Öröklés

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Aggódás # 2018.07.10. 10:55

Tisztelt Hozzáértő!

Azt szeretném kérdezni, hogy az alábbi esetben milyen lehetőségem van.
Édesanyám és édesapám még él, már ápolásra szorulnak jó ideje. Még remélem jó sokáig fognak élni, ápolásunkkal ezen vagyunk, de már azért felmerült sajnos az örökösödés témája a családban.

Jogilag én és a testvérem fogjuk örökölni a lakást.

Azonban a testvérem felnőtt gyermeke már előre vetítette, hogy amennyiben a nagyszülők (szülem) meghalnak ő fog beköltözni a lakásba, az én gyerekem is odaköltözhet a fele lakásba, ha akar, ami persze nyilván nem cél és az enyémnek eszébe sincs oda költözni, saját életet akar.

Mi a teendő, ha valóban megteszi de kifizetni a "fele részt" nem tudja/nem akarja?
Van olyan hogy ő beköltözik és így se eladni nem tudjuk (nyilván a testvérem se akarja eladni) se kifizetni nem fognak, ugyan a nevemen lesz a fele ház de mit érek vele?!

Még lehet hogy csak 10-15 év múlva lesz ez érdekes de már most felidegesítettek vele, mivel már vagy 5x elhangzott az utóbbi időben és bár helyre teszem de nem igazán pereskednék családon belül....

köszönöm

drbjozsef # 2018.06.27. 20:09

sanya,

  1. Természetesen. A saját vagyonával, életében mindenki azt csinál amit akar, ahhoz senkinek a világon semmi köze. El is ihatta volna az árát, vagy elrulettezi, no és?
  2. Közvetlenül sehogy. A temető csak a rendelkezőnek ad ki adatokat. Te azt már nem tudhatod meg tőlük, legfeljebb ha perelsz, és a bíróság kötelezi őket, hogy adják ki neked. Valószínűleg nem éri meg.
  3. Elhallgatás ld. 1.pont. Nincs hozzá közöd. Ha viszont az aláírás tényleg hamis, az más kérdés, de nyilván ezt is csak bíróságon támadhatod, ott neked kell bizonyítani. Egy írásszakértővel, és édesapád régebbi aláírásmintájával (okmányirodából, banktól) lehet egy halvány esélyed. Ha a két tanú szabályosan tanúsította az okiratot, és az teljes bizonyító erejű magánokirat, akkor nehéz dolgod lesz. Nagyon. Nem kell ahhoz ellenjegyzés se ügyvédi, se közjegyzői (de ha lenne, akkor eleve érvényes lenne, és nem is igen támadhatnád). Rendőrségre természetesen nincs értelme menni, ez polgári jogvita, bíróságra kell menned.
  4. Sehogy. Mármint kideríteni, ha nem tudod. Nincs ilyen nyilvántartás, neked nem fog kiadni adatot semmilyen bank, pénzintézet. Ha tudsz ilyenről, legalább a bankot, akkor szólj a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőnek, ő lekéri az adatokat. De amit nem hoznak a tudomására, az olyan, mintha nem is létezne. Ha csak sejted, hogy van ilyen, az pech.
  5. Alapesetben a házastársak közös vagyona, mindegy kinek a nevén van, közös tulajdon, fele a feleségé. Öröklésnél nincs különvagyon, az válásnál számítana, ha osztozkodniuk kell a házastársaknak. Végrendelet, vagy házassági vagyonjogi szerződés hiányában az ingatlan fele a feleségé eleve, és a másik feléből is örökölni fog egy gyerekrészt.
Szomorú örökös # 2018.06.27. 19:47

sanya078

„Az öröklési szerződés így hiteles, és felhasználható, hogy tudtom nélkül, mint egyenes ági rokon tudta nélkül egyoldalúan készült?”

Miért ne lenne hiteles? Anyukám se kérdezte meg a nővéremet, amikor velem öröklési szerződést kötött. Az egyenesági rokonoknak bőven elég az öröklési szerződést a hagyatéki tárgyalás előtt megismerni, abból kiderül számukra, hogy nagy valószínűséggel nem fognak örökölni.

