Lakáshasználati díj


ruggiero # 2019.11.15. 16:59

Tisztelt Fórumozók!

Bontóperben kérem a tanácsotokat, kizárólag a közös lakás kizárólagos birtoklására feljogosítás a kérdés. Nem találtam nem agyonterhelt családjogis ügyvédet, egyszerűen senki nem ér rá..
Egyezség nem született idáig, az utolsó pillanatban a másik fél visszatáncolt, ezért kérlek, ezt ne is javasoljátok, csak a perben a közös lakás kizárólagos birtoklására történő feljogosítás a kérdés.

Előzmények:
a közös lakásból akart eltávolítani a feleségem, ezért diktafont vett, konfliktust kreált, mégpedig úgy, hogy nem hagyott a lakásba bejutni, és rámhívta a rendőröket, akik természetesen megerősítették, hogy ez bontóperre tartozik és semmilyen erőszak nem volt, kísérlete sem.
Mivel a birtokpozícióját meg akarta megerősíteni a feleségem, és bontóperben saját magának akarta a lakás kizárólagos használatát biztosítani, ezért koholt bizonyítékokkal eljárásokat (távoltartási és birtokvédelmi eljárás, és zaklatásos büntető-eljárást -mind elbukta) indított, és egyben beadta a bontóperes keresetet.

Hamis vád miatt elrendelték a nyomozást 2019. októberben a feleségem ellen, előbbi eljárásokban tett objektíve valótlan nyilatkozatok alapján.

Most a bontóperben kell ellenkérelmet előadnom. A feleség kérelme változatlanul a lakás kizárólagos használatára való feljogosítás, ezt még akkor fogalmazta meg, amikor úgy nézett ki, vmit nyerhet az eljárások közül. Időközben kiderült, hogy teljesen alaptalan a megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelme is, önmagának és a rendőri jelentésnek ellentmondónak minősítette a bíróság jogerősen a szavait, ennek ellenére változatlanul kéri a kizárólagos lakás használatára való feljogosítást a perben.

Nagyon fontos, hogy időközben elköltözött a lakásból, ezt le is nyilatkozta egy ellene indított sérelemdíj iránti peremben.

Eddig a lakáshasználati jog ellenértékét akartuk tőle követelni, de most, így, hogy elhagyta a lakást, kérdésem, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe, ha én is a lakás kizárólagos birtoklására történő feljogosítást kérem a bíróságtól - csak a részemre?

A hitelt fizeti csak a lakás után, azt én is, közös költséget, rezsit, semmit nem fizetett eddig, és még a vételárral kapcsolatban is elismerte írásban,hogy nekem tartozik (különvagyonomból fizettem ki az őrá eső vételár egy részét).

De nem a vagyoni kérdésekbe szeretnék belemenni, hanem a lakás kizárólagos használatára való feljogosításról való döntés szempontjaiba. Mi számít ilyenkor? Neki van másik 1/1-es lakása, nekem nincsen saját ingatlantulajdonom e közös lakáson felül. Közös gyerek nincs, munkája évek óta nincs, dúsgazdag szülők gyerekeként utazgat, + kiadja a saját lakását rövid távra.
Én helyrehoztam egy beázást menet közben, ő ettől elzárkózott, ekkor a közös képviselő engedett be a lakásba, utána visszaadtam a kulcsot a közös képviselőnek. Tehát ő semmit nem foglalkozott a lakás állagával, rezsit sem fizetett egy forintot sem, mind az én nevemen vannak a közművek.

Kérdés az is, segít-e a lakás kizárólagos használatára való feljogosításnál az, ha én most birtokba veszem a lakást, kijavítom a hibákat, viselem a gondját, stb. Minden közmű a nevemen van.

Kérdésem tehát az, hogy mivel tudom a legbiztosabban bebetonozni magam a lakásba jogilag, ha birtokba veszem?
A másik verzió eddig az volt, hogy nem veszem birtokba és a lakáshasználati jog ellenértékét kérem, de nekem most inkább a birtokláshoz fűződik nagyobb érdekem, hogy feljogosítson a kizárólagos lakáshasználatra a bíróság aztán a vagyoni perben majd én megváltom az ő hányadát. Közös gyerek nincs, a házasság rendkívül rövid volt, gyakorlatilag megvetette velem a lakást a feleségem, aztán elkezdte e a fent ismertetett ámokfutást.

