Időszakos láthatás


Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.27. 07:18

Ja, hogy "váltott elhelyezés". Bírósági ítélettel. Nem működik.

Csak nem megnézted azt az új halivúdi filmet?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.27. 07:17

Benne van.

gyorfan # 2019.11.26. 21:53

A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti témához szólnék hozzá:

"De lege ferenda" a Ptk-ba is egyértelműbben kéne belevenni, ha már a nemzetközi szerződéseinkben egyetért Magyarország ezzel az alapvetően helyes elvvel.

"Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn kivéve, ha ez az érdekeivel ellentétes." (- Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 24. cikk. )

ÉS: A gyermeknek nem az az érdeke, hogy a jogerős bírósági végzés következtében az egyik szülő valójában kikerüljön a gyermek életéből, hanem az, hogy mindkét szülőjével a lehetőség szerint azonos mennyiségű és minőségű időt tudjon eltölteni, a válás (amiről ő nem tehet) után is.

Ugyanerre utal az Európai családjog 3:20 alapelve is, amelyik részletesen igyekszik szabályozni a váltott elhelyezés kérdéskörét, lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság váltott elhelyezésről rendelkezzen abban az esetben is, ha a szülők ezzel nem értenek egyet.

Valójában az összes nemzetközi gyermekjogi egyezmény szerint a kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg. Ez is jelzi, hogy a szüleivel való kapcsolattartás elsősorban a gyermek érdeke, és joga, és nem a "másik" szülő büntetésének eszköze.

A kapcsolattartás jogánál azért a Ptk 4:178. § is utal erre, de még túl gyenge: miszerint "a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani." (pl zavartalan telefonbeszélgetés)

ObudaFan # 2016.03.23. 11:59

A húsvét mindkét napját kiveszitek és az így fennmaradó szünetet osztjátok meg. Ha nem sikerül észszerűbben megegyezni.

iboly4 # 2016.03.23. 11:19

A tavaszi szünettel kapcsolatban lenne kérdésem.

Ha a végzés szerint Húsvét másnapja és a szünet második fele a különélő szülőjé, akkor ez jelen esetben mit jelent?

Rövid törénet ehhez:
a nagyobb gyerekeknek(12 és 14 évesek) zenetábor lesz jövő keddtől szombatig. Elvileg kedd és utána következő szombat is a különélő szülőjé. Egyeztetni próbáltam vele, március 2-án.
Azt javasolta, cseréljük meg a szünetet+Húsvét napjait és így mehetnek a táborba. Az ő elképzelése szerint a szünetben 24-25-26-27 vele vannak a gyerekek, 28-án velem, majd 29-től mehetnek a táborba. Szombaton pedig hozzá mennek a tábor után.

Erre kértem március 4-én, hogy vigye őket csak 25-26-27-én, hogy a Húsvét hétfőn kívül legalább 1 napot én is lehessek velük. Erre nem kaptam már választ.

Március 21-én este írtam neki, hogy mivel eltelt 2 hét, választ nem kaptam, ezért maradjunk a végzés szerinti láthatásnál. Ami nem feltétlenül jó, de szünet előtt 2 nappal már szeretném tudni, hogy mire számítsak, hogyan tervezzek. És a tábort is várják a gyerekek, befizettem, hiszen beleegyezett.

Erre ma! írja, hogy én ellehetetlenítem az ő kapcsolattartását a gyerekekkel és elutasítottam az ajánlatát. (azt csak nagyon zárójelben mondom, hogy karácsony óta eddig 2* vitte el a gyerekeket kapcsolattartásra hétvégére, vagy lemondta szombat reggel, vagy egyszerűen nem jelent meg, vagy elvitte, majd 1 óra múlva hazahozta őket. Illetve egy alkalommal előfordult, hogy 9-kor elvitte, majd délutám 2-kor kitette a kocsijából az 5 és 9 éves gyerekeket az utcában, ahol lakunk. Ennek a szépséghibája annyi volt, hogy velem nem egyeztetett, nekem nem szólt és én nem voltam otthon) A levele ezzel záródik:
"A gyerekeink nem alku tárgyai, ezért nem fogok veled róluk alkudozni."

Illetve a közös felügyeletre hivatkozik - ami tény, 3 éve tart a per, még nincs ítélet, ideiglenes végzésben a kapcsolattartás és a tartásdíj van meghatározva.

