Köszi!
végrendeleti öröklés - köteles rész
Ha menthető okból nem tudja a jogosult érvényesíteni az igényét, akkor az elévülés nyugszik (nem telik). Ilyen menthető ok, ha például nem tud a jogosult arról, hogy neki lehet ilyen igénye. (Itt nem a jogszabály nem ismeretét kell érteni, hanem azt, amit te is mondasz: valamilyen lényeges tényről nem tud, például egy az örökhagyó által elajándékozott vagyontárgyról.)
Köszi! A nagyi elajándékozta a kertjét 8 évvel ezelőtt, én meg most halottam a kötelesrészről. Az mit jelent, hogy "nyugodott"?
Tulajdonképpen az első. De valószínűleg nyugodott is egy darabig az az elévülés.
Mi a konkrét problémád?
Tisztelt Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr!
Nagymamám 2011.január 14-én hunyt el. A kötelesrész iránti igény elévülési ideje 5 év. Az 5 évet napra pontosan vagy évre kell-e számolni, azaz 2016. január 14. vagy 2016. december 31. a kötelesrész elévülési idejének a határideje?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Szabó Lajos
Ez kérdés, mert ha az akkor meglévő vagyonról rendelkezik a szerződés, az nem feltétlenül azonos mindenben az elhalálozáskori vagyonnal. Egyébként is látni kellene a szerződést a válaszhoz.
Köszönöm a válaszokat. Igaz, a férj a vagyonközösség címén kérte a végrendeletben a testvérekre örökül hagyott bankszámlák felét. Csakhogy volt egy 1997-ben kötött házassági vagyonjogi szerződés, amit ügyvédi szignóval láttak el, és mindketten aláírtak. Abban az alábbi van lefektetve: ... (nagynénikém) külön vagyonába tartozik: ....az összes nevére szóló bankszámlán elhelyezett összeg. E szerint tehát, ha jól értem, nem tarthat igényt a végrendeletben másra örökül hagyott összegekre.
Persze, nekem is eszembe jutott, de ha van házassági vagyonjogi szerződés, akkor ilyen címen valószínűleg nem tud igényt érvényesíteni. Perzse, itt meg ismerni kellene a szerződést.
Nem köteles részként tart ám igényt rá, hanem házassági közös vagyon címén. Más kérdés, hogy h valóban kötöttek vagyonjogi szerződést, akkor ez a követelése sem lesz megalapozott.
A férj kötelesrésze a közösen lakott lakáson kívüli hagyaték értékének 1/3-a, ha ezt eléri a neki juttatott vagyon, akkor kötelesrészre nem tarthat igényt.
Nagynénikém tavaly hunyt el. Gyermeke nem született, és halálakor házasságban élt. 2010-ben férjével vagyonszerződést kötöttek, amiben kettéosztották az akkor meglévő vagyont (bankszámlák, kocsi, stb.). Nagynénikém végrendeletében az Ö nevén lévő egyik bankszámlát a testvéreire és keresztlányaira hagyta. A férj örököli az ingatlanokat (lakás, telek), és egy 10.000 eurós bankszámlát. A testvérek kb. 2.000.000,- Ft értékben örökölnének a végrendelet szerint. A férj a hagyatéki tárgyaláson bejelentette, hogy a testvérek hagyatéki részének felére is igényt tart. Kérdésem, hogy van-e joga köteles rész címszóval perelni a közjegyző által is érvényes végrendelettel szemben?
„De nem jó. Mindkét nagyszülő után a köteles rész alapjának a fele a köteles rész.”
OK, akkor vagy úgy számolunk, hogy a papa teljes kötelesrészét megkapta, vagy úgy, hogy mind a két szülő után a kötelesrész felét. A lényegen nem változtat.
2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk. De egyébként is a hagyaték megnyíltának a dátuma számít.
A nagymamám 2012 májusában halt meg, a nagypapám 2013 márciusában. A hagyatéki leltár 2013 júliusában volt és 2013-ban hoztak új törvényt a kötelesrésszel kapcsolatban. Erre hivatkoztak a keresetlevélben.
De nem jó. Mindkét nagyszülő után a köteles rész alapjának a fele a köteles rész.
Ja, hogy a nagyapa után már csak 1/3? Akkor azt valóban megkapta.
