Lakáshasználat és tulajdoni hányad ellenértéke


Kovács_Béla_Sándor # 2013.02.03. 10:37

A Csjt. 31/C. § szerint ha a volt házastársak egyikét a bíróság kötelezi az utolsó közös lakhelyül szolgáló ingatlan elhagyására, jár neki a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső része. Ez akkor is így van, ha az ingatlan a maradó fél kizárólagos tulajdona.

Ha az ingatlan közös tulajdon, és a maradó fél a kizárólagos lakáshasználat mellett a közös tulajdon megszüntetését is kéri magához váltással, akkor a távozónak jár- egyszerre a tulajdoni hányada ára és a lakáshasználati jog ellenértékének a rá eső része is?

Sherlock # 2013.02.03. 12:03

Az Új Ptk. szövegéből az következik, hogy igen (T/7971. 4:84. § (4)), az indokolása meg azt írja hogy ez nem változott, csak a számítás módja lett rugalmasabb.

valoapa # 2013.02.03. 13:46

Ha a tulajdoni hányad ellenértékét ilyenkor lakott áron kapja meg a távozó fél, akkor méltányosnak látom ezt a szabályozást, egyébként pedig értelmetlennek.


  • laikus fórumlátogató
ObudaFan # 2013.02.03. 15:05

Általában nincs jelentősége, mert ha ki van fizetve a lakáshasználati jog ellenértéke, akkor azt levonják a fizetendő hányad értékéből.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.02.03. 15:15

Hogyan vonják le, ha az előbbi nagyobb az utóbbinál? S ah levonják, nem méltánytalan az arra nézve, aki tulajdonostárs? Hiszen a lakott és beköltözhető érték egyharmadát az is megkapja, akinek semmi része az ingatlanban. Akkor az, akinek van 1/3 tulajdoni hányada, ugyanazt kapja?

ObudaFan # 2013.02.03. 15:35

Hát azért az nem tipikus, hogy a lakáshasználati jog ellenértéke legyen a nagyobb összeg, legfeljebb meglehetősen kicsi tulajdoni hányad esetén.
Nem méltánytalan, mert a lakáshasználati jog ellenértéke a közös lakásból távozó házastárs lakhatását szolgálja, arra is tekintettel, hogy ez a házastárs a keresményét nem arra fordította az együttélés alatt, hogy legyen saját lakása.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.02.03. 16:05

Egyszerű számtan.
Ha a távozó házastárs tulajdoni hányada 0 azaz nulla, akkor megkapja a lakott és beköltözhető érték harmadát, ami kb. a forgalmi érték hatoda.
Ha a távozó házastásrnak 1/6 tulajdoni hányada van, akkor is megkapja a forgalmi érték hatodát.
Vagyis ugyanazt kapják, pedig az egyik 1/6 tulajdoni hányaddal többet ad cserébe? Nekem ez bizony nagyon méltánytalan.

ObudaFan # 2013.02.03. 16:10

Ha van 1/6-a, megkapja az értékét. Ez nyilván nem méltánytalan. Akkor az lenne méltánytalan, hogy akkor sem lehet egy fillér nélkül utcára tenni, ha nincs benne tulajdoni hányada?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.02.03. 16:18

Azt tartom méltányosnak, ha a távozó tulajdonostárs megkapja a használati jog ellenértékének ráeső részét; és ha a közös tulajdont is megszüntetik (a maradó magához váltja), akkor a tulajdoni hányadával arányos (lakott) forgalmi értéket is.
Sherlock mintha azt mondta volna, az új Ptk. tervezetében így van, és az indoklása szerint a gyakorlat eddig is ez volt.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.02.03. 16:23

De nézzük más oldalról.
Ha az egyik házastárs kéri, hogy a másik tulajdoni hányadát hadd váltsa magához és azt is, hogy a bíróság jogosítsa a kizárólagos használatra, akkor melyik kérelemről dönt előbb a bíróság?

Sherlock # 2013.02.03. 16:26

4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése]
(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.
(2) Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,

  1. aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy
  2. akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.