Ezért fontos, hogy mit jelent a végzés pontosan.

ObudaFan # 2016.03.11. 22:13

A kettős ünnep mindkét napját a szünet szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, így kell megállapítani a szünet két felét.

trallalala # 2016.03.11. 13:25

Hogyan kell kiadni a tavaszi szüneti láthatást, ha az van az ítéletben, hogy az apáé a kettős ünnep másnapja és a szünet 2. fele, ha a szünet kedden véget ér. A viszony nagyon rossz, ezért a legjogszerűbb megoldás érdekelne, az ellenérdekű fél az ésszerűségtől elzárkózik.

Han Solo # 2016.01.09. 13:14

Kovács_Béla_Sándor 2016.01.09. 13:53

OK! Alakul...
Ha érv nincs, legyen személyeskedés?

Nekem oly mindegy, ki mit gondol, ki hogyan sütöget pecsenyét. Egyszerűen csak meguntam az esztelen, gátlástalan ostobaságot, a folyamatos hülyítést amivel a hivatalok és a hozzájuk kapcsolódó potyalesők hülyítik az embereket. Azt meg főleg, hogy egyesek még azt a keveset is megpróbálják "agymosni", ami már tisztázott.

Szépen, tisztelettel kértelek.
Nem fogok személyeskedni. Ezután is elmondom, elmagyarázom. Aki megérti, megérti, aki nem... nem.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.09. 12:53

a törvény teljes szövegét is bemásolva.
Nem is azt mondtam, hogy nem tudsz másolni.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.09. 12:52

Csak ismételni tudom: kevesebbet és pontosabban.

Han Solo # 2016.01.09. 12:50

Kovács_Béla_Sándor 2016.01.09. 13:27

Tisztán és egyszerűen csak a gyermek joga.
De keverten és kötelezettséggel együtt a kapcsolattartó szülő joga is. De! A kapcsolattartó szülő joga csak a gyermek korlátozott jogképességéből fakad. Hiszen ha ez nem így lenne, akkor a gyermek teljes életére vetítve lenne ilyen, vagy ezt lefedő, nevesített joga minden szülőnek.

Talán, ha az előzmények között régebbi hozzászólásaim között is olvasgatsz, akkor megtalálod a törvény teljes szövegét is bemásolva.

Sem az okát, sem a célját nem kérdezem. Azt viszont Nagy tisztelettel kérem, hogy ha nem értesz valamit kérdezz, ne kioktass.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.09. 12:27

Az okát kérdezed vagy a célját? Előbbire rövid a válasz: mert a jogalkotó így látta jónak, és így rendelkezett. A célt illetően hosszú lenne a magyarázat, engedd el nekem.

Ha esetleg azt akartad kérdezni, melyik jogszabály melyik normája rendelkezik úgy, hogy a kapcsolattartás nem "tisztán és egyszerűen" a gyermek joga, akkor például a Ptk. 4:178. § (2). Ott van rögtön az (1) bekezdés után, amely a gyermeket jogosítja.

(Egyébként néhány mondattal később te is cáfoltad saját magadat. Ha elfogadsz tőlem egy tanácsot: fogalmazz sokkal rövidebben és sokkal pontosabban.)

Han Solo # 2016.01.09. 12:15

Kovács_Béla_Sándor 2016.01.09. 13:07

No aztán miért nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.09. 12:07

kapcsolattartás a Gyermek joga. Így tisztán és egyszerűen csak és kizárólag az övé.
Ez egyszerűen nem igaz.

Han Solo # 2016.01.09. 11:56

Fabyen82 2016.01.07. 14:32

A bíróságokkal kapcsolatosan ne legyenek illúzióid.

Amit senki sem szeret megérteni, az az, hogy a kapcsolattartás a Gyermek joga. Így tisztán és egyszerűen csak és kizárólag az övé. Annak korlátozására csak kivételes esetben kerülhet sor. Tehát amit a törvény rendelkezésre bocsájt, az csak és csakis kellő indokkal korlátozható A GYERMEK ÉRDEKÉBEN!! Neked is jogod, ami csak akkor korlátozható, ha ezt a KÖTELEZETTSÉGEDET nem megfelelően gyakorolod. Illetve, ha objektív körülmények miatt képtelen lennél rá. (pl: távolság.) Nos ezt kell a bírósággal megértetni. Azt, hogy ha téged "szívatnak" azzal a gyermeket BÜNTETIK. A gyermek alapvető szükséglete, az a rendelkezésre álló lehetőségek teljes kihasználása. Igazából az egészséges családi légkörben, szüleivel való felnevelkedés. Ha ez nem áll lehetőségre, akkor az ezt legjobban megközelítő állapot.
A gyermeknek nem érdeke az egyéni sérelmek játékává válni.

