Válás, vagyonmegosztás

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Az élettársam exe 2007-ben elköltözött Nagy-Britanniába, itthon maradt a párom a 17 éves lányával. 2009-ben a párom elvált tőle. Egy 1/2-1/2 tulajdoni arányú házuk van, mely megvásárlásakor a párom egy fél lakás árából származó örökségét, mely 500 ezer Ft volt, valamint a szülei 1982-ben átadtak egy önkormányzati lakást neki és azt, amikor megvehetővé vált megvásárolta,majd a ház vásárlásakor annak az árát is beleinvesztálta, egy fél évig tartó külföldi munkából való keresetét is, így 4,2 millióért megvették 1992-ben a házat. A válás után a közös gyermekük nappali évfolyamon, fizetős egyetemre járt. Az ex soha nem fizetett gyermektartást. A párom kénytelen volt jelzálog alapú hitelt felvenni a gyermek taníttatására. A hitelt azóta is a párom fizeti. A házat nyolc évig próbálták értékesíteni. Nem sikerült. Másfél évvel ezelőtt azt mondta az exe, hogy ha 20 millióért megy el a ház, akkor annyiért, de legyen kifizetve. Ezért megállapodtunk vele emailben, hogy eladom a lakásomat és kifizetünk neki 10,5 millió Ft-ot, kivásárolom a tulajdonjogát. Bele is egyezett. A páromnak volt NAV tartozása a vállalkozásából, így először azt kellett rendezni, addig nem tudtam megvásárolni a fél házat. Miután ezt rendeztük, az ex előállt azzal, hogy többet akar. Nem elég neki a 10,5 millió. Most hívtunk független értékbecslőt, igazságügyit. Kérdésem a következő: Az emailben való megegyezést elfogadja-e a bíróság, ha arra kerül sor? Kérheti az ex azt, hogy ő fizethesse ki a páromat és mégsem én őt? Valamint az eddig mintegy 5 millió Ft hiteltörlesztés, melyet a párom fizetett egyedül, annak a fele levonódik-e az ex részéből illetve ami még hátra van belőle kb. 1 millió Ft annak is fele az ő részéből jön le?
Válaszukat köszönöm előre is!

Az a kisebb baj, hogy rosszul tudod, de a kérdezőt nem kellene félrevezetned.

A hitelező szempontjából, egyetemleges.

De egymás közötti elszámolásban
ez csak annak hitele, aki felvette.

Legalábbis tipikusan így a szokás gondolkodni róla.

Mert az adóstárs tipikusan nem is akart hitelt.
Csak ő is kellet plusz "fedezet"-nek, mert anélkül nem kapott volna hitelt egyedül a hitel felvevő.

Ez esetben is (bár nem írt róla), de az a valószínű,
hogy valójában egyedül vette fel a hitelt anno.
(a szándéka szerint)

Ha mégsem, akkor majd azt az 1 milliót is elosztják egymás között a vagyon felmérésekor.

• felesben
• jövedelem arányosan
• ahogy éppen ők akarják

Aztán módosítják vele a leírt vagyon mérleget és a pénz matekot is.

Az "adóstárs" egyetemlegesen felel. Igazából az egész kifejezés csak annyit jelent, hogy nem egy adós van, hanem több.

"Egy 1 Millió ft-os,amiben párom az adóstárs,"

Ezért első körben te felelsz.
Csak HA te NEM fizetsz akkor jön szóba az adóstárs, mint fizető.

"a második személyi hitel, 2 Millió ft pedig csak az én nevemen."

Ezert pedig csak te felelsz.

- -

"3 évvel ezelőtt 1 évre különváltunk."

Tehát most CSAK 3 éve éltek együtt!!! ez fontos.
(azaz, ami régebben volt az már nem számít az elszámolásnál, hisz a szétmenés lezárta a múltatokat
ha nincs miatta per köztetek...)

"Mindent itt akarok hagyni neki,"

Mivel CSAK együtt éltek,
így NINCS vagyonközösség köztetek!!!

Tehát a tisztán látáshoz csinálni kell egy vagyon leltárt Ami jól jön az elszámoláshoz is.

Összeírtok MINDENT, amitek csak van egy listára.

Mellé írjátok, hogy az cucc kié is ...

Alapban AZÉ a cucc AKI

• 3 éve bevitte a háztartásba (saját cuccként)

vagy

• azóta Ő vette meg CSAK a SAJÁT pénzéből !!!

