Gyerekről való lemondás

Sehol sem jön képbe a biróság, a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján az örökbefogadók adatainak ismerete nélkül hozzájárulsz gyermekeid örökbefogadásához. Ne azt mondd, hogy le akarsz mondani, mert az nem megy. Az örökbefogadáshoz való hozzájárulás viszont igen, igy, és itt a gyámhivatal egyetlen dolgot tehet, megállapítja határozattal a szülői felügyeleti jog megszünését, semmilyen más lehetősége nincs, mert a jogszabály nem ad. Nem vizsgálódhat, semmit sem tehet. Viszont figyelj, mert nem vonható vissza a hozzájárulás.

Pocak: valaki itt a fórumon már csinált, sőt talán két valaki, de nem kaptam visszajelzést. Első körben elutasitották neki, arról tudok, mert kérte, hogy segitsek a fellebbezésben. Elküldtem emailben, azóta semmit nem tudok róla, de nem tudom ki volt, nem emlékszem már, és nem ismerem személyesen.

Amit irsz stimm. Elkezdenek kötözködni, de létezik ilyen, nők rendszeresen tesznek ilyen nyilatkozatot. Ha nőknek lehet, pasiknak is. A jogszabály nem irja elő, hogy örökbefogadási procedurának kellene folyamatban lennie.

Meg kell állapitania, hogy a szülői felügyeleti joga megszünt, merthogy a Csjt. 48. (3) azt is előirja: '(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg."

Tehát innentől a jogerős határozattal kéred a biróságtól a tartási kötelezettséged megszüntetését a határozat jogerőre emelkedésének időpontjára visszamenőleg. Ezt ugyan elvileg nem kellene kérni, mert automatikusan minden jogod és kötelezettséged megszünik a törvény erejénél fogva a gyermekeddel kapcsolatosan, de gyakorlatilag azért szükséges, mert ha van letiltó végzés, akkor a munkahely csak egy ezt megváltoztató birói határozatra hajlandó abbahagyni a levonást, mert ha tévedne, készfizető kezesként felel, és neki nem kötelessége a gyámügyi szabályokat ismerni.

Nem tudják megindokolni, mert ehhez kellene jogszabályi alapot is találni, az meg nincs.

Meg kellene változtatni a jogszabályt, ha nem akarják, hogy igy legyen, tettem már rá javaslatot, de csönd és nyugalom van. Igy ez most joghézag, vagy a jogalkotó eleve igy akarta, tehát élni lehet vele, amig ez van hatályban.

Ha a gyámhivatalnál elakad, akkor az jogszabálysértő, kártéritési felelősséget is megalapozhat. Az elutasitó határozat ellen pedig másodfok, vagy végső soron biróság, ha szükséges akár Alkotmánybiróság lehet az eredmény, ugyanis a jogállamiság egyik alapköve, hogy az állampolgárok bízhatnak abban, hogy a jogszabályokat az arra hivatott szervek betartják. Márpedig jelenleg ez a szabály.

Egyébként meg nem szünnek meg a jogai, ha ezt igy nem tudja végigcsinálni, ugyanis hivatkozhat arra, hogy tévedésben volt, hiszen a szabályok alapján minden joga és kötelessége megszünik.

Sajnos tényleg nem egyszerü, de ha valakinek fontos, csinálja végig, és meglátjuk. Nem láttam ilyen döntést még, de elvileg lehetne, csak az apákat rendszerint szóban elhajtják a hivatalokból, és azok el is mennek. Ha valaki végigcsinálná, szerintem müködnie kell, mert a jogszabály egyértelmü. Ha nők ezrei „mondhatnak le ”nap mint nap a gyerekről, ezt férfiak is megtehetik. Mivel a jogszabály semmit nem tartalmaz ami ezt korlátozná, vagy egyéb feltételhez - tényleges örökbefogadáshoz, ill. eljáráshoz - kötné, ezért nem lehet diszkriminativ az eljárás, tehát ha a férfiak esetében elutasító határozat születne, akkor abból lazán strasbourgi eljárás lehet, mert sérti az Alkotmányunkat is meg az Emberjogi Egyezmény 14. cikkét is.

A jogszabály egzakt, egyértelmü, és nem ad értelmezési lehetőséget. Big abban volt szerintem tévedésben, hogy az egyik jogszabály azt mondja ki, hogy a tartási kötelezettség az örökbefogadási határozat jogerőre emelkedésével megszünik, és ő ugy értelmezte, hogy csak akkor. Csakhogy ez a szabály azt jelenti csak, hogy akkor biztos. Nyilvánvalóan megszünnek a jogok és kötelezettségek a szülői felügyeleti jog megszünésekor is, hacsak a jogalkotó nem tartja fenn őket külön rendelkezéssel, de ilyen rendelkezés nincs.

A gyakorlat pedig arról szól, hogy a gyámhivatalok simán lebeszélik az apákat erről azzal az indokkal, hogy ilyet nem lehet, az apák meg meggyőzhetők.

