végrendeleti öröklés - köteles rész

Tisztelt Szakértők!

Szeretném a segítségüket kérni.Édesapám meghalt,van egy öcsém(féltestvérem).Édesapám nagyon régóta kb.25 éve élt élettársi kapcsolatban,többet semmit sem tudunk mert az élettárs 25 évvel ezelőtt gondoskodott arról hogy apánkat ellenünk fordítsa ne tartsa velünk a kapcsolatot.Annyit tudunk a ház amiben éltek közös vagyon volt,más volt e nem tudjuk,édesapánk eltartási szerződést kötött,(vagy kötöttek ezt nem tudjuk) az édesanyjával pár évvel ezelőtt,pontosan eladatták az édesanyja házát és odaköltöztették magukhoz,eltartásért cserébe.Nem tudjuk öcsémmel hogy van e végrendelet bár gyanítjuk hogy igen és azt is hogy ha van akkor nagyon valószínű hogy mindent az élettársra hagyott.Azt sem tudjuk hogy mi a teendőnk ilyenkor mert az élettársa édesapánknak még csak nem is értesített bennünket hogy meghalt apánk,arról sem hogy mikor lesz a temetés.A temetés megvolt,viszont nem tudjuk hogy a hagyatéki eljárás hogyan működik.Hivatalból fognak bennünket értesíteni,egyáltalán a jegyző/közjegyző tudni fog e arról hogy az örökhagyónak gyerekei vannak,valamint ebben az esetben ha volt végrendelet és az élettárs örökölt mindent akkor jár e nekünk a köteles rész,ha igen akkor mi a teendőnk az ügyben.Várom válaszukat.Előre is köszönöm.

qqriq81

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

És hogy minek az 1/3-át kell számolni:
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az előző mondat szerint nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Jézus, aki vagy...

Tisztelt Szakertok!

Vegrendelettel kapcsolatban szeretnem a segitseguket kerni. Parommal vasaroltunk kozosen egy ingatlant, de sajnos a regi parom egy tartozasa miatt ami az en nevemen van nem lehet az ingatlanban tulajdon jogom... A vasarlaskor elfelejtetunk haszonelvezeti jogot irni ram... most hogy be tudjuk biztositani a "tulajdonomat" vegrendeletben gondolkodunk. Azt hallottuk hogy a vegrendeletbe koteles reszbe bele kell vennie a paromnak a szuleit is. Ez igaz? Illetve amennyiben igen akkor milyen %os aranyba kell oket bele vennunk? Ja es gyermek jelenleg meg nincs.

Elore is koszonom a segitseguket!

Udvozlettel:
Edina

Tisztelt Jogi fórum.A következő történt.
Összeültünk a végrendelet kihirdetésére.A lényeg a lényeg azt mondta a közjegyző hogy az egyik bátyámnak aki ki lett hagyva a végrendeletből tehát nem örökölt semmit édesapám után adni kell 2/24 negyed köteles részt ha nem adunk akkor bíróságra mehet beperelhet ezért..Ez akkor 2012-ben rá is lett vezetve a tulajdoni lapra hogy 2/24(köteles rész)megjegyzéssel.Az érdekelne hogy ez a köteles részt amit felvezettek a tulajdoni lapra ezt teljes résznek kell számolni vagy csak bizonyos százalékát éri a teljes résznek?A köteles részt rávezették a tulajdoni lapra ez jogszerű volt-e a közjegyző részéről?

A testver es a testver leszarmazoja nem jogosultak kotelesreszre. Kotelesreszre csak leszarmazo, hazastars, szulo jogosult.

Tisztelt Szakértők!

