Köteles rész


Noemi # 2022.03.31. 04:43

Köszönöm

osztap # 2022.03.30. 19:52

Kogeza, Ott a pont.

7:75. § [Kötelesrészre jogosultak]
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Kogeza # 2022.03.30. 19:46

Bár jelen esetben szerintem semmiképpen nem jogosult kötelesrészre, a távoli rokonsági fok miatt. Bocsánat, csak drbjozsef hozzászólását olvastam el figyelmesebben.

osztap # 2022.03.30. 19:46

Noemi,

A tulajdoni lapból. Keresd meg azt a bejegyzést, amivel az öcsédet bejegyezték mint tulajdonost. A határozat száma mellett van az érkezési idő. No akkor. Esetleg pár nappal előtte.

Noemi # 2022.03.30. 19:29

És azt honnan tudom meg, hogy az elhalálozás előtt mikor kötötték a szerződést? Az öcsém nem fogja megmutatni. A földhivatal nem ad ki információt arra hivatkozva, hogy igazolnom kell mi közöm ahhoz az ingatlanhoz.

Kogeza # 2022.03.30. 16:22

Noemi

Kivéve, ha az eltartási szerződés megkötését követő 2 éven belül hunyt el az örökhagyó. Ebben az esetben lehet helye kötelesrész iránti igénynek, ha van az eltartás értékét meghaladó vagyon.

drbjozsef # 2022.03.30. 11:40

Noemi,

Nem.
A tartási, életjáradéki szerződés egy visszterhes szerződés, nem ingyenes juttatás. Az előbbiek alapján szerzett vagyon nem tartozik bele a köteles rész alapjába.

Noemi # 2022.03.30. 11:24

T. Ügyvédek!
Olyan kérdésem lenne, hogy apukám egyedüli gyermek. Szülei nem élnek. Csak az anyukájának volt egy testvére, akinek szintén nincsenek örökösei. Vagyis így az apu lett volna a törvényes örököse ha jól gondolom. Felmenők sem élnek. Az öcsém eltartási szerződést kötött a nénivel, így ő örökölt. Most olvasgatom, hogy az apukám köteles részre tarthat/tarthatott volna igényt?

drbjozsef # 2022.03.30. 04:00

zsokka,

Egyébként ha tényleg jelentős a különbség az értékekben, akkor a bíróság általában figyelembe veszi ezt, de csak a juttatás, és az öröklés megnyílása közötti idővel számolva. Azt érdemes kérned. Hiszen az mindkettőtöknek nyereség. Ahogy egyébként a csökkenést is.

Az azóta eltelt időre legfeljebb kamatokat kérhetsz, de annak nincs sok értelme - a közelmúltig a kamatszint a béka feneke alatt volt, milliós tételnél is néhány ezer forintról beszélnénk.

Kovács_Béla_Sándor # 2022.03.29. 18:31

Látom, nem esett le. :)
Kit érdekel a birtoklás? Ki akar beköltözni? A bejegyzés után már másnap kérheti a közös tulajdon megszüntetését.
Az a lényeg, hogy a természetbeni kiadással abban az arányban válik tulajdonossá, amilyen arányú a köteles része az egész ingatlanhoz képest. És ez az ingatlan egész értékének mindig ugyanakkora hányadát jelenti.

Majordomus # 2022.03.29. 18:21

Pénzben.
Mert az egyik félszobát nem tudja átadni.

Kovács_Béla_Sándor # 2022.03.29. 18:00

Meglévő ingatlannál azért van egy trükk. Természetben kell kérni a köteles rész kiadását.

Majordomus # 2022.03.29. 17:15

"Az emiatti veszteségedért a másik fél miért felelne?"

És miért kárpótolna?

zsokka # 2022.03.29. 16:02

Kedves osztap,

köszönöm a visszajelzést és a segítséget!

osztap # 2022.03.29. 15:59

zsokka,

Az általam látott esetekben olyan esemény történt, amire egyik félnek sem volt kihatása, de jelentősen megváltoztatta a dolog értékét: ajándékba kapott részvények árfolyama összeomlott, és ingatlan villámcsapás miatt leégett. Hogy az általános ingatlanpiaci áremelkedés ilyen-e? Nem elképzelhetetlen, de nem is 100%. Majd a bíró megmondja...

Szerintem a 2019-es érték a legkésőbbi, ami reálisan figyelembe vehető, hiszen az, hogy Te vártál a perrel mostanáig, az a te döntésed volt. Az emiatti veszteségedért a másik fél miért felelne?

zsokka # 2022.03.29. 14:08

Kedves válaszadók,

köszönöm a visszajelzést!

Abban tudnak segíteni, hogy például milyen körülménytől lenne "a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan"?

Illetve még egy kérdés, számításba vehető a 2019. szeptemberi érték (a kötelesrész iránti igényünk ekkor nyílt meg)?

Köszönöm!

Majordomus # 2022.03.29. 12:28

A biróság nem az egyéni érdekek alapján fog itéletet hozni.

drbjozsef # 2022.03.29. 12:18

zsokka,

Tehát az a súlyosan méltánytalan, hogy többet ér most.
Érzésem szerint ez azért nem biztos hogy elég lesz.
Hagy fordítsam meg a kérdést : ha ez mondjuk pl. 2008-2013 között történik, és az ingatlan ára a felére esett volna, akkor elfogadtad volna a másik fél ugyanilyen indokú kérelmét, hogy a mostani (féláron) kelljen téged kifizetnie?

zsokka # 2022.03.29. 12:02

Kedves drbjozsef,

Valóban rosszul tettem fel a kérdést. :)

Akkor így:

  • megfelelő elszámolásnak-e a 2022-es érték, ha azért súlyosan méltánytalan számunkra a 2017-es, mert az ingatlanárak 2017-óta közel megduplázódtak? (nyilván a pontos növekménynek utánanézek)
  • megfelelő elszámolásnak-e a 2019-es érték, ha azért súlyosan méltánytalan számunkra a 2017-es, mert az ingatlanárak 2017-óta másfélszeresükre emelkedtek, illetve a kötelesrész iránti igényünk ekkor nyílt meg?
  • megfelelő elszámolásnak-e az a 2017-es érték, ami bár nem szerepelt a szerződésben, mégis az akkori piaci körülmények alapján az ingatlan valós értéke volt?