Saját pénz a felvett hitel is, amiből vette.
(ez esetben mind 3 millió te pénzed volt)

Amit nem tudtok besorolni valakihez azt a jövedelmek arányában elosztjátok.

A jövedelem arány
élettárs: 75/(75+180)=0,29 tehát 29% az élettársé
te: 100%-29%=71% a tied

Amikor összeállt a vagyon leltár, akkor:
azt elfogadjátok és aláírjátok + 2 tanú is aláírja

Innen lehet tovább lépni az elszámoláshoz, egyezkedéshez.

Hisz ki derült mennyi vagyonod is van éppen.
Amit ha akarsz el is vihetsz onnan...
Mert az a rész a tiéd.

- -

"Mindent itt akarok hagyni neki és a fiamnak"

Mivel te a vagyonod neki akarod adni ezt is rendezni kell jogilag, lehet

• csak úgy otthagyod
• az élettársnak ajándékozod (18% illeték köteles lesz)
• megveszi tőled az élettárs
• a gyermeknek ajándékozod (illetékmentes)

Te most a csakúgy otthagyásban gondolkodsz...
Azonban a törlesztést fizetnéd tovább.

Megteheted, de a matekban-egyezkedésben, azért
érdemes az otthagyott vagyon értékével is számolni.
Pláne, hogy az még sok törlesztőbe kerül neked a jövőben is.

"a kettő együtt 75.000ft/ hó"

Ez kizárólag a te fizetni valód, tehát ez törlesztési teher nem játszik az alkutokban.
Cserébe a hitelekből vett cucc is tiéd.
Amivel persze az teszel amit akarsz...
(lásd fentebb)

"nem tudom a gyerektartással kapcsolatban hogyan tudnék megegyezni vele."

Az attól függ, hogy...
A fentebb összeírt vagyonodról miként döntesz.

A tartásdíjad úgy 30 000 Ft/hó szintről indul.
De inkább 40 0000 Ft/hó körüli (20%) lenne egy perben.

A tartásdíj alapban független

• a vagyoni kérdésektől

és

• a hiteleidtől is!!!

Ezektől függetlenül kell fizetned a tartásdíjat.

- -

Az csak egy alku lehetőség köztetek, hogy

• HA!!! az élettársnak hagyod ott a te vagyon részed,

(vagy annak egy részét) akkor a tartásdíjat (vagy annak egy részét) elszámoljátok-e egy ideig az otthagyott vagyon részed "ára"-ként.

- - - *-

Szóval, válogasd szét a dolgokat!

• van a tartásdíj, ami mindentől függetlenül jár neki

tőled

• van a hitel tartozás, ami CSAK te sarad és neked kell fizetni mindentől függetlenül
• van a rád jutó vagyon részed

Amivel azt teszel ami akarsz...
ESETLEG részben/egészben "megvetetheted" vele a tartásdíjból törlesztve, ha beleegyezik ős is.

- -

Azonban úgy tűnik az lesz végül, hogy

• otthagyod ajándékba a gyermeknek a vagyonrészed, ingyen

(jövőbeni vita ellen: erről szerződés és bejelentés, nulla illeték)

• fizeted a 75 000 Ft törlesztőt

(mert mindkettő csak a te hiteled ezért neked kell fizetni)

• fizetsz ~40 eFt tartásdíjat is

(mert muszáj, az összeg persze alku tárgya)

Üdvözlöm!
Gyerektartással,és vagyonmegosztással kapcsolatban kérdeznék.

Élettársi kapcsolatban vagyunk összesen 6 éve,de 3 évvel ezelőtt 1 évre különváltunk.
Én vagyok egyedül a keresőképes,a jövedelmem átlag 180.000 ft.
Párom a betegsége miatt rokkantnyugdílyból él,ami össz.havi 75.000 ft.
Van egy 5 éves kisfiúnk.