Egy számomra bonyolult ügyben kérnék tanácsot.
Nagynéném elhunyt, és végrendelkezett. A végrendeletében édesapámat, mint egyetlen élő testvérét megemlíti, de az összes vagyonához képest elenyésző értéket hagyott rá. A végrendeletében egy ingatlant a keresztlányára hagyott, illetve a halála előtt 3 hónappal vásárolt neki egy másik lakást is, élethosszig tartó haszonélvezettel.
A nagynénémnek leszármazottja nincs, házas nem volt soha, nagyszüleim régen elhunytak már.
A kérdésem az, hogy édesapámnak jár-e köteles rész a két lakóingatlanból?
A nagyapám első házasságából született két féltestvér is elhunyt már, az ő leszármazottaik jogosultak köteles részre?

Köszönöm.

Marko77

A kötelsrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által a halála előtti 10 évben elajándékozott vagyon. A kötelesrész mértéke annak az 1/3-a, amit ajándékozás, illetve végrendelet nélkül édesapád örökölt volna, vagyis jelen esetben a hagyaték és az elajándékozott vagyon 1/6-a.

Tisztelt Szakértő!

Segítségét kérném édesapám öröklése ügyében.Nagyapám halála után végrendelkezett a hagyatékról, miszerint egy szántót édesapám testvérére és feleségére hagyja.Nagyanyám korábban meghalt, törvényes örökösök ketten, apám és testvére.Hányad köteles részre számíthat édesapám?Illetve, ha tudomásunk van pénzbeli vagyonról is, de azt nem tüntette fel apám testvére a jegyzőnél, mint egyéb hagyaték, akkor az támadható? Még,ha az elmúlt évekbe át is ajándékozta neki esetleg? Vagy egész egyszerűen meglévő számláiról a pénzt átutalta magának!?
Köszönöm válaszait!
Üdvözlettel

Igényt tarthattok a kötelesrészre, ha nemörököltök annyit a hagyatékból, ami a kötelesrészt fedezné. A követelést perben érvényesíthetitek.

gombarm

Kötelesrész az van, annak az értéknek az 1/3-a, amit a férjed örökölt volna, ha nincs a végrendelet.
Többlethasználati díjat csak akkor kellene fizetnie, ha a férjed is szertne oda beköltözni és ezt megakadályozta. Egyebekben célszerű lenne a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezni, ha máshogy nem megy, perben.

segítséget szeretnék kérni:
anyósom a halála előtt, 2012-ben végrendelkezett, a nem bejegyzett élettársának a javára. Volt egy fél lakása, aminek a másik fele a férjem nevén van az apja halála óta (1974.). Azt szeretnénk megtudni, hogy van-e köteles rész, azaz a férjem a lakás hány %-át örökli? Még nem volt hagyatéki tárgyalás, az élettárs a lakásban lakik, és igen jól érzi magát benne. Esetleg bérleti díjat nem kellene fizetnie?
Várom a válaszukat köszönettel.

Immaculata
Köszönöm a megnyugtató választ!
A másik sem zavart össze, viszont tetszett a gondolatmenete a kamat kérdéséről.
Valahol igaza is van, mármint a tisztességes követelés tekintetében. :-)

Nem zavar, ha foglalkoztat.

Az a másik sem mondta másként, csak kicsit összezavart.

A hagyaték az örökhagyó halálának pillanatától száll az örökösökre. A jegyző az, aki kiállít egy hivatalos közokiratot (adó- és értékbizonyítványt) a hagyaték értékéről, a közjegyző pedig ezen értéken végzéssel átadja az örökösöknek a hagyatékot.
A közjegyzői végzés jogerővel bír, annak tartalma kihat minden érintettre. Ami abban meg van állapítva, azt kell tudomásul venni mind az örökösöknek, mind a hagyatéki hitelezőknek és mindazoknak, akik tűrésre kötelesek.

A végzés szerint a hagyaték 7.040 eFt, annak 1/3-ával tartozol.
Követelni bármit lehet. Nem egy ingatlanrésszel tartozol, aminek az értéke a gazdasági piac befolyásától függ, hanem a végzésben meghatározott értéknek az 1/3-ával.

Soha ne az zavarjon, hogy a másik mit követel, hanem azt vizsgáld, hogy ebből mi a jogszerű, illetve mit tud bizonyítani.

