Válás és vagyon megosztás

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

reménykedő # 2008.08.09. 14:41

Sziasztok.

Segítséget szeretnénk kérni egy kolléganőmmel.
A férje 9 évi házasság után bejelentette, hogy elválik egy másik nő miatt. Házasságuk alatt született egy gyermek is. Lakást közösen 50-50%-arányú tulajdonba vették. A férjenek bejelentett álása hol van hol nincs. A feleség kiskönyvel dolgozott amikor letöltötte a 90 napot, a munkáltató bejelentette 4 órásként 3 hónap próbaidővel, 2008 08 01-től.A férj kiakarja fizetni, és egy nevetséges összeget ajánlott fel. Kb a lakás értékének a 30%-át. S,hogy csavar legyen a dologoban a hölgy nevén van agy autó amit a tesvére használ és ő is vásárolt meg.
A férj azt mondta, ha nem fogadja el, azt a összeget követelni fogja az autó felét is, amit életében nem látot.

Kérdésünk a követkeő lenne:

  • A válókereset még nincs beadva, tud-e valamilyen segítséget kérni így iskolakezdés előtt, esetleg tankönyvtámogatást, vagy bármilyen segítséget, esetleg gyámhivatal, önkormányzat?
  • Ha közös megegyezéssel történne a válás, az kerülne-e valamilyen költségbe és mennyi időbe telne?
  • Ha a férj fizet, azt az összeget megadóztatják-e?

A hölgy azt szeretné elérni, hogy lakás maradjon neki és a gyereknek (természetesen a gyerek vele maradna).
De az anyagi helyzete, nagyon korlátolt.
Köszönjük előre is a válaszokat.

monalisa1 # 2008.08.09. 17:54

Szociális segély iránt - a tanévkezdés okán - kérelemmel lehet fordulni az önkormányzathoz, de egyrészt meg kell adni a jelen idő szerint még három tagú család összjövedelmét, másrészt kicsit késő már egy ilyen kérelmet beadni - legkorábban is szeptember hó közepe mire lesz belőle egy kis pénz.

Egy válókereset 12 ezer forint illetékfizetést jelent, ami a válópert magát - még közös megegyezéses válás esetén is - legalább 1-2 tárgyalás, vagyis 3-6 hónap legalább.

Itt balra az "Adattár" menűsorban az "íratminták"-ban lehet találni válókeresetet típusszöveget.

Az nem fog menni, hogy a férj pénzt is ad meg a feleség a lakást is megtartja magának... - bár a kiskorú gyermekre tekintettel a bírósáőg rendelkezhet akkánt is, hogy a fele-fele ellenére - ha a lakás nem megoszható -, az apát felszólítják a távozásra a gyermek nagykorúságáig. Ebben az esetben a feleség túlhasználati díjat köteles fizetni, ergo fele havi lakbért a férjének.

Javasolt ügyvéd segítségét kérni a válóperhez, annál is inkább, mert a lakás és a t.díj dolga "gubancot" okozhat még.

Monalisa
laikus hozzászóló

monalisa1 # 2008.08.09. 17:57

Legjobb lenne ha a hölgy fel tudna venni hosszú lejáratú bankhitelt és azzal kiváltaná a fele lakástulajdont.

reménykedő # 2008.08.11. 06:47

Szia

Köszönjük a gyors válaszodat.
Nem azt szeretné, hogy pénz és lakás, hanem csak a lakás, hogy ne neki kellene mennie a gyerekkel.
Most járkál bankról bankra, csak elég nehéz le(sz)nne
egy hitelt is fizetnie.

monalisa1 # 2008.08.11. 07:12

Esetlegesen: az apa a tulajdoni hányadát a gyermeknek ajándékozza - ügyvéd és a gyámhivatal közreműködésével -, ezáltal a továbbiakban nem fizet t.díjat. Valamint ővé marad az autó, egyben fizeti annak esetleges hiteltartozását.

A feleségnek nem kell hitelt felvenni - lehet hogy nem is kap -, igaz ővé a lakás rezsije és a nála maradó gyermek eltartásának mindenkori anyagi gondja.

Azt nem írtad, hogy a lakást miből vették., ha hitel terheli, a bankkal kell egyeztetni, hogy a férj a hitelből- esetleges kezességből szabadulhasson. (Ezen utóbbi esetben új kezestársat kell bevonni a kölcsönszerződésbe.)