Két személyi hitel van a nevemen.
Egy 1 Millió ft-os,amiben párom az adóstárs,a második személyi hitel,2 Millió ft pedig csak az én nevemen.
Ezekből javarészt bútorokat,műszaki cikkeket vettünk.
Mindent itt akarok hagyni neki,és a fiamnak,de mivel én fizetném továbbra is a hiteleket,a kettő együtt 75.000ft/ hó,nem tudom a gyerektartással kapcsolatban hogyan tudnék megegyezni vele.
A gondolatom az volna,hogy

1. megegyezünk abban,hogy fele-fele arányban költöttük el a hiteleket,
2. mivel az ő 75.000ft-os jövedelme nem teszi lehetővé a hitelek felének fizetését,ezért úgy akarnék megegyezni a gyermektartással kapcsolatos anyagiakkal,hogy "levonnánk" belőle a gyerektartás összegét,amiben megyegyeznénk,
3. és mindezt úgy,hogy élni akarok a láthatási jogommal,tehát ne tudja azt mondani,hogy nem láthatom a gyerekemet.

Kihez kell fordulnom,ha nem tudunk megegyezni?
Illetve milyen ügyvédet célszerű keresnem ezügyben?
Meglehet ezt oldani ügyvéd nélkül?
Ha igen,akkor milyen dokumentumokra van szükségem?
Jó tanácsokat szívesen fogadnék.
Köszönöm!

Jogos, valóban, tévedtem.

Akkor a kérdezőnek az első válaszod teljesen megfelel : az együttélés előtt szerzett vagyontárgyak különvagyonok, de az együttélés alatt kifizetett hiteltörlesztés felére igényt tarthat, akkor is, ha a kérdező 5x annyit dolgozott és 10x annyit keresett. A teljes együttélés alatt kifizetettek, ha az élettársi kapcsolat után összeházasodnak.

Itt nem lehet alkalmazni az elettarsakra irányadó szabályokat, mivel osszehazasodtok. Ilyenkor a házasságot megelőző élettársi kapcsolatra is a házastársi vagyonjogi szabályok alkalmazandok. Tehát a szerzési aranyoknak nincs jelentősége.

Osztozkodás élettársak között főszabályként a közreműködésük arányában történik, ez nagyjából azt jelenti, hogy igen, a szerzett jövedelmeik arányában.

Ettől persze sok eltérő részletszabály van, főleg a különvagyoni dolgokra, a háztartásban végzett munkákra, és így tovább.

A lényeg kb. az, hogy ha nincs megegyezés, a bíróság az életközösség alatt fennállt minden körülményt egységesen vesz figyelembe, és az alapján dönt.

Tanulmányozd át ezt :

http://projektjeink.birosag.hu/…36_lap1.html

(Ez az új Ptk., a 2014 előtt kezdődött élettársi kapcsolatra még a régi Ptk vonatkozik, de a lényege a gyakorlatban hasonló az újhoz)

Nem arányos elosztás történik azt is olvastam h ki hány %ba keresett úgy jár?
Köszönöm

Tehát akkor eddig is a te tulajdonodban volt. Célszerű nem félreérthetően fogalmazni, ha használható válaszokat szeretnél.

„Ha jól olvastam külön ingatlan még 5év házasság után se kerül közös vagyonba,mert külön vagyonnak számít igaz? ”

Nem kerül.

„Az ingatlan áranak felét vettem fel ennek a fele ill.minden udvar garázs építés ára, már ismertségünk előtt megvett autó stb...megilletné egy lagzit követő váláskor, akkor is ha nem volt munhahelye csak diák munkás volt és ideiglenesen van bejelentve?”

Az együttélés alatt visszafizetett törlesztőrészletek fele illeti meg.

„Régen 5év élettársi viszony után feleződött minden, 2004- ben ezen változtattak?”

Régen sem volt így.

Egyébként meg a legbiztosabb, ha ügyvéd előtt köttök egy házastársi vagyonjogi szerződést.

Tisztelt ügyvéd úr!

Nem lízing úgy értettem h ténylegesen most lett az enyém, eddig a bank is "benne volt."

Ha jól olvastam külön ingatlan még 5év házasság után se kerül közös vagyonba,mert külön vagyonnak számít igaz? Az ingatlanom jogilag nem "elvehető"?
Az ingatlan áranak felét vettem fel ennek a fele ill.minden udvar garázs építés ára, már ismertségünk előtt megvett autó stb...megilletné egy lagzit követő váláskor, akkor is ha nem volt munhahelye csak diák munkás volt és ideiglenesen van bejelentve?
Nem csak az ingatlanon kívül megszerzett​ tárgyak járnak jogilag?
Régen 5év élettársi viszony után feleződött minden, 2004- ben ezen változtattak?

