Hagyatéki kérdés


oligaliga # 2018.04.14. 06:37

hvgabi

Előfordulhat, hogy az örökös még azelőtt elidegeníti az ingatlant, hogy a tulajdonjogát bejegyeznék az ingatlan-nyilvántartásba. Ebben az esetben az örököst az elidegenítéssel egyidejűleg jegyzik be, majd törlik és csak az új tulajdonos marad. Ezt hívják közbenső szerzésnek. De ez sem megy a póthagyatéki nélkül.

hvgabi # 2018.04.14. 05:48

Szép jó reggelt! Újabb kérdés az ügyemmel kapcsolatban: ugyebár jól tudom, hogy póthagyatéki eljárás nélkül senkit nem jegyeznek be a tulajdoni lapra?? Mert az egyik házban lakó kitalálta, hogy ez így megy.

drbjozsef # 2018.04.13. 10:46

Amúgy nem leszidás, tényleg azt gondoltam kevered a kettőt.

drbjozsef # 2018.04.13. 10:39

No problemo. Én is rendszeresen szoktam. :)

oligaliga # 2018.04.13. 10:32

KBS, drbjozsef

Megkövetlek, igazatok van, elnéztem a vonatkozó pontot.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.13. 10:29

Nem. Az öröklésre a Szja. 82. § (2) ga) vonatkozik, a gb) semmiképpen nem alkalmazható.
A (2) gb)-hez hasonló szabály a (3) bekezdés, de az csak akkor lép be, ha az öröklésre nem szabtak ki illetéket, és valamiért a hagyatéki eljárásban sem tüntettek fel értéket.

oligaliga # 2018.04.13. 10:07

Az szja-törvény vonatkozó rendelkezése az ajándékozásra és az öröklésre is kiterjed. Mielőtt leszidsz valakit, először nézz utána annak, amiről beszél.

drbjozsef # 2018.04.13. 09:41

Ennek mégis mi köze van egy örökléssel szerzett ingatlan eladásához?

Érted-e az ajándékozás és az öröklés közötti különbséget?

oligaliga # 2018.04.13. 09:00

Az lemaradt: 2018.03.09. 08:20

oligaliga # 2018.04.13. 08:59

drbjozsef

Ezt egy másik topikban már megvitattuk.

adózás, illeték és pénzügyek - ajándékba kapott ingatlan értékesítése:

SaireyVMK

Mindkettőnknek igaza van.

Ha nem egyenesági rokonok között történik ajándékozás, akkor főszabály szerint van illetékfizetési kötelezettség, az illeték kiszabásánál pedig a szerződés szerinti érték az irányadó (ha ezzel nem ért egyet az adóhivatal, akkor szokott mást megállapítani). (Szja tv. 62.§ (2) bek. fb) pont.)

Ha egyenesági rokonok közötti ajándékról van szó, akkor az általad hivatkozott 62.§ (2) bek. gb) pont szerint adózik az eladás után a tulajdonos.

Ha - a példádból kiindulva - a vételár 16 millió forint, az ajándék értéke pedig 15 millió forint, akkor a jövedelem a megszerzés évében és az azt követő évben

nem egyenesági rokon ajándékozó esetén 1 millió forint
egyenesági rokon ajándékozó esetén 4 millió forint

drbjozsef # 2018.04.13. 08:15

oligaliga,

hagyatékátadó végzés szerinti érték 75%- és az eladási ár közötti különbözetre.

Öröklés esetén helyesen : a hagyatékátadó végzés szerinti érték és az eladási ár különbözete után.

hvgabi # 2018.04.13. 07:04

Nagyon szépen köszönöm mindenki válaszát!

oligaliga # 2018.04.13. 06:57

hvgabi

Ajándékozás esetén nincs jelentősége az elővásárlási jognak. Az előttem szólók már leírták:

A meghalt tulajdonos után póthagyatéki eljárást kell lefolytatni.