Még annyi, h ügyvédi tanácsra azt állítja, h nem önkéntes volt a távozása, hanem én "idegenítettem el" a lakásból. Konkrét cselekményt (pl. testi sértés hamis vádját) már nem fűzött ehhez, tanulva a megelőző eljárásokból. Biztos vagyok benne, hogy hamis tanúkat fog hozni az állítólagos elüldözésemre, mert én még csak telefonon sem érintkeztem vele az első konfliktus óta.

Nagyon köszönöm, ha tudtok tanácsot adni ebben, hogy milyen szempontok szerint mérlegel a bíróság?.


don

velence # 2019.11.03. 20:12

Csak elvi kérdés - még nem történt az ügyben megbeszélés, csak tájékozódni szerettem volna, mi alapján dönt egy gondnok.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.02. 22:50

Igen, nem értek hozzá!
Azt látom. Azt sem tudod, mi a helyes kérdés, így persze a válasszal sem érsz semmit.

Próbáljuk másképp:
Mi a konkrét problémád? Kivel van vitád, mi a te álláspontod, mi az övé? Mit szeretnél?

velence # 2019.11.02. 21:49

Igen, nem értek hozzá! Hogy becsüli meg? Ráüt a hasára? pl. önkormányzati lakbér - piaci lakbér között nagy a különbség.. Az ő jóindulatától függ, h alacsony v magas díjat hoz ki? Vagy köti vmi számítási mód, fogalmam sincs..

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.02. 20:08

Milyen kérdés már ez?! Mint bárki más: megbecsüli.
Biztos, hogy ezt akartad tudni?

velence # 2019.11.02. 15:55

próbálom érthetőbben.. Gyámügy által kirendelt gondnok milyen jogszabályok alapján határozza meg a lakáshasználati díjat? Gondnokolt nem tartózkodik ebben a lakásban.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.02. 13:24

Tessék?!

velence # 2019.11.02. 09:41

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megkérdezni, hogy kirendelt gondok - lakás 50%-ra van haszonélvezeti joga( a gondnokolt után) + másik fele két tulajdonosra oszlik - milyen jogszabály után számolja ki a lakáshasználat díját az ott élő lakáshasználónak? (aki nem tulaj, csak oda van bejelentve) Ezt az összeget tulajok kérésére fel/le lehet módosíttatni?Köszönöm válaszukat!

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.21. 10:09

Nem.

Bea8207 # 2019.05.21. 08:50

Köszönöm. A lakáshasználati díjjal kapcsolatban is tud biztatni? Amennyiben nem áll el az ingatlanomra fordított összegtől kerhetek utólag 17 évre visszamenőleg lakáshasználati díjjat?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.21. 06:00

Nem csak a felét követelhetné?
Valószínűleg nem pont a felét. A legritkább eset, hogy az élettársak hozzájárulása a szerzéshez épp egyenlő. De amúgy igazad van, csak a szerzésből rá eső hányad megtérítését követelheti.
Az is igaz, hogy az élettársi vagyon megosztására is igaz, ami a házasságira: nem lehet egyes vagyontárgyakat kiragadni, külön kezelni, egészében kell elszámolni.

Bea8207 # 2019.05.20. 17:38

Tisztelt ügyvéd úr!
Élettársi kapcsolatom 17 év után megszűnt. A lakas amelyben közösen laktunk az én tulajdonomban volt. Született két gyermekünk akikkel én otthon voltam. Közben az ő keresetéből kialakítottuk a fűrdőszobát, két ablakot hőszigeteltre cseréltünk s lepadlóztattuk a két háloszobát. Most az ügyvédje által megfogalmazott levélben kéri a beruházás és az erre a célra felvett hitel kamatokkal szátott értékének teljes egészét azzal indokolva, hogy ezt a kapcsolatot holtiglan tervezte ezert az összes szabad pénzeszközét az én ingatanomba fektette. Nem csak a felét követelhetné? Amennyiben nem áll el ettől a szándékatól visszamenőleg 17 évre követelhetek-e lakáshasználati díjjat vagy ezen időszak alatt teljesen ingyen használhatta a lakasomat úgy hogy még az utolsó doboz festéket is ki kell neki fizetnem? A szűlői háza eladásából örökölt 1125000 forintot amit közösen feléltünk a terhességem alatt. Vagyoni elem nem lett vásárolva belőle. Ezt az összeget is ügyvéd által követeli tőlem. Összesen 2600000 forintott követel. A házam piaci ára 2500000 forint. Adjam wl s menjek az utcára a gyerekeimmel hogy kifizethessem? Közös megegyezést is felajánlott. Mondjak le a két gyerek utáni tartásdíjról s akkor ő is lemond erről az összegről. Mit tegyek?

lewho # 2019.05.17. 13:11

A lakáshitelt mikor vetted fel, az élettársi életközösség létrejötte előtt?

bandi9499 # 2019.05.17. 11:58

Tisztelt Fórumozók !