Ha pedig netán mégsem müködik valamilyen oknál

Mellesleg milyen törvény melyik paragrafusa szól erről feketén-fehéren?
Mert ahhoz képest elég hosszú vita zajlott le Derill és Big között, és mindegyiknek meggyőző volt az érvelése. Nekem úgy tűnt, nem egzakt a jogszabály, és inkább jogértelmezés kérdése a dolog, tehát szabad az út a bírói mérlegelésnek.
Az pedig elég egyértelmű lenne a gyakorlatban, és ezzel szerintem sokan egyetértenének velem.

Kedves Haniel!
Ezt honnan veszed?
Találkoztál már ilyen esettel az életben?
Vagy jogász vagy?

Én nem vagyok jogász, de erősen kétlem, hogy egy bírósági tartásdíjra kötelező végzést, és az ezen alapuló letiltási határozatot csak úgy felülír egy gyámhatósági határozat (aminél ráadásul a gyámhatóságnak törvény szerint nincs is mérlegelési jogköre).
Ugy te sem gondolod komolyan, hogy ha beviszek a munkáltató humán osztályára egy határozatot a gyámhivataltól, melyben megállapítja, hogy a gyermekem örökbefogadható, akkor holnaptól nem vonja le a letiltó végézssel elrendelt összeget.
Azt válaszolnák, bírói végzés van a kezükben az elrendelésről, hozzak egy másikat az azt megszüntetőről.

Ha a határozatot is ilyen egyszerű kieszközölni (elég, ha egészséges 6 éven aluli gyerekről van szó, mert akkor csak egy nyilatkozat kell), akkor apák ezrei, mit ezrei, tízezrei tudnának szabadulni a gyerektartásdíj fizetési kötelezettség alól. És biztos vagyok benne, ismerve ezeket a szituációkat, és hogy mit hoznak ki az emberekből, többségük meg is tenné.
Tényleg ilyen egyszerű lenne?
Akkor mi ez a sok panaszos itt a fórumban is?

Derill, te mit szólsz ehhez?

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

Szia!

Szerintem nem egészen így működik. Leírom, én hogy gondolom az olvasottak alapján, de természetesen Derill tudná ezt megmondani. (Bár kíváncsi lennék, van -e olyan, aki a gyakorlatban végigcsinált iyet, vagy tud róla. Én még egyetlen olyan esetről sem olvastam, hogy egy apuka lemondott a gyerekéről úgy, hogy anyukánál már el volt helyezve a gyerek, apuka fizette a gyerektartást, kapcsolata is van a gyerekkel. Egyszerűen csak elmegy a gyámhivatalba, megteszi a nyilatkozatát, a gyámhivatal hoz egy határozatot. Ezzel a határozattal elmegy a bíróságra, ott szintén határozatban megszüntetik a felügyeleti jogát, és a gyerektartási kötelezettségét is.)
Szerintem ez így a gyakorlatban nem működne.

Elviekben valahogy így néz ki:

1. Gyámhivatalnál teszel egy nyilatkozatot, mely szerint az örörkbefogadók adatainak ismerete nélkül hozzájárulsz a gyermeked örökbefogadhatóságához. (Nem pedig lemondasz a gyerekről).
Elméletileg, ha a gyerek egészséges, és még nincs 6 éves, akkor a gyámhivatalnak nics mérlegelési jogköre.

Gyakorlatilag azonban elkezdenek kötözködni és értetlenkedni, mondván, hogy ilyet nem lehet csinálni, a törvény nem ad rá lehetőséget, nincs is örökbefogadási procedúra elindítva, stb. Meg hogy az olyan esetekre vonatkozik, amikor a gyereknek egyetlen ismert szülője van, és az örökbe akarja adni, tehát ténylegesen olyanokhoz tud kerülni a gyerek, akiket a lemondó szülő nem fog ismerni. Ha apuka "lemond a gyerekről" ilyen formán, holott anyukánál el van helyezve a gyerek, akkor ezt nem látják biztosítottnak.
Mi kb. ilyeneket kaptunk tőlük, amikor bent voltunk.)

2. A gyámhivatal határozatot hoz, hogy a gyereket örökbefogadhatónak nyilvánítja, méghozzá titkos örökbefogadáshoz. (Nem pedig arról, hogy megszünt a szülői felügyeleti jogod. Ilyet bíróság állapíthat meg.)

3. A gyámhivatali határozattal elmész a bíróságra, és kéred, hogy állapítsák meg a szülői felügyeleti jogod megszünését. Ha tartásdíj fizetési köteélezettségedet már korábban bírói végzés megállapította, akkor annak a megszüntetését is bíróságtól kell kérni. És ha erről hoznak egy végzést, akkor nincsenek tovább szülői jogaid és kötelezettségeid sem a gyerek felé. Elvileg.

Valójában szerintem nem sok esély van rá, hogy, ha még a gyámhivataltól kapsz is egy határozatot, akkor a bíróság kimondja a szülői felügyeleti jogaid megszűnését. De ha ki is mondja, arra már tényleg nem látok esélyt, hogy a tartási kötelezettséget is megszüntesse.
(Ügyvéd is ezt valotta, hogy nem fogunk olyan bírót találni, amelyik így értelmezné a törvényt. Ugyanis meg tudnák indokolni azt, hogy miért kell akkor is fizetni a tartást, ha lemondtál az összes jogodról (gyerek mindenek felett álló érdekének védelme) .Addig legalábbis, amíg tényleg örökbe nem fogadják.