A póthagyatéki eljárás előtt, alatt vagy azt követően is köthettek szerződést. Ha előtte vagy alatta köttök, akkor a szerződésben rögzíteni kell, hogy a szerződés hatályba lépéséhez és az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz benyújtásához meg kell várni a póthagyatéki eljárás jogerős lezárását.

Amit a szerződés megkötésekor figyelembe kell vennetek: adás-vétel esetén az illeték 4%, ajándékozás esetén 9%, amit a tulajdonjog megszerzőjének kell megfizetnie. Ha adás-vételit köttök, akkor az eladónak szja-fizetési kötelezettsége keletkezik a hagyatékátadó végzés szerinti érték 75%- és az eladási ár közötti különbözetre.

hvgabi # 2018.04.13. 06:44

Nem teljesen világos számomra a válasza..
Az ajándékozó felek oldalági rokonok. Akik benne élnek azok is családtagok-még ha oldalágiak is.
Van különbség jogilag az ingatlanban lakók közt?
Nem mindegy, hogy az ingatlan többi örököse az ingatlanban lakók közül melyik családnak ajándékozza el a saját részét? Hangsúlyozom: ajándékozza!! Lemond a javára... Ellenszolgáltatás nélkül..
Lehet elsőbbségi joga bárkinek? Itt nem adás-vételről van szó.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.13. 06:07

Ha az elővásárlási jogot akarják megkerülni a színlelt szerződésekkel, akkor fölöslegesen trükköznek. Ha a vevő maga is tulajdonos, vele szemben a többi tulajdonosnak nincs elővásárlási joga.

hvgabi # 2018.04.13. 03:52

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Sajnos az egyik lakó nehéz helyzetbe akarja hozni a másikat. Így többen a sima ajándékozás mellett döntöttek...

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.12. 20:20

Lehet. De ha "ajánlatokkal bombázzák" őket, akkor aligha ajándékozásra gondolnak. Igaz, adásvételit is lehet kötni.

hvgabi # 2018.04.12. 18:51

drbjozsef, köszönöm a válaszát..
Ebben a történetben az a lényeg, hogy az ingatlant jelenleg lakó 2 család között vita alakult ki. Nagy valószínűséggel az egyikőjük ki akarta váltani a másik részét ( megvenni, ha úgy tetszik) és a tulajdoni lapon kiderült, hogy többen is- az összes testvér- tulajdonosként vannak bejegyezve. No és a mama halálakor sem volt valószínűleg hagyatéki....Mivel többen elhaláloztak a tulajdoni lapon szereplők közül, így a gyermekeseknek az utódaik öröklik.. Az elfajuló vita eredménye, hogy a 2 ott lakó család versenyt kezdett a rokonok felkutatására és ajánlattal bombázzák a rég nem látott rokonokat...jelenleg Őket nem érdekli más, csakhogy nagyobb részt szerezzenek a másiknál..És mindketten hajlandóak a szerzőre jutó költségeket vállalni...
Tehát a póthagyatéki eljárás előtt is lehet kötni ajándékozási szerződést???

drbjozsef # 2018.04.12. 18:33

hvgabi,

bocs, nem figyeltem, csak láttam, hogy a lakók meg akarják venni, de mindegy, a lényegen nem változtat : ajándékozási szerződést is lehet kötni, de az alapján sem fogják a póthagyatéki előtt bejegyzni az új tulajt.

Egyébként azt tudod, hogy leszármazók, tehát gondolom testvérek ajándékozása nem illetékmentes, azért fizetnie kell a szerzőnek majd. Ha amúgy az a cél, hogy ő is eladja utána valakinek, akkor nincs értelme ajándékozgatni, lehet egyszerre is eladni valakinek, akár egy szerződésben is, csak mindenkinek alá kell írnia.

drbjozsef # 2018.04.12. 18:28

hvgabi,

az ingatlan tulajdonjogát az örökösök megöröklik az örökhagyó halálával. Póthagytéki (de a rendes póthagyatéki) előtt is eladhatják minden további nélkül - de a vevők tulajdonjogát nem fogják addig bejegyezni, amíg le nem zajlik a póthagyatéki, és be nem jegyzik az örökösök tulajdonjogát.

