Válóper előtt!

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

derill # 2005.08.09. 10:24

Kissember: ha egy nő hibát keres, talál. Ez tuti.
lilalila: elvileg minden közös tulajdon, tehát a fele jár neked, kivéve, ha tudod bizonyitani, hogy volt különvagyonod, és abból vettétek a házat. Iratok nélkül nagyon nehéz megmondani mi várható, azonban az idő mulása miatt azt gondolom nehéz lesz bármit is bizonyitani (önmagában a szüleid nyilatkozata ehhez kevés). Szerintem fele-fele arányban osztoztok.

Azt irod alkoholista. Amikor megismerkedtetek akkor is az volt? Nem ártana végiggondolnod, hogy mitől lett az, hátha lehet rajta változtatni. Mindig az okot kell megszüntetni.
tuncee: nem azt irtam, hogy minden férfi, hanem azt, hogy a többség. A kapuzárási pánik nem alakul ki saját magától, mindennek oka van. Ha a szüleid házaséletében minden rendben lett volna, ez nem következik be. Ugyanakkor ha valaki eleve olyan beállítottságu, hogy mindig is félrelépő tipus volt, akkor eleve ilyet választott (akár a nő, akár a férfi, hisz mindkét nemnél előfordul ilyen), tehát nincs miért siránkozni. Önmagában viszont az a tény, hogy egy férfi vagy egy nő félrelép, véleményem szerint nem alapozza meg azt, hogy el kellene válniuk. Ezt érdemes átgondolni. Mármint azt, hogy mit akar vele elérni. Sokan ugy gondolják, majd lesz másik, és azzal jobb lesz. Eleinte biztos, de mi lesz később? És tuti, hogy ő nem fog félrelépni? A partnerünket mindig mi választjuk, és vannak olyan emberek, akik fura módon mindig olyan partnert választanak, mint az eloőző volt. Dr. Grád András: A félrelépők kézikönyvében leir egy ilyen esetet. A nő el akart válni. Azt mondja volt egy jóravaló férje, de egyszercsak alkoholista lett. Elvált. Aztán lett egy jóravaló férje, aki egyszercsak szintén alkohzolista lett, ettől is elvált. Aztán lett egy jóravaló férje aki.... és igy tovább. Nem hinném, hogy a férjek voltak a hibásak. Egyszerüen ez mellett a nő mellett nem volt más lehetősége egy pasinak, mint az, hogy alkoholistává váljon. Vannak olyan nők, akik mellett akárhány pasi megfordul, mind félrelépős lesz. Nem hinném, hogy ebben a férfi a hibás ilyen esetekben.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

tuncee # 2005.08.09. 07:09

Köszönöm a választ, de azzal nem értek magasan egyet, hogy a férfi a feleség hibájából lesz hűtlen. Az én apámra rátört a kapuzárási páni, és mivel fiatalon vette el az anyámat, most úgy érezte nem élt még eleget. Most, 46 évesen, 26 év házasság után. Hol itt a feleség hibája?
Bocs, hogy offoltam.

lilalila # 2005.08.08. 17:24

Szeretnék válni a férjemtől, mert alkoholista, nem törődik semmivel. Van egy kb. 30 milliót érő családi házunk, aminek 25 éve az én szüleim pénzével élltunk neki. (A férjemnek még karikagyűrűre sem volt pénze). Nagyon sok dolgot a férjem csinált két kezével, de nagyon sokat a szüleim is segítettek. Én a gyerekekkel voltam otthon, szüleim pénzzel is támogattak még akkor is. Most azzal fenyeget, hogy mehetek a fenébe, mert ő csinált mindent. 2 gyerek van (egyik már nagykorú), milyen esélyeim vannak esetleges válás esetén?