Úgyhogy könnyen lehet olyan helyzetbe kerülni ezáltal, hogy nem láthatod a gyereket, semmilyen kapcsolatod nem lehet vele, az életének fontos dolgaiba sem szólhatsz bele, megváltoztathatják a nevét is, viszont fizetned, azt kell utána. És tartásdíj növelési perekre is járogathatsz. Tehát a gondoknak semmilyen formájától nem szabadulsz. Viszont önként és dalolva odaadtad az összes jogodat és örömödet, ami ebből neked származna.

De a legvalószínűbb, hogy az esetek többségében már a gyámhivatalokon sem jutna túl az ügy, hanem megragadna vhol, tologatnák, elutasitgatnák, megfellebbeznéd, húznák az időt (az egyik topikban láthatási jogról való döntést már nyolc hónapja húz egy gyámhivatal, és még mindig csak első fokon jár az ügy, pedig az ehhez képest egy bejáratott eljárás), és egyszercsak elmúlik a gyerek 6 éves, akkor meg belép a mérlegelési jogkörük, egyszerűen hoznak egy határozatot, hogy nem járulnak hozzá az örökbefogadhatóvá nyilvánításhoz. És kész.

Szervusz Derill!

A III. kerületi Gyámhivatalnál úgy tájékoztattak, hogy nem mondhatok le a gyermekeimről náluk.
Esetleg a bíróságon tehetek ilyen nyilatkozatot.
Egyik gyermekem sincs még 6 éves...

1. Lemondok a szülői felügyeleti jogomról,
2. Gyámhivatal HATÁROZATOT hoz,
3. Kiküldi a Határozatot, fellebbezés biztosítása,
4. Ha nincs fellebbezés, akkor jogerőssé válik.

Hol jön képbe a bíróság és milyen minőségben?
Amikor Nagymacskával vitáztatok, tisztán értettem mindent. Most a Gyámhivatal magyarázkodása után már nem...

Pontos jogszabályhelyek kellenének, hogy ne vitázzak velük...

Szia Derill! Köszönöm a segítséget,s sajnos én sem értek egyet ezzel az eljárással, de...
Már megírtam a levelet, kíváncsi vagyok mi lesz a válasz...

Fellebbezd meg a határozatot azzal, hogy jogszabálysértő, ugyanis amennyiben a gyerek még nem mult el 6 éves, ez esetben az örökbefogadók adatainak ismerete nélkül hozzájárulhatsz az örökbefogadáshoz, és a gyámhivatal csak egyet tehet a jogszabály szerint, hogy megállapitja a szülői felügyeleti jogod megszünését, függetlenül attól, hogy most épp örökbe akarja valaki fogadni a gyereket vagy nem. A jogszabály ugyanis nem szabja feltételül, hogy csak akkor lehet hozzájárulni, ha folyik az örökbefogadási eljárás. Ma Magyarországon több száz nő járul hozzá ily módon az épp akkor született gyermeke örökbefogadásához, legtöbbször örökbefogadó szülő még a ködben sincs, egyáltalán nem is biztos, hogy a gyermeket örökbefogadja bárki is. Ha nő hozzájárulhat, férfi is, ellenkező esetben az eljárás az Emberjogi Egyezmény 14. cikkébe és az Alkotmányunkba ütközne.

Ez a jogszabály, akkor is, ha nem tetszik, és az anyukát sem kell megkérdezniük, hogy akarja-e vagy sem, mert a jogszabály nem köti az anya beleegyezéshez a hozzájáruló nyilatkozat megtételét. Tartási kötelezezettséget sem kell vállalnod, mivel a hozzájárulással az összes jogod és kötelezettséged megszünik, a tartási is.

Ne azt ird, hogy lemondani akarsz, mert azt nem lehet. Azt ird, hogy az örökbefogadók adatainak ismerete nélkül hozzájárulsz az örökbefogadáshoz (nem ugyanaz a kettő), mert csak azt lehet.

Ird meg, hogy örülsz, hogy ismerik a Csjt. 48. §. (3) bekezdését, javaslod, hogy olvassák végig a jogszabályt, ugyanis az is szerepel benne, hogy: „A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg”. Amikor a jogszabály kijelentő módban fogalmaz, az azt jelenti, hogy kötelező.

Viszont mutassanak jogszabályt arra, hogy nem lehet az örökbefogadáshoz hozzájárulni, ha kizárólag a tartásdijfizetés miatt szeretne valaki hozzájárulni, ugyanis a jogszabály sehol sem szabja meg, hogy milyen indokkal lehet vagy nem lehet hozzájárulni.

Emiatt a határozatuk jogszabálysértő, ráadásul diszkriminativ is.

Hivatkozz náluk a jogifórumra is.

