végrendeleti öröklés - köteles rész


nonolet # 2017.11.08. 14:22

Egész pontosan...

Az Új Ptk. alapján,
2014. március 15-től ez a szabályozás érvényes:

- -

1. eset: ha van gyermek

A túlélő házastársat kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg holtigtartó haszonélvezeti jog (tehát már nem a teljes hagyatékon!), továbbá a vagyon többi részéből még egy gyermek résznyi állagot is örököl.

Mindennek célja, hogy az Új Ptk. biztosítsa a túlélő házastársnak a megszokott környezetet biztosító haszonélvezetet az elhunyt házastárssal közösen lakott ingatlanon és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon (pl.: bútorok).

"7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

  1. a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  2. egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető."

- -

2. eset: ha nincs gyermek

Amennyiben az elhunyt házastársnak nincs gyermeke, úgy a túlélő házastárs mellett részben állagörökössé válnak az elhunyt házastárs szülei is.

A túlélő házastárs ilyen esetben megszerzi az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, de a hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.

Az új szabályozás ilyen esetben is biztosítja a megszokott környezetben való továbbélés lehetőségét, továbbá a házastárssal egyenrangúan ismeri el a szülő(k) öröklési igényét is.

"7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]

(1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

(2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban."

- -

3. eset: ha nincs gyermek és szülők sincsenek

Az Új Ptk. alapján, ha leszármazó és szülők sincsenek, a túlélő házastárs egyedül örökli meg a teljes hagyatéki vagyont.

"7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl."

nonolet # 2017.11.08. 14:18

"Azért ez így nem igaz."

???

"az együttélés alatt önálló vagyonszerzők."

Ergo: NEM ÁLL FENN vagyonközösség!

ObudaFan # 2017.11.08. 11:56

fogaz1980

Ha gyermeked lesz, akkor a szüleid nem jogosultak kötelesrészre.

Egyebekben ha nincs ági öröklés, tehát ha a hagyatékodat nem a szüleidtől ingyenesen kaptad, akkor

  • ha nem házasodsz meg, akkor a szüleid lennének a teljes hagyatékodra az örökösök, tehát a teljes hagyatékra jár nekik a kötelesrész,
  • ha megházasodsz, akkor a házastárs a törvényes örökös a közös lakásra, tehát a lakásra nincs kötelesrészi igénye a szülőnek, legfeljebb az egyéb hagyatékra,
ObudaFan # 2017.11.08. 11:46

Az élettársak között
NINCS vagyon közösség

Azért ez így nem igaz.

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

nonolet # 2017.11.08. 10:40

Az édesanya lakhatása tehát biztosított
a haszonélvezete jogán, amíg az fennáll.
Bárki is éppen a tulajdonos éppen...

Sőt ő mondja meg mint haszonélvező, hogy KI LAKHAT OTT!

Tehát jelenleg is megteheti hogy: kirak onnan mindenkit!!!!

  • téged
  • élettársad
  • tesókat

Hiába a tiétek a tulajdonjog.
A ő haszonélvezete erősebb jog... ő az úr a házban.

nonolet # 2017.11.08. 10:36

Az élettársak között
NINCS vagyon közösség
ezért
nincs fele-fele sem!

(de a házasság létrejött esetén majd lesz visszamenőleg is)

Ezért csak külön vagyonok léteznek!
(egyelőre)

Így az általad közös szerzésnek mondott dolgok sem fele-fel alapon közösek.
Hanem!!! alapban a jövedelmek arányában...

A vagyont csoportosítsd a szerzési mód szerint.

Ide tartozik ...

  • amit az élettári időszakban együtt szereztetek

DE!! alapban jövedelem arányosan a tiéd valamekkora rész belőle

  • amit az élettári időszakban a te saját jövedelmedből egyedül szereztél
  • ami a te ági örökséged
  • ami a CSAK neked szóló ajándék
  • ami a saját személyes cuccod

Ez együtt lesz a saját (külön)vagyonod, ami ági úton öröklődik.

Érdemes egy vagyonleltárt csinálni és mindkettőtöknek aláírni + két tanú.

- -

A haszonélvezeti jog marad!!!!
Hisz az haszonélvező haláláig szól.
Az MINDEGY!!!, hogy ki éppen a tulajdonos...

(de lemondhat róla a haszonélvező ingyen vagy pénzért, ha akar, lemondásra kötelezni azonban nem lehet)

A vagyonleltár birtokában már lehet gondolkozni a végrendelet tartalmán.
A köteles rész persze játszik...

- -

A házasság ténye átrendezi a viszonyokat.
Létrejön a vagyonközösség...
Az élettársi időszakra visszamenőleg is!!!

Azaz beáll a fele-fele arány az együttes szerzésben a jövedelem arányos helyett.

A gyermek születése is, ha örökössé válik.
(azaz él a halálodkor)

fogaz1980 # 2017.11.08. 09:48

Szeretnék az alábbi témában segítséget kérni.
Adott egy ingatlan amiben 1/4-1/4 részünk van a testvéremmel illetve 1/2 része van az élettársamnak. 15 éve élünk együtt, de nem bejegyzett élettársi kapcsolatban, gyerek még nincsen. Az esküvőt kb. 2 éven belül tervezzük. A fél tulajdoni hányad ami az élettársam nevén szerepel a közösen összegyűjtött pénzünkből vettük. Ebben az ingatlanban lakik még az édesanyám, illetve a nagymamám is, akinek a holtig tartó haszonélvezeti joga van az ingatlanon. Édesapám máshol lakik, elváltak.

