Kiskorú gyermek lakcím bejelentés


drbjozsef # 2021.01.19. 08:45

Vime,

Azt írtad, békés megoldásra törekedsz. Olyan meg nincs.

Persze, perelheted a bérbeadót, ha nem adja az aláírását a lakcímbejelentőre. Szerinted, hány napig fogtok még ott lakni?

Vime # 2021.01.19. 07:17

Miután így engem bizonyított joghátrány ér, polgári per keretében lehet esélyem? (Így nem egy lakcìmen élek a gyerekemmel, mert apa átjelentette a hozzájárulásom nélkül, de én a gyerekre való tekintettel nem akarnám az ilyenkor "szokásos" oda-vissza jelentgetős harcot vìvni, így viszont nem kapom meg a nekem járó pótszabadságot.)

drbjozsef # 2021.01.19. 05:32

Vime,

Sehova.

Az állampolgárnak 3 napon belül kötelessége bejelentenie a lakcímét (legyen az lakóhely vagy tartózkodási hely).

De a nem saját tulajdonú ingatlan esetén kell a szállásadó hozzájárulása (nem feltétlenül aláírása a lakcímbejelentőre, egyéb okirat, mint a bérleti szerződés is elég lehet).

Mivel se a bejelentés elmulasztásának, se a hozzájárulás megtagadásának nincs szankciója, így nincs kihez fordulni.

Exlex állapot. Nem tudod teljesíteni a kötelességedet, de nincs aki rákényszerítse a tulajdonost. Ami azért hülyeség egyébként, mert az ottlakásodhoz már hozzájárult azzal, hogy ott laksz, a lakcím bejelentése pedig semmilyen hátrányt nem okoz neki, azzal te semmilyen jogot nem szerzel az ingatlan használatára önmagában, simán ki tudna jelenteni a későbbiekben akármikor.

Vime # 2021.01.18. 16:10

Leginkább anya a békességre törekedne és továbbra is keresi a megoldást, mert így feltételezhető joghátrány éri. Az már megtörtént, hogy főbérlő, apa figyelmét felhívta a törvénysértésre. Válaszra sem méltatták. Hova fordulhat anya?

drbjozsef # 2021.01.16. 13:49

Együtt laknak, és ezt nem akarja elintézni apa?

Lehet tenni, felhívni apa figyelmét, hogy törvényt sért.

Egyébként nem is apa aláírása kell ehhez, hanem a lakás tulajdonosáé. De feltételezem, ő sem akarja, ha már apa, a szerződést megkötőnek sem oda szól a címe. A helyzet az, hogy ő is törvényt sért, neki is lehet szólni, hogy itt a lakcímbejelentő, írja alá.

Ugyanakkor a lakcím bejelentésének elmulasztása már nem szabálysértés, nincs szankciója.

Kivel akar anya összeveszni, apával vagy a bérbeadóval?

Vime # 2021.01.16. 11:30

Lakcím bejelentéssel kapcsolatos a kérdésem:
Adott egy 4 tagú család, anya állandó lakcíme egyik gyerekkel egyezik meg, apáé a másik gyerekkel. A család együtt egy harmadik lakcímen lakik albérletben. Apa nem járul hozzá, hogy az albérlet lakcímét mind a négy fő részére bejelentsék, apa kötötte a bérleti szerződést elvikeg közjegyzői ellenjegyzés szerepel a szerződésen.
Lehet e tenni valamit, hogy tatózkodási helyként jelölve legyen a lakcím a gyerekek és édesanya lakcímkártyáján? Ez azért is szükséges mert pl anya így a neki gyerek után járó járó juttatástól elesik, ez a gyereket is érinti (pl. 2 pótszabadság).

wers # 2020.06.03. 04:43

Sok sikert!

lölö # 2020.06.02. 13:46

Fellebbezési eljárásban is lehetséges észrevételeket benyújtani, jogi érveléssel, alapeljárásban is van betekintési jog, ennek gyakorlása is időt, energiát visz el a kérelmezőtől, a lakcímrendezési kérelmet is ki kell tölteni. Az egész eljárásra a lakcímét nem rendező személy normasértése miatt kerül sor (nem jelenti be valós lakóhelyét), miért 0 Ft a költsége az előbbieknek? A kérelmezett védekezik vádaskodó állításokkal, ezekre reflektálni kell, ezért születnek az észrevételek kérelmezői oldalról és nem pusztán "költséggyártáskánt". Amikor szimplán egy kérelem kerül csak kitöltésre, megértem, hogy nem merülhet fel jóhiszeműen költségigény kérelmezői részről, de ha van érdeminek tűnő kérelmezetti védekezés, akkor miért ne fizessen az, aki jogszabályt sért majd az eljárást is elveszíti?

wers # 2020.06.02. 06:58

a kormányhivatal az Ákr. 126. § (2) b)-t alkalmazza, és jogvitás eljárás költségeként a kérelemnek helyt adó határozatban kötelezze költségfizetésre a kérelmezettet?