Sziasztok ismét! előzmények: http://www.jogiforum.hu/forum/35/3241

Küldtem levelet a gyámügynek, hogy meggondoltan lemondok a gyermekekről. Erre jött egy válasz, hogy : 48/3 nincs örökbefogadási eljárás, ezért elutasitják. Valamint az anya elutasitja azzal az indokkal, hogy nem akarok fizetni tartásdíjat.

Szó szerint:
A szülői felügyeleti jog megszüntetése, illetve megszüntetésének megállapítása nem lehetséges azon okokból, hogyne kelljen tartásdíjat fizetni, illetve hogy gyermekével ne kelljen kapcsolatot fenntartani.

Ellenben kihangsulyoztam, hogy a megállapított összeget fizetném továbbra is, mivel mégiscsak a gyermekeim s az anya munkanélküli, csak lemondani akarok, mivel a családom kikészült idegileg, meg főleg én.

Milyen indokkal lehet továbbmenni, vagy mit kell irni?
Ja, az anyát hivtam párszor,de nem vette fel a telefont,a fiam 2,5 éves, az utóbbi 6 hónapban nem látogattam, a lányom egyszer láttam kb 30 percre, mivel az anyosom eltiltott attól is hogy megnézzem. Kb ennyi, meg az előzmények.

Ja, rájöttem, hogy az apa már semmit sem tehet, rávarrnak mindent,s élete végéig NEM TUD megszabadulni főleg az anyától, mivel vagy a gyámügy vagy a bíróság bármikor berendelheti ha óhaja akad. Ennyi.

Please help

Na ez az. Ha eladom. Itt kb. ugyanerről van szó. Ha egyszer a szülői felügyeleti jog körébe tartoznak a jogok és a kötelezettségek, és a szülői felügyeleti jogom megszünik, megszünik minden azzal kapcsolatos jogom és kötelezettségem, kivéve, ha jogszabály másképp rendelkezik. A tartásdijról elfelejtett rendelkezni. Ez az én véleményem, a Tied más. Nem keverek semmit semmivel (vagy esetleg én is mondhatnám, hogy nem látod a különbséget a szülői felügyeleti jog megvonása, szünetelése, és megszünése közt, illetve a három eset joghatásának különbsége közt.).

Ugy látom, ez jogértelmezési kérdés, és a jogszabály egyértelmüen vagy hiányos, vagy a jogalkotói szándék épp az volt, hogy lehetőséget adjon azoknak a szülőknek a gyermekükről történő lemondásra, akiket elzárnak a gyerektől, vagy akik ugymond "akaratuk ellenére" váltak szülővé.

Neked abban teljesen igazad van, hogy a gyerek minderről nem tehet, és jogosult lenne tartásra, de ez esetben a jogszabálynak ki kellene mondania, hogy igaz, megszünik a szülői felügyelet, de annak egyes jogositványai, nevezetesen a kötelezettségek körébe eső tartási kötelezettség fennmarad.

A rokontartási kötelezettségnek a gyermektartáshoz itt most semmi köze, mert rokoni kapcsolat kizárólag halállal szünik meg, arról nem lehet lemondani. Utálhatom a testvéremet, vagy a szüleimet, de attól még a testvérem, vagy a szüleim maradnak.

Tényleg nem a tartásdij fennmaradását kellene kimondania, amennyiben nem a szülői felügyeleti jog, és ezzel az összes felügyeleti jog körébe tartozó jogról és kötelezettségről lenne szó. Csakhogy a szülői felügyelet körében, ha egyszer minden e körbe tartozó jog és kötelezettség megszünik, jeleznie kell a jogalkotónak, ha valamit fenn szeretne tartani, mint ahogy meg is tette a kapcsolattartással (ez a példa mutatja a legjobban, hogy még a jogalkotó is ugy értékelte, hogy mégiscsak a fennmaradásról kell rendelkezniet, és nem a megszünésről. A fennmaradást ugyanis jelezte, de nem sorolta fel, hogy mi minden szünik meg).

A tartásdijról viszont nem rendelkezett semmit, ugyanigy nem rendelkezett a vagyonkezelésről, a gyámnevezési jogról és a gondozás nevelés jogáról, mivel nyilvánvalóan ezek is megszünnek a szülői felügyeleti jog megszünése miatt.

Nyilvánvaló az is, hogy ennek oka volt, mégpedig az, hogy nem akarta a tartási kötelezettséget fenntartani. Tehát ha egyszer a szülői felügyeleti jog megszünik, mindenképpen megszünnek a körébe tartozó jogok és kötelezettségek, ha a jogalkotó nem rendelkezik valamelyik fenntartásáról.

Te büntetőből (egyenlőre) jobb vagy mint én, a szabályok pedig a polgári jogban is ugy alakulnak, mint a büntetőben. Ha valamilyen kötelezettséget akar a jogalkotó megállapitani, azt jogszabályban ki is kell mondania, ugyanugy, mint amikor valamit büntetni akar, azt kénytelen jogszabályban rögziteni.