A feleség azonban vegye figyelembe azt, hogy a férjnek hol van bejelentett állása hol meg nincs, tehát a t.díj hosszú távon elég bizonytalan lehet.

Ha a férj minden tekintetben "kívül van" a lakáson, a feleség eladhatja azt - a kiskorú gyermekre mint tulajdonostársra figyelemmel ismét csak a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával -, és vesz egy kisebbet., el lesznek ott a kisfiuval, a lakáson lévő bankkölcsönt meg részben- egészben lerendezi.

Nem könnyű a helyzet, de elvileg nem is megoldhatatlan.

Monalisa
laikus hozzászóló

der Alte # 2008.08.11. 08:59

Reménykedő!

A feleségnek elsősorban a gyermekelhelyezésre kellene "gyúrnia", ennek alapján jó esélye van arra, hogy kizárólagos lakáshasználatot kapjon. Ha ez megvan, onnantól a volt férj hiába tulajdonos 50%-ban, csak hosszú pereskedés révén juthat a pénzéhez. Azt nem szabad elfelejteni, hogy kizárólagos lakáshasználat esetén a másik félt megilleti a reá jutó lakáshasználati díj. Ezt a bíróság állapítja meg, egyösszegben, kiköltözéskor esedékes. (tehát nem félhavi lakbér, hanem egyösszegű kifizetés). Mivel a kizárólagos használatra jó esély van, ez elég ösztönző lehet, hogy magasabb megváltási értéket ajánljon. (Egyébként honnan van a volt férjnek annyi pénze, hogy kiváltsa a feleséget? Elvileg felezni kellene azt is... vagy van különvagyona?)

Az autó felére ugyanakkor valóban jogosult a férj. Kivéve, ha tudják bizonyítani, hogy az a felség különvagyona volt, testvérétől kapott kölcsönből vette. Nem egyszerű, de nem kizárt, hogy lehet bizonyítani.

Adózás: ha a férj váltja magához az ingatlant (megvásárolja a tulajdonrészét), akkor a felségnek adófizetési kötelezettsége származik az aktuális adószabályok szerint. Ez függ attól, hogy mennyi idő telt el a vétel és eladás között, illetve hogy mennyi a bekerülési és eladási érték különbözete.
Ezt ügyesen el is lehet kerülni, ha összes vagyonukat (ingóság + ingatlan) természetben osztják meg olyan módon, hogy ne keletkezzék értékkülönbözet. Ezt bízzák inkább ügyvédre.

A tulajdon vs tartásdíj kényes alku. Egyrészt a tartásdíj megváltoztatása bármikor kérhető, másrészt nem biztos, hogy a bíró a gyermek érdekét szem előtt tartva belemegy.

ObudaFan # 2008.08.11. 09:24

A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15–25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

Ha a házastárs a volt házastársával szemben tartási igényről (Csjt. 21. §) lemondott, de utóbb a tartásra fel nem róható okból rászorulttá válik, a lemondás nem akadálya annak, hogy a volt házastársával szemben – a Csjt. 22. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátok között – tartási igényt érvényesíthessen. Ilyen esetben azonban vizsgálni kell a lemondás okait. Ha például a lemondás olyan vagyoni juttatás ellenében történt, amely a lemondó házastárs tartására elegendő alapot nyújtott, a tartási igény rendszerint nem alapos.
Ha a jogosult házastárs lejárt tartásdíjról mondott le, a lejárt tartásdíj iránti igényt utóbb nem érvényesítheti.
A lemondó jognyilatkozat a polgári jog szabályai szerint megtámadható.