Köszönöm válaszait.

Tisztelt ügyvéd úr!

Nem lízing úgy értettem h ténylegesen most lett az enyém, eddig a bank is "benne volt."

Ha jól olvastam külön ingatlan még 5év házasság után se kerül közös vagyonba,mert külön vagyonnak számít igaz? Az ingatlanom jogilag nem "elvehető"?
Az ingatlan áranak felét vettem fel ennek a fele ill.minden udvar garázs építés ára, már ismertségünk előtt megvett autó stb...megilletné egy lagzit követő váláskor, akkor is ha nem volt munhahelye csak diák munkás volt és ideiglenesen van bejelentve?
Nem csak az ingatlanon kívül megszerzett​ tárgyak járnak jogilag?
Régen 5év élettársi viszony után feleződött minden, 2004- ben ezen változtattak?

Köszönöm válaszait.

Ez valami ingatlanlízing? Mert a szokásos ingatlanhitelnél nem akkor leszel tulajdonos, ha lejár a hitel.

„A hitel törlesztés felét követelheti annak ellenére hogy nem voltunk bejelentett élettársak, és 3x többet kerestem túlóráztam piszok sokat?”

A későbbi házasságkötés esetén a megelőző élettársi jogviszonyra is a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni, abban pedig nincs jelentősége, hogy ki keresett többet.

Tisztelt ügyvéd úr!
6év után múlt hónapban járt le a hitel törlesztés, mostantól teljes egészében enyém az ingatlan csak a nevemen van.

Van egy hitel számlám ahova havi rendszerességgel utaltam a tölesztő összeget a fizetési számlámról.

A hitel törlesztés felét követelheti annak ellenére hogy nem voltunk bejelentett élettársak, és 3x többet kerestem túlóráztam piszok sokat?
Jogilag mi jár neki? Egyébként​ fizetnék neki ha sajnos úgy alakulni, de az ingatlanomat védeni szeretném már ha szükséges.
Köszönöm válaszát.

ikarus2

Ennél azért egy picit pontosabb tényállás kellene. Ha hitelt fizetsz az ingatlanra, miért csak most lett a tiéd?
Mondjuk a minimum, hogy ha neki az ingatlanból semmi nem jár, akkor az együttélés alatt fizetett hiteltörlesztők felét követelheti, hacsaknem bizonyíthatóan a különvagyonodból megy.

Tisztelt fórum!

A következőket kérdezem:
Mostantól tulajdonosa vagyok egy ingatlannak amibe 5éve élek nem bejelentett élettársi viszonyban, ideiglenesen van csak bejelentve a párom, a hitel az én nevemen ment és mindig én fizettem.A hitel kezdetekor még nem ismertem a társamat.
Pár hónap múlva egybe kelünk ez után mi illeti meg őt ha nem kötőnk külön házassági szerződést?

Köszönöm a választ.

Bocsánat a lakásunkból természetesen nem 2015. hanem 2010. október végéig kellett kiköltözni.

Tisztelt Jogi Fórum!
Nem részletezem, hogyan kerülhettem ilyen helyzetbe, 14 évnyi házasságból semmi nélkül, majdnem az utcára. Minden eset más és más. Egy több mint 2 éves nemtelen folyamat eredményeképpen 2016. utolsó negyedévében végre kimondták a válást, de a gyermekeim láthatásáért további nehéz küzdelmeket kellett vívnom és bizonyítanom az igazamat, ami –véleményem szerint- közelebb van a valósághoz is. Ezt sikerült megnyugtatóan rendeznem.
Magamat, azaz túlzott jóhiszeműségemet és optimizmusomat, elvakult szerelmemet okolhatom nehéz helyzetemért: küzdök gyermekeim szeretetéért az anyai ráhatás ellenében, és küzdök minden porszemért, ami az enyém vagy járna.
Konkrét minden adat.
Válásomban most lesz soron a vagyoni rész, és kétségem sincs, hogy nehezebb lesz, mint az eddigiek.
Nem adtam fel és igyekszem a legjobbat kihozni a magam számára és ehhez kérem tanácsát, válaszait.