kissember # 2005.08.08. 16:20

Eszembe jut derill erről a dologról az, hogy a feleségem hűtlenséggel vádolt, kiírta a telefonomból az összes női nevet, majd csatolta hozzá az Aids-leletemet azzal, hogy azért kellett csinálnom mert erkölcstelen életmódot folytattam, pedig eredetileg azért utaltak be a nemibeteg gondozóba vizsgálatra mert a körzeti orvos fertőző nemi betegségre gyanakodott, pedig mint kiderült rózsahimlőm volt. Viszont az ottani vérvételt végzők mondták, hogy ingyenes az Aids vizsgálat és vannak olyan munkahelyek ahol kérhetik is és ugyanabból a vérből meg is lehet állapítani... Tehát kértem, de azt hogy egy ilyen leletet ilyen módon fel kívánnak majd valamikor használni, erről nem szólt a fáma..

derill # 2005.08.08. 16:10

Magyarországon nem számit, hogy ki volt hütlen és ki nem, senkit nem érdekel - ami nagyon helyes. Ugyanis a hütlenségnek mindig vannak okai, és soha sem egyedül a hütlenkedő a hibás (legalább annyira hibás mindig a másik fél is). Ha ez nem igy lenne, akkor mindig a férfiak lennének a hibásak azokban az esetekben is - ami igen szokványos - amikor a nő egyszerüen megtagadja a szexuális együttlétet, majd csodálkozik, hogy a férfi máshol kereste a megoldást. Vagy nagyon sokszor a házastárs veszekedései elől menekül egy uj kapcsolatba egyik vagy a másik fél. Ha otthon minden rendben van, mindig van meleg étel, rend, tisztaság, és szexuális téren is megtalálja a férfi a számitását, nagyon ritkán kerül sor arra, hogy máshol próbálkozik egy férfi. A férfiak becsülik a család melegét - ha megkapják - és ritkán rugják fel. Persze azért előfordul olyan, hogy mégis, de ez esetben az adott férfi alaptermészete ilyen, és ez már a kapcsolat kezdetén is látszik (minden nő után megfordul a pasi), tehát aki ilyen férfit választ magának, magára vessen.

A vagyont minden esetben fele-fele arányban osztják meg, kivéve, ha valakinek különvagyona volt, és azt bizonyitani tudja. Nincs eltartási idő. Amennyiben a házastárs tartásra szorul - mert mondjuk súlyos beteg és a rokkantnyugdija erre nem elegendő, vagy nem volt jogosult rokkantnyugdijra mert mindig háztartásbeli volt - ez esetben természetesen állapithatnak meg tartásdijat.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

tuncee # 2005.08.08. 14:35

Üdvözlöm!
Kérdésem lenne, a helyzet a következő:
Ádám elköltözött Évától a szeretőjéhez. Ádám és Éva 26 éve voltak házasok, minden vagyonuk közös. A lakás közös néven van. Kérdésem az, hogy amennyiben bizonyíthatóan Ádám hűtlensége miatt kerül sor a válásra, ha Éva beadja a válókeresetet és ez nem közös megegyezés szerint megy, akkor várhatóan hogyan fogják a vagyont elosztani? Ilyenkor azért nem fele-fele a megosztás, ugye?
Létezik-e valamilyen eltartási dík, amit ilyen esetben a férj köteles fizetni?
Válaszát előre is köszönöm.

derill # 2005.08.03. 12:09

Az önkormányzat csak közös önkormányzatii bérlemény esetén volt köteles lakást biztositani. Jelen esetben nem ez a helyzet, azonban a vőt nem lehet csak ugy egyszerüen kitenni, elvileg csak a biróság mondhatja ki, hogy el kell hagynia a lakást. Ugyanis előfordulhat például, hogy éveken keresztül lakott ott, és a közös vagyonból a lakás felujitására is költöttek a házasok (bár nem az övéké a lakás), továbbá saját munkát is végeztek a felek a lakásban, ennek ellenértékére például igényt tarthat. Amennyiben például a szülők azzal az idnokkal biztositják a gyermekeik és azok házastársa lakhatását, hogy azok jobban élhessenek, ne kelljen lakásra gyüjteniük, biztatási kár cimén igényt tarthat a vő kártéritésre. Ha ez nem igy lenne, azokban az esetekben, amikor például 10-20 évig lakik valaki az anyósa, apósa lakásában, minden további nélkül utcára kerülhetne mindenféle kártérités nélkül, és en nem lenne fair eljárás. Ez az én véleményem, természetesen kérdés, hogy per esetén ki mire hivatkozna, miben adna igazat a biróság, milyen bizonyitékokat fogadna el.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zoltán György # 2005.08.03. 10:44