Hogy mi miatt maradt el, az teljesen közömbös, hiszen a GYERMEK nem volt együtt a különélő szülővel. A kapcsolattartás meg az ő elsődleges joga.

A hivatali eljárások között a gondozó szülő, vagy a kapcsolattartó szülő iránti teljes elfogultságig bármit megtalálhatsz. Sajnos a legkevésbé találod meg azt, ami a hatályos törvényeknek és még kevésbé ezen belül a józan észnek megfelel.

Általánosságban véve, ha napokat egyenként pótolgatnak, akkor figyelmen kívül hagyják:

  • Az évszak pótolhatatlan jellegét
  • Az útiköltség olykor tetemes voltát
  • Annak megosztását a szülők között, vagy felróhatóság alapján
  • Az együtt nem töltött estéket, éjszakákat, reggeleket
  • Ha 10-től 18-ig pótolgatsz az általános szabályok szerint, az vajon miért egy nap? Az hogyan aránylik ahhoz, hogy amíg a gyermek utazással együtt is veled csak 8 órát lehet, addig a gondozó szülővel, akivel nem is kellene az adott időben találkoznia, éppen dupla időt tölt?

Ezért az az ALAPVETŐ érdek, hogy a rendkívül fontos hosszabb együttlétek ne maradjanak el, ne aprózódjanak el, ne nyűg legyen. Valamint eszébe ne jusson SENKINEK vele szórakozni!

Fabyen82 # 2016.01.07. 13:42

iboly4!

A törvény szerint a betegség miatti elmaradást pótolni kell. Nálatok a végzésben erről pontosan mi van? Az esetleg felülírja, de alapból a törvény kimondja, hogy amennyiben a jogosult szülőnek fel nem róható okból maradt el, akkor pótolni kell. Ha viszont meg van határozva a pótlás ideje és nem él vele, akkor ennyi, azt már nem lehet végrehajtatni szerintem, mert az ő hibája, hogy nem ment érte.

Fabyen82 # 2016.01.07. 13:32

Kedves Han Solo!

Biztos félreérthetően fogalmaztam meg a kérdésemet. A pótlás rendjét ismerem, már elég rutinos vagyok, szinte többet járok a gyámügyre, mint a boltba, sajnos. Eredménye is van, én nem tudok panaszkodni a gyámügyes munkájára.

A kérdésem csak arra terjedt ki, mivel jelenleg per van folyamatban a kapcsolat tartás csökkentésére ellenem, hogy mire számíthatok a nyári szünetben, a jelenlegi két hetet nézve egy 8 éves gyereknél, van e általános bírói gyakorlat. Amit a törvényben találtam, az annyi,hogy a gyerek szükségleteihez igazodva, na ez elég tág fogalom.

A másik kérdés arra vonatkozott, hogy a felperes (gondozó szülő) kérné a perben, hogy az elmaradt kapcsolat tartásokat úgy pótoljuk (a törvényben meghatározottak helyett) ahogy neki épp jó, tehát kb. sehogy. Mert ha nem az ő hibája, (azaz pl. mi vagyunk betegek) akkor ahhoz neki mi köze, nem érzi jogosnak a pótlást amiatt. Ilyet megítélhet a bíróság?

Még egy dologra csak reagálnék, írod lentebb, hogy időszakos kapcsolattartás nem pótolható. Ne haragudj, de ilyet én a törvényben nem találtam és szerintem nincs is benne (javítson ki valaki,ha tévedek). Nálunk egy elmaradt téli szünet 5 napját simán bevasalta a gyámügy, miért ne lehetne? Belátom, hogy pl. egy több hetes nyári szünetet lehetetlen pótolni, de egy őszi, tavaszi szünet max 2-3 nap, nem értem, hogy ne lehetne fél év alatt pótolni? Lehet, hogy egyes esetekben nem adják meg, mert nyilván nem lehetséges több hetet pótolni, főleg iskola időben. Én úgy tudom, csak az ünnepnapokat nem lehet pótolni.

