Kiskorú veszélyeztetése

Megértelek, egyben rendkívül szomorú amit leírtál. Azonban szerintem a probléma alapvetően nem jogi hanem erkölcsi, életvezetési.

A két nagykorú már mehet rokonhoz, ismerőshöz, ill. albérletbe, és a gyámhatóság jóváhagyásával a kiskorú testvérüket is kimenekíthetik otthonról.

Abba, hogy két felnőtt hogyan öli (...) egymást abba a hatóság nem szól bele - amíg vér nem folyik...

Legjobb lenne ha anyukátok is el tudna/akarna jönni otthonról, vagyis mindnégyen együtt.

Ami a dolog jogi oldala: válás és a közös lakástulajdon megosztása - ha másként nem hát egy külön per során. (Vagyis eladják a lakást és a pénz elfelezik vagy végső soron a bíróság elrendelheti az árverezést, de ebből még senki sem jött ki jól.)

Külön írom: anyukátokat sűrgősen el kellene vinni pszichiáterhez - érdekében, mert az idegei már nagyon "oda" vannak.

Hidd el ebből a helyzetből csak a válás a kivezető út, de elválni sem lehet egyik napról a másikra.

Addig is úgy lehet rövidre zárni a dolgot, hogy vagy ti vagy az apukátok kiköltözik a lakásból.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy a szülőket rá lehet-e kényszeríteni a válásra, ha bizonyított, hogy azok viselkedése, életvitele veszélyezteti kiskorú gyermekük lelki fejlődését ill. lelki nyugalmát???

Röviden a dolog így néz ki:
Apuci anyuci csalta egymást évekig 4 éve folamatosan megy ez az állapot. Van 3 gyerek (ebből 2 nagykorú).
Válni nem akarnak, adósság kettéválása miatt.
Az anya elmebeteg dolgokat művel éjjelente ahányszor férje az új nőjével tölti az éjszakákat. Öngyilkossággal való fenyegetések, hisztik... Mindezt a gyerek hallgatja éjjelente, hogy vajon az anyja mikor nyírja ki magát, az apa nem törödik ezzel. A rendőrség sajnos ezekkel az ügyekkel nem foglalkozik.
A gyerekek meddig tűrjék ezt, nekik az lenne a legjobb ha a szülők végleg elválnának, (így jogos az éjszakai eltűnések, a hiszti is talán megszűnik az anyánál).

Ha tud valaki ez ügyben akkor várom a válaszokat, sos!
Létezik egyáltalán olyan hogy válásra való kényszerítés?

Kiskorú veszélyeztetése jellemzően, ha

• a gyermeket fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák,
• rendszeresen és fejlődésére káros mértékben érzelmileg zsarolják,
• a gyermeket olyan helyzetben hagyják, amely potenciálisan veszélyt jelenthet rá (pl. elégtelen vagy nem megfelelő felügyelet),
• a gyermeket olyan dolgoknak teszik ki, amelyek az általános vélekedés szerint kifejezetten károsak az adott életkorban (pl. dohányzás, alkohol, drog stb.)

Ide sorolják a tdíj nemfizetését is.

„lelki bántalmazást hogyan lehet bebizonyítani”
Leginkább pszichológia szakvéleménnyel és tanúkkal.

A kiskorú veszélyeztetése csak fizikai veszélyeztetés/bántalmazás lehet?Pl. lelki bántalmazást hogyan lehet bebizonyítani?(érzelmi zsarolás,fenyegetés,stb.)

Minden feljelentésnek, ( így a névtelenül tett feljelentésnek) is utána kell járnia a hatóságnak abban az esetben, ha az abban megfogalmazott tények, adatok alapján valószínűsíteni lehet hogy bűncselekmény történt.

Nagyon szépen köszönöm az információt, sokat segített.

Viszont igaz, mert ha jogosan állapította volna meg az elsőfokú b.ság "a megszokott környezetből való kiragadásra" a személyi szabadság megsértését, akkor nem csupán csak kiskorú veszélyeztetését állapítottak volna meg amiatt, mivel cselekményével a "kiskorú testi fejlődését súlyosan veszélyeztette", hanem akkor halmazatot állapítottak volna meg ugyebár másodfokon. :( a személyi szabadság megsértése és a kiskorú veszélyeztetése miatt.

DE igen, természetesen megállapította, de nem amiatt mert kiragadta a gyermeket a megszokott közegből, hanem amiatt, mert hiányos öltözetben engedte ki és kocsmázni ment ahelyett, hogy a gyermekre vigyázott volna.