Tehát szerződést minden további nélkül köthettek, csak szerepeljen benne, hogy az ingatlannyilvántartásba később lesz benyújtva, az eladó intézi a póthagyatékit, és szól ha megvan a bejegyzése, és be lehet nyújtani a szerződést.

Persze, ez némi kockázat a vevőnek, mert mi van, ha előkerül valami (mondjuk egy végrendelet), és mégsem az lesz az örökös, akitől vásárolna. De ha biztos vagy abban, hogy Te fogsz örökölni (meg a többiek), akkor aláírni már most aláírhatjátok a szerződést. A fizetésben meg egyezzetek meg, én biztos nem fizetnék ki mindent, amíg nincs meg a bejegyzésem, ha vevő lennék.

hvgabi # 2018.04.12. 17:50

nonolet,

vajon jogilag mennyire kivitelezhető, hogy az elhalt tulajdonosok leszármazottai egymás közt ajándékozás jogcímen egymásra ruházzák valahogy még a póthagyatéki előtt? Ha igen, akkor ügyvéd vagy közjegyző kell?

nonolet # 2018.04.12. 16:49

Kezdésnek...

Póthagyatéki eljárást kell indítani!

Azért, hogy kiderüljön ki lesz az örökös
és ezzel majd a (rész)tulajdonos.

Az eljárás során lehet "alku"-kat is kötni, adott esetben a hagyatékról, öröklésről.

Vagy az eljárás lezárása után lehet majd az örökössel/örökösökkel tárgyalni.

A közös tulajdon megszüntetéséről...

Ami történhet

  • közös megegyezéssel, elszámolás terhe mellett

vagy

  • perben, jogerős ítélettel

Az utóbbi nem igazán javasolt, mert lassú és DRÁGA eljárás.
Jobb megegyezni, önként hacsak lehet.

hvgabi # 2018.04.12. 15:54

Segítséget szeretnék kérni.
Kiderült, hogy a férjem édesanyjának tulajdonrésze van egy budapesti kertes házban. A nagyszülői házat az egyik nagynéni és a másik nagynéni családja lakja. Vagyonvitájuk keletkezett és ezért derült ki, hogy többek közt a 2005-ben elhunyt anyósomnak is része van benne. Anyósom elhunytakor nem volt hagyatéki eljárás,mert nem volt vagyona erről nem tudtunk..Most megy a verseny a tulajdonrészekért. Mindkét ott lakó család megkeresett minket..Szeretnénk tudni, hogy mi ennek a menete. Köszönöm a segítséget.

Vadsuhanc # 2018.04.05. 13:02

„Adott egy ingatlan, amin özvegyi jog van bejegyezve.
A NAV elárverezi adótartozás miatt, én szeretném megvenni.
Mire kell figyeljek?”

Azt azért tudd meg, hogy él-e még az özvegyi jog jogosultja ? A végrehajtó általában ezt közli. " az özvegyi jog törölhető ". A NAV nem fogja.

matthiasi # 2018.04.05. 09:30

Adott egy ingatlan, amin özvegyi jog van bejegyezve.
A NAV elárverezi adótartozás miatt, én szeretném megvenni.
Mire kell figyeljek?

Na itt meg az özvegyijog kerül elő. Nem véletlenül az is haszonélvezet ?
Mint egy másik esetben, ahol meg 'életjáradékos lakáshasználó mellé költözne valaki.

A kérdésre : hát sokat ne fizess érte.... csak annyit, hogy a különbözetből az 'özvegyi jog' is rendezhető legyen.