tartozás öröklése


cskbaba # 2005.11.16. 16:17

Kedves mindenki! Egy kis segítségre lenne szükségem. Sajnálatos haláleset (öngyilkosság) történt a családban. Az örökhagyó megdöbbenésünkre sok adósságot (főleg személyi kölcsönök formájában) hagyott a családra. Amíg a hagyatéki leltárra és -gondolom hónapok múlva- a tárgyalásra nem kerül sor, addig mit tudnak tenni az örökösök? Ugyebár az örökösöket pontosan majd a közjegyző nevezi meg? Persze ez egyértelmű, mert 2 gyermeke van az örökhagyónak. Tehát most ők öröklik a tartozásokat is.. Ezeket rendezzék még a leltár és tárgyalás előtt? Ha nincs miből, csak majd a hagyaték többi részéből, akkor mi a teendő? Ketyeg a kamat, jön a behajtó?

obsitos # 2005.11.16. 16:55

A testvérek egyik-másika vegyen fel személyi kölcsönt - ha tud -, és abból mielőbb lerendezni a tartozásokat.

Egy hagyatéki eljárás rendre elhuzódik..., és mire az örökséget végre kiadják, és mire azzal bármit is lehetne kezdeni, a bank és/vagy a behajtó már rég retette a kezét a hagyatékra. (Pl. ha ingatlan az örökség messze ár alatt kerül eladásra.)

Ellenben ha az örökösöket nem szorítja az idő, az eljárás után reális áron ők adhatják el az ingatlant: visszafizetve a kölcsönt, jobb esetben még marad is az öröklésből.

ObudaFan # 2005.11.16. 18:13

Az örökösök csak a hagyaték tárgyaival felenek a tartozásokért, illetve ha a hagyaték tárgyait felélik, akkor azok értékéig. A többletért nem. E mellett a hagyaték visszautasításának minden körülmények között helye van, ha az örökös nem akar foglalkozni az egésszel, ha mindenki visszautasítja, akkor az állam örököl, aztán foglalkozzon ő ezzel. Így először azt érdemes megnézni, hogy a tartozások kiegyenlítése után marad-e valami az örökösöknek, ha nem, akkor valszeg érdemes visszautasítani, hogy macera se legyen vele.

zkis # 2005.11.21. 20:02

Azt szeretném kérdezni,hogy ha valaki válása után személyi hitelt vesz fel, az adós halála után az adósság örökölhető-e?

ObudaFan # 2005.11.21. 21:16

Az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai alapján, amelyet az előző hozzászólásban leírtam. A szerződő fél halála általában nem szünteti meg a szerződést, hanem a szerződésbe az örökös lép, de a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint.

julcsi0409 # 2013.02.23. 14:36

Azt szeretném kérdezni,hogy ebben a hónapban meghalt édesapám.Mivel szüleim régen elváltak így nem is nagyon tartottuk a kapcsolatot.Most viszont nekünk kell eltemetni.Nyugdijas volt és mint kiderült volt személyi kölcsön és még valamilyen kölcsön a nevén.Mivel semmilyen ingósága illetve vagyona nincsen örökölhetem-e a hiteleinek a visszavizetését?