A fenti jogeset megtalálható az általam megjelölt helyen, illetve a hivatkozása: BH 1985/3 - 92.

Könnyen lehet nem jó, amit írtam, de mivel az idézett jogeset leírásából egyértelműen kitűnik, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottat amiatt ítélte el "személyi szabadság megsértése" miatt el, mivel "a megszokott környezetéből kiragadva vidékre magával vitte" ezért írtam azt, amit leírtam. Valamint sértettként konkrétan a kiskorút jelölte meg " a vádlott nem azzal sértette meg a 3 éves kiskorú érdekeit"...

Könnyen előfordulhat, hogy a gyakorlat hiánya tévútra visz, elnézést előre is érte.

de hát az idézett ítéletben a másodfok meg is állapította, hogy nem személyi szabadság megsértése történt! :)))

nem?

Először én is családi állás megváltoztatására gondoltam, vagy kiskorú elhelyezésének megváltoztatására, de az a törvény szövege miatt nem áll fenn. Azonban a Dr Berkes György- Dr Szabó Győző: "Büntető Elvi Határozatok 1973- 1996 I. kötet (HVG) találtam a kiskorú veszélyeztetésénél egy jogesetet, mely alapján ezt írtam. 286. old teteje: "Személyi szabadság megsértése helyett a kiskorú veszélyeztetésének megállapítása. Az elsőfokú b.-ság a vádlottat a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértésének a bűntette miatt ítélte el. A megállapított tényállás szerint a vádlott elment B-néhez és megkérte, engedje el vele a 3 éves gyereket sétálni. Megállapodtak fél óra múlva visszaviszi. Vádlott nem törődött a gyerekkel, hiányos öltözetet adott rá, s a kocsmába ment italozni. A cselekmény jogi minősítése téves. A vádlott nem azzal sértette a 3 éves kiskorú érdekeit, hogy a megszokott környezetéből kiragadva vidékre magával vitte, hanem azáltal, hogy mint kiskorú felügyeletét ellátó személy, az ebből adódó kötelezettségét súlyosan megszegte....stb."
Tudom, nem lehet kötelező erőnek venni egy bírósági határozatot, de a fentiek miatt gondoltam személyi szabadság megsértésére, mivel erre hivatkozott a bíróság is a fenti bár kicsit ettől eltérő esetben.

biztos hogy nem! (ki a sértett? A kiskorú? Akkor ha akarata ellenére elviszed orvoshoz, megvalósul a bűncselekmény??)

Büntetőjogi következmény szerintem max a kiskorú veszélyeztetése környékén lehetne.

inkább polgári jogi (családjogi) jogkövetkezmények fenyegetnek.

Véleményem szerint személyi szabadság megsértése miatt vonható felelősségre, melynek büntetési tétele öt évig terjedő szabadságvesztés, mivel jelen esetben a bűncselekmény minősített esete ( 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el) forog fenn.

Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszokat. Azt szeretném még kérdezni, hogy ha tényleg megtörténne a gyermek elvitele, az milyen jogi következményekkel járna? Előre is nagyon köszönöm.

azért én jelezném a gyámhatóságnál minden ilyen esetben, illetve tanúkat, hangfelvételeket, levelezést próbálnék a dolog bizonyítására gyűjteni, ez a gyermek elhelyezésekor jól jöhet még.

Másodsorban pedig akár szerintem egy ilyen reagálásra akár azt is mondhatja, hogy dühében, mérgében mondta, nem gondolta komolyan, stb. Azaz ekkor sincs következménye. Fontos lenne tudni, azt, hogy egy ilyen kijelentés valóságtartalmát mennyire lehet az ő személyét tekintve komolynak venni (értem ez alatt azt, hogy pl személy elleni, vagy bármilyen más bűncselekményt követett-e el, egyszer vagy esetleg többször követett-e el bűncselekményt, visszaeső-e stb) Ezek esetleg arra mutathatnak, hogy egy ilyen fenyegetést komolyan lehet venni tőle. Azonban véleményem szerint még ilyen esetben is nehéz lépéseket tenni ellene.

Először is bármilyen következménye csak akkor lehet, ha tudod bizonyítani azt, hogy ez a mondat egyszer vagy akár többször elhangzott. Ha nem tudod bizonyítani, akkor nincs következménye.

Azt szeretném kérdezni, hogy milyen következményeket von maga után, ha a még házasságban élő szülők közül az egyik azzal zsarolja a másikat, hogy ismeretlen helyre távozik a 8 éves gyermekkel? A segítséget előre is köszönöm.

Tegyél feljelentést, akkor kénytelen lesz.

A rendőrséghez.