Immaculata

Köszönöm a választ! Én is erre gondoltam, csak hát volt, aki ezt kétségbe vonta.
Ezért kértem véleményt róla. A kamat teljesen jogos, azt nem is vitattam soha.

Egyébként beszélgettem egy jogi vénájú emberrel is róla személyesen, ő mondta, hogy ha a hagyatéki végzés alapján számolunk el, akkor jogos a kamat, de ha mindenáron a mindenkori forgalmi érték alapján követeli a jussát, akkor ne tartson igényt kamatra, mivel egy jelenlegi forgalmi érték alapján számolt összegre három évre visszamenőleg kamatot követelni nem kicsit pofátlanság és ráadásul egy kicsit jogellenes is. Én erre próbáltam még célozgatni a korábbi hozzászólásokban. Erről mi a vélemény?

Utána ígérem, hogy leszállok a témáról. :-)

:) 7.040 eFt-nak az 1/3-át kell kiadnod készpénzben. A lejárat után jogosan kérnek késedelmi kamatot, ami a jegybanki alapkamattal egyezik meg.

Én kérek elnézést, ha nem voltam egyértelmű!

Tehát ez szerepel a hagyatéki végzésben:

„Megjelent szerződéses örökös kijelenti a szerződésben vállalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a hagyatékot a szerződésben foglaltak szerint örökölni kívánja. A szerződés 8. pontjában rögzített kötelezettség vállalást, amely szerint az örökhagyó halálát követő egy éven belül az ingatlan forgalmi értékének 1/3-ad részének megfelelő összeget ki kell adni xxxxxxxxxxxxxx-nek, tudomásul veszi és arra kötelezettséget vállal az adó-, értékbizonyítványban meghatározott 7 040 000 Ft-ot tekintik.”

Bocsánat, ha nyelvtanilag nem helyes, főleg a második mondat, de szó szerint így van benne. :-) Nagyvonalakban ugyanez szerepel egyébként az öröklési szerződésben is, csak ott még 5 000 000 Ft volt a megállapított forgalmi érték.

Szóval ez érdekelne engem, hogy amennyiben konkrétan meg van így határozva a forgalmi érték a hagyatéki végzésben és nincs benne, hogy a "mindenkori" érték a mérvadó, akkor vajon követelheti-e tőlem a jelen forgalmi érték alapján az elszámolást? Főleg úgy, hogy ő azt az árat akarja erre megszabni, amennyiért én hirdetem.

Holott azért akárhogy is nézzük, van egy haszonélvezet is rajta jelenleg teherként, ezért is csökkentett az az ár, ami a hagyatéki végzésben szerepel és amit majd ugyebár pénzben megváltok.

Tehát a haszonélvezet megváltása nem része most a kérdésnek, csak azért említettem meg, mert az végülis a jelenlegi forgalmi értéken teherként szerepel.

Szomorú örökös

:)) Miért nem azt írod, hogy miféle kötelezettséged van a másik fél felé?

1. Ha a kötelesrészt kell megfizetned, akkor az akkori hagyatéki érték és annak kamatai.
2. Ha valamely összeg erejéig van megterhelve, akkor az az összeg és kamatai.
3. Ha közös tulajdon megváltása, akkor annyit kér, amennyit akar. Nem számít, mennyit ér az az ingatlanrész, bármennyit kérhet érte. (Ha bíróság osztja meg, akkor az igazságügyi szakértői véleményben szereplő összegben).

KBS

Valamit nem értettél meg! Szó nincs arról, hogy bármiben is megegyeztünk, épp ez a lényeg. A vita egyenlőre véget ért, de benne van a levegőben, hogy amint ismét a pénz szó napirendre kerül, egyből a telhetetlenség lép fel az illető részéről.

Maga a haszonélvezeti jog teljesen rendben van, azzal nincs gond, mert arról tényleg egyezség van a pénzbeli megváltást illetően. Én nem ezzel kapcsolatban kérdeztelek.