Mima69 # 2008.08.11. 11:07

Tisztelt Ügyvédek!
Segítséget szeretnék kérni egy ismerôsömnek, "röviden" leírom a tényeket:
Ismerôsömék 2002.06.15-én kötöttek házasságot, melyet 2007.07.10-én a bíróság felbontott. 2001-ben vett férj és a férj szülei egy telket, ahol férj 1/1 tulajdonos, szülei 50-50%haszonélvezôk. A ház építését a férj szülei finanszírozták a 2002. szeptemberében felvett építési kölcsönük folyósításáig, melynek összege 10.000.000 Ft. Ezen hitelre volt feleség adóstársi kötelezettséget vállalt. A hiteltörlesztést 2002. október 15-tôl 2005. szeptember 15-ig fizették közösen. Volt feleség, mint adóstárs, fizetési kötelezettségének 2005. október 15-e óta nem tesz eleget, helyette a férj szülei, mint haszonélvezők fizetik a törlesztés 50%-át, a szerzôdés módosítását a mai napig nem kérte.Volt feleség 2005. október elején elköltözött a férjtôl, 2005. decembertől, a férj és szülei törlesztik a hitelt.
Az építési kölcsönön felül még közösen 1.010.000,-Ft-tal járultak hozzá a ház építéséhez, amit egy elismervényen mind a négyen (2 haszonélvező, volt feleség és férj) elismertek és hitelesítettek aláírásunkkal. Ezen felül a dokumentumon részletesen szerepel még a haszonélvezők anyagi hozzájárulása a telek vásárlásához és a ház építéséhez. Férj-feleség együttesen befizetett a hitelre, illetve a befektetett összege kb. 3Mft.
Ezen felül volt még a volt feleségnek 600.000.- Ft bizonylattal igazolt átutalása, 600.000.- Ft értékpapír vásárlása, egy 1.200.000.- Ft lekötési megbízása, és egy 300.000.- Ft-os életbiztosítása, amirôl elfelejtette értesíteni a volt férjet és az eredeti dokumentumokat is a volt férjnél hagyta. A volt feleség követelése 4MFt. Hozzáteszem, hogy a tulajdoni lapon még széljegyen sem szerepen a volt feleség. Jogos-e a követelése? A ház hitellel terhelt, a hitelre van még 14 év (kb. 9MFt fentmaradt hitelösszeg). Ha valaki tudna segíteni, hogy ilyenkor mi van, az jó lenne.
Üdv: Mima

ObudaFan # 2008.08.11. 11:25

A helyzet ennél bonyolultabb, a volt feleség tulajdoni igénnye4l is felléphet, de hogy milyen arányban , ahhoz tudni kellene még sok mindent: mi a telek és a felépítmény értékének aránya, a szülők hozzájárulása mennyiben volt szokásos mértékű ajándéknak tekinthető, 2001-ben már élettársak voltak-e, mégpedig nem a szó köznapi, hanem jogi értelmében. Ehhez képest a volt feleség a ráfordítások vonatkozásában nem pénzt, hanem tulajdonrészt követelhet első körben, más kérdés, hogy a következő perben egy közös tulajdon megszüntetési perben azt pénzzé teheti.

Nefertiti # 2008.08.11. 13:18

Tisztelt fórumozók,

Az alábbi kérdéssel fordulnék hozzátok:

A párom német állampolgár, de a felasége, akitől válni akar magyar. A házasság alatt a párom saját névre vett fel Németországban szabad felhasznállású hitelt, melynek tárgyában, azaz a hitel céljaként meg van nevezve a magyarországi ház, amire felvették a hitelt. Viszont a tulajdoni lapon csak a feleség szerepel( akinek egyébként a házasság ideje alatt semmilyen bevétele nem volt ) .Most kint Németországban folyamatban van a válóper, viszont közben tudomására jutott, hogy a feleség el akarja adni az ingatlant hivatalosan 10.000 ( tízezer ) forintért, hogy csak ezen kelljen osztozkodni a férjjel. Ezt valóban megteheti? A válás folyamatában egy közös tualjdonban lévő ingatalant eladhat? Főleg ilyen összegért? Jogilag ez így megállja a helyét? Mit lehetne tenni, hogy egy ilyen akciót megelőzzünk?
Ha értékbecslőt rendelünk ki a házhoz , akkor kötelezhetjük arra, hogy az értékbecslő általi összeg felét térítse meg?