Egy-két kört azért nyilván megér, de ne feledd, ha nem fogadod el az öröklési szerződést, mint a hagyaték alapjául szolgáló okirat, akkor bizony csakis perrel van esélyed azt semmissé nyilvánítani, de hogy kicsi az esélye, az egészen tuti. :-O

sanya078 # 2018.06.27. 15:24

Tisztelt Fórumozók.
Édesapám meghalt 2018 februárban.
3-an vagyunk testvérek, sajna minden testvérem más anyától van. Elhunyt apám jelenlegi felesége az ötödik, ő tőle van a harmadik féltestvérem is. Apám elhunyta után tegnap kaptam egy közjegyzői levelet, miszerint, öröklési szerződéssel, a mostani feleség, és a lánya , és a másik anyától lévő másik féltestvérem bementek a közjegyzőhöz megtenni a hagyatéki eljárást. Nekem a tárgyalásról a bejelentett, törvényes lakhelyemre nem jött idézés, hanem egy jóval korábbi tartózkodási helyemre, amit a közjegyző állítólag hagyatéki leltárból vett. Érdekes módon a tárgyalásról a jegyzőkönyv a jó törvényes lakhelyemre érkezett. Ma bementem a közjegyzőhöz, aki biztosított hogy új tárgyalást fog kitűzni. Mivel betekinthettünk az iratokba, sőt másolatot is kérhettünk, mint jogosult. Kezembe került egy 2015.01.15.-ei öröklési szerződés, amit tudtom nélkül, édesapámmal írattak, a feleség, és a leánya, amiben a mostani feleség lánya van megjelölve örökösként, a feleség, meg segédként. Ezt akkor mondom tudtom nélkül két tanúval aláíratták, akik a szomszédok voltak, és annyi. Közjegyző szerint ez így hiteles, bár kétlem, mert semmi közjegyző, és ügyvédi ellenjegyzés nincs rajta. Egy ingatlan 24 millió forint értékben a öröklés tárgya, és egy gépjármű 150 ezer forint értékben. Az édesapám felesége édesapám halála előtt apám tulajdonába lévő sírhelyet is eladta, a tudtom nélkül, szerinte bagó 25 ezer forintért. A közjegyző mikor átadta a beleegyezésem nélküli öröklési szerződést , akkor egész jól kivehető hogy édesapám aláírása a feleség aláírására hasonlít. Az öröklési szerződés keltezésekor amúgy is elég rossz betegséggel küszködött édesapám, orvosi kezelés alatt állt, cselekvőképessége megkérdőjelezhető a 2015.01.15-ei öröklési szerződés létrejöttekor. Kérdésem a következő :

  1. Az öröklési szerződés így hiteles, és felhasználható, hogy tudtom nélkül, mint egyenes ági rokon tudta nélkül egyoldalúan készült?
  2. A nemrégiben eladott sírhelyet, partcellát, annak eladásának tényét, összegszerűségét hol lehet kideríteni, önkormányzat, temetkezési vállalat stb? (legalább az új tulaj nevét)
  3. Mivel az öröklési szerződést elhallgatták előlem, az okirattal való visszaélést, és vagyoni hátrány okozását kimeríti, illetve ha grafológus bebizonyítja hogy aláírás hamisított , akkor okirathamisítás megállhat? Mehet valaki ezzel együttesen rendőrségre?
  4. Tudomásom van további ingóságra édesapám részről, bankszámla stb, ezt hogy lehet hitelesen felderíteni, és örökségbe továbbiakban belevenni? Végrehajtó esetleg, utána tud nézni?
  5. Édesapám jelen felesége, az apai ingatlanba egy fillért nem adott, tartási szerződés nincs, akkor így is a házastársi öröklés alapban az ingatlan névérték fele? (mert benne van a tárgyalási jegyzőkönyvben hogy őt 12 millió illeti meg)

Válaszokat köszönöm szépen!