Legértékesebb közös vagyonunk az ingatlanunk. Igyekeztem utána olvasni és tájékozódni a közös vagyon, illetve a különvagyon lényegének. A legritkább esetben fekete vagy fehér valami, az én esetemben sem. Úgy gondolom, hogy az útmutatásával sikerülne tisztábban látnom.
1999. augusztus végén volt az esküvőnk, előtte 10 hónapig együtt éltünk volt feleségem 1/1 tulajdonát képező (anyja haszonélvezetével terhelt) lakásában. Úgy emlékszem, hogy esküvőig lényegi beruházást nem eszközöltünk az ingatlanon, közösen fizettük a számlákat, talán kifestettünk.
Kérdésem 1): Ha jól figyeltem korábbi fórum válaszokat, akkor ezen 10 hónapnyi együttélés során, az ingatlan értéknövekedéséből nekem semmi nem jár. Kérem erősítsen meg vagy cáfoljon.

Mint említettem 1999. augusztusában házasodtunk. Ezt követően kisebb korszerűsítéseket, illetve állagmegőrző munkákat hajtottunk végre. Nem tudom fontos –e, de sok minden annyira nem foglalkoztatott, hogy ebbe a lakásba talán be sem jelentkeztem, hanem az édesanyám lakcíme maradt az állandó, tartózkodási hely sem volt mellette. Ebből az ingatlanból 2005. évben költöztünk tovább.
Kérdésem 2): Az 1999.09.-2005.10. időszakban, a gyermekeim anyja 1/1 tulajdonát képező (anyja haszonélvezetével terhelt) lakásunkon keletkezett értéknövekményből részesülhetek? Mi alapján, milyen mértékben?

2005. évben megért a helyzet egy nagyobb otthonra: első fiunk cseperedett és következő gyermekünk is megfogant.
Az új lakásunkat úgy vásároltuk meg, hogy 1/5 ; 4/5 lett a tulajdoni hányadok aránya, a nagyobb rész az övé lett .
A tulajdoni többségét most sem, és akkor sem vitattam, de az arányokat igen:
Az 1999-2005. időszakban kb. másfélszer kerestem többet mint volt feleségem. Azt csak megemlítem, hogy első fiunkkal 3 évig volt otthon, hogy ne kelljen az 1 éves gyermeket betenni a bölcsödébe. Így készültünk, bevállaltuk: egyszerűen éltünk, de nem nélkülöztünk. Én igyekeztem jobban, többet dolgozni és minden szükségeset bevállalni mellette. Éppen ezért gondoltam, hogy letettem valamit az asztalra; nem keveset tettem le az asztalra.
A negatív kommenteket megelőzendő: a fiam nem véletlenül született, megbeszéltük, készültünk rá anyagilag is. És igen tudom: házasságban a keresetünk közös, mindegy ki milyen arányban járul ehhez hozzá. És igen, azt is tudom, hogy amíg a feleség a gyest, gyedet kapja neveli a gyermeket. Stb., stb..

A legborzasztóbb az volt, ahogyan az új lakás tulajdoni viszonyait „megbeszéltük”. Ha nem lett volna – a gyermekeink, akkor egyszerűen felálltam volna, de valószínűleg azt ők is pontosan tudták mit jelent számomra a fiaim, a család, a szerelmem, és hogy mit tettem bele a családomba. Megjegyzem az első beszélgetéseken a nulla részről indultam és még haszonélvezetet is be akartak jegyezni az új lakásunkra az ő szülei javára, mondván itt minden az övék.
A megvásárlás pénzügyi körülményei érdekesek és fontosnak ítélem, talán itt van keresni valóm : Az új lakást vételárát (5,5 millió Ft)úgy fizettük ki, hogy

1. kaptam 3,5 millió Ft kamatmentes munkáltatói kölcsönt 6 hónapra (A kölcsön csak az én nevemen volt, a volt feleségem nem szerepelt a szerződésben, de a közös új ingatlanunkra jelzálogot jegyeztek be erre az időre),
2. b) volt feleségem is kért hosszabb időre 0,5 millió Ft munkáltatói kölcsönt (a jelzálogjog bejegyzés mellett, itt én is szerepeltem a szerződésben adós vagy kezes minőségben, valamint
3. a saját „ilyen-olyan” pénzünk (nem minden pénzt tartottunk bankban, volt kp. amit otthon gyűjtöttünk).

