gyerektartásdíj


Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.07. 06:31

Igen.

Atti66 # 2015.11.07. 04:14

Kedves Ügyvéd úr/asszony!

Előzmények: elváltam 9 éve, akkor a volt feleségemmel megállapodtunk, hogy nem fizetek gyermektartást, ezt tettük azért , mert nagyságrendekkel több vagyont hagytam ott nekik.
A közös megállapodásunkban az ingatlanok egyéb , megosztásánál azonos értékeket vettünk fel. Tehát hivatalosan egyenlő arányban osztottuk meg a közös vagyonunkat. A válóper alatt rákérdeztek nála, hogy ezt véglegesnek gondolja e, hogy nem fog gyerektartást kérni.
A válasza az volt, hogy amennyiben a gyerekeknek szüksége lesz rá akkor tér rá vissza.
Természetesen ettől függetlenül fizettem a gyerekeim taníttatását, a szükségleteiket, jelentős összeggel egy évvel ezelőttig, havi 100 e Ft-al támogattam őket. Amiről szintén nem írtunk semmit.
A fiam közben diplomás felnőtt lett, a lányunk pedig 18 éves.
Jelenleg azt kéri, hogy fizessem tovább azt a 100 ezer Ft ot, mert bíróságra megy, de az én munkahelyem megszűnt, máshol dolgozom, nagyságrendekkel kevesebb fizetésért, közben én is hitelt vettem fel, aminek a törlesztőrészletei is gondot jelentenek. Én sajna nem voltam nyaralni vagy 10 éve, ő minden évben luxusutazásokra megy.
A kérdésem: követelheti e a gyerektartás megítélését? Akár visszamenőleg?
Mekkora lehet az összege? Jelenleg 150 e Ft a nettóm. A lányunk tanulmányaira hivatkozva ugyanúgy 100-120 ezer Ft-ra tartana igényt.
Válaszukat előre is köszönöm.

ObudaFan # 2015.11.06. 15:16

Össze kell szedni, hogy a gyerekeknek pontosan milyen szüskégleteik vannak, milyen költségek merülnek fel a háztartásban, abbó llehetne kiindulni. Mindenesetre a két gyerekre fizetett össz. tartásdíj a nettó jövedelmének 50%-át nem haladhatja meg. Persze, te meg vitathatod, hogy tényleg annyi-e a nettója, mit ő állít.

Ellened eljárás majd akkor indulhat, ha majd szabályozva lesz a nagyszülői kapcsolattartás és azt nem tartod be. JElenleg őt illeti a kapcsolattartás és ha nem él vele, te kérhetsz végrehajtást a gyámhatóságtól.

Maricsuj82 # 2015.11.05. 20:06

Tisztelt Fórumozó!

Kettős problémával fordulnék Önökhöz
Az ügy kiindulópontja: férjemmel másfél évvel ezelőtt elváltunk, s addig közösen nevelt két kiskorú gyermekünk a továbbiakban velem éltek egy háztartásban. A bíróság a volt férjemet gyermektartási díj megfizetésére kötelezte (fejenként 28-28 ezer forint értékben).
Volt férjem nem sokkal ezelőtt keresetet nyújtott be a bíróságra, amelyben a gyermektartási díj hét-hét ezer forinttal való csökkentését kérte (indokként azt hozva fel, hogy keresete nettó 100-120 ezer forintra csökkent, ráadásul tőlünk távol volt kénytelen munkát vállalni, ami további kiadásokkal jár számára). Azt szeretném megtudni, hogy ilyen esetekben milyen a bírói gyakorlat, mennyi az esélye annak, hogy számára kedvező ítélet születik (az én össz-jövedelmem havi nettó 100 ezer forint)?A bíróságon kérhetem-e a volt férjem kérelmének elutasítását?
Az ügy másik része a gyermekek láthatásának kérdése. Válóperünk során a bíróság kéthetente egy hétvégében állapította meg a volt férjem számára a gyermekek láthatását. Ugyanakkor amióta új munkahelye van, távol tőlünk, rendszertelenül él csak ezzel a lehetőséggel (telefonon sem tartja velük a kapcsolatot) - azt viszont elvárja, hogy minden ráeső hétvégén a gyermekeket az anyjánál helyezzem el.
Kérdésem az lenne, hogy kötelezhető vagyok-e arra, hogy minden ráeső hétvégén (amennyiben nem tartózkodik itthon) az anyjánál helyezzem el a gyermekeket? Tudom, hogy van nagyszülői láthatási jog is, de a gyermekek nem szeretnék a nagyszülővel tölteni ezeket a hétvégéket. Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy az apát a láthatási jog betartására késztessem?
A nagyszülő gyámhatósági feljelentéssel fenyegetett meg arra az esetre, ha az "apás hétvégéket" nem tölthetik nála a gyerekek. Indulhat ellenem eljárás abban az esetben, ha nem minden "apás hétvégén" viszem el a gyermekeket a nagyszülőhöz?
Válaszukat előre is köszönöm!
Maricsuj