Fiktiválási eljárásban???

wers # 2020.06.02. 06:56

125. § [Az eljárási költség viselésének általános szabálya]

A lakcímfiktiválási eljárás költsége nulla.

(pl. ügyvédi költségek, utazási költség)

Normális esetben ezek nem merülnek fel.

lölö # 2020.06.01. 14:54

Sziasztok!Kényszerkijelentés költségeit (pl. ügyvédi költségek, utazási költség) hogy lehet érvényesíteni a kérelmezett (kijelentett) személlyel szemben? Ákr. 125. § szerint a kérelmező viseli a költségeket, ez a főszabály. De hogyan lehet elérni, hogy a kormányhivatal az Ákr. 126. § (2) b)-t alkalmazza, és jogvitás eljárás költségeként a kérelemnek helyt adó határozatban kötelezze költségfizetésre a kérelmezettet?

wers # 2019.12.20. 13:04

Ez nekem elég kavarcos.

A gyermek ügyében szintén csak ezt vizsgálták: szállásadó nyilatkozik-e arról, hogy nem lakik ott a gyermek.

Az anyát, mint szállásadót nyilatkoztatták a fiktiválási ügyben? Biztos? Kiskorú a gyerek? Mert ha igen, akkor ő a nevelő szülő, és fiktiválandó személy nevében kellett nyilatkozatot tenni. Ha nem kiskorú, akkor meg magát a gyermeket kell nyilatkoztatni, hol lakik - ill. hol nem.

(alapjában véve honnan tudja egy "szállás adó" hogy pl. a bérlője tényleg ott lakik-e, vagy csak délutánonként magányra vágyik - vagy egyéb társaságra - és azért bérli a lakást, vagy semmi köze hozzá)

ruggiero # 2019.12.19. 10:02

Wers, köszönöm ismét. A 26 (5b)-vel kapcsolatban nem az én véleményem fogalmaztam meg, hanem a hivatal érvelését. A Hivatal az egyébként releváns 26 (5a)-ra nem is hivatkozott.

A 26. § (5b)-ben foglalt szállásadó-fogalmat túl kiterjesztően értelmezte a hivatal, és egyszerűen összekötötte a tulajdonjoggal a szállásadói minőséget.
Emiatt utasították el a feleség lakcímének fiktiváltatására irányuló kérelmet, nem is vizsgálták az ott-tartózkodás ténylegességét.

A gyermek ügyében szintén csak ezt vizsgálták: szállásadó nyilatkozik-e arról, hogy nem lakik ott a gyermek. A szállásadói mnőségére épít a feleség is a fellebbezésében. Visszás a fellebbezésben tett nyilatkozata a feleségnek, mert szállásadói nyilatkozattal akarja fenntartani a gyermek tartózkodási helyét, úgy, hogy egyben ő, mint szállásadó nyilatkozta le, hogy nem lakik ott 8 hónapja-
  • > nem is adhat szállást, mert mégsem szállásadó az anya.

Az anya neveli a gyermeket, igen, jól érted, és a hivatalnak meg kellett keresnie a gyámhivatalt a gyermek rendezetlen lakcíme miatt, de lehetséges, hogy megvárja ezzel a jogerőt a hivatal, mi a véleményed?

A közokirathamisítás szerintem határeset, azért mégiscsak létrehozott büntetőjogi felelőssége írásos felhívására egy olyan tartózkodási helyet a feleség a gyermeknek, ami valótlan.


don

wers # 2019.12.19. 09:21

Nytv. 26-nak ehhez semmi köze.

Bocs, hiányos. Az 26§ (5b)-ek nincs köze. Simán megáll az 5a.
Szerintem nem valós egy bejelentett lakcím, ha valaki ténylegesen nem ott lakik.

wers # 2019.12.19. 09:07

Ez a jogszabályhely alkalmas volt a gyermek kijelentésére, de nem volt alkalmas a feleség kijelentésée.