A kifizetési kötelezettségem egy teljesen másik személy felé az ingatlan 4/5-öd részének az egyharmadára vonatkozik. Ő az, aki azt hiszi, hogy engem kiforgathat bármiből is - pedig ezt nem hagyom - és úgy gondolja, hogy majd én vagyok a jótékony Róbert bácsi Amerikából, aki majd támogatja az ő felelőtlen pénzszórását. Csak hogy értsd, először egy OTP "A" hitelnek vert a hátsójára, amiből aztán a hosszú évek alatt 200 ezerből a többszöröse lett, majd később szűk egy esztendő alatt szintén nyakára lépett egy 130 ezres CORA hitelkártya keretnek. És mivel tele van ilyen és ehhez hasonló tartozásokkal, amikor elkezdik szorongatni a nyakát, akkor engem támad.

Szóval az ő viszonylata érdekel engem. Hivatkozhatok a hagyatéki végzésben megállapított forgalmi értékre vagy felejtsem el és a mindenkori forgalmi érték lesz az alapja a kifizetésnek? A hagyatéki végzésben kihangsúlyozom, nem szerepel, hogy a mindenkori forgalmi érték az elszámolás alapja.

Tőlünk kérdezed, hogy ti miben egyeztetek meg? Elnézést kérek...

Ez nem kifejezetten köteles részről szól, de a kérdésem hasonló.

Adott egy ingatlan, aminek egy része öröklés tárgyát képezte. Ezen ingatlanrész forgalmi értékét a hagyatéki leltár alapján a hagyatéki végzésben rögzítették, mivel akkor még lakott is volt, illetve egy haszonélvezeti jog pedig most is rajta van még, amelyről egyezség született, hogy pénzben megválthatom sikeres eladás esetén. Eme örökölt ingatlanrész forgalmi értékének egyharmad részére kifizetési kötelezettségem áll fenn egy bizonyos személy felé. Ennek ellenére nem olyan régen volt egy kis vita, hogy most akkor a hagyatéki végzésben szereplő forgalmi érték számít, vagy pedig a mindenkori forgalmi értéket kell számolni? A hagyatéki végzésben nem szerepel a "mindenkori forgalmi érték" kifejezés.

Egyrészt gusztustalan dolog az illető részéről, amikor azt képzeli, hogy a haszonélvezet terhe rá nem vonatkozik, márpedig az ugyebár rendesen értékcsökkentő. Másrészt pedig már több mint három éve tartozom neki, ami után ugyebár kamat is terheli a kifizetendő összeget és ezt nem is vitatom.

DE nemrégen mondtak nekem egy olyan gondolatot, hogy ha a hagyatéki végzésben szereplő összeg alapján számolunk el, akkor teljesen jogos a kamat, azonban ha a mostani forgalmi érték alapján számolja el, akkor az nem igazán tisztességes és jogszerű, mivel nyilván változott folyamatosan az érték és egy három évre visszamenő kamatot számolni egy jelenlegi összegre nem kicsit inkorrekt.

Szóval minek kell, hogy legyen az elszámolás alapja? És hát természetesen ez a kamat-kérdés is izgat.
Esetleg hívjak egy hivatalos ingatlan-értékelőt és jelezzem, hogy majd az ő ingatlanértékelése lesz a mérvadó? Vagy ha odáig jutunk, hogy bírósági cécó lesz belőle, akkor majd hivatalos értékelés lesz?

Nem.

Tehát mostani piaci ár jöhet számitásba?

pir75

A hagyatékátadó végzésben szereplő értéken csa akkor, ha a felek egyike sem vitatja azt. Vita esetén az egyes hagyatékba tartozó vagyontárgyak értékét a bíróság által kirendelt szakértő állapítja meg.

A kötelesrészt milyen értéken számolja biróság? A hagyatéki végzésen szereplő értéken, vagy másként? Köszönöm.