Katama # 2013.02.26. 19:28

Segítséget szeretnék kérni.
Elváltam, majd a volt férjem újranősült. Már nős emberként sokmilliós devizahitelt vettek fel arra a házra (kb. 2-3 éve), amiben korábban mi is éltünk 19 évig, és később az új feleség is az elmúlt pár évben. A kölcsön felvételkor azonban az exem egyedülállónak írta be magát a szerződésen, ami nem volt igaz, hiszen akkor már nős volt (Rávette szegény 84 éves kisnyugdíjas anyukáját kezesnek, a bank meg simán elfogadta!?!). Tavaly meghalt és a sok adósság (nem csak a devizahitel, de hitelkártyán is van), valamint a ház maradt utána, amit sokkal magasabbra értékeltek, mint amennyit valójában ér. A felvett pénznek nyoma veszett, (talán elköltötték), nincs kimutatható nyoma a házon.(Erről is csak utólag értesültem, nem tartottuk a kapcsolatot). Most ott tartunk, hogy az öröklési rend szabályai szerint az özvegy a gyerekem nyakába akarja varrni az adósságot (illetve a kezes anyós nyakába, de tőle, ha elkezdik is vonni a 33%-ot, ez max 20-30ezer Ft-ot jelenthet havonta, ráadásul már idős, beteg is szegény), mondván, hogy a kölcsönhöz neki nincs köze. De közben a haszonélvezeti joghoz ragaszkodik a házon, ami tudomásom szerint azt is jelenti, hogy így a ház eladhatatlan az aláírása nélkül. Mivel első perctől gyűlöl minket a fiammal, így várhatóan semmiben nem számíthatok kompromisszumra.
Az első kérdésem az lenne, hogy ezt megteheti e, valóban kimaradhat e az adósságból, ha nem írták be feleségként a szerződésbe, miközben a házból sem tehető ki? Vagy ha utólag kiderül a bank számára, hogy házastársak voltak és okirathamisítás történt, akkor be fogja e hajtani tőle az adósságot a bank? Ez utóbbi esetben nyilván kénytelen lenne hozzájárulni az eladáshoz. Ha ez nincs (és ő erre számít), akkor a fiam nyakában az adósság, de a házból nem lesz pénz, amiből kifizethető lenne.

A másik kérdésem a közjegyzői díjra vonatkozik. A közjegyző 150.000.- díjat számolt fel, ez szerepel az idézésben. Én egyedül nevelem a fiamat, aki ugyan már 25 éves, de autista, emiatt egy 33ezer forintos rokkannyugdíja van, én csak 6 órás munkát tudtam vállalni mellette, tehát esélytelen a számunkra kifizetni ezt az összeget, még részletekben se, hiszen napról napról élünk, "apránként" törleszteni sem tudnék miből. (A felét se tudnám) Ilyenkor mit lehet tenni?

Legszívesebben lemondanék az örökségről, hiszen a piaci értékkel számolva több az adósság rajta, mint amennyit a ház ér, de a túlzott felértékelés miatt valami pici pluszt matekozott ki a közjegyző.
Felül lehet ezt bírálni/bíráltatni? Az értékbecslő szava szent?

Előre is köszönök minden segítő hozzászólást.

ObudaFan # 2013.02.27. 10:47

julcsi0409

Az örökösök csak a hagyaték tárgyaival felenek a tartozásokért, illetve ha a hagyaték tárgyait felélik, akkor azok értékéig. A többletért nem. E mellett a hagyaték visszautasításának is helye van.

ObudaFan # 2013.02.27. 10:49

Katama

Érdemes lett volna visszautasítani ezt az öröklést, csak erről lekéstél. Ez az az eset, ahol vélhetően a gyámhatóság is engedte volna.
Most valószínűleg még a legjobb megoldás a banknak felajánlani az ingatlant, hogy kezdjen vele, amit tud.

Katama # 2013.02.28. 21:51

Köszönöm ObudaFan.

A többi kérdésben is nagy segítség lenne ha felvilágosultabb lennék, így újra írom őket:

  • Ha a bank/végrehajtó számára kiderül, hogy a kölcsön felvételekor nős volt az elhunyt (hamisítás történt, egyedülállónak írta be magát), akkor a feleség/özvegy is tartozik e, tőle is elkezdhetik behajtani?
  • A másik kérdésem a közjegyzői díjra vonatkozik. A közjegyző 150.000.- díjat számolt fel, ez szerepel az idézésben. Én egyedül nevelem a fiamat, aki ugyan már 25 éves, de autista, emiatt egy 33ezer forintos rokkannyugdíja van, én csak 6 órás munkát tudtam vállalni mellette, tehát esélytelen a számunkra kifizetni ezt az összeget, még részletekben se, hiszen napról napról élünk, "apránként" törleszteni sem tudnék miből. (A felét se tudnám) Ilyenkor mit lehet tenni?