(3) A térítés összegének megállapításánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.
(4) A térítés a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve, ha

  1. a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a lakás elhagyására, és az egyidejű teljesítés a bent maradó házastárs és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené; vagy
  2. a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor, és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el.

(5) A lakásban maradó házastárs a térítés helyett a távozó házastárs részére megfelelő cserelakást ajánlhat fel.

Csaba789 # 2013.02.03. 16:41

Tisztelt Fórumozok !

Segítségre lenne szükségem !

Szüleimtől örököltem egy belvárosi lakást a szüleimnek én voltam az egyedüli közös gyermek de édesapámnak volt egy leánygyermeke előző házasságából mind a 4 en együtt éltünk .

a lényeg örököltem tőlük autó hitelt amit azóta is fizetek féltestvérem nem . Hivatkozva arra hogy ő nem közös gyermek . Neki kellene fizetni az autó hitelt ???? vagy csak nekem ? a probléma ott kezdődik h 4 éve haltak meg és most bírósággal fenyegetőzik féltestvérem illetve hogy kirak a lakásból mennyek albérletbe. a 4 hónapos kislányommal együtt . kérdésem a következő mire számolhatok és mit tehetnek meg velem szemben ?

A lakás fele édesanyám nevén volt a másik fele édesapám nevén . az anyai részt teljes mértékben engem illet meg, és meg is kaptam . De az apai rész felét nem kaptam meg mivel féltestvérem hozott anno egy végrendeletet amiben le volt írva h édesapám kitagad az örökségéből . A gond az volt hogy akkor nekem nem volt pénzem ügyvédre . És ügyvéd nélkül mentem el és én bolond aláírtam . Így a törvényes részt kaptam csak meg az apai részből . a Lakás 75 százaléka igy is az enyém a kérdésem a bíróság kötelezhet e rá h családommal és kislányommal hagyjam el a lakást , illetve a bíróság el adhatja e a fejem fölül a lakást úgy h nem egyezek bele . Annak érdekében h mind két fél ki legyen fizetve . Mivel féltestvérem ezzel fenyegetőzik . Örököltem egy nyaralót is ami szintén az én nevemen van . Arra kötelezhet e a bíróság hogy azt adjam el annak érdekében hogy ki tudjam fizetni féltestvéremet ? Mivel ez nekem nem lenne gond sőt őrülnék neki mivel én is hirdetem csak nem könnyű most bármit is eladni .... Milyen jogaim vannak illetve mire számíthatok ? Segítségükre és válaszukra feltétlen számítok . Tisztelettel Köszönöm !!!!

ObudaFan # 2013.02.03. 17:05

Azt tartom méltányosnak, ha a távozó tulajdonostárs megkapja a használati jog ellenértékének ráeső részét; és ha a közös tulajdont is megszüntetik (a maradó magához váltja), akkor a tulajdoni hányadával arányos (lakott) forgalmi értéket is.

Nem pont ez a közzétett eseti döntések megközelítése és megfogalmazása, de a végeredmény nagyon hasonló, hiszen te pedig lakott értékkel számolsz.

Szusszantó # 2014.07.28. 09:33

Tisztelt Fórumozók!

Segítségre lenne szükségem abban, hogy a testvéremmel közösen 50-50%-ban örököltünk egy lakást az édesanyánktól. Kérdésem az lenne, hogy eladhatja-e a részét a beleegyezésem vagy a tudtom nélkül. Illetve van-e elővásárlási jogom?
Köszönettel

ObudaFan # 2014.08.02. 22:45

A beleegyezésed nélkül eladhatja, de van elővásárlási jogod.