Ha már a tulajdonjognál tartunk, ez kb. ugyanaz, amit irtál. Eladom az ingatlant, és ezzel az ingatlannal kapcsolatos összes jogom és kötelezettségem megszünik. A továbbiakban nem nekem kell majd fizetnem az ingatlannal kapcsolatos terheket. Ha valamilyen jogot vagy kötelezettséget mégis fenn akarok tartani, azt külön rögzitenem kell a szerződésben (pl. szolgalmi jogot, ha csak az ingatlan egy részét adom el, viszont az eladott részen kivánok átjárni. ) Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet, de a szülői felügyeleti jogról történő lemondásra tartalmaz a jogszabály rendelkezéseket, tehát arról le lehet mondani.

Elfogadtam, hogy Te másképp látod, bár nem értek Veled egyet. Én egy esetleges perben mindenképpen ezekkel érvelnék.

Azt is irtam korábban, hogy nem feltétlenül értek egyet azzal, hogy ily módon mindenki szabaduljon a tartási kötelezettség alól. Azt gondolom, hogy tényleg mérlegelnie kellene a biróságnak, hogy ki miért mond le a gyermekről, meg azt is gondolom, amit szintén leirtam már, hogy amennyiben a nők tényleg mindent megtennének azért, hogy gyermekük megfelelő kapcsolatot alakithasson ki az apjával, nem sok apa mondana le gyermekéről.

A jogszabályra mindezek miatt ráférne a módositás, hogy azok, akik tényleg a tartási kötelezettségtől kivánnak csak szabadulni, ne tudjanak, azok viszont akik azért, mert önhibájukon kivül kerültek apai státusba, illetve akiket az anya elzár a gyermektől, mentesüljenek ezen kötelezettség alól.

Azt gondolom, hogy ha már a nők sokszor a férfiak megkérdezése nélkül vállalnak gyermeket, vállalják ennek a következményeit is (és most nem arra gondolok, amikor a férfi nem hajlandó védekezni, hanem arra, amikor például ugy tudja, hogy a nő védekezik, ezért ő nem teszi).

Jó lenne ha a jogok érvényesitéséhez szükséges lenne a kötelezettségek teljesitése is.

Attól viszont, hogy egy szabállyal nem értek egyet, kénytelen vagyok tényszerüen értelmezni a szabályt, különben nem értelmeztem, hanem felülirtam. A tény pedig az, hogy tartási kötelezettség fenntartásáról elfelejtettek rendelkezni.

Kedves derill, továbbra is alaposan kevered a szezont a fazonnal. A szülői felügyelet körében és nem aszülői felügyleti jog (jogigény) körében. Ez különbség. Továbbá, attól, hogy a szülői felügylete megszűnik, még a szülői felügyeleten kívül is köteles a tartásra, néhány topikai példát voltál is szives hozni erre, de van rá általáso szabály, amely kimondja generálisna a gyermek tartási kötelezettségét, szülői felügyelet ide vagy oda. (Hogy analógiával éljek: van egy ingatlantulajdonom, a tulajdon része a hasznok szedésének joga, és terhezk viselésének kötelezettsége, attól, hogy a hasznok szedéséről lemondok, még a terheket viselnem kell, mert ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Csak úgy menetsülök, ha eladom.)

A törvény a tartást külön szabályozza, és nem véletlenül, tartás nem csak a szülői felügyleten belül létezik, mint te állítod, hiszen a rokontartási kötelezettség nyilvánvalóan ezen kívül is létezik, és ennek speciális esete a gyremektartás, ami lehet a szülői felügyleeten belül is, de lemondással semmiképpen nem szűnhet meg, mert nem a fennmaradásást kell törvénynek kimondania, hanem amegszűnése eseteit, mivel egyszer már felállította a kötelezettséget.

Ejakuláció hiányában is teherbe eshet, ugyanis ha volt közösülés, ha egyáltalán "járt" a nőben és ott ahol kell, közben is szabadulhatnak ki spermák, és ezek megtermékenyithetik. Tehát csak akkor lehet biztos magában, ha volt köztük valami (mondjuk egy óvszer, és az nem volt selejtes). Nem neki kell bizonyitania, hogy nem közösült, hanem a biróságnak azt, hogy a gyerek tőle van (és még ilyenkor is vannak kivételek, pl. ha spermabankból szerezte a nő a spermát).

Ha ő biztos benne, hogy nem közösült ("kicsit sem") a nővel, akkor nem kell tartania semmitől. Ha viszont tart tőle, akkor attól félek, hogy nem biztos benne.

köszönöm a választ, és hogy ilyen részletesen próbáltál válaszolni a kérdésemre, remélem ez alapján megtehetők a szükséges lépések. a dolog további csavarja, h a közösülés fizikailag gyakorlatilag nem történt meg, nem volt ejakuláció sem stb. de persze ez utólag már nem bizonyítható gondolom.