Egymillió forint előleget adtunk és az „ilyen–olyan” pénzt áthidalandó, ezt az összeget feleségem szüleitől kértük kölcsön – amit valószínűleg bankból vettek ki (gazdálkodtak, ezért előfordult, hogy éppen volt a „fiókban” nagyobb összeg). A kölcsön pénzről papír nem volt, nincs. A kölcsönt természetesen visszafizettük, és természetesen erről sincs papír (Várom, hogy szükség szerint a családtagok, majd megerősítik, hogy nem fizettük vissza és hogy ajándék volt a volt feleségemnek vagy hogy valamilyen „papír” kerül elő) A volt feleségem nővére házasságkötésünkig már két alkalommal is elvált – jogi végzettségű, nem kell messzire mennie a tanácsért.
Végül a 3,5 millió Ft munkáltatói kölcsönömet 2010. október végén visszafizettük, mondjuk most azt, hogy teljes egészében az ő 1/1 tulajdonú lakásának eladásából befolyó vételárból, mert nem tudom mennyiért került eladásra.
Kérdésem 3): Ha a volt feleségem különvagyonát képező ingatlan eladási árából fizettük vissza a munkáltatói kölcsönömet. Mennyiben Őrizte meg az a pénz a különvagyon jellegét és milyen mértékben kell beszámolni? Hogyan vehetem számításba tulajdoni hányadom megállapítása során?

2006-ban megszületett második fiunk is.

Időközben a közelben vettünk egy garázst is 1,2 millió forintért. A garázst azért vettük, mert a volt feleségem szülei erőltették, hogy autóhoz kell garázs is: mondták majd ők adnak rá pénzt. A pénz „nem jött”, annyi megtakarított pénzünk még nem volt amit tartósan nélkülözhettünk volna, ezért a garázst 1,5M Ft jelzáloghitelből (CHF) vettük, hogy maradjon tartalékunk is. Ebben a hitelben az adós én voltam (magasabb volt a jövedelmem, a volt feleségem otthon volt a kisfiammal), feleségem az adóstárs. A garázs tulajdonosai ½-1/2 arányban voltunk. Egy-két hónap múlva ezután váratlanul volt feleségem szülei adtak 1milió forintot. Arra nem emlékszem, hogy kp adták és úgy fizettük be a számlámra, hogy abból a jelzáloghitelt visszafizessük, vagy az én számlámra utalták, de az előbbi a valószínűbb. (Mindig minden kp ment, akkor is ha előtte azt épp a bankból kellett kivenni.)
Úgy tűnt jól megvagyok a volt feleségem családjával, úgy éreztem kedvelnek – a nővére addigra már két alkalommal is elvált: nem iszom, nem dohányzom, imádtam a lányukat és a gyermekeinket, szorgalmas vagyok. De ez csak látszat volt, azért időnként meg-megkaptam a megjegyzéseimet (az ő családjukban jobb anyagi körülményeik voltak). Akkortájt is valamilyen sértő megjegyzést tettek, éreztették, hogy ők az ÚR.
Ezért én úgy gondoltam, ha már a hitelt is felvettünk, adjuk vissza a kapott pénzt: az egymillióból 0,4M Ft befektettünk és kölcsön adtuk, a meglevő 0,6M forintot pedig visszautaltam a volt feleségem számlájára, adja vissza. Majd miután rövid idő múlva a kölcsön adott pénzt is visszakaptuk (kp) az is ment volt feleségemhez, hogy adja vissza azt is. (Van okom feltételezni, hogy ebből a pénzből is lesz még ajándék a lányuknak, amit nem adtunk vissza)

Az új otthonunkat már komolyabb értéknövelő beruházásokkal is igyekeztünk szebbé, jobbá tenni (teljes fűtési rendszer csere, nyílászárók cseréje, elektromos hálózat felújítása, falak glettelése, új burkolatok) az apróbb dolgok mellett.

Az évek során több alkalommal is mérlegeltük családi ház vásárlását, de mivel a munkahelyeinken 2006. után a körülmények lényegesen megváltoztak és 2008-ban ott volt a válság is, óvatosak voltunk. Aztán 2010-ben véletlenül találtunk egy olyan családi házat, amelyet megfelelőnek gondoltunk, és még ha szűken is, de meg is tudtuk venni. Kivételes lehetőség volt számunkra és nem tudhattuk lesz-e alkalmunk még kertes családi házba költözni, ahol felnevelhetjük gyermekeinket.