Szomorú örökös # 2018.06.23. 17:36

Sairey

Akkor anyukám sem örökölhetett volna a nagynénjétől. A nagynéninek nem volt gyereke, így a testvére jött képbe, mint örökös, ő viszont nagyon korán meghalt, ezért jött a képbe édesanyám. Az pont testvérek közötti oldalági öröklés volt szerintem, amit írtál.

drbjozsef # 2018.06.23. 07:01

Sairey,

nem jól tudod, de mindegy. Parentérális öröklési rendszer van, adott esetben örökölhet a testvér, ha a helyettesítés úgy jön ki.
A kérdező esetén pont ez van : az elhunyt testvére fog örökölni, aki a - leszármazó híján - szülőjük helyébe lép. Ezért a nagynéni nem örököl : ő a következő parentélában van, de az csak akkor örököl, ha az előzőben nincs örökös. Itt van, a testvér.

SaireyVMK # 2018.06.23. 06:43

A testvérek oldalági rokonok.Oldalági rokonok közötti öröklés (azt hiszem) nincs. Elsősorban az egyenesági leszármazók(gyerek ,unoka) illetve az elhunyt férje/felesége (esetlegesen bejegyzett élettársa) örököl. Másodkörben(amennyiben gyerekek,unokák nincsenek) ,akkor a felmenő egyenesági rokonok (először szülők,ha az nincs nagyszülők,majd dédszülők)és a feleség/férj/élettárs. Ha nincsenek lemenő/felmenő egyenesági rokonok akkor csak a férj feleség bejegyzett élettárs örököl.Ha az sincs,akkor állambácsi a nyerő,ha minden igaz.

Kivétel ez alól,ahogy KBS is írta: az ÉRVÉNYES végrendelet általi öröklés.Úgy lényegében bárki örökölhet.
A temetésbe való beszállás sem igazán számít örökösödési kezdeményezésnek.(Szóval az csak tévhit,hogy ha én fizetem a temetést,akkor máris örökös leszek.Nem. Legfeljebb annyit érek el,hogy későbbiek során az örököstől a temetés igazolható költségeit be tudom hajtani.De többet nem. Vagy még azt se.)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.21. 05:24

Mire számíthatnának? Nem örökölnek. (Ha csak nincs a javukra szóló végrendelet.)

pnemoni # 2018.06.20. 18:52

Tisztelt fórumozók !

Édesanyámék hárman voltak testvérek, egyikük 10 éve elhunyt. Az elhunytnak 2 gyermeke volt. A lánya szellemileg sérült, ezért az anya halála után a bátyja volt a gyámja. Sajnos a napokban a báty is elhalálozott.
Mire édesanyám és nővére felkereste a helyi önkormányzatot (2 nap telt el), addigra hivatalból gyámot neveztek ki a szellemi sérült lány mellé (általunk ismeretlen iratot is aláírattak vele)
Az önkormányzat köztemetést rendelt el, annak ellenére, hogy tudomásunk szerint az elhunytnak jelentős összegű megtakarítása volt.
Ez a törvényes eljárás ?
A családvédelmi ügyintéző kijelentette, hogy édesanyámék nem foglalkoztak a testvérpárral, nem a rokonai az elhunytnak és húgának. (Ezt cáfolni tudjuk, édesanyám jár be a kórházi kezelés alatt az unokaöccséhez, ő viselte ott a gondját. Az unokaöcs azt is kijelentette, hogy szeretné, ha édesanyám intézné a temetését, ha meghalna. Ez sajnos csak szóban hangzott el)
Mire számíthat édesanyám és nővére öröklés tekintetében ?

ObudaFan # 2018.06.17. 05:30

Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

Ezzel együtt, a viták elkerülése végett érdemes elintézni a válást, de ha nem sikerül, lehet a fentiekre hivatkozni.

nonolet # 2018.06.14. 05:51

Persze a válás a feleség öröklését is kizárja... ugyanígy.

drbjozsef # 2018.06.14. 04:27

Sipakolo,

„Kapna apám haszonélvezeti jogot?”

Azt biztosan nem. Az a közösen lakott lakásra vonatkozik.
Viszont minden másból - beleértve ezt, a nem közösen lakott ingatlant is - egy gyerekrészt örököl. Vagyis mindennek az egyharmada az övé lesz.

Szóval, igen, el kellene válni.

nonolet # 2018.06.13. 19:30

El kell végre válni...

Sipakolo # 2018.06.13. 18:24

Tisztelt fórumozók!