Ami elsőre eszembe jutott, azt megtartom magamban. De röviden a meglátásom:

Szállásadó az, aki szállást ad. Persze saját magának is adhat kitekerve értelmezve. De ott dőlnie kellene a kártyavárnak, hogy nem ott lakik. Még le is nyilatkozza (de lehet, hogy csak a gyerek fiktiválásánál nyilatkozta, mert az övé idáig el sem jutott)

Ha jól értem a gyermekeket az anya neveli, a hivatalnak jeleznie kellett volna a gyámhivatalnak, hogy a gyermek lakcíme rendezetlen, mikor fiktiválta. Máshova nem is lehet bejelenteni, csak ahova az anyja bejelentkezett. Ha a gyermek fiktiválásakor azt nyilatkozta, hogy nem ott lakik a gyerek, akkor feltételezhető, hogy ő sem.

Szerintem a Nytv. 26-nak ehhez semmi köze. Megkockáztatom, a feleség itt nem szállás adó, hanem tulajdonos. Fura lenne, ha mindenhova bejelentkezhetne valaki oda, ahol tulajdonrésze van. (jelenleg kettő lakcíme lehet valakinek, egy lakóhely, egy tartózkodási)

büntetőjogi felelőssége tudatában a feleségnek a bejelentő nyomtatványon csatolt külön nyilatkozatban, hogy a tulajdonostársi hozzájárulás megvan a gyermek bejelentéséhez.

Ez nem róható fel a hivatal hibájának, mivel nagy %-ban ez így is szokott lenni, nem indokolt az ügyintézés felesleges akadályoztatása. Mint írta, ezt vizsgáltathatta volna a férj. Ilyenkor ha bebizonyosodok a visszaélés, akkor a lakcím bejelentést törlik, és ez nem fiktiválás. Visszaállítják az eredeti állapotot, azaz az előző bejelentett lakcíme lesz érvényes újra.
(Nem hiszem, hogy közokirat hamisítás, hiszen ő azt csak nyilatkozta, hogy hozzájárult, nem írt alá semmit a férj helyett.)

Hangsúlyozom, ebben az esetben is látnia kell az ügyintézőnek, hogy kiskorú az ügyfél, aki "egyedül" nem lakhat egy lakásban.

ruggiero # 2019.12.19. 08:37

Wers: köszönöm a választ és az új szál felvetését. Az anya fiktiválásra irányuló kérelmét a férjnek elutasította a hivatal, "tulajdonost nem lehet kijelenteni" - indokolással, az Nytv. 26. § (5b)-t felhívva. "ellenkező bizonyításig a szállásadó nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós". Viszont a feleség szállásadó..

Ez a jogszabályhely alkalmas volt a gyermek kijelentésére, de nem volt alkalmas a feleség kijelentésée.

Se a férj, se a feleség, se a gyermek nem lakik most ott, ez a helyzet.. Az anya elvesztett minden eljárást (távoltartási, büntető, birotkvédelmi), majd zárcsere után angolosan távozott.

A bejelentéskor nyilatkoznia kellett büntetőjogi felelőssége tudatában a feleségnek a bejelentő nyomtatványon csatolt külön nyilatkozatban, hogy a tulajdonostársi hozzájárulás megvan a gyermek bejelentéséhez. Semmilyen hozzájárulást nem adott a férj, a bejelentésre rá két nappal hívott a férjre rendőrt a feleség, és kezdeményzett távoltartást, amit simán elbukott. Feleség Közokirathamisítása megállhat, ha beszerzi a férj a hamis nyilatkozatot az állítólagos "hozzájárulásról" a bejelentéshez? Közreműködött jog létezésére vonatkozó valótlan adat közokiratba foglalásában.


don

wers # 2019.12.19. 05:57

Engem az zavar, hogy az anyának hol van a bejelentett lakcíme? Mert ugye kiskorút csak oda lehet bejelenteni, ahol a nevelő szülő is lakik. Innentől az is zavaros, hogy anyát miért nem fiktiváltatta a férj, feltételezhető, hogy ősem ott lakik.

elsőfokú határozatot helyben hagyja a másodfok szerinted

Nagyon csodálkoznék, ha nem így lenne, de anyát kéne nyilatkoztatni, ő hol lakik, és felszólítani a saját a lakcímének rendezésére.

Bejelentéskor (tartózkodási hely létesítésekor egészen pontosan) nem kérdezte meg egyébként a férjet senki, az 50% alatti tulajdoni hányaddal rendelkező feleség egymaga bejelentette a gyermeket .