Miért is lenne kötelessége?

Õ is az édesanyja házában lakik, amit a nagymama használ.

Nincs is mit megosztani.
Régebben a bíróság váláskor kimondta az önkormányzat elhelyezési kötelezettségét, és sokan így jutottak lakáshoz.

benito # 2005.08.03. 08:59

Üdvözlöm!

Szeretném megtudni, hogy a lányomnak - aki válni fog - kötelessége-e valamilyen lakás lehetőséget biztosítani a férjének, akivel jelenleg az én tulajdonomban lévő családi házban lakik az én édesanyámmal együtt aki a haszonélvező. A lányom is és a vejem is mint családtag vannak oda bejelentve. Milyen joga van a vejemnek ott lakni válás után?

Köszönöm a választ.

derill # 2005.07.26. 09:53

Tartásdijról érvényesen lemondani nem lehet, olyat lehet, hogy a tartásdij egy részét megváltják. Ez esetben is valószinüleg erre gondoltál, hiszen a lakás értéke jóval nagyobb, mint a kocsié és motoré, a különbözetet pedig be lehet számitani tartásdijba. Nyilvánvaló, hogy az anya meg fog akarni egyezni, amennyiben nem, akkor jelezd neki, hogy ha közös tulajdon marad a lakás, fogod kérni a közös tulajdon megszüntetését, ami azt jelenti, hogy vagy neki kell Téged kifizetni, vagy Te fizeted ki őt, vagy el kell adni a lakást, és osztoztok a pénzen, ha egyik sem megy, akkor elárverezik végső soron, amivel mindketten rosszul jártok. Tehát próbáljatok megegyezni.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zoltán György # 2005.07.24. 06:54

Ha meg tudnak egyezni, akkor mindent lehet a józan ész határain belül.

Hogy is egyeztek meg a gyerekek kérdésében? A férj "lemondott", vagy az anyuka kisajátítja a gyerekeket?

itaf # 2005.07.23. 21:26

T Cim!
A kerdesem a kovetkezo. Adott egy kozos tulajdonu lakas ( 2/3 feleseg neven, 1/3 a ferj neven), amit a hazassagkotes elott vasaroltak. A hazassag alatt vasarolt auto es motor (ezek a ferj neven vannak, de gondolom szinten kozos vagyonnak szamitanak). Ket kiskoru gyermek (2 es 6 evesek). Lehetseges-e az, hogy valoper, vagyonmegosztas eseten a lakas teljes egeszebe a feleseg tulajdona legyen, az auto es a motor a ferj tulajdona legyen? ( a lakas kb 12-13MFt, az auto 1,5Mft, a motor 1MFt). Ill. van-e erre valamilyen mod? Pl ha a feleseg lemond a gyerektartasrol. Egyebkent a feleseg jovedelme joval magasabb mint a ferj jovedelme, bar ez gondolom mellekes.
Ehhez kozos megegyezes kellene vagy van ra jogi ut is?
Valaszat elore is koszonom!

derill # 2005.07.15. 10:41

Nem a befizetett hitelösszeg fele, hanem az az összeg, amivel ennek következtében a lakás értéke emelkedett. Tehát ilyenkor azt kell kiszámitani, hogy hány százaléka a lakás akkori értékének a befizetett, feleségedre eső hitelösszeg, és a jelenlegi értékből ugyanilyen százalék jár neki.