Olvastam olyanokat, hogy kölcsönkérni, meg kölcsönt felvenni, részletben egyezkedni a közjegyzővel, de nem hiszem, hogy találnék olyan kölcsönt vagy megfelelne a közjegyzőnek, ha havi 3-4ezer forintonként törlesztenék. Pedig ennél több nincs hó végére, ezt is nehezen tudnám. Van erre valami méltányosság? Akár a gyámhivatalon keresztül? Érdemes ezzel egyáltalán megkeresni őket?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Mazsola86 # 2013.03.01. 21:34

Kedves fórumozók kérlek segítsetek!
Èdesapám 2012 decemberben elhunyt. A napokban jelentkezett egy magánszemély aki kölcsönt adott neki 2011 ben ami állítólagnem lett visszafizetve. Miakölcsönröl nem tudtunk. Az illeönek egy saját kézzel írt papírja van a kölcsönröl apukám aláírásával 2 tanuval, desefedezet semmi nincsmegadva csak az h 3hónapra kéri. Személyesadatokmeg a kölcsön összege. Kérhetik tőlünk ezt az összeget? Nem tudjuk h valóban nem lettkifizetve vagy csak nem teljesen. Mitlehet ilyenkor tenni?

ObudaFan # 2013.03.02. 12:30

Ha a bank/végrehajtó számára kiderül, hogy a kölcsön felvételekor nős volt az elhunyt (hamisítás történt, egyedülállónak írta be magát), akkor a feleség/özvegy is tartozik e, tőle is elkezdhetik behajtani?

A közös vagyon ráeső része erejéig felel.

A közjegyzői díj az a hagyatékból rendezhető minden más igény előtt.

Katama # 2013.03.02. 13:43

ObudaFan: köszönöm a segítséget

Csilla_ # 2013.03.03. 09:10

Kedves mindenki!

Nagyapám, aki külföldi állampolgár volt, 2002. júniusában elhunyt. Az OTP banknál (Magyarországon) 1990-ben nyitott devizaszámláját (márka, majd euró) senki nem szüntette meg halála után, és 2-3 éve a bank az elhunyt külföldi címére, ahol most a fia lakik, küldözget ajánlott leveletek, feltehetően tartozásról szólóakat, ami szerintünk a kezelési költségekből jöhetett össze az évek folyamán. A leveleket (2 vagy 3 darab) soha nem vettük át, hanem visszaküldtük a banknak. Egyszer még azt is ráírattuk, hogy "meghalt". Néhány napja egy budapesti ügyvédi irodától jött levél, ezúttal nem ajánlott levélként, amiben azt írják, hogy valamivel több mint 10.000 forint tartozását haladéktalanul fizesse ki vagy bíróságra kerül az ügy.
A bank nem tud az ügyfelük haláláról, így természetesen szeretné behajtani tőle az adósságot (Tőketartozás+Késedelmi kamat a levél szerint).
Kérdésünk, hogy jogos-e a követelés, illetve öröklődik-e az efféle "tartozás"?

A választ előre is köszönöm szépen.

Üdvözlettel,
Csilla

niki1980 # 2013.03.06. 10:43

Tisztelt fórumozók!