Saját tulajdonú ingatlanomban 10 évig éltem együtt volt élettársammal aki semmilyen ingóságot nem hozott csak a ruháit. Az ingatlanon jelzáloghitel van amit a kettőnk jövedelméből fizettünk. Követelheti-e a befizetett összeg felét illetve én követelhetek-e tőle lakáshasználati díjat?

Köszönöm a válaszokat !

ObudaFan # 2017.12.08. 20:52

Ptk. 4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése]
(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

Aki önként elhagyta, az nem köteles rá, hanem elhagyta.

Bambi0318 # 2017.12.08. 20:30

Kedves ObudaFan!

Hamarosan 2 éve hogy elköltözött, azt hiszem ezt már az új Ptk. szabályozza.

ObudaFan # 2017.12.06. 14:54

Bambi0318

Egyrészt ha évekkel ezelőtt költözött el, akkor a ti esetetekben még lehet, hogy nem a hatályos Ptk., hanem a Csjt. lesz az alkalmazandó, másrészt a Csjt. ezt így, ennyire egyértelműen nem mondta ki, de a bírói gyakorlat teljesen következetes és egyértelmű, és azt a bíró is minden bizonnyal ismerni fogja.

ObudaFan # 2017.12.06. 14:52

Irina04

Pert lehet indítani a közös tulajdon megszüntetése iránt és abban lehet kérni, hogy váltsa magához a részedet, vagy ennek hiányában lehet kérni árverési értékesítést.
Emellett többlethasználati díj iránti igény is érvényesíthető, ha arról nem mondtál le az egyezségben.

Irina04 # 2017.12.06. 14:23

Kedves fórumozók! segitséget szeretnék kérni. 2014-ben elváltam a férjemtől,van 1/2-1/2 ingatlanunk.amibe a volt férjem lakik. A válóperen én mondtam hogy lakhat a lakásba addig mig a fiamék ott laknak. ő megszegte az igéretét, mert elzavarta a fiamékat,pedig belülről újjitottak a lakáson. Egy hibbát elkövettem mert kizárólagos lakhatást neki adtam,most ingatlan medstüntetését szeretném kérni, mert én albérletben lakom sjátom mellett. Csak nem lehet vele beszélni ,volt több vevő is a lakásra de senkit nem enged az udvarra. Mit tegyek?


Tisztelt Ügyvéd Ur! Szeretnék tanácsot kérni, 2014-ben elváltam a férjemt?l,közös megegyez

Bambi0318 # 2017.12.02. 13:13

Köszönöm. Ez megnyugtató. A jelen hatályos Ptk. melyik paragrafusa rendelkezik erről?

(Mindenesetre sürgősen keresek egy ügyvédet...)

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.02. 13:05

(De nem csak az a kivétel.)

nonolet # 2017.12.02. 12:25

Nem véletlenül lett odaírva a "kivéve" kezdetű rész is...

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.02. 11:33

Már hogy a fenébe ne lenne fontos, hogy önként távozott-e?! Ez az, ami eldönti az igényt.
Valamit félreértettél (tudnék tippelni); rád férni egy ügyvéd segítsége.

Bambi0318 # 2017.12.02. 11:24

Köszönöm a válaszokat. Azért kérdeztem, mert a bíró úr úgy gondolja, nem érdekes hogy önként távozott-e, csak az összeg kérdésében hajlandó dönteni és nem tudom hogyan tovább.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.12.02. 11:23

(Nonolet, ez azért ennyire nem egyszerű. Egyrészt akár a másik fél kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon is kaphat a házastárs használati jogot; másrészt a "lelépési díj" akkor is járhat, ha az ingatlan a maradó fél kizárólagos tulajdona. Szóval egy kicsit óvatosabban, ha kérhetlek.)