Úgy is feltehetem a kérdést, hogy tudok-e olyan, a bíróság számára is elfogadható körülményre hivatkozni, ami miatt a 2017-es, szerződésben rögzített érték helyett a mai ingatlanértéket veszik figyelembe? Ha igen, mi lehet ez a körülmény?

Köszönöm!

drbjozsef # 2022.03.29. 11:17

zsokka,

Rossz kérdés ez.
Persze, hogy kérhető. Kérni nem tilos, azt kérsz amit csak akarsz.
Inkább azt kérdezd meg, "megfelelő elszámolásnak-e a 2022-es érték, ha azért súlyosan méltánytalan számunkra a 2017-es, mert ..."
Mik azok a körülmények, amelyekre hivatkozva el szeretnél térni a főszabálytól?

zsokka # 2022.03.29. 10:45

Tisztelt Fórumozók!

Ennek az értelmezésében szeretnék segítséget kérni:

7:80. § [A kötelesrész alapja]
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.

Konkrétan: 2017. májusában el lett ajándékozva egy ingatlan (szerződés szerint 25.000.000 Ft értékben), 2019. szeptemberében hunyt el az örökhagyó (az ingatlan korábbi tulajdonosa). Pert várhatóan 1-2 hónap múlva indítunk a kötelesrész miatt.

A méltánytalanságra való tekintettel ebben az esetben kérhető-e:

  • hogy az ingatlan mai értékét vegyék figyelembe (az elmúlt évek ingatlanár növekedését figyelembevéve),
  • vagy a 2019. szeptemberi érték kérhető,
  • esetleg marad a szerződés szerinti érték (ami egyébként a valóságban nem felel meg a 2017. májusi ingatlanáraknak)?

Köszönöm a segítséget!

Kovács_Béla_Sándor # 2022.03.19. 16:18

Nem érted te ezt.

Nagy Izabella # 2022.03.19. 08:31

Tisztelt DRB!

Eddig is nagyon sokszor válaszolt, így tisztába lehet olyan sarkos pontjaival az ügynek, mint hirtelen előkerült végrendelet, befolyásolás( ami nem nyerhető ) stb, nem hiszem, hogy jóhiszeműséget kellene elvárni ebben az ügyben, így nem értem,. miért nem javasolja már a hagyatéki tárgyaláson a kötelmi jog által védhető köteles rész bejelentését és a hagyaték ideiglenes átadását köteles résszel leterhelve, mikor az garantálja, hogy az örökös a köteles részre jogosultnak a részét mindenképpen kiadja, ( ahogy ön leírta) és miért halogassam azt, hogy ne adj isten felszívódjon az összeg, amiből ki tudnának fizetni. Természetesnek gondolom, hogy azt a minimumot, amit biztostíhatok biztosítani is fogom, nyilván Ön sem várna, hátha még ez sem lesz meg.

Eddigi tanácsát köszönöm!
Tisztelettel: Iza.

drbjozsef # 2022.03.18. 08:04

Nagy Izabella,

És a köteles részre irányuló polgári pert( ha jól értettem) az elhunyt szerinti területileg illetékes bíróságra kell benyújtani, ott lefolytatni, vagy hozzánk közelebb esőnél is lehet?
Szerintem nem. Mivel ez nem hagyatéki kérdés, ezért az alperes (örökös/megajándékozott) - akitől a köteles részedet követeled - lakhelye szerinti bíróságra kell benyújtani a keresetlevelet.

Jól olvastam, hogy ennek a megindításának van egy 30 napos kötelező ideje az igény benyújtásától számítva?
Honnan tudhatnám, hogy jól olvasod-e. Ha az volt leírva, akkor jól olvastad.
Ahogy az előbb is írtam : a köteles rész iránti igényedet öt éves elévülési időn belül bármikor benyújthatod.
Ha (többszöri tanács ellenére is) ragaszkodsz ahhoz, hogy a hagyatéki tárgyaláson tedd szóvá, és hagyatéki teherként kerüljön be az eljárásba, akkor a közjegyző nem tehet mást - minthogy nincs köze az igényedhez -, hogy felhív arra, hogy indíts pert, és erre határidőt ad, amit nála igazolnod kell. Addig nem adja át a hagyatékot, vagy csak ideiglenes jelleggel adja át. Ha igazolod, hogy elindult a per, akkor annak végéig felfüggeszti az eljárását, ha nem igazolod, akkor átadja végleges hatállyal a hagyatékot. Ez utóbbi esetben sem veszítettél semmit, utána is indíthatsz pert öt éven belül (legfeljebb, rosszhiszemű alperes esetén már nem lesz végrehajtható vagyona).

Nagy Izabella # 2022.03.18. 07:37

Kedves Dbr!

És a köteles részre irányuló polgári pert( ha jól értettem) az elhunyt szerinti területileg illetékes bíróságra kell benyújtani, ott lefolytatni, vagy hozzánk közelebb esőnél is lehet? Jól olvastam, hogy ennek a megindításának van egy 30 napos kötelező ideje az igény benyújtásától számítva? 300 km-ről beszélünk, ha nem muszáj nem utazgatnánk le.

Köszönöm! Iza