Han Solo # 2016.01.05. 18:33

SzemeZsoka 2016.01.04. 15:45
SzemeZsoka 2016.01.04. 20:44

Tudod, az a különbség az eszelés és a gondolkozás között, hogy ugyan azon dologról nem teszel fel egymásnak merőben ellentétes kérdést.

(Rövid válasz: akkor a bíró inkompetens.)
Tudom, nem tőlem kérdezted, de...

Han Solo # 2016.01.05. 18:20

Tordesillas 2016.01.04. 15:33

A tavasz tavasz, az ősz ősz, a tél meg tél. A nyár meg egy teljesen más kategória. Viszont Karácsony az ugye nem pünkösd és a húsvét sem karácsony.

A pótlásra rendelkezésre álló időtartam meg fél év.

Tordesillas # 2016.01.04. 19:28

SzemeZsoka

Ha van hatályos ideiglenes bírói intézkedés a kapcsolattartásról, akkor a gyámhatóság azt hajtja és hajtatja végre, amíg nincs másik ideiglenes intézkedés, vagy végleges döntés a kapcsolattartásról.

A gyámhatóság nem vizsgálja, hogy a gondozó szülő hazugságain alapul-e a szabályozás, azt vizsgálni, szankcionálni a bíróság feladata.

erasterck # 2016.01.04. 17:34

SzemeZsoka ebben az esetben elnézést :)

erasterck # 2016.01.04. 16:54

Tordesillas!

Köszönöm a választ! Igen, mi kérjük, azért, hogy tudjon találkozni a gyerekekkel, de ne legyen belőle mindig balhé....az a gyerekeknek sem jó!
Bizonyítható az állapota, van orvosi papírja róla.
Ma már voltam ezügyben intézkedni!

Köszönöm

Kedves SzemeZsoka!

Olyankor mi van, ha a gondozó szülő nem hazudik?!? Miért kell rögtön ezt feltételezni? Nem ismeri a helyzetünket!
Feltettem egy kérdést, ami sajnálatosan valós problémára alapszik, amit meg szeretnék oldani normális keretek közt!
Feltételezem Ön örömmel élne ilyen viszonyban, illetve nyugodt szívvel tenné ki gyermekeit egy hasonló viselkedésű embernek.

Tordesillas # 2016.01.04. 14:40

erasterck

Most Ti kérítek a nagymamai vagy nagyszülői kapcsolattartás szabályozását vagy a nagymama ill. nagyszülők?

Lehet kérni felügyelt kapcsolattartást, ha lehet bizonyítani a mama mentális bajait.

A felügyelt kapcsolattartás elrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.
A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a – szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító – gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen (a továbbiakban együtt: a felügyelt kapcsolattartás helyszíne), a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a gyámhivatal döntése kizárta.

Ezt később felül lehet vizsgálni, ha probléma nélkül működik és lehet belőle normál kapcsolattartás is.

Tordesillas # 2016.01.04. 14:33

Han Solo

99%-ban egyetértek az általad leírtakkal, de 2015.12.30. 14:41-kor egyebek közt azt írtad:

"Az időszakos kapcsolattartás nem pótolható kapcsolattartás." - ez így, ebben a formában nem igaz.

"Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható."
"Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését." - jelentsen ez bármit is.

Véleményem szerint az időszakos kapcsolattartást, ami szünetre esik, úgy kell szabályozni, hogy pótlásáról lehessen gondoskodni. Pl. lehetőleg a tavaszi, téli és őszi szünet első fele illesse a jogosultat. Nyári szünetben még több a lehetőség a variálásra.

Tordesillas # 2016.01.04. 14:27

iboly4

Elnézést, félreérthetően fogalmaztam.

2015.12.05. 15:16-kor írtam, hogy január 9-én apa elviheti a gyermeket, stb. és pótlás.

2015.12.09. 08:22-kor azt írtam, hogy

"Ha január 2-3 az új év első hétvégéje, akkor az az apát illeti, akkor viszont január 9-10 a tiéd."

A Ha-n volt a hangsúly. Naptárilag január 2-3. és január 9-10 is az apáé, mert páratlan hétvégék, ilyen hülyén jött ki.