Azt innen nem tudhatjuk, hogy ki mit kérdezett, szerintem anya lenyilatkozta, hogy férj egyet ért, maga lakcíme is oda szól, így hivatal részéről rendben.
A férj persze indíthatott volna vizsgálatot, hogy hogyan is történt, akkor nem fiktiválás lett volna (más az eredmény).

ruggiero # 2019.12.18. 12:19

kbs: igen, a bírságolási lehetőség benne is van az elsőfokú határozatban. A lakcímrendezési eljárásban a "kényszerkijelentő" elsőfokú határozatot helyben hagyja a másodfok szerinted? Bejelentéskor (tartózkodási hely létesítésekor egészen pontosan) nem kérdezte meg egyébként a férjet senki, az 50% alatti tulajdoni hányaddal rendelkező feleség egymaga bejelentette a gyermeket .


don

Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.18. 08:51

valamilyen szankcióval szembesíttetni a feleséget?
Elvileg azt, aki nem teljesíti a lakcím-nyilvántartást érintő bejelentési kötelezettségét, bírságolni lehet.

gerbera317 # 2019.12.18. 08:33

legyen oda bejelentve a gyermek, mert a férj kényszerítette őket a lakás elhagyására
A tulajdonostársak birtokvitáját nem az fogja eldönteni hogy az egyikük egyébként nem ott lakó gyereke be van-e oda jelentve. Ahová odasz@rtak, ott nem a fin§ot kell elhessegetni, hanem magát a sz@rt kell elpucolni.

ruggiero # 2019.12.18. 08:15

kbs: nem lakik ott, amit az anya is lenyilatkozott írásban, többször is (csak különbüző időpontokat megjelölve az elköltözésre). Az anya nem is állítja, hogy ott lakik a gyermek, csak azt kéri, hogy - jogi nonszensz-t kérve - "legyen oda bejelentve" a gyermek, mert a férj kényszerítette őket a lakás elhagyására, de erre persze semmi bizonyítéka nincsen. Ezért is kérdezem, hogy hogy s miként lehet a határozat helybenhagyatásán túl valamilyen szankcióval szembesíttetni a feleséget?


don

Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.17. 21:19

Alaposan félrement ez az egész. Ott lakik az a gyerek vagy nem lakik ott?

ruggiero # 2019.12.17. 19:08

Kedves Fórumozók!

Kiskorú tartózkodási helyével kapcsolatban érdeklődnék. Kiskorú gyermek tartózkodási helyét érvénytelenítette elsőfokon a Kormányhivatal járási hivatala. A tartózkodási helyül szolgált ingatlan férj és feleség tulajdona, férjé nagyobb hányadban, a gyermek pedig feleség előző kapcsolatából származik. Férj "kényszerkijelentette" a gyermeket az Nytv. alapján. Feleség fellebbezett, és saját magát szintén szállásadói minőségére hivatkozva kérte a döntés megváltoztatását, az elsőfok nem vonta vissza a határozatot, hanem felterjesztette a Kormányhivatalhoz az iratokat. Kérdés, hogy mi a gyakorlat, ha két szállásadó nyilatkozata eltérő, mint jelen esetben. Az NYtv. még okirati bizonyítást is előír szállásadó nyilatkozatának megdöntésére. Azaz az Nytv. szerint az ellenkező bizonyításáig a szállásadó nyilatkozata igazolja az ellenkező bizonyításig, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár (jelen esetben a kiskorú) lakcímadata nem valós.Tehát kevés lesz a másik szállásadó (tulajdonos) nyilatkozta a férj nyilatkozatával létrejött vélelem megdöntéséhez, vagy azért szükséges még a férjnek egyéb bizonyítékokat is becsatolnia (pl. írásban nyilatkozott a feleség, hogy véglegesen elköltözött). Gyámhatóságot vagy családsegítőt vagy bármilyen gyermekvédelmi szervet a gyakorlatban ilyenkor megkeresi a kormányhivatal, ill. a járási hivatala, ha megvan a jogerős végzés?


don

ObudaFan # 2018.11.11. 08:56

A szülőknek kell elmennie az okmányirodába.

Pogi 62 # 2018.11.11. 06:16

Tisztelt Szakértő !
A fiam és a menyasszonya együtt nevelik a kisunokámat a fiam lakásában, ami neki az állandó lakhelye. A menyasszonya vállalkozó, így az állandó lakcímét nem változtatta meg és csak ideiglenesen van bejelentkezve oda. A kisunokám születése után - hiába volt elismerő apasági nyilatkozat,- a lakcímkártyáját automatikusan a mama állandólakcímére írták, nem az lett a lakhelye, ahol él a valóságban.Úgy tudom a GYED EXTRA igénylésénél feltétel a közös háztartásban élés, ami a valóságban megvan, csak papíron nem. Hogyan lehet mekváltoztatni a baba állandó lakcímét ? Mi, vagy ki kell hozzá ?
Előre is köszönöm válaszát !