Előre is köszönöm a segítséget.
Edina

Mima69 # 2008.08.11. 14:49

Kedves ObudaFan!
Köszönöm az infókat, nem gondoltam, hg ilyen gyorsan kapok választ! A szülôk nem ajándékozták a telket, elôször maguknak akartak ott építkezni. Tehát nem hozzájárultak a házasságukhoz ezzel, hanem vettek egy telket 7MFt-ért, ebbe az ismerôsöm adott 1MFt-ot, 2001-ben, házasság ekkor még nem volt. Igaz hogy akkor volt élettársi kapcsolat az említett pár között, de nem jogi, hanem köznapi értelembe véve. Tehát a volt feleség nem volt oda bejelentve. Ugyan nem említettem, de a volt feleség 4MFT-ot követel ügyvéd által, de azt is írja az ügyvéd, hg 3/20-ad tulajdoni részt kér bejegyeztetni a földhivatalnál az ingatlanból, ha nem akar az ismerôsöm fizetni. Ezt megteheti-e a földhivatalnál? Hiszen 1/1 tulajdon a volt férj nevén van, még széljegyen sem szerepel a volt feleség. Ami még érdekesség, hogy a ház már állt, amikor a hitel fel lett véve, ez már csak a befejezéshez kellett, tehát bizonyítható, hogy az ismerôsöm szülei építették, sôt még ôk is felvettek 10MFt hitelt saját (szülôk) házukra terhelve. A ház most kb. 33MFt-ot ér, többért a környéken nem lehet eladni, a telek ebbôl, ha valaki azon a környéken szeretne venni, akkor kb. 12MFt-ért kapna egy ilyen nagyságut. Arányokat nem tudok számolni, de én szerintem irreális a követelése a volt feleségnek, bár nem tisztem a jogot ismerôket felül bírálni. Az adóstársi mivoltát, én úgy tudom, hogy a kölcsönt felvevô pénzintézetnél a volt feleségnek már régen módosítania kellett volna, csak a hír hallatán, hg ez súlyos pénzbe kerül, a mai napig nem tette meg, tehát a mai napig adóstárs, ami azt jelenti, hg az adósság törlesztésében résztvevô, egyetemleges felelôsséggel rendelkezô személy, akit ugyanolyan mértékben terhelik a kötelezettségek, mint az adóst (aki ebben az esetben az ismerôsöm). Az adóstárs esetében ha nem fizet, az esetleg be is hajtható és akkor lehet majd követelése. Illetve az adóstársi minôség önmagában sem tulajdonosi, sem használati jogot nem keletkeztet. Én úgy gondolom, hogy nincs tulajdonjog a volt feleség részérôl, vagyis maximum az a pénz jár vissza neki, amit eddig befektetett ebbe a házba és nem több, hiszen nincs még jövôbeni értéke egy hitellel terhelt házon. A másik dolog, én úgy tudom, hg a házasság alatt történt, az elôzô írásban szereplô pénzmozgások, befektetések, életbiztosítás közös vagyonnak számítanak, akkor ennek a fele az ismerôsöm által jogosan kérhetô? Merthogy akkor erre igényt tartana akkor az ismerôsöm, a dokumentumok eredetijével tudja bizonyítani. A volt feleség igen jelentôs anyagi elônyhöz jutott az egész házasság alatt, így arra gondolt az ismerôsöm, hogy ha peren kívül nem tudnak megegyezni, akkor perre viszi a dolgot. Milyen esélyekkel zárulna a per? Vagy fizesse ki azt az összeget, amit kért (4MFT)? Lát valaki valamilyen lehetôséget arra, hogy ebbôl az ismerôs jól jöjjön ki? Köszönöm elôre is, Mima

ObudaFan # 2008.08.11. 17:28

„A szülôk nem ajándékozták a telket, elôször maguknak akartak ott építkezni.”

Dehogynem, éppen azt írod, hogy ingyen adták a házaspárnak.

„Igaz hogy akkor volt élettársi kapcsolat az említett pár között, de nem jogi, hanem köznapi értelembe véve. Tehát a volt feleség nem volt oda bejelentve”

Nem az a lényeg, hogy be volt-e jelentve, hanem, hogy érzelmi-gazdasági kapcsolatban voltak-e.

„Ezt megteheti-e a földhivatalnál? ”

Ehhez per kell, de a perben valamilyen arányban meg fogják neki ítélni a tulajdoni hányadot. Hogy milyen arányban, azt innen lehetetlen megmondani.

ObudaFan # 2008.08.11. 18:25

Nefertiti!

Pert kell indítani az 50% tulajdonjog megállapítása iránt, és perfeljegyzést kérni, máskülönben a jóhiszemű vevővel szemben fellépni nem lehet.