Egy olyan helyzetben vagyok, hogy apámat már több mint 15 éve nem láttuk, külön él anyámtól (lement valahova vidékre egy másik nőhöz). Nem váltak el. Anyám az apjától örökölt házban él, ahol apám sosem élt. Ketten vagyunk testvérek. Mi történne édesanyám halála esetén a házzal? Kapna apám haszonélvezeti jogot? El lehet érni valahogy hogy ne kapjon?

Válaszukat előre is köszönöm:
Sipákoló

drbjozsef # 2018.06.12. 11:11

fuji3,

Nem. Jogszerűen használta. Kérd tértivevényes levélben, hogy hozza vissza, határidővel. Utána pereskedhetsz. Azért írd bele neki, hogy az neki fog fájni, mármint költségekben.

DROBIKA # 2018.06.12. 09:26

Kedves Fórumtársak!

Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy miképpen lehetne, egyáltalán lehetságes-e jogilag rendezni a következőket.

Van egy 13 éves lányom, anyja elment külföldre, hol itt lakik,hol nem. A gyermek hivatalosan bíróságilag nálam van elhelyezve. Szeretném, ha velem valami történne, hogy ne az anya legyen az utánam örökölt vagyon kezelője amíg a kislány felnő.
Hogy lehet, milyen jogszabály alapján ezt elintézni, illetve a hugom lehet e a vagyon kezelője?
Köszönöm a válaszokat.

fuji3 # 2018.06.12. 06:55

Rendőrség nem segíthet?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.11. 19:16

Perelhet.

fuji3 # 2018.06.11. 18:14

Tisztelt fórumozók!
Az lenne a kérdésem, h kiskorú gyerek ha autót örököl, de a régi üzembentartó nem akarja odaadni az autót, akkor mit csinálhat a gyerek gyámja?

nonolet # 2018.06.01. 06:43

Vajon mit is jelent ez az izé a szöveg végén ...
:-)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.31. 19:06

„Hol van ehhez képest a két tanú bizonyító ereje...”
Ne értetlenkedj! A közös lakcím csak azt bizonyítja, hogy egy helyen laknak, azt nem, hogy élettársakként. A tanúk viszont az utóbbit.

Mandala72 # 2018.05.31. 17:09

Kérdésem. Hagyatéki tárgyalás még nem volt, csak a végrendeletet ismertették levélben. A gyermekeim édesapjuk után örökölnek: a nevén lévő, egy nagybátyja által lakott ház 1/3-át (1/6-1/6 arányban).A feleségével közös lakás, autó, motor, ingóságok mind a feleségé. A köteles rész rendezését rá bízta. Van egy 10 évnél nem régebbi ajándékozási szerződés az általam, mint már akkor elvált feleség és gyermekeim által jelenleg is lakott lakás 1/2-éről, hogy azt édesapjuk nekik ajándékozza. A nevén lévő hitelt, amiben adós társ voltam és a lakás volt a fedezet-én fizettem ki 1.9 millió, ez szerepelt ebben az ajándékozási szerződésben. Ez az összeg, vagy ennek része leszámolható a köteles részből? Várhatóak utólag felmerülő adósságok,hitelezők... Az ajándékozott lakás is bevonható ezek kifizetésére? Vagy csak az öröklött házrész számít ilyenkor az örökségnek? Ha lemondanak gyermekeim az örökségről, a jelenlegi lakásunk feléről is lemondanak? Egyik nappali tagozaton egyetemista, a másik 16 éves-mindkettőt már egyedül tartom el. A felmerülő költségeket, adósságokat köteles vagyok én kifizetni, vagy van számukra valami lehetőség, kedvezmény?Várom válaszukat. Jún.25-én lesz a tárgyalás.

nonolet # 2018.05.31. 14:10

Ugye, ugye :-)

Hol van ehhez képest a két tanú bizonyító ereje...

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.31. 14:03

:)
Végül is a lakcímnyilvántartás is egy közhiteles nyilvántartás, amelynek adatait ellenkező bizonyításig mindenki tényként köteles elfogadni.

ObudaFan # 2018.05.31. 10:56

Különösen ebben az országban, ahol a kötelező biztosítások díjai, vagy a gyerek részére megcélzott iskola fekvése döntőbb szempont a lakcímbejelentésnél, mint a tényleges helyzet.