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.04. 14:27

Nem. Az illeték alapja akkor is egyévi összeg.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.04. 11:06

Mert az emelés (leszállítás) nem eredeti kötelezés.

Immaculata # 2015.11.04. 10:04

:) Nem lehet visszamenőlegesen, csak a kereset benyújtásától számítottan.

ObudaFan # 2015.11.03. 16:14

Manka84

A gyermeket eltartani birosagi hatarozat nelkul is kellene, de termeszetesen akkor vegrehajthato ez, ha a birosag dontott. Visszamenoleg legfeljebb a kereset benyujtasatol 6 honapra vissza lehet kerni, de termeszetesen arra az idore nem, amig egyutt eltek es a most kulonelo szulo eltartotta a gyermeket.

ObudaFan # 2015.11.03. 16:09

Debi81

Persze, igazolnia kell. Viszont ha bukod a pert, a forditasi koltseget is kifizettetheti veled.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.02. 17:28

Azt majd a bíróság dönti el.

debi81 # 2015.11.02. 17:16

Kedves ObudaFan!
Köszönöm. DE akkor az anya is kötelezhető magyarra fordított igazolàsokra, hiszen magyar bírósàg! Igaz?Ha 18 év felett gyerektartàst óhajt akkor igazolja hogy tanul....

hoedit # 2015.11.02. 16:42

Köszönöm szépen!

Manka84 # 2015.11.02. 15:46

Tisztelt Ügyvéd úr/ asszony!
Párom volt élettársa közös gyermekük részére gyermektartási díjat kér, illetve azzal fenyegetőzik, hogy ennek összegét, melyet Ő ötlött ki ( havi 30000 Ft )visszamenőleg évekre követeli, holott csak ez év augusztusában bomlott fel a hármójuk által alkotott közös háztartás. Élettársi viszonyban voltak, bírósági eljárás nem lett indítva a tartásdíj összegére és a gyermek rendszeres láthatására sem.Eközben a gyermek láthatását sok tényezővel gátolja, ha engedi is, csak az Ő jelenlétében találkozhat a gyermekkel, pár órára, alkalmanként, mindig az utcán, ami a tél beálltával, gondolom, még ritkább lesz, így a gyermek egyre kevesebb időt tud tölteni az édesapjával, nincs személyes kapcsolat stb. Tudomásom szerint gyermektartásdíj követeléssel csak akkor élhet a szülő, akinél a gyermek él, ha ez ( gyermektartásdíj és annak összege ) bíróság előtt, végzéssel lett jóváhagyva. Bizonytalan vagyok, lehet nem jól tudom, ezért kérnék megerősítést, hogy tényleg kell a bírósági végzés ezen dolgokban vagy bárki "csak úgy" hasra ütve, feljelentéssel fenyegetőzve előállhat ilyen követeléssel. Ezt ugyan erősen kétlem, de mivel nem vagyok jártas ezekben a dolgokban, segítséget kérnék.
Válaszukat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2015.11.02. 14:30

cs_dy

A perben természetesen a jelenlegi nyugdíjból kell kiindulni és ha a másik fél vitatja, igazolni kell a rezsit.

