menjen, és anyagi támogatást sem fogad el tőlem merthogy miért menjen mindez az én költségemre, ha már nem érez irántam semmit. Sajnos megeshet hogy szégyenében nem is jön többet és az új társával felszívódnak. Odaát van egy bejelentett lakcíme, de valószínőleg ott nem lesz megtalálható mert azok a rokonok állandóan csak pumpolni akarják. Az emberünknek tudom a nevét, meg hogy hol szolgál most - már ha lehet hinni az információknak. Nekem megvannak a leleteim a sérvműtétemről, az urológiától és a Káli intézettől. Van pár fénykép a feleségemről, a kicsiről meg az emberünkről. Az interneten tájékozódtam a válás mikéntjéről, és az apasági vélelem megtámadásának lehetőségeiről. Lehet, hogy tudok találni hajmintát a feleségemtől, a gyerektől már nem biztos hogy lesz bármilyen minta. Azt látom hogy ha a feleségem és a kicsi tényleg nem lesz elérhető akkor az bonyodalmat fog okozni az apasági vélelem megtámadásának perében és a válóperben is. Vagyonmegosztási problémánk nem lehet mert nincs semmi ingatlan vagyonom, és ingó vagyonom is csak pár száz ezer forint értékű van, gondolom ha mégis elérhető lesz a feleségem akkor felajánlok neki pénzt az ingó vagyon értéke felében, azzal kiegyezünk.

Tehát, a kérdéseim a következők (a legrosszabb esetre számolva)
Ha a feleségem nem lesz hajlandó ideutazni és elérhető sem lesz, akkor hogyan indítsak ilyen körülmények között válópert, melyik fajtát válasszam?
Az apasági vélelmet hogyan támadjam meg?
Melyik pert kell előbb indítani?
A házastársi tartással mi lesz?
Lehet-e, kell-e, érdemes-e magánügyvédet fogadni?

Válaszukat előre is köszönöm: János

Inka001 # 2008.04.30. 13:18

Az vélelem ha az anya mostani kapcsolata kijelenti, hogy ő az apa,de persze nem bizonyítja teszttel?

Inka001 # 2008.04.30. 13:17

Az "apaság, fiktív név" fórumban írtam az esetemről, ma délelőtt.Megnéznéd az ott leíratakat?

De milyen olyan körülmény lehet, amit megismerve nekem vélelmeznem kell az ellenkezőjét?

A megegyezéssel végződött gyerektartási per miatt 2 évig nem támadhatom meg az apaságom vélelmét?
Tehát elbukom azt a lehetőséget, hogy apasági pert indítsak?
Mert az,hogy az anyának van új kapcsolata attól nekem még hivatalosan nem kell azt gondolnom,h nem én vok az apa.

Vagy akkor pókerarc és higyem,h minden okés és később csináltassak dns vizsgálatot és azután indítsak pert ha szükséges?

Az ügyvédem mondta,h most kéne az apasági per,de én úgy véltem,h nem volt az anyának mással kapcsolata. És most se tudom,h akkor volt-e. Az hogy most van max furcsa (fél éves baba mellett).

És az ügyvéd mondta a 2 évet, de azt nem hogy örökre lemondok az apasági perről ezzel. Én úgy értelmeztem,h később is lehet indítani, ha vmilyen különleges okom lesz rá.

Hogyan bizonyítja az anya,h mikortól kételkedtem. Azzal hogy azt állítja,h én azt mondtam 3 éve, hogy...

Kovács_Béla_Sándor # 2008.04.30. 13:05

Ez két különböző eset. Az, hogy nem hasonlít - na, bumm - valószínűleg nem lesz elég alap az apaság vélelmének a megtámadására.

Egy dns-teszt eredményének (vagy akár a gyermek vércsoportjának) a megismerése, ha kizárja az apaságot már jó alap lehet. De ennek a körülménynek a megismerésétől is csak egy év áll a vélelmezett apa rendelkezésére, hogy pert indítson. Ha elmulasztja, rajta szárad.

S ha vita van az egy év elteltét illetően, az apának kell bizonyítani, hogy hogyan, mikor szerzett tudomást a gyermek származását kétségessé tévő körülmémyről.