A köteles rész kielégítéséért az örökösök egyetemlegesen felelnek.
Szerintem a papa utáni kötelesrészét megkapta így.
Ha 4 millió forint a teljes ház értéke és anyám abból 1 millió forintnyit törvényesen megörökölt a papa után, akkor a fennmaradó 3 millió forintot kell figyelembe venni?
Tehát a mama 2 milliójának a felét kell tekinteni kötelesrésznek (ez még a régi törvény szerint) és a papa 1 milliójának az 1/3-át kell kötelesrésznek venni és ez megoszlik köztem és testvérem közt.
Tehát a mama után fizetek 500.000.-Ft-ot és a papa után fizetek 166.666.-Ft-ot?
Azt írták a keresetben, hogy az én 2/4 illetőségemből a mama által juttatott 1/4 illetőség fele azaz 1/8 illetőség kötelesrész jogcímén anyámat illeti, és a papa által juttatott 1/4 illetőség 1/3-a (1/12 rész) kötelesrész jogcímén szintén megilleti.
Nagyanyátok után 1/4 hányad a köteles része. Nagyapátok után pedig 3/8 - de ebből már megkapott 2/8-ot. Szerintem.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2007 novemberében testvéremmel ajándékozás útján megkaptuk a nagyszülőktől fele-fele arányban a családi házukat, mert nem akarták, hogy az egyetlen lányuk, a mi anyánk megörökölje, mivel olyan volt az előélete. Az ajándékozásnak nem volt feltétele sem szóban, sem írásban.
Engem a nagyszüleim neveltek fel.
Nagymamám 2012 májusában meghalt. Anyám akkor beköltözött a házba az élettársával.
Testvérem visszaadta a nagypapámnak a negyed részét. Papa 2013 máriusában meghalt. Anyám megörökölte ezt a negyed részt. Majd decemberben odaadta az anyjának a másik negyed részét is. Így lettünk anyámmal fele-fele arányban tulajdonosai a háznak.
Most tudtam meg, hogy beperelt a bíróságon a kötelesrész miatt. Előtte meg sem keresett, hogy van ilyen igénye. Tulajdonrészben követeli tőlem a kötelesrészt.
Nem tudom, hogy volt-e a házon kívül más a hagyatékban. Tegyük fel, hogy nem.
Azt szeretném megtudni, hogy ha mondjuk 4 millió forint a teljes ház értéke, akkor törvény szerint mennyi kötelesrész jár neki tőlem??
Előre is köszönöm a segítséget!
Köszönöm szépen a válaszokat!
„Mivel megszakítottak velem minden kapcsolatot másfél éve a szüleim, akkor köteles lennék ápolni őket, ha mondjuk annyira lebetegednének?”
A szabály új, a gyakorlata még nem alakult ki, így legfeljebb a saját véleményemet tudom mondani, szerintem senki nem köteles a szülő ilyen igénye ellenére ráerőltetni a segítségét.
„Gondolom azt bizonyítani kellene, ha erkölcstelen életmódot élnék?”
Igen, és a mai társadalmi közfelfogás szerint az akár többszöri válás még nem tekinthető ilyen életmódnak.
Köszönöm a választ. Még két kérdésem lenne.
Az egyik az utolsó válaszhoz kapcsolódik, "a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor szükség lett volna rá". Mivel megszakítottak velem minden kapcsolatot másfél éve a szüleim, akkor köteles lennék ápolni őket, ha mondjuk annyira lebetegednének? Mert betegek, de ápolásra nem szorulnak egyenlőre. Nekik ezt kérniük kell tőlem és ha megtagadom, akkor jogos a kitagadás, vagy saját felelősségemre van bízva, hogy úgy döntök, hogy nem ápolom egyiküket sem. Mert a jelenlegi, kapcsolatunk a végtelenségig el van durvulva, az ő részükről.
A másik, az erkölcstelen életmód. Ők, a régimódi felfogásuk szerint, engem erkölcstelennek tartanak, amiatt is durvult el ennyire a kapcsolat velük, mert nekik a válás egy olyan életforma, amit csak az tesz meg, aki erkölcstelen. És nekem a 2. házasságom sem sikerült, elváltam, ezt már abszolút nem bírták elfogadni. Szégyentelennek tartanak. Gondolom azt bizonyítani kellene, ha erkölcstelen életmódot élnék?