Ingatlanforgalmi szakértő most még nem kell, csak majd a közös tulajdon megszüntetési perben esetleg, és azt nem ti rendelitek ki, hanem a bíróság.

Nefertiti # 2008.08.12. 07:30

ObudaFan,

Nagyon szépen köszönöm a gyors segítséget.
Akkor ehhez a megoldáshoz fogunk folyamodni mihamarabb:)
Egy német állampolgár, akinek hivatlosan semmi köze Magyrországhoz, tud pert indítani?

Üdv:
Edina

Mima69 # 2008.08.12. 08:21

Kedves ObudaFan!
A szülôk egyáltalán nem adták oda ingyen sem a telket, sem pedig a házat, és fôleg nem a házaspárnak, hiszen amikor a ház elkezdett épülgetni, még házasságról nem volt szó. Ha egy szülô akar adni a gyerekének egy lehetôséget, nem feltételezi, hogy válás lesz a késôbbi házasságból. A volt feleség nemigen járult hozzá ehhez az egészhez, hiszen a rá esô rész hitelén, amibôl csak igen keveset fizetett vissza, ráadásul úgy lépett le, hogy mint adóstárs nem vonta ki magát a hitelbôl, valamint abból az 505.000Ft-on (szintén ráesô rész) szerintem nem lesz még kész egy ház, amibôl ô esetleg követelne. Lehet hogy a jog ilyen szigorú, ettôl válnak egyes emberek földönfutóvá, hiszen a másik fél nem tudja honnan jött és merre tart :(
Érzelmi vagy anyagi/gazdasági kapcsolat? A volt feleség csak vitte a pénzt, tenni nem igazán tett semmit annak érdekében, hogy a házassága fennmaradjon, mûködjön, esetleg helyrehozhassa azt, amit elrontott.

Akkor ezek szerint igen nehéz perre számítson az ismerôsöm? Olvastam valahol a mediátor felkeresését. Ez mit jelent (mediátor)?
Mindenesetre igazán köszönöm a válaszát, nagyon hasznos információkat tartalmaz.
További szép napot! Mima

Kovács_Béla_Sándor # 2008.08.12. 08:26

„A szülôk egyáltalán nem adták oda ingyen sem a telket”

De igen. Legfeljebb nem tudatosult bennük, hogy mit tesznek. Pedig jobb lett volna.

ObudaFan # 2008.08.12. 08:34

„Egy német állampolgár, akinek hivatlosan semmi köze Magyrországhoz, tud pert indítani?”

Tud. De szerintem jogi képviselő nélkül ne induljatok neki, mert eléggé kevered a dolgokat.

A mediátor a felek közös felkérése alapján arra törekszik, hogy a felek között egyezség alakuljon ki.

hal78 # 2008.08.13. 19:46

Jó estét mindenkinek!
Szeretnék feltenni pár kérdést, amire nem egyértelmű a válasz számomra.Válás után vagyok, vagyon megosztással, ami nem úgy alakul ahogy terveztük.
A közös lakásból önként elköltözött férj, mindent visz ami az ő családjából származik.Ez jogos?
Ha valamit úgy érzek nem vihet el, és mégis bejön megteheti?
Minden félét hallok, kicserélhetem a zárat hívjak rá rendőrt?!Mi a teendő akkor ha a válásnál a vagyon elosztásban megegyeztünk mégsem úgy zajlik?
A rokoni kölcsönök ilyenkor hogy alakulnak?Ami az ő családjától származik az közös de a berendezés pl az ővé?
Előre is köszönöm!

monalisa1 # 2008.08.13. 21:59

Ameddig ön nem váltja magához (...) a férj tulajdonrészét, addig neki joga van ki- be mászkálni, vagyis az elköltözés ellenére részben továbbra is tulajdonosa a lakásnak., a lakásból a bíróság a váláskor nem tiltotta ki.

Azt hogy az ingóságok közül mit visz ill. mit nem, azt innen megválaszolni nemigen lehet., részletes vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a rokonsága mire is mondta azt: ez a tiéd, és mire azt, hogy ez a tiétek. A rokoni kölcsönök is hasonlóan.

Újra kellene írni azt a vagyonmegosztást, de legalább is pontosítani.

Ügyvéd segítséget tud ehhez adni, mert lám "gubanc" van a dologban.