Nem számit, hogy neked több a fizetésed, hiszen ő meg közben gondolom vezette a háztartást stb. Megtehette volna, hogy ez alatt ő is valami karrierista állást vállal, és Te vezeted a háztartást, ez esetben meg kétlem, hogy több lett volna a jövedelmed. Tehát ezért mondja a jog, hogy házastársi közös tulajdon.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

ildikó31 # 2005.07.14. 13:40

Kedves kordax!

Nem illeti lakáshasználati jog ellenérték:

  • a közös tulajdonú vagy különvagyoni lakásból önként elköltöző volt házastársat,
  • és a másik fél önálló bérletéből önként elköltöző (nem bérlőtárs) házastársat sem,
  • illetőleg a vagyoni értékű jogosultságon alapuló használat esetén önként elköltözőt sem.

ildiko31

kordax # 2005.07.14. 10:59

Szia Derill!

Köszi a gyors választ. Magyarán szólva ő a bifizetett hitelösszeg felét követelheti, amit a házasságunk ideje alatt fizettünk be? Nem tudom, hogy az számít e, hogy nekem jóval több a fizetésem, mint neki? Mondjuk ő elismeri, hogy enyém minden, de gondolom akkor itt a közös megegyezésben kell gondolkodnom, és alá kell vele íratnom egy olyan dokumentációt (ügyvéd által ellenjegyzett), hogy ő lemond mindenről.

derill # 2005.07.14. 10:40

Igen. Ugyanis amennyiben hitelre vásároltad, és a hitelt már a házasság fennállása alatt a közös vagyonból fizettétek, akkor felléphet. Ha azonban a hitelt a bizonyitott különvagyonodból fizetted, akkor nem. De ez esetben is igényt tarthat a lakáshasználat ellenértékére.

Bemásolom a szabályait: Családjogi Törvény 3. A házastársak lakáshasználatának rendezése
Csjt. 31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.
Csjt. 31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.
(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.
Csjtr. 4. § (1) A bíróság a bérlőtársi jogviszonyt a házastársak cserelakásokba való költözésének elrendelésével akkor szünteti meg, ha a cserelakást felajánló személy a per tárgyalásán szóban vagy pedig teljes bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire kiterjedő nyilatkozatot tesz, és a jogerős határozat meghozatalát követő harminc napon belül a szerződés megkötését vállalja.
(2) A bíróság a volt házastársat akkor is kötelezheti arra, hogy a volt közös lakást másik megfelelő lakásra - értékkülönbözet fizetése ellenében - cserélje el, ha a második házastársat korábban a lakás kiürítésére kötelezte, de a lakásban maradó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékét nem fizette meg, az erre irányuló végrehajtás nem járt eredménnyel, és kiegyenlítésére a közös vagyonból sincs lehetőség. Az értékkülönbözetet a használati jog ellenértékének kifizetésére kell fordítani. A kereset előterjesztésének, illetve a cserére való kötelezésnek feltétele, hogy a másik házastárs a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét teljesítse. Az (1) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.
(4) Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.
Csjt. 31/D. § Bérlakás esetében, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti.
Csjt. 31/E. § A házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Csjtr. 41. § A Csjt. 31/A-31/E. §-ait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ha az első-fokú bíróság a Tv. hatálybalépéséig még nem hozott ítéletet, vagy egyéb érdemi határozatot (a továbbiakban együtt: ítélet).

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

kordax # 2005.07.14. 10:29

Szisztok!

A segítségeket szeretném kérni, abban, hogy válás előtt állok. A feleségem pár hónap házasság után elköltözött tőlem. A házasság kötés előtt, vásároltam meg a lakásomat, és a kocsit, ami az én nevemen van. Egyébként ezeket a dolgokat hitelre vásároltam, a feleségem nem adott bele semmi pénzt. Érdeklődni szeretnék, ha esetleg válásra kerül sor, akkor felléphet e, valamilyen követeléssel velem szembe.