ObudaFan # 2015.11.02. 14:28

debi81

A magyar törvény külföldi intézményre nem róhat kötelezettséget.

debi81 # 2015.11.02. 11:57

Tisztelt Fórumozók!

Főleg azoktól szeretnék segítséget kérni akik jártasak olyan "gyerektartás ill. rokontartás ügyben" ahol a 18 éves külföldön él,tanul.
Ez a törvény a kint élő, tanuló magyar gyermekre is igaz?
Mert hogy az iskola közölte: nem áll módjában a gyerekről információt kiadni...

4:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról]

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíjfizetésére kötelezett szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

cs_dy # 2015.11.02. 09:59

Kedves Tagok!

Kicsit hosszan fogok fogalmazni a jobb érthetőség kedvéért.

A 2013. évi V. trv a Ptk-ról.

4:207. § [A tartásdíj meghatározása]
kimondja, hogy a tartásdíj összeges fix összegben kell meghatározni és nem százalékban.

4:210. § [A tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának módosítása]

Ha fontos változás következett be az életkörülményekben lehetséges az összeget változtatni.
Eddig a tények, ha ezek hatályosak.

Egy két gyermekes apa 2009-ben rögzített bírósági határozatnak megfelelően 20-20 %-ot fizetett gyermekenként havonta az akkori jövedelme alapján számolva. Időközben 2012-től kezdődően nyugdíjas lett a férfi, az összeg továbbra is 20-20%-ban került továbbításra az anyának.
2015. márciusában panasznapon feljegyzésben javasolták a férfi tag kérelmére, hogy az összeget fix-ben fizesse, így nem 20-20%-ot, hanem x összeget, ami kevesebb mint a százalékos összeg.
A változtatást idén a 2012-es nyugdíj folyósítói igazolása alapján kérte. (Akkor még kevesebb volt az egy gyermekre jutó összeg.)

Első kérdésem az, hogy helytálló-e egy 2012-es nyugdíj összeget figyelembe venni egy 2015-ös intézkedésben? Már ha egy feljegyzés intézkedésre jogosít fel.

Az anya a több hónapos csökkentett összegre tekintettel a bírósághoz fordult a panasznapon és kérte a 2009-es határozat alapján az elmúlt fél év elmaradását egy összegben végrehajtatni. A végrehajtás bírósági végrehajtóval el is kezdődött, emiatt azonban kezdeményezte a férfi tag a peres eljárást ügyvéd segítségével az összeg meghatározásáról.

A férfi tag a rezsikiadásait találomra adta meg (értem ez alatt, hogy nem csatolt hozzá semmit), így hivatkozva arra, hogy az életkörülményei nem engedik meg több összeg fizetését.
A kérdésem az, hogy a rezsi költségeket neki számlával kellene bizonyítani, lehetőleg frissekkel?

Ha bármi pontosítás szükséges várom a kérdéseket.

Előre is köszönöm a szíves válaszokat!

Üdv!

GiSa # 2015.11.02. 09:56

Tisztelt fórumozók!

Szeretnék segítséget kérni gyerektatás behajtásával kapcsolatban.
Az apuka nem fizet gyerektartást, s jelenleg is folynak a bírósági tárgyalások, ahol rendszeresen nem jelenik meg.
Állítólag nincs lakása, munkahelye, semmije, és kőrözés alatt áll. 2 hónap múlva lesz a következő tárgyalás, melyen meg akarják szüntetni az ügyet, mivel nem találják az apukát.
A legutóbbi tárgyaláson az ügyész kérte a bírót, hogy kérje le az adatokat a NAV-tól, mivel a facebook szerint az apuka a mai napig kamionozik. A rendőrség szerint csak akkor tudják őrizetbe venni, ha éppen belefut egy közúti ellenőrzésbe, s ott is csak akkor, ha éppen belenéznek a gépbe a kőrözési listába.
A NAV nekem nem ad felvilágosítást, sem az ügyvédemnek arról, hogy vajon ki fizeti az apuka után a TB-t?
Szóval a kérdésem az, hogy milyen módon lehetne kideríteni, hogy hol dolgozik az apuka?
Állítólag a bíró lekérhetné hivatalból, de a vállát sem rándította az ügyész kérdésére, kérésére. Milyen módon lehet lecserélni egy bírót aki nem hajlandó semmit sem mondani, tenni? Mit tudok Én tenni, hogy a folyamatosan elmaradt gyerektartáshoz hozzájussanak a gyermekeim?
Hogyan lehetséges, hogy nap mint nap jelentkezik a facebook-on, valamiből megél, s mégsem tudja senki, hogy hol, s miből? (akik tudják, azok persze nem mondják)

Előre is köszönöm válaszaitokat!