Lali1985 # 2017.03.20. 19:53

Kedves Forumozók!
Válóperem van folyamatban, immár második éve, hiába a közös megegyezésre való sok ajánlatom. 2015 februárjában megszakadt az életközösségünk a közös gyermekünkkel és elköltözött, 2015. márciusban, a feleségem az édesanyjának ajándékozta vissza a korábban különvagyonkánt kapott lakást, ami a jelenlegi válóper részét is képezi, mivel értéknövelő felújításokat végeztem rajta. Az édesanyja lakáskiürítési pert indított ellenem, mivel szívességi lakáshasználatról beszél, én természetesen a házastársi lakáshasználati jogomat szeretném csak érvényesíteni.. Most a Törvényszék, másodfokon részítéletben helyt adott a kérésének és a lakás elhagyására köteleztek, mert a Tulajdonos és köztem nem házastársi és vagyonmegosztási vita áll fenn, hanem tulajdonjogi és szívességi lakáshasználó. Hiába mondtam, hogy fedezetelvonási szerződé, és a lakáshasználati jogom vélelmezett jog. Hogyan tudom érvényesíteni az alapjogaimat, ha a bíróság azt valamiért figyelmen kívül hagyja? Fellebbezésre nincs lehetőségem, felülvizsgálatot kérhetek-e? Hova fordulhatnék jogorvoslatért? Valóban megtehetik hogy 9 év alatt általam fenntartott és folyamatosan felújított lakásból kidobnak? Sőt, még az elmúlt 2 évre lakáshasználati díjat is követelhetnek? Miközben a válóperben még nem mondtak ki semmit? Hiába kértem, hogy szüntessék meg a pert, mert ugye ugyan annak az ingatlannak a használatáról és tulajdonjogról 2 bíróságon egyszerre nem lehet, de ezt valamiért figyelmen kívül hagyták. Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.20. 20:07

Nincs ügyvéded?

Lali1985 # 2017.03.20. 20:45

Jogi tanácsadóm van(Ügyvéd). Hiszen csak így érvényesíthető a bírók indoklási és tájékoztatási kötelezettsége. Természetesen minden jogi paragrafussal, hivatkozással, BH-val és egyebekkel lett szakszerűen megírva. De ez ugye a tényen nem változtat, hiszen a jogi paragrafusokat valamiért fogyelmen kívül hagyta a törvényszék, sőt azt mondja, hogy nekem nem lehet házastársi lakáshasználati jogom, mert nem vagyok a tulajdonos házastársa!!! :-) Valamit az ügyvéd rontott volna el? Olyan érzésem van, hogy ellopják a biciklidet, bírósághoz fordulsz, hogy nehogy önbíráskodás legyen a vége, beadod a bizonyítékokat és erre azt mondják, hogy nem lehet a tiéd, mert nem is te ülsz rajta, hiába bizonyítod, h azt tőled ellopták. Teljesen tanácstalan és csalódott vagyok, hogyan tovább?

ObudaFan # 2017.03.20. 21:27

Esetleg egy felülvizsgálattal a Kúriához, ha van rá lehetőség. De hogy van-e és milyen eséllyel, annak az eldöntéséhez ismerni kellene bővebben az ügyet. Tehát fordult a jogi képviselődhöz.

Beryl21 # 2017.03.21. 06:19

Lali1085! Melyen egyutterzek veled. Nem vagyok jogasz..de nem ertem, hogy nem lehetett volna az anyos kereseti kerelmere inditott eljaras felfuggeszteset kerni, amig a valoper soran (mar akkor folyamatban levo perben ) a lakashasznalati jogod irant dontes szuletik?
Nem kellene masik ugyvedet keresned?


Beryl 21

Sammrita # 2017.03.21. 10:20

Hmmm... a leírt történet egy lehetséges olvasata: szóval kitúrtad a feleségedet és a közös gyerekedet a saját külön vagyonként kapott lakásából, te maradtál bent, a gyermekednek kell új környezetet megszoknia és túszként megtartod a lakást azért, hogy a talán közös vagyonból történő felújítási pénz értékét megkapd, aminek az értéke egy lakás értékéhez képest akár elenyésző is lehet. Szerintem azért bukod az ügyet, mert az anyós visszakövetelte az ajándékot, amit a lányától így visszakapott, ehhez az ügylethez neked semmi közöd, mert a különvagyona volt, és így neki már nincs veled szembe elhelyezési kötelezettsége :) A közös megegyezési javaslataidban talán még a lakás általad emlegetett fenntartási költségeit is visszaköveteled? :) Nem vagy olyan alku helyzetben vagy, mint azt gondolod....