Segítségüket szeretném kérni.
Anyósom meghalt és itt hagyta a sok tartozást ( rezsi+hitelek) konkrétan nem tudjuk mennyi.
Apósom még él és van 5 gyermek is.
Páromnak semmi munkája és az öröklés gondolom az adósságra is érvényes.
Hogy lehet lemondani az öröklésről?
Csak valaki javára mondhat le az öröklésről?
Após örökli a hitelek és egyéb tartozás 50%-át és a maradék oszlik el a gyerekre?
Köszönettel: niki1980

ObudaFan # 2013.03.07. 13:58

Az örökös csak az örökrésze erejéig felel a hagyatéki tartozásokért. Az öröklés visszautasítható a hagyatéki eljárásban. Nem kell és nem is lehet megnevezni, hogy kinek a javára, hanem a törvény szerint soron következő örököl ebben az esetben, aki persze szintén visszautasíthatja. A kiskorú örökösök nevében történő visszautasításhoz gyámhatósági hozzájárulás szükséges.

o.robert # 2013.08.22. 13:15

Üdvözlöm

Tavaly márciusban elhunyt Édesapám, hagyatéki tárgyaláson nem voltam /ha volt egyáltalán/, semmit nem örököltem utána.
Kérdésem az, hogy a tartozásait /apeh,stb/ öröklöm e?

Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2013.08.22. 14:08

Mielőtt írsz, olvass. Igazán nem kellett volna túl sokat visszalapoznod.

o.robert # 2013.08.22. 14:26

most ebből megtudtam,köszönöm

ObudaFan # 2013.08.23. 13:19

Az örökös csak az örökrésze erejéig felel a hagyatéki tartozásokért. Az öröklés visszautasítható a hagyatéki eljárásban.

Ancsa88 # 2013.11.15. 11:20

Üdvözlettel!
Édesapám májusban hunyt el. Nem sokkal később be is jelentettem a bankjánál, hogy mi történt. Mivel hiteltartozásról is szó van. Azonban volt hitelkártyája is, amin - mint a hagyatéki után kiderült - tartozás volt, és az eltelt fél évben is számolták rá a kamatot. Viszont erről semmilyen tájokoztatást nem adtak a fél év alatt, pedig többször is be kellett mennem. Mármint se a hitelkártya meglétéről, se a rajta fennálló tartozásról. (Természetesen a hiteltartozás törlesztését fizetnem kellett ez idő alatt.) Kérdésem, hogy kérhetem-e jogilag, hogy a hitelkártya-tartozásnál a bejelentés idejében fennálló tartozást követeljék csak rajtam?
Segítségét előre is köszönöm!
Ancsa88

ObudaFan # 2013.11.16. 09:13

Meg lehet próbálni jogosulti késedelemre hivatkozni.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.16. 09:43

De a teljesítés explicit felajánlását kell hozzá bizonyítani. (Ráadásul nem nagyon látom, mi akadálya lett volna a felajánlás helyett teljesíteni.)

istvangy # 2014.01.13. 11:24

Tisztelt Jogászok, tisztelt fórumozók!

A közelmúltban elhunyt édesanyám. Sajnos hagyott maga után egy tetemes hitelkártya tartozást, amely már egy faktoring cég kezelésébe került és megállapodás is született a törlesztésre. A törlesztés a haláláig rendben zajlott is. Nyilvánvalóan ez most megszakadt.
Az a kérdésem, hogy jogilag megszakíthatja illetve elállhat a faktoráló cég a megállapodástól, és követelheti-e a teljes tartozást ismét arra hivatkozva, hogy nem teljesült határidőre az aktuális részletfizetés, vagy a haláleset "konzerválja" az ügyet a hagyatéki eljárás befejezéséig amikor is kiedrül, hogy ki (kik) az örökösök és milyen mértékben felelnek a hátrahagyott tartozásért?
Azt gondolom, hogy az utóbbi a jogilag helyes, kiindulva a bírósági gyakorlatból ahol a futó ügyeket akár évekre is felfüggeszti a peres felek halála.
Remélem jól gondolom...
Szíves válaszaikat előre is megköszönöm!
Üdvözlettel:
Istvan Gy.

ObudaFan # 2014.01.13. 22:36

Attól függ, mi van a szerződésben. Ha a szerződés szerint a részlettel való elmaradás esetén a kötelezett elesik a kedvezménytől, akkor ez egy objektív szankció, ha kifejezetten nincs kivétel megfogalmazva alóla, akkor nincs alóla kivétel.