,,Anyapárti" bírósági döntés, gyermek érdeke?

szívesen Ius latratus ;

Köszönöm nektek, átrágjuk a párommal a témát.

Mi vegyes csoportos óvodába járunk évek óta már a 2. gyerekkel és sokkal jobban szeretjük, mint a korábbi korcsoportost. Ha az óvó nénik erre felkészültek, akkor nem gond a nagycsoportosak felkészítése, több osztályelső is kikerült a csoportból különböző iskolákba. Sokkal családiasabb és nyitottabb egy ilyen csoport, minden korosztály rengeteget tanul a kicsiktől és nagyoktól egyaránt. Ha az óvónő érti a dolgát, akkor ez az igazi szocializációs és nevelési közeg egy ilyen korú gyereknek laikus és azt a fajta óvodát is ismerő szülőként.

3 éves gyermeknél én a legegyszerűbb helyzetet választanám, megnézném a legközelebbi ovi programját, elmennék egy-két délelőtt látogatóba a gyermekemmel, és kíváncsi lennék arra is kié lesz ott a csoport, mit mondanak az ismerősök, mi az erőssége az óvónéninek, - családias légkört ha találnék, nem haboznék, - vannak nagyvárosokban már óvodai szinten is "versenyistállók" - én ezt nem javasolnám senkinek, mindenre lesz később idő ha a gyermek tehetséges, a legfontosabb az, hogy szeressék, mert nagy trauma az elválás ha 3 évig élvezhette a kicsi a családi fészek és az anya szeretetét, figyelmét, nem könnyű megszokni, hogy egy lesz a közösségben a többiből;

Ius latrus, nem biztos, hogy meg tudlak nyugtatni: végig olyan óvodában dolgoztam, ahol korcsoportra voltak osztva a korosztályok, tehát hagyományosan volt kiscsoport, középső és nagycsoport, én is ezt tartom a legszerencsésebb helyzetnek, de kinek mi a tapasztalata, persze adódott olyan helyzet, hogy egyszer-egyszer indítani kellett részben-osztott kis-középső vagy középső-nagycsoportot a korosztályok alakulása miatt, én mindössze kétszer kerültem ebbe a helyzetbe, nem okozott problémát, vannak előnyei és hátrányai is:

• sajátos a légköre a teljesen vegyes korosztályú csoportoknak, a más óvodákban dolgozó ismerős kollégáknak az volt a tapasztalata, hogy pont a beszoktatás volt a legegyszerűbb az ilyen közösségbe, a nagyok féltő módon terelgették a kicsiket, főleg előnyös volt, ha a nagyobbik testvér esetleg már régen ott volt ovis, és mint a családi légkörben a kicsik hamar megszokták az új közösséget;
• hátránya talán pont az iskolába készülő nagyoknál van, igaz, az egyéni bánásmódból sokat kapnak fejlesztéseket, de amíg a kicsikre inspirálólag hat a nagyok tudása, és ők is hamarabb önállósodnak, a nagyok viszont a kicsik helyzetét kezdik favorizálni, - de nagyon sok múlik a csoport óvónőin, hogy kezelik ezt a helyzetet;

nem tudom, ezzel mennyire segítettem ;

Off

Mamamacóka

40 évig? Segíts már nekem, akár privátban, hogy egy 3 éves gyereknek az a jobb, ha olyan csoportba kerül majd óvodásként, ahol össze vannak vonva a csoportok (kis,-középső, ill. nagycsoport), vagy az a jobb, ha külön vannak ezek a csoportok?
Nem tanultam pedagógiát, s Isten ments!, hogy okoskodásnak tűnjön, de valamiért azt gondolom, hogy egészségesebb dolog a külön kiscsoport. A legjobb megoldás érdekel -egy gyakorlott szakembertől.
Köszönöm.

On

T.Hókuszpók!létezik, hogy az embernek a mai világban NINCS jövedelme, vagyis NULLA, - attól még nem kell elperelni tőle a gyerekeit, ahhoz nyomósabb ok kell, mert plö a nagymama, vagy akárki más a családból segít, sőt a volt házastársnak is van a gyerekek felé tartási kötelezettsége, - a gyermekeket kiemelni a megszokott közegből nem ideiglenes indok kell, ez pedig az!

Belefáradtam veled a vitába, körüljártuk a véleményemet, nincs már számodra írnivalóm, mivel visszaértél oda, ahonnan elindultál - bye ;

T. Mamamacoka!

Ezt írtad nekem 8.-án
,,az ember értéke nem attól függ, hogy mennyi a jövedelme, valami nagy baj van az életszemléleteddel"

Az alapvető probléma nem a jövedelem nagysága, hanem az az objektív tény hogy NULLA a jövedelme. Hosszú ideje nincsen munkája....
Gyermekek eltartásához családjogi törvény szerint mindkét félnek, apának és anyának is hozzá kell járulnia!!