Ja és öröklés. Természetesen ha megállapitják az apaságát, a gyerek örököl, és tartásdijat is kell fizetni. Kivéve, ha lemond, akkor szerintem nem kell, Big szerint kell, a biróság majd eldönti, és ha nem ugy dönt, ahogy az apa szeretné, megfellebbezheti a döntést, én tuti végigjárnám az összes lehetséges fórumot

Azt gondolom, hogy ha a jogalkotói szándék az, hogy fizessen tartásdijat lemondás után is, ezt ki kell mondania jogszabályban. Ha nem tette, akkor pedig nincs olyan jogszabály, ami alapján kötelezni lehet a tartásdij fizetésére.

Big: volt egy éjszakám elgondolkodni az egészen. Sajnos ujra arra az eredményre jutottam, hogy mégiscsak nincs tartási kötelezettsége. Az a szabály, amit Te találtál csak arról szól, hogy örökbefogadással tuti megszünnek a jogok és a kötelezettségek. Arról nem szól, hogy a szülői felügyeleti jog megszünése mit hoz magával. Ugyanis örökbeadni olyan gyereket is lehet, ahol a szülők szülői felügyeleti joga csak szünetel és emiatt a gyermeket örökbefogadhatóvá nyilvánitják.

Ha viszont a tartási kötelezettség a szülői felügyelet körébe eső kötelezettség, merthogy a szülői felügyelet nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is tartalmaz, és a jogszabály (Csjt. 75. (1) leirja, hogy a tartási kötelezettség a szülői felügyelet része, akkor a szülői felügyeleti jog megszünésével megszünik minden jog és kötelezettség, kivéve az, amit jogszabály kiemel alóla.

Az elv ugyanis az, hogy egy állampolgárra kötelezettséget kizárólag jogszabályban lehet kiróni.

A jogszabály viszont kizárólag azt irja meg, hogy a szülői felügyeleti jog megszünik, amit a gyámhivatal határozatban állapit meg.

Arról nem szól, hogy a tartási kötelezettsége megmaradna, márpedig ha ezen kötelezettséget meg akarta volna tartani a jogalkotó, ezt jogszabályban ki kellet volna mondania. Egyáltalán azt ki kellett volna mondania, hogy ha a szülői felügyeleti jog megszünik lemondás miatt, és szerinte maradnak azért fenn kötelezettségek vagy jogok, mely jogok és kötelezettségek maradnak meg, vagy szünnek meg.

Egyetlen jogról szól, ez pedig a kapcsolattartás, amikor kivételesen indokolt esetben a Csjt. 92. (3) szerint fennmarad a kapcsolattartási joga. Ezt pedig azért tartotta meg, mert azokban az esetekben, amikor lemond a gyerekről, a gyerek tartós nevelésbe kerül, de mégsem tudják örökbeadni, lehetősége legyen a gyereknek arra, hogy később mégiscsak visszakerüljön a szülőhöz, reménykedik a jogalkotó, hogy a kapcsolattartási jog meghagyásával kialakulhat az érzelmi kapcsolat a gyerek és a szülő közt.

Tehát maga az, hogy a jogszabály azt mondja, hogy örökbefogadással megszünnek a jogok és a kötelezettségek, nem jelenti azt, hogy csak azzal, csak azt jelenti, hogy azzal biztosan.

Tehát a jelenlegi jogszabályok alapján elvileg nem állapithatnának meg tartási kötelezettséget, merthogy a jogszabály elfelejtette előirni. Mint látod, lentebb irtam, hogy gondozási dij esetében rendelkezik, és jogként irja elő, hogy nem kell gondozási dijat fizetnie, ha lemond. Tartásdij esetén semmit sem mond, de kellene, ha fizettetni akar.

pszichológuslány: Ha az apa nem akart gyereket, akkor védekeznie kellett volna. Mindenki tudja, hogy ha egyszer közösül valakivel, és nem védekezik, az teherbe is eshet. Tehát a nő indithat apaság megállapitása iránt pert, ez esetben megállapitják az apaságát, és a tartásdijat is. Egyetlen lehetőséget az jelenthet, amiről most épp Biggel levelezek, miszerint lemond a gyerekről. De természetesen itt a jogi fórumon csak elmélkedünk dolgokon, a döntéseket viszont végső soron a biróság fogja meghozni. Hivatkozni persze lehet ezekre az eszmefuttatásokra, és lehet, hogy nyerő egy perben.

Az anya tehát elmehet most a gyámhivatalhoz, és kérheti, hogy inditsanak pert az apa ellen apaság megállapitása iránt. Ha az apa ugy gondolja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ő az apa (gruppen, v. ledér nő miatt), akkor nyilván jobb, ha felvállalja a pert. De a per nem ingyenes, ha elvesziti sokba kerül, a vérvizsgálatnál már közel 300 ezer forint is lehet a perköltség. Tehát jobb ha végiggondolja. Viszont próbáljon meg lemondani róla, ha ugy gondolja, hogy tényleg nem akar a gyerekkel semmiféle kapcsolatot. Ez nem jelenti azt, hogy biztosan szabadulni fog a tartási kötelezettség alól, de véleményem szerint szabadulnia kell, ha a jelenlegi jogszabályok alapján fog dönteni a biróság.

