Üdv.!
Apósom ma reggel hunyt el.
Három gyermeke van .
A temetési költséggel kapcsolatban érdeklődnék,mivel sógornőmnek semmiféle jövedelme,vagyona nincs sógorom kijelentette hogy nem fogja rendezni a ráeső részt Férjem és én külön élünk,válni szeretnénk.Neki sincs semmilyen jövedelme ill. vagyona .Apósom után örökölni sem fognak mivel hajléktalan volt .Csak nekem van ingatlan a nevemen az a lakás ahol közösen laktunk a férjemmel és olyan amit én örököltem. Amit tudni szeretnék az,hogy terhelhetik-e erre a lakásra vagy bármelyik ingatlanra ami az én nevem van a temetési költséget?

Ez nem az a szabály. Amikor a Ptk. kötelező tartalmi elemként ir elő valamit, attól nem lehet eltérni, mert a szerződési szabadság arra nem terjed ki. Ez pedig az.

Ugyanaz, mint a szerződés kötelező tartalmi elemei, itt a tartási szerződés kötelező tartalmi elemeiről van szó. A szerződési szabadságod arra terjed, hogy a mértéket meghatározd a gondozásnál, gyógyittatásnál, illetve meghatározhatod, hogy a temetés milyen formájára terjed ki a kötelezettség, de ettől a három kötelező elemtől nem térhetsz el, mert a jogszabály előirja, hogy a tartási kötelezettség erre mindenképpen kiterjed.

586. § (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet.
(2) A tartási szerződést írásban kell megkötni.
(3) A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Khm...

Létezik olyan, hogy szerződési szabadság, ez azt jelenti, hogy bármiben - persze jogszabályba nem ütközhet - megegyezhetenk.

Azaz, ha az életjáradéki szerződés tartalmazza, vagy esetleg hallgatólagosan benne van (gondolok itt arra, hogy a végén, egyebekben a PTk vonatkozó szabályai érvényesek mondatra) akkor az eltartót terheli, egyébként az örökösöket.

A temettetés alól nem tudja magát kihuzni sem tartási, sem öröklési, sem életjáradéki szerződésnél, mivel a Ptk. kimondja, hogy a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni, és azt is kimondja, hogy tartási szerződésnél a temettetés költségei is az eltartót terhelik.

Ez a Ptk-nak olyan szabálya, amitől véleményem szerint eltérni sem lehet, ha a kérdés vitás, és nem fizeti ki valaki önként, mivel a szerződés kötelező eleméről van szó, ami akkor is vonatkozik minden ilyen szerződésre, ha a Ptk-t nem másolták bele.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Az életjáradéki szerződés nem "tartalmazza" a tartási szerződést, viszont azokat a szabályokat, amelyeket a Ptk. a tartási szerződés szabályozása során előír, az életjáradékira is alkalmazni kell. A tartási szerződésnél pedig - ha a szerződés ezt ki nem zárja - a Ptk. kifejezetten előírja az eltartó számára a temetés megtérítését. Ettől persze még a szerződésben lehet ettől eltérően is rendelkezni. Amennyiben azonban valóban az életjáradékot fizető személy az eltartott helyzetét kihasználva, az eltartott számára rendkívül előnytelen szerződést kötött, meg lehet próbálni keresetet indítani a jó erkölcsbe ütközés címén a szerződés semmisségének megállapítása iránt.

A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérôl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetô egy fôre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élô esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.
Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezônek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Sajnos nem olvastam ezt a bizonyos szerződést amit kötöttek, de szinte biztos vagyok benne, hogy a legalapvetőbb dolgok vannak benne megfogalmazva és ami alól csak ki tudta húzni magát ez a magánszemély az biztosan meg is tette.

Ezt most nem teljesen értem. Az életjáradéki szerződés magában tartalmazza a tartási szerződést? Ez tudtommal két különböző dolog. Hogy érti, hogy a megfelelő szabályokat kell alkalmazni? Örökség a rokon részére nincs abszolute semmi. Minden a magánszemély tulajdonába száll.

Tartási szerződés esetén a tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. Az életjáradéki szerzôdésre a tartási szerzôdés szabályait kell megfelelôen alkalmazni.

Ezzel együtt ha ez nem jönne be, a temetés költségeit egyébként is az örökségből kell elsősorban fedezni - már ha az életjáradéki szerződés ellenére maradt örökség.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Talán 6 testvér össze tudja dobni ezt a díjat... Egyébként attól függ, hogy mit tartalmaz az életjáradéki szerződés, annak ismeretében lehetne ezt eldönteni. Temetési segély igénylehető, szociális helyzet alapján dönetenek.

Üdvözlöm Önöket!

A mai napon sajnos elhunyt a nagybátyám. Vele együtt összesen heten voltak testvérek. Õ halála előtt egy magánszeméllyel életjáradéki szerződést kötött. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben kit terhel a temetés igen költséges díja? A testvéreket egyenlő részben vagy azt akivel az életjáradéki szerződést kötötte? Ha esetleg a tesvéreket akkor kérhető e a polgármesteri hivataltól támogatás vagy sem? Sajnos egyik testvér sem áll jól anyagilag.

Előre is köszönöm minden nemű segítségüket!

Köszönettel: F.Zoltán