Megtaláltuk a megfizethető és megfelelő házat. Ismert volt az ár. A házat megnéztük.
A TERV: a vételárhoz 10M forintot kértünk kölcsön volt feleségem szüleitől, a többi saját pénzünk és kérünk új munkáltatói kölcsönt is az előző rögtön lejárt volna, de az újhoz elő kellett törleszteni. A garázst eladjuk, a lakásunkat eladjuk és ezek eladási árából a 10M családi kölcsönt visszaadjuk egy összegben. Amit tudunk beköltözés előtt felújítunk, a többit apránként.

Elhívtunk a volt feleségem szüleit, megmutattuk a házat. Tetszett nekik is. Előadtuk a tervet. Azt mondták segítenek.
Elkezdtünk alkudozni a házra, a sokadik kör után a családi ház ára 11,2 M forint lett. Letettünk egy összeget az ingatlanközvetítőnél, ami a vételárba beszámításra került.
Elindítottuk a kapcsolódó teendőket. A volt feleségem munkáltatójánál lévő előző (induló 0,5M Ft összegű) kölcsön még fennmaradt részét visszafizettük. Az új munkáltatói kölcsön igénylését elindítottuk. A volt feleségem munkáltatójánál elindítottunk egy újabb munkáltatói kölcsön kérelmet (2010. júniusa óta már én is annál a vállalatnál dolgoztam - más részlegen).

Itt jött az újabb arcul csapás: Én szerettem volna tisztázni korábban is a részleteket, pontosabban a tulajdoni hányadomat, de mindig halogatás lett a vége: majd megbeszéljünk, fáradt vagyok, annyi amennyi jár. Miután megvolt az ár, majd letettük a foglalót az ingatlanközvetítőnél és elkezdtük a szervezést, azt gondoltam itt az idő arra is, hogy megbeszéljük az egyéb részleteket. Ment a halogatás, a kitérő válaszok. Az ügyvédi szerződés aláírását megelőző néhány nappal, hevesebb beszélgetés közben csak sikerült kihúznom volt feleségemből, hogy menni lesz a tulajdoni hányadom a házban; félvállról odavetette: „20%, amennyi jár”.
Ezen nagyon letörtem, hiszen napok voltak már csak az adás-vételi szerződés aláírásáig, a garázsra, az akkori lakásunkra már komoly ajánlataink voltak. Letörtem, mert nem hittem el, hogy ez van.
Súlyos vívódás és mérlegelés után, néhány nap múlva, az adás-vételi szerződést 2010. májusában aláírtuk. Igen aláírtam én is az1/5 tulajdoni hányaddal.

Amikor a munkáltatói kölcsön kifizetésre került az eladónak, a fennmaradó összeget is kifizettük és birtokba kerültünk.

1. Tehát kaptunk 1,5M forint újabb munkáltatói kölcsönt, amiben szintén a volt feleségem volt az adós, s én az adós társ, ment a jelzálog a házra.
2. 10M forintot adtak kölcsön volt feleségem szülei (ebből a pénzből visszakerült hozzánk a foglalóra a saját pénzünkből kifizetett összeg, hiszen a munkáltatói kölcsön összegét közvetlenül az eladó kapta meg számlájára)

Megkezdtük a ház felújítását. Hamarosan a garázs árának fennmaradó részét is megkaptuk. Lakásunkból 2015. október végéig kellett kiköltözni, ekkor a foglaló után kifizetésre került a lakás teljes vételára is. Még aznap este vagy 1-2 napra rá visszavittem a 10M forintot volt feleségem szüleinek: átszámolták és eltették a pénz – emlékem szerint a pénzt, kp a kezünkbe kaptuk- papír nélkül jött, és papír nélkül adtam vissza-, én pedig hazaindultam.

Tehát a ház az alábbi összegek kerülnek képbe:

1. a garázst (1/2-1/2 tulajdoni hányad) vásároltuk 1,2M Ft és elkelt 1,4M Ft;
2. a lakást (1/5 – 4/5 tulajdoni hányad) vásároltuk 5,5M Ft és elkelt 9M Ft,
3. felvett a volt feleségem 1,5M Ft munkáltatói kölcsönt (jelzáloggal és én is szerepelek a kölcsönszerződésben)
4. saját pénzünk.