Ebből kb. annyi a tanulság, hogy az ember gondolja át, hogy kivel közösül óvszer nélkül még akkor is, ha tegyük fel a lány azt mondja, ő védekezik. Nyilvánvalóan senki nem szeret duplán védekezni, de ez a módszer más biztonságot is nyujt, ráadásul tényleg elég biztosnak látszik (feltéve, hogy az óvszert is a férfi hozza és huzza fel magának, mert ellenkező esetben lehet az szándékosan lyukas is. A nők ugyanis igen találékonyak tudnak lenni, ha egy férfit meg akarnak tartani, és ugy gondolják, hogy a gyerekszülés az egyetlen módja - ezt többnyire rosszul gondolják).

ja, és mégegy: mi a helyzet az örökléssel pl az apa után?

Kedves Hozzáértők,

szeretnék tőletek információt kérni a következő témában:
ha egy egyéjszakás kapcsolat után terhes marad a lány, aki a terhesség tényét több, mint 4 hónap eltelte után hozza az apa tudomására (akinek így nem volt beleszólása a terhesség megtartásába, vagy megszüntetésébe - továbbá az apaság ténye is vitatható), illetve nem szeretne sem az esetleges gyerekkel sem a lánnyal semmilyen kapcsolatot a továbbiakban, akkor milyen lehetőségeket biztosít számára a jog? Lehet-e, hogy nem veszi a nevére a gyereket, illetve nem járul hozzá a neveléséhez stb, vagyis az anya egyedüli döntésének következményeit nem akarja viselni?
A kérdésem másik fele: milyen módszerek állnak az anya rendelkezésére, ha az apától tartás-, vagy egyéb díjat szeretne kérni (feltételezhetően jogok nélkül - de az apa se jogokat se kötelességeket nem szeretne), hogyan zajlik egy ilyen folyamat?

előre is köszönöm a segítséget,

üdvözlettel,

pszichológuslány

Big:) Van tovább is:
Csjt. 75. § (1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.

Tehát a tartás a szülői felügyelet körébe tartozó kötelezettség. Amennyiben a szülői felügyelet megszünik, megszünnek a szülői felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek is, kivéve, ha azt jogszabály fenntartja.

Azon esetekben, amikor biróság vonja meg a szülő felügyeleti jogát a jogszabály kimondja, hogy a tartási kötelezettség megmarad.

Amikor szünetel a szülői felügyeleti jog, akár mert a biróság szünetelteti egyes jogositványait például vagyonkezelői jogot, akár mert jogszabály erejénél fogva szünetel, akkor nyilvánvalóan fennmarad a tartási kötelezettség is, ezt szintén kimondja a jogszabály.

Azon esetekben viszont, amikor a gyerekről lemondanak, megszünik a szülői felügyeleti jog, és ezen esetben a jogszabály nem mondja ki, hogy a tartási kötelezettség megmaradna.

Az 1997. évi XXXI. törvény rendelkezik a gondozási dijról, a 152. paragrafus szerint a tartásra vonatkozó szabályokat kell a gondozási dijra is alkalmazni. A 154. paragrafus szerint pedig nem állapitható meg gondozási dij, ha a szülő a gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá... a többi szabály másra vonatkozik.

Elvileg ha a tartásra vonatkozó szabályokat alkalmazom a gondozási dijra, az nem jelenti azt, hogy a gondozási dijra vonatkozó szabályokat alkalmazom a tartásdijra. Ez esetben igazad van Big.

Az általad talált szabály szerint tehát csak akkor szünik meg a tartási kötelezettség, ha a gyereket örökbefogadják - mondjuk a nő valamikori uj férje.

De akkor ezek szerint a jogok sem szünnek meg? Tehát marad a kapcsolattartási jog is? A Csjt szerint (92. (3) bek) ugyanis ha lemondott a gyerekről, de nem fogadták a gyereket örökbe, akkor kivételesen indokolt esetben lehet kapcsolattartási joga.

Erről a szülői felügyeletet megszüntető biróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt.

Aztán arról már nem ir, hogy ezen esetben, amikor nem a biróság feladata dönteni (lemondásnál pedig nem az ő dolga), és a gyerek nem lesz tartós nevelt ki dönt. Tehát ahogy a jogalkotó nem rendelkezett az ilyen esetbeli tartásdijról, ugyanugy nem rendelkezett arról, hogy a kapcsolattartási kérdésben ki és hogyan dönthet. Szerintem mégiscsak kifelejtették, vagy ez akkor jogértelmezési kérdés. Ettől pedig még a gyámhivatal levele nem jogszerü és pontos. "a magyar családjogi jogszabályok erre nem adnak lehetőséget"

Ettől függetlenül amennyiben Apa? lemond a gyerekről a lemondó nyilaktozatot nem lehet visszavonni. Egyértelmüen az volt a célja a nőnek, hogy csak tartási kötelezettsége legyen az apának, jogai ne legyenek, tehát igy ha neked van igazad, eléri a célját.

A gyámhivatal megállapitja a szülői felügyeleti jog megszünését, mert nem tehet mást. Aztán az anya vagy elmegy a biróságra, és a biróság vagy megállapitja a tartásdijat, vagy nem. Ha elmegy, én kérném a kapcsolattartás megállapitását is ujra. Kiváncsi lennék milyen döntés születne.