GiSa

ObudaFan # 2015.10.30. 13:21

Amennyiben az apa is és az anya is megegyeznek az apaságban, nem kell apasági pert indítani, hanem gyámhatóság előtt kell tenni elismerő nyilatkozatot. A gyermekelhelyezés, gyermektartás, kapcsolattartás pedig a bontóperben rendezhető, sőt, rendezendő.

hoedit # 2015.10.29. 16:16

Elnézést kérek az értetlenségemért, de az első kérdésemre ezt válaszolta: "A válásnak nincs akadálya, de az apasági per ettől külön fog zajlani."
Ezért nem értem most, hogy a válóperben fog zajlani az apaság megállapítása? Eddig úgy értelmeztem, hogy a gyerekekkel kapcsolatos dolgokat egy másik perben fogják eldönteni.
Az volna a kérdésem, hogy a testvéremnek most milyen teendője van, a sógornőm állítólag már beadta 2 hete a vólópert. Csak az apasági nyilatkozatot lehet a válóperben rendezni?
Még egyszer elnézést kérek, de ez az ügy nekem és a szülőknek is bonyolult, mi döntöttünk most úgy, hogy utána járunk a dolgoknak, mert a sógornőmtől túl sokat nem lehet várni, de úgy tűnik, a testvérem is csak halogatja a dolgokat.

ObudaFan # 2015.10.29. 14:31

Azt aválóperben kell rendezni.

hoedit # 2015.10.28. 16:05

Köszönöm a válaszokat.
Egy dolog nem teljesen világos. Mind a ketten akarják, hogy a gyermekek a testvérem nevére kerüljenek, ebben egyetértés van. Ennek ellenére, gondolom, mindenképpen kell indítani egy másik pert, a gyermektartás, láthatás, és főleg a gyermekek elhelyezése ügyében. Azt a testvéremnek kell indítványozni, vagy a válóper kapcsán a bíróságon lehet kérni? Ez hogyan működik?

ObudaFan # 2015.10.28. 14:49

hoedit

Egyrészt, ha anya és apa is egyetértenek az apaságban, akkor nem kell per, hanem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni elegendő. Ha nincs egyetésrtés, anya is, apa is elindíthatja a pert. A bíróság dönt a módszerről, de az szinte mindig DNS vizsgálat. Ha ő nem alkalmas a gyerek nevelésére, akkor is ott a másik szülő. Ha egyik sem alkalmas, vagy nem vállalja, akkor esetleg nagyszülők, végső soron nevelőszülő.
A bontópert lehez az utolsó közös lakóhely szerinti bíróságon is, az apasági pert pedig a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróságon is.

hoedit # 2015.10.27. 17:23

Még egy kérdésem volna.
A sógornőmnek a budapesti albérletük az állandó lakcíme. A testvéremnek egy nyírségi városban, a szülővárosában, de ideiglenes lakcíme neki is van a budapesti albérlethez. A tárgyalást hol fogják megtartani, mert én azt olvastam, hogy azt mindig az alperes lakhelyén. Igaz ez?

hoedit # 2015.10.27. 17:10

Köszönöm! Még az érdekelne, hogy a testvéremnek kell az apasági pert indítania vagy a sógornőm is kérheti? Párhuzamosan mehet a válás és az apasági per? Az apaság megállapítására a bíróság hozza meg a döntést, hogy milyen módszerrel történjen?
Ha a bíróság alkalmatlannak ítélné a sógornőmet a gyermekek egyedüli nevelésére, akkor milyen megoldás születhet?