Szerencsémre készült több értékbecslés is a házunkkal kapcsolatban:

• 2010. augusztus-szeptemberben, mert a garázs vásárlására felvett jelzáloghitel jelzáloga, lakásunkra volt bejegyezve. Azért, hogy a lakást el tudjuk adni, szükséges volt a jelzálogot áthelyezni a lakásról a házra. Akkor tartottunk a felújítási munkák legelején. Itt a vételi árnál közel 20%-kal alacsonyabb a HB érték és 10%-kal az ingatlan becsült értéke.
• 2012. január-februárban végtörlesztettük a garázsra felvett jelzáloghitelt. A HB érték annyi mint az ingatlan vételi ára és a becsült értéke annál közel 30%-kal magasabb mint a vásárlási ár.

Itt még nem jártunk a felújítások és egyéb beruházások végén (pl.: központi fűtési rendszer kiépítése, gázterv, kémények bontása és új építése, új kapuk, új bejárati ajtó, előszoba, konyha, kamra, fürdő glettelése és újrafestése, törmelékek elszállíttatása), de sajnos a számlákat a volt feleségem nevére kértük.
Kérdésem 4): Abban kérem itt válaszát, hogy a ház esetében sikeres és eredményes lehet-e, egy a tulajdoni hányadom magasabb értékre történő megállapítására irányuló per?
Hogyan tudom a házzal kapcsolatban érvényesíteni a tulajdoni hányad növelését?
Hogyan tudom és tudom-e korábbi lakásunkra is visszamenőlegesen érvényesíteni a tulajdoni hányad növelését?

A volt feleségem megtett és megtesz mindent (szó szerint értve) a válóper során, tényleg semmi nélkül, üres zsebbel kerüljek az utcára.
Válaszait előre is köszönöm szépen. Remélem, hogy az itt leírtakat olvasók tanulnak káromból és akkor is átgondolják jelenlegi vagyon állapotaikat, ha most úgy érzik minden örökké tart és minden szép.

Nem az a kérdés kinek a nevén "futott". Ha a családjától (=ajándékba) kapta rá a pénzt, akkor az különvagyon. Ha annak eladásából is vették a második házat, akkor az a része különvagyon, a többi közös (lehet, ennyiből).

"Kinek mennyi lehet a tulajdonrésze?"
Igen. Kinek, mennyi.
Amit leírtál, abból ennél pontosabbat nem lehet, a 20 évre viasszamenőleges jövedelmi viszonyaikat, szerzeményeiket együttesen értékeli a bíróság, és dönt, már ha nem tudnak megegyezni. Ezek nélkül legfeljebb kecskebélből lehet megjósolni az eredményt.

Tisztelt Szakértők!
Ismerősöm kéri a segítséget... (én vagyok az írogatósabb :))
A tényállás: 20 évi házasság után a válóperben vagyonmegosztás nem történt, a lakás közös, osztott használatát rendelte el a bíróság. A közös ház, ami a volt feleség nevén van, most eladás alá került.
A volt férjnek jelenleg is ott van az állandó lakhelye, bár az utóbbi években életvitelszerűen már nem tartózkodik ott, de rendszeresen visszajár.
Kinek mennyi lehet a tulajdonrésze? Ez a második közös otthon. Az elsőt a házasság 2 évében kapták, de az is szintén a feleség nevén futott. lehet-e mindegyik közös szerzemény, vagy az első lehet-e külön vagyon, ha a feleség családjától származik rá a pénz.

Semmi közöd a berendezési tárgyaikhoz, meg vagyontárgyaikhoz. Felejtsd el. Majd kitalálnak persze mást valszeg...

Ha szeretné a bojler felének kifizetését, mondd azt, hogy ők fizessék ki a csővezetéket, amin a víz felét a Te lakásodba vezetnéd tőlük, hiszen ha a bojlerhez közöd van, akkor a fele melegvíz is a tied belőle. Persze, hülyeség, de nem sokkal nagyobb, mint amit ők akarnak.

Értem,és az lehetséges ha elromlik a háztartásukba valami elektromos vagy bármi más, köteles vagyok a rámeső részét kifizetni,és mi az hogy a rámeső rész mikor közöm nincs a házukhoz sem papiron sem máshogy,nekem is elromlott a fűtésem magamnak kellett kicseréltetni több 10000ért.

A vagyonmegosztás megváltoztatását nem lehet kérni.

Elsősorban a szülők. Rendben.

A felemelését és a leszállítását is lehet kérni a körülmények változása folytán.

4:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról]
(1) A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.
(2) A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.