Monalisa
laikus hozzászóló

hal78 # 2008.08.14. 06:51

Köszönöm a válaszát!
Tudom, hogy nehéz így bármire is válaszolni.
Ügyvédhez fordulok mindenképpen, csak azt nem értem miért nem lehet tenni valamit addig is, mert mire perre kerül a sor mindent elhord és eladja-felhasználja!
Utólag nem lehet bizonyítani ki és mit miért adott, bármit lehet mondani!
SZép napot!

monalisa1 # 2008.08.14. 09:16

Sajnos valóban joga van akár mindent elhordani és felélni, mert ameddig a vagyonmegosztás az ingóságok dolgában nem történt meg, illetőleg nem kellően alapos, részletes, addig nem tisztázott mi a tiéd és mi az enyém. (Mondani lehet akár melyikre is...) Utóbb persze vissza lehet követelni ezt-azt, de legalább is a jelenkori becsült értékét - nem az újkori az árát.

A közös lakás tulajdoni dolgát is rendezni kell, és ez valamelyikőjüknek "húsbavágó" lesz.

Valahogy egyezzenek meg, aztán Isten vele.

bujocska # 2008.08.14. 10:06

Szervusztok!
A segítségetekre lenne szükségem.

15 év házasság után válófélben vagyunk. A közös megegyezés érdekében egyezkedünk.
Egy közös lakásunk van, fele-fele tulajdoni hányadban, amelyet el szeretnénk adni, és a vételárat megfelezve külön-külön új életet kezdeni. A bontás megtörténtéig a lakást megosztottan használjuk.
A légkör egyre elviselhetetlenebb, ezért albérletbe szeretnék költözni egészen addig, mig a bontást ki nem mondja a bíróság, illetve amig el nem adjuk a lakást.

A kérdésem az lenne, hogy milyen kötelezettségeim vannak az "otthagyott" lakás rezsijével kapcsolatban abban az esetben ha nem lakom benne, de fele részben tulajdonosa vagyok.
Milyen hátrányom származhat abból, hogy a vagyonmegosztás előtt elköltözöm?

Köszönöm előre is a tanácsokat.

hal78 # 2008.08.14. 12:32

Khm...lenne még kérdésem.
Az iteleten "az ingo vagyon megosztottunk és birtokba vettük"mondat ilyenkor semmit nem ér?Pl hogy nem tudunk megegyezni és újra felosztatni?A lakást áruljuk, már 2 éve kiköltözött, önként.
Előre is köszönöm!

monalisa1 # 2008.08.14. 14:30

A jelen esetben valószínűleg nem elég alapos az ingó dolgok megosztása., javasolnám új megállapodást kötni és abban a legapróbb részletig leszabályozni az "enyém - tiéd" kérdést. Mert így a továbbiakban már számon kérhető tőle: miért visz el dolgokat ami végül is már nem az övé.

Végső soron zárat is lehet cserélni (...), és ha nehezményezné, mondja azt: be akartak törni...

A lakás árával lejjebb kell menni, mert ha valami két év után sem kelt el - bármennyire is pang esetleg a helyi lakáspiac -, akkor az mindenképpen rosszul van "belőve". Új minimál árat kell meghatározni, és afölött 20%-ról indítani az eladást. Mert végül is a pénzünkhöz akarunk jutni és ezzel lezárni az élet egy szakaszát, vagy csak árulgatjuk azt a lakást...

monalisa1 # 2008.08.14. 14:49

bujócska

Mind minden lakásnak akár laknak benne akár nem vannak folytatólagosan fizetendő költségei: hiteltörlesztés, fütés, közös költség, kommunális adó (= szemétdíj), biztosítás, liftdíj stb. - ezek felét mindenképpen fizetned kell. A víz-, villany-, gáz- tv stb. havi költségét az fizeti aki azt ténylegesen igénybe is veszi. (Amennyiben a fütés lakásonként/radiátoronként külön mérhető, akkor a tényleges fogyasztás szerint, és akit illet.)

Ha úgy érzed, mindenképpe vége az együttlakásnak, az egyik szobát lezárod - az a továbbiakban a te kizárólagos felségterületed -, és távozol. A vagyonmegosztásban ez nem jelent hátrányt.

Monalisa
laikus hozzászóló