válásnál "részítélet"?

A tartási rendelkezések mindig előzetesen végrehajthatóak.

Ezt nem joghézagnak nevezik, hanem a birói mérlegelési jogkörnek hagy a jogalkotó ilyenkor tág teret. Joghézag az, amikor a jogalkotónak valamire irányul a szándéka, azonban rosszul fogalmazza meg a jogszabályt, ezért az ellenkező hatás is elérhető. Ilyen például a Csjt. 48. § (3) bekezdés, aminél a jogalkotó szándéka az volt, hogy azokat a gyerekeket, akikről szülei lemondtak, titkos örökbefogadással örökbe lehessen adni, azonban rosszul fogalmazott, ezért bárki lemondhat a gyermekéről anélkül,, hogy örökbeadásra esély lenne, ha nincs még 6 éves, és nem beteg. A jogalkotó tehát eredetileg a gyerek védelmére alkotta a szabályt, azonban mégis bizonyos esetekben a szülőt védi (ki tud bujni a tartási kötelezettség elól ily módon).

Nem tudom mit küldtél, de akkor küldd ujra, mert nem találtam magyar nyelvü emailt, az angol nyelvüeket olvasatlanul automatice törlöm, egy olyan volt, ahol weboldalt jelölt meg egy magyar email-cim, de nem látogatok "ajánlott" weboldalakat és nem nyitok meg csatolt fileket, mert nem gyüjtöm a virusokat. Másold be a levélbe, akkor megnézem.

Nem, a minisztériumok minden "alulról" jövő kezdeményezést is szivesen fogadnak, megnézik, és ha másra nem jó, legalább ötletet adnak nekik. Sajnos mivel sokszor nem ők döntenek (ugyebár törvény esetében a képviselő urak), sokszor az egyéni érdekek, lobbiérdekek dominálnak a döntésnél, ezért előfordul, hogy vagy nehezen, vagy egyáltalán "nem megy át" egy jó javaslat, a minisztériumok minden jószándéka ellenére sem.

A joghézagok egyébként általában a gyakorlatban derülnek ki. Sokkal könnyebb egy jogszabályt kritizálni, mint minden apróságra, minden élethelyzetre gondolva ugy megalkotni, hogy ne legyen kiskapu. Egy-egy nagyon jó jogszabály évek alatt "fejlődik" olyanná, amilyen. Most például azért vannak gondok a gazdasági törvénnyel, mert az utóbbi években nagyon sokat változtak a gazdasági társaságok, és nagyon sok kiskapu keletkezett ahhoz, hogy kijátszák a hitelezőket.

Kedves Derill!

Köszönöm szépen a választ!

(Jómagam a gyermektartás-díjra gondoltam, mert ha nagyon elhúzódik az ügy... hát nem tudom, hogy leszünk.)

Magam is ráakadtam egy joghézagra (korm. rendeletben nem fogalmazzák meg a feltételeket elég részletesen). De ez nem családjog, hanem ingatlannal kapcsolatos.
Elküldhetem privát Neked? Ezt is tudod továbbítani?

Hogy szoktak erre reagálni? Reagálnak érdemben egyáltalán? Vagy inkább csak "köszönjük, majd értesítjük"? Csak azért kérdezem, mert nem tudom, hogy egy "alulról" jövő kezdeményezésnek mi lehet az eredménye.

Lehet, sőt lehet olyan határozatot is hozni, amely nem jogerős, ellenben a fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ilyenek például a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedések. Ezek végzés formájában születnek.

Nem baj, ha nagyon alapvetőt kérdez valaki, laikusnak ebben nem kell jártasnak lennie, viszont legalább az is olvassa, aki meg sem merte kérdezni, mert félt, hogy "hülyének nézik". Azt gondolom, hogy ez esetben nem a kérdezőt minősítené a dolog.

Mindíg becsülöm azt, aki kérdez, még akkor is, ha nem tul jól - én is szoktam - hiszen az legalább megpróbálja a hiányosságait megszüntetni.

Ezért jók a "rossz" kérdések, a viták, mert igen sok kérdés tisztázható velük.

A jog olyan hihetetlenül szerteágazó, hogy nincs ember, aki minden szabályát ismerné. Egy-egy szabályról sokszor csak akkor derül ki, hogy hézagos, amikor valaki valamit kérdez, ennek pedig jogfejlesztő hatása van.

A továbbiakban ugyanis minden olyan esetet, amikor joghézag merül fel és a megoldásra javaslatom van, a hatáskörrel rendelkező minisztérium felé is megküldök. Remélem segít a dolog.

Sziasztok!

Válás során lehet-e jogerős részítéletet hozni? Vagy csak az összes kérdésben megszülető döntés esetében emelkedhet jogerőre?

(Elnézést, ha túl alapvetőt kérdeztem, és ha esetlegesen pontatlanul fogalmaztam, de a jogban teljesen laikus vagyok.)