A kérdésem a következő lenne:
Ha történne velem valami akkor hogyan történne az öröklés végrendelet hiányában - mit örökölne az élettársam illetve a szüleim (köteles rész, haszonélvezet stb.) az én 1/4 részemből illetve ha jól tudom akkor az élettársam nevén lévő 1/2 tulajdoni hányadnak a feléből, ami ha jól tudom akkor az én részem, mert közös vagyonnak számít.

Továbbá ha írok magánvégrendeletet saját kézzel, amiben
a közös 1/2 tulajdoni hányadunknak a rám eső részét illetve a már meglévő 1/4 hányadomat a páromra szeretném hagyni akkor hogyan alakul a köteles rész a szüleim szemszögéből, illetve lesz-e az ingatlanon haszonélvezeti joguk, illetve melyik részekre?

Az esküvő illetve gyermek születése után történő halálom esetén (végrendelet hiányában vagy végrendelettel) kapnak-e a szüleim köteles részt, haszonélvezeti jogot, ha ugyan így maradnak a tulajdoni viszonyok?
Köszönöm

ObudaFan # 2017.10.07. 06:52

Lényegtelen, hogy a hagyatéki eljárásban, vagy később, mindenképpen vagy megegyezéssel lehet érvényesíteni az igényt, vagy perben.

Nyúlfej # 2017.10.04. 20:17

Ez volt, köszönöm szépen. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.04. 20:14

Ha az a kérdés, a testvér nem jogosult köteles részre.

Nyúlfej # 2017.10.04. 20:04

Illetve még az a kérdésem, hogy egy egyedülálló gyermektelen hölgy, akinek nem élnek a szülei,egy testvére van az unokaöccseit jelölte meg végrendeletben örökösnek.Ebben az esetben az unokaöccsök a törvényes örökösök a testvér semmilyen módon nem szerepelhet örökösként ugye?

Köszönöm szépen az előző választ is.

Nyúlfej # 2017.10.04. 19:57

A végrendelet több mint 10 éves.Akkor ha jól értettem, nem lehet beleszámitani az ingyenesen kapott vagyont és mivel konkrétan nincsenek kizárva jár a kötelesrész.Jelenleg az a rájuk eső rész 1/3-ada?

ObudaFan # 2017.10.04. 19:15

galore33

A végrendeletben csak érvényes kitagadásban lehet bárkit a kötelesrészéből is kizárni. Ez pedig nem érvényes kitagadás. Tehát jár.

ObudaFan # 2017.10.04. 19:14

Nyúlfej

Nem az indokolás a lényeg. A kötelesrészbe be kell tudni az örökhagyótól megörökölt, vagy a tőle a halála előtti 10 évben ingyenesen kapott vagyont. Tehát ha az ilyen vagyon eléri a kötelesrészt, nem jár további, ha nem éri el, jár.

Nyúlfej # 2017.10.04. 18:58

Szeretnék segitséget kérni az alábbi ügyben.
Nagymama végrendelkezett, hogy a 3 unokáját nevezi meg örökösének a 2 lánya helyett, akiket még életében kifizetett abban az értékben, ami az örökölt részük lenne (ez az indoklás szerepel a végrendeletben).Ettől függetlenül jár-e kötelesrész nekik vagy az indoklásra való tekintettel nem.
Köszönöm szépen.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.04. 17:12

Ehhh

galore33 # 2017.10.04. 16:56

Részlet a közjegyzői okiratból, mely az ajándékozásról (is) rendelkezett:
"Ezen ajándékozás a halálom után osztályra nem bocsátható sem a hagyatéki vagyonom körében sem a kötelesrész számításának alapjául nem szolgálhat."

A 2013. évi V. törvény
7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]
(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

illetve a

7:83. § [Betudás]
(3) Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.

szerint biztosan jogosult a meg nem ajándékozott gyermek a kötelesrészre??

galore33 # 2017.10.04. 16:06

ObudaFan,drbjozsef,
köszönöm a szakszerű segítséget!

ObudaFan # 2017.10.04. 14:53

más tulajdon nem volt, mint az "örökhagyó" (azért az idézőjel,mivel semmit nem örököltek utána) életében eladott ház,aminek árát egyből elajándékozta az egyik gyermeknek. Azért kérdeztem volna, hogy a 70/30-as végrendelkezés beleszámít-e az ajándékozás

Ha a végrendelet nem hatályosul, mert nincs, ami maradt volna az örökhagyó után, akkor egészen egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni a kötelesrész számításánál.

drbjozsef # 2017.10.04. 14:09

A törvényes öröklést felülírja a végrendelet, de itt nem történt hagyatékátadás hagyaték híján, a köteles rész számítását viszont nem írja felül a végrendelet. Nincs mire alkalmazni a végrendeletet.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.04. 12:23

Ommm. :)

wers # 2017.10.04. 12:16

Off
KBS 15? Jó a válasz? Jutalom jár?
Om

galore33 # 2017.10.04. 12:13

drbjozsef
Köszönöm szépen!
(azt merészeltem képzelni,h a törvényes öröklést felülírja a végrendelet,és utána aszerint "játszanak",de ezek szerint nem)
üdv!

drbjozsef # 2017.10.04. 12:11

galore,

a kötelesrész számításánál, ahogy ObudaFan írta, a törvényes öröklési rendet kell figyelembe venni. A nem megajándékozott gyereknek (ha ketten vannak, es nincs az elhunytnak özvegye) a teljes eladási ár 1/6-a jár. Nem számít itt a végrendelet.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.04. 12:08

Hát ezt mondom én is. Hogy tudni illik, másnak megy...