Nyilván apának kell döntenie, és vállalnia, vagy nem vállalnia a következményeket. Ha mindenképpen le akar mondani a gyerekről, akkor érdemes kockáztatni. Ekkor viszont lehet, hogy a nő végre eléri amit szeretett volna. Tehát lehet, hogy előbb Apa?-nak beszélnie kellene erről a nővel.

Vagy ha már harcol, akkor azért harcoljon, hogy legyen végre kapcsolattartás, és a gyámhivatalok kötelesek legyenek végrehajtani az itéletet.

Továbbra is azt gondolom, hogy a szülői felügyeleti jognak jogoknak és kötelezettségeknek az együttesének kell lennie. Tehát ha a tartási kötelezettség megmarad, ennek konkrétan ki kellene derülnie a jogszabályból. Ha pedig a kapcsolattartásra is megmarad a joga, tudni kellene, hogy ki dönt a kérdésben.

Ettől függetlenül Big köszönöm a jogszabályhelyről szóló tájékoztatást:)

Apa? jelezd mi lett az eredmény.

Jó, jó, ezt mind értem, csak azt nem értem, mi köze ennek ahhoz, hogy a gyereknek nem akarsz tartást biztosítani?

Az anya szemét veled, rajta álljunk bosszút a gyereken? Ugyan nem jogi kérdés, de lég érdekes erkölcsi álláspont.

Jogilag természetesen ez nem áll módodban, mármint, hogy a tartást ne biztosítsd, úgyhogy igazából csak teoretikus a kérédés.

Igen a gyámhivatal...De egy kicsivel lejjebb megírtam,

"papírok és felszólítások sem fogják jobb belátásra téríteni,azt meg senki emberfia nem tudja ellenőrizni valóban változik az ügyhöz való hozzáállása.Mindig a gyerekre fog hivatkozni ,(mert az nem akar!)4 éves gyereket nem fog a hivatal faggatni.Ha eddig nem tette meg azokat az alapvető anyai lépéseket,hogy a gyerek érdekében is segítse a kapcsolatunkat semmi remény nincs rá hogy ez megváltozzon..."
Tudom,hogy ez más számára elfogadhatatlan és elítélendő...Nem szeretnék magyarázkodni...
De Köszönöm a segítséget!

Értem, és...? Hogy érinti ez a tartási kötelezettséget, vagy a szeretednek oly módon történő kinyilvánítását, hogy még az anya láthatást akadályozó jogsértő magartása ellenére is biztosítani akarod számára a a lehető legjobb anyagi helyezete, mert állítólag szereted?

Egyébként az ilyen helyzetekre a jog nem igazán kínál megoldást, mert ugyan a szabályok egyértelműek, de végrehajtásukhoz mindkét fél együttműködése szükséges, a hatósági beavatkozás lehetősége nagyon korlátozott. Mindenesetre a Gyámhivatalt zargatnám, és pert indítanék azért, hogy az anya tartsa be a láthatási szabályokat, aki elég sokat nyaggatja a gyámhivatalt, az általában elérjhet valamit, de sajnos rendőrt nem lehet minden elvált család mellé állítani.

Nem is fogod!Nem szeretném elmesélni ezt a történetet.De hidd el nem véletlenül jutottam erre az elhatározásra.Nem akarok én már senkit sem meggyőzni arról ami ebben a helyzetben történt.De ha le akarnám egyszerűsíteni a dolgot;

Ha nekem szívem, már törvény adta kötelességem és jogom van a saját gyerekemhez miért kell folyamatosan azért harcolnom hogy lássam??Egyébként itt nem a pénzen van a hangsúly.A döntésem végleges még akkor is ha fizetnem kell.

A gyermeknek az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermekét rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, gyermekével a meghitt viszonyt fenntartsa. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja és ellene hangolja. [Csjt. 92. § (1)])!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Csjt. 69/A (1) kimondja a speciális szabályt a gyermek tartási kötelezettségére.

A Csjt 71. (2) meghatározza a szülői felügyeleti jog tartalmát, amiben még véletlenül sincs semmiféle kötelezettség, így a tartási kötelezettség sem, főleg mivel valakinek a joga (jogigénye) sohasem kötelezettség tartalmú.

A Csjt. 52. (1) kimondja az egyetlen esetet, amiképpen kiskorúval szembeni tartási kötelezettség megszűnhet.

Apa, nem értem, hogy az anya magatartása, hogy függ össze azzal, hopgy az álítólag szeretett gyerekedről nem kívánsz anyagilag gondoskodni?

Derill, NEM SZÛNIK MEG. A tartási kötelezettség csak és kizárólag az örökbefogadással szűnik meg, ezt a Csjt. kimondja.

A gyámhivatal válasza pontos. A szülői felügyeleti jogról való lemondással csak és kizárólag a szülői felügyeleti jog szűnik meg. Kötelezettségről ugyanis nem lehet lemondani, ez jogi nonszensz volna.