László

nő, - és 40 évig voltam óvónő, és gyermekvédelmis ma már nyugdíjas vagyok, és három felnőtt gyermekünk van , és elhiszed vagy nem, amit Oximoron írt, hogy " „rájöttem és bizonyítani tudom, hogy a volt nejem összejátszott az óvopedagógussal, hogy milyen véleményt írjon le” " - ilyen nincs, mert nincs olyan, hogy egy óvónő ne a gyermek érdekét nézze az ilyen ügyeknél, mert az óvónő saját érdeke az, hogy kimaradjon az ügyből, de ha már belerángatták, akkor semmi érdeke, hogy a gyerek érdekén kívül bármit nézzen, mert neki az a fő érdeke, hogy nyugalom legyen a csoportjában, és a gyerekek jól érezzék magukat, és az, ha a gyerek feje fölött a szülők egymást tépik, az nem érdeke, hogy bármelyiknek segítsen haragudni, veszekedni, sőt, az sem érdeke, hogy tanúskodni citálják, és megrágalmazzák, hogy a másiknak a pártján van, - pontosan annyit fog tenni, amennyit a gyerek érdeke megkíván, a gyermek és a saját nyugalma érdekében ;

Mamamacoka!

Ugye te nő vagy? Eltaláltam?

László

hókuszpók elhiszem, hogy te így látod,

oximoron, ez egyre cifrább

Kedves mamamacóka!
A felvétel gombot NEM a gyerek nyomta meg. Sem a gyerek, sem az anyja nem tudta a mikrofont. Csak én. Nem a gyerek kapcsolta be irányítottan, aki egyébként akkor 5 éves volt.Aztán lehet jönni a személyiségi jogokkal is, de a gyerekem szerettem volna megvédeni. Sajnos az anyapárti bíróság miatt nem sikerült.

Mamamacoka!

Ezt már nem hagyhatom szó nélkül Mamamacoka!! Te nagyon okosakat mondasz nekem és szerinted természetesen én vagyok mindennek az okozója...

Igen, hagyom élni, ugyanis jelenleg messze lakunk egymástól, vagyis nincs veszekedés, át tudja gondolni az életét.

Viszont ő nem hajlandó elmenni orvoshoz saját érdekében!!
Na ez a felháborító.
Saját gyógyulásának akadályozásán keresztül teszi tönkre a gyerekeket.

Szerinted mit kellene csinálnom Mamamacoka? Fegyvert fogni a fejéhez, hogy márpedig megyünk orvoshoz? Kényszerítsem hogy üljön be az autóba?

látod, Hókuszpók, erre én azt mondom, hogy tudnod kellene, és ezt nem is részletezem, mert írtam az elején, hogy nem akarlak megsérteni kívülálló ismeretlenként, én remélem, hogy feleséged felépül, ha hagyod őket élni, bizonyára először nehéz lesz neki, és lehet, hogy kell külső szakember, de először fel kell szabadulnia abból a helyzetből ami ide juttatta, mert az orvos és a tablettái addig hatástalanok;

és én ezt itt magam részéről lezártam,

Mamamacoka!

Nem tudom hogyan jutott ide, de ilyen lett? Ha szakember lennék akkor tudnám a választ, de sajnos nem tudom az okot, ezért küldtem orvoshoz....
Ezért kellene elmennie szakemberhez hogy ezt kiderítse. Viszont azért nem megy el, mert rá nézve terhelő lenne az eredmény amivel rosszabb eséllyel indult volna gyermekelhelyezés témakörében.
Inkább tönkreteszi két gyermek gyerekkorát.

azért tudjátok, a gyermek tudta, hogy be van kapcsolva a felvétel, - tehát ez innentől kezdve nem objektív dolog,

én sem vagyok híve a gyermek bántalmazásnak, de aki megnyomja a felvételgombot az tudja úgy irányítani a dolgokat, hogy a másikat kihozza a sodrából - a gyerek is!

Hókuszpók, csak azt nem írod, hogy jutott el idáig, mert ha mindig ilyen lett volna a feleséged, bizonyára nem alapítottál volna vele családot, - vagy ha igen, akkor ez van;

Autista....

Gyermek bántalmazása fizikailag vagy leordítással, kiabálással, szörnyű dolog gyermekként átélni!!!!
Nem is tudom melyik viseli meg a gyermeket a gyermek lelkét jobban??

Ha úgy bántalmazzák mint ahogyan Oximoron leírta vagy pl. egy teljesen közömbös magatartás az anya részéről, mert egyszerűen nem érdekli a saját gyermeke sorsa

Teljes kommunikáció hiánya a betegsége miatt, vagyis,

• Szülői értekezletre nem jár, mert emberekkel találkozna
• Fogadóórára nem jár, mert emberekkel találkozna
• Házi feladatot nem kérdezi ki, mert minek az
• Családi pótlékot nem intézi el, mert emberekkel találkozna
• Mosógépet nem javíttatja meg, mert a szerelővel találkozna.

stb. stb.....

Inkább fekszik otthon és nézi a palfont

Nem, a hangfelvétel ment folyamatosan, nem volt megrendezve. És igen, elfogadnám bizonyítéknak, ha a kirendelt pszichológus szakértő szerint a kisfiú az anya részéről elutasítottnak érzi magát. És én is gyerekpárti vagyok, nem anya vagy apa. Nem kell elhinned, hogy nem volt megrendezve, vagy hogy nem vagyok elfogult. Engem nem kell sajnálni, én már felnőtt vagyok, de a gyerekeim jelenleg egy zárt ajtók mögött bámtalmazó anyánál vannak.

ne haragudj, lehet, hogy így volt ahogy leírod, de nem túl életszerű, és ez ha a gyermek apával cinkosságot vállal, szinte megrendezett módon is történhetett, gondolom, a hangfelvételt akkor indította el, amikor jól kihozta a sodrából, - én örülök, hogy a bíróság nem vette ezt bizonyítéknak, gyerekpárti vagyok, de tudom, a gyerekek nagyon sok mindent tudnak előkészíteni a céljuk érdekében, - sajnállak, - még akkor is ha esetleg valóban úgy történt ahogy mondod, fordított esetben te ezt bizonyítéknak tudnád elfogadni ?

Elnézést, véletlenül kétszer lett lenyomva...
A hangfelvétel azért készült, mert senki nem tudta először, a kisfiam nem merte elmondani, mert az anyja megfenyegette, de gyanús volt, ahogy viselkedett, ahogy beszélt, ahogy reagált mozdulatokra. Többszöri meghitt, megnyugtató beszélgetés után merte elmondani, hogy anya néha bánt, de azért mert rossz vagyok... Azonnal kérdőre vontam az anyját, de letagadta és persze vele szemben a kisfiam sem mert mást mondani, mint hogy "neeeem anya sosem bánt". EZÉRT készült a hangvfelvétel, mert máshogy nem tudtam bizonyítani. Nem előre eltervezett volt, nem tudtam mikor fogja megint bántani... Azt soha nem hagytam volna. Csak volt egy hangfelvevő, ha esetleg megtörténik. Elvittük a rendőrségre... megindították az eljárást. Majd lezárták, azzal, hogy nem bizonyított, mert nem látta senki... Lehet hogy nekem is kellene egy pofon, de nem biztos hogy én vagyok az aki ezt a legjobban megérdemli.

Sajnos tapasztalat, hogy anyapárti... De hátha szerencséd lesz. Nálunk első fokon a kisfiút elvették az anyától, mert bámtalmazta, érzelmileg, fizikálisan. Ezt bizonyítani is tudtuk. A másodfok ezt félresöpörte és azt mondta,áááá ettől még anyánál a helye mindkét gyermeknek. Persze erre is lehet majd mondani, hogy meg kell hallgatni a másik oldalt... Igaza is van mindenkinek. De... Inkább azt a hangfelvételt kellene, ahol a kisfiam sírva, fuldokolva könyörög az anyjának, hogy hagyja abba... És nem, nem ilyen minden anya. Sőt! De hogy a másodfok ellen mit tehetek? SEMMIT. Mehetek a Kúriához ugyan, de új bizonyítékot nem adhatok be, pedig rájöttem és bizonyítani tudom, hogy a volt nejem összejátszott az óvopedagógussal, hogy milyen véleményt írjon le. Jeleztük, hogy elfogultság van... nem számított. Ez persze az én esetem, az én oldalam. De tény, senki nem számított rá, hogy megváltoztatják az elsőfokú döntést. Semmit nem tudok, tenni, csak tehetetlenül végignézni a gyermekeim lelki tönkretételét.

...hmmmm , - csak annyit kérdeznék, hogy ki készítette a hangfelvételt a fuldokolva síró kisfiúról, ahelyett, hogy megakadályozta volna a verést ? akárki volt is, megérdemelne egy jó nagy frászt!

Sajnos tapasztalat, hogy anyapárti... De hátha szerencséd lesz. Nálunk első fokon a kisfiút elvették az anyától, mert bámtalmazta, érzelmileg, fizikálisan. Ezt bizonyítani is tudtuk. A másodfok ezt félresöpörte és azt mondta,áááá ettől még anyánál a helye mindkét gyermeknek. Persze erre is lehet majd mondani, hogy meg kell hallgatni a másik oldalt... Igaza is van mindenkinek. De... Inkább azt a hangfelvételt kellene, ahol a kisfiam sírva, fuldokolva könyörög az anyjának, hogy hagyja abba... És nem, nem ilyen minden anya. Sőt! De hogy a másodfok ellen mit tehetek? SEMMIT. Mehetek a Kúriához ugyan, de új bizonyítékot nem adhatok be, pedig rájöttem és bizonyítani tudom, hogy a volt nejem összejátszott az óvopedagógussal, hogy milyen véleményt írjon le. Jeleztük, hogy elfogultság van... nem számított. Ez persze az én esetem, az én oldalam. De tény, senki nem számított rá, hogy megváltoztatják az elsőfokú döntést. Semmit nem tudok, tenni, csak tehetetlenül végignézni